CASCO biztosítás gyakori kérdései
Mi a legfontosabb teendő CASCO kötés előtt?
Akár új, akár használt autót vesz, mindenféleképpen szánjon rá pár percet, hogy online rendszerünk segítségével tájékozódjon a CASCO biztosítások szolgáltatásairól és árairól. Ne bízza másra a döntést, ne egy-két biztosító ajánlatait ismerje csak meg, és főleg ne higgye el első szóra, ha akár autóvásárláskor, akár a hitel intézésekor bárkitől azt hallja, hogy csak egy bizonyos biztosítónál kötheti meg CASCO-ját - így egy pár évig tartó szerződésnél megtakaríthat akár egy egész évi díjat.
Milyen járművekre köthető CASCO?
Természetesen a leggyakoribb a személyautókra, kistehergépkocsikra és terepjárókra kötött CASCO - online rendszerünkben ezekre lehet szerződést kötni. Korlátozott mértékben, speciális feltételekkel azonban köthető CASCO motorkerékpárra épp úgy, mint kamionokra, de CASCO jellegű szerződések léteznek kishajókra (vitorlás vagy motoros) és kisrepülőgépekre is.
Online kötött CASCO esetén Mi A kockázatviselés kezdete?
Az oldalunkon kötött új gépjárműveknél a kockázatviselés kezdete az az Ön által megjelölt nap 0:00 perc lesz , amelyik nap Ön átveszi új autóját a kereskedőtől.
Az oldalunkon kötött használt gépjárműveknél a kockázatviselés kezdete pontosan a szemlejegyzőkönyv elkészítésének dátuma (óra, perc) lesz. Az ily módokon beszerzett szemlejegyzőkönyv eredeti példányát pedig meg kell küldenie részünkre.
Mi az a totálkár?
A kárrendezéskor előforduló kifejezés, két fajtája a gazdasági totálkár (az autót nem érdemes megjavítani, mert többe kerülne, mint amennyit ér) és a műszaki totálkár (az autó oly mértékben sérült, hogy azt már megjavítani lehetetlen). Totálkárnak minősül az autó ellopása is. Ezekben az esetekben a kárszámítás nem a javítás költségein alapul, hanem az autó kár előtti valós értékéből vonják le az értékesíthető roncs becsült értékét (és persze az önrészt), és a fordított számítás végeredménye lesz a kártérítés összege.
Miért nem ajánljuk a CASCO nélküli hitelt?
A CASCO nélküli hitelek nem feltétlenül olcsóbbak, sőt, drágábbak is lehetnek, mert a pénzintézet a megnövekedett kockázatot nyilván át akarja hárítani. Ennél a formánál azonban a töréskáraink sem térülnek meg, egy esetleges totálkárnál pedig zsebből (és egyösszegben) kellene kifizetni a teljes hitelhátralékot - amit nyilván nem lennénk képesek megtenni, különben nem hitelre vennénk az autót. Végső soron tehát a kicsit olcsóbb sokkal drágább lehet.
Mi a CASCO területi hatálya?
A CASCO szerződések területi hatálya általában Európa, beleértve Törökország teljes területét, de a balti államok kivételével nem beleértve a volt szovjet (és egyes esetekben a volt jugoszláv) utódállamokat. külföldi útjaink előtt ezért ellenőrizzük szerződésünk feltételeit, és ha szükséges, kössünk biztosítónknál kiegészítő szerződést.
Casco biztosítás alapján rendezett kárnál kérhetem-e az értékcsökkenés megtérítését?
Ellentétben a gfb-re rendezett károkkal a Casco alapján csak a helyreállítás költségeit téríti meg a biztosító, az értékcsökkenés összegére a fedezet nem vonatkozik.
Értékemelkedést (más szóval avulást) számolnak-e a biztosítók a kárösszeg meghatározásakor?
Amennyiben egy kár utáni helyreállításnál a már használt alkatrészt újra cserélik, fellép az ún. értékemelkedés. Ez leginkább a forgó-kopó alkatrészeknél (pl. vezérműszíj, fékbetét) bír jelentőséggel, mivel ezeket előbb-utóbb, a kártól függetlenül is cserélni kellett volna. Az ily módon fellépő értékemelkedés összegét - amely arányos a szóban forgó alkatrész elhasználtságával, avulásával - a biztosító a kárösszegből levonja. Némileg eltérő a helyzet a fényezés esetében: egyes elemek újrafényezése nem jelent értékemelkedést, ekkor ezt nem is veszik figyelembe, az autó teljes újrafényezésénél viszont igen. Egyes biztosítók vállalják, hogy adott időtartamig, vagy aszerződés fennállása alatt nem veszik figyelembe az értékemelkedést.
A százalékos vagy a forintban meghatározott önrészt vonja le a biztosító?
A kettő közül a nagyobbat. Például egy 10 %, 100.000 Ft önrészt tartalmazó szerződésnél 800.000 Ft kárból 100.000, 1.200.000 Ft-os kárból 120.000 Ft önrészt vonnak le. Egyes kockázatoknál, vagy kiegészítő biztosításoknál az önrészesedés rendszere eltérhet. Fontos tudni azonban, hogy a forintösszegben meghatározott önrész alatti károkat a biztosító nem téríti meg.
Casco biztosítás alapján rendezett kárnál kérhetem-e az értékcsökkenés megtérítését?
Ellentétben a gfb-re rendezett károkkal a Casco alapján csak a helyreállítás költségeit téríti meg a biztosító, az értékcsökkenés összegére a fedezet nem vonatkozik.
Értékemelkedést (más szóval avulást) számolnak-e a biztosítók a kárösszeg meghatározásakor?
Amennyiben egy kár utáni helyreállításnál a már használt alkatrészt újra cserélik, fellép az ún. értékemelkedés. Ez leginkább a forgó-kopó alkatrészeknél (pl. vezérműszíj, fékbetét) bír jelentőséggel, mivel ezeket előbb-utóbb, a kártól függetlenül is cserélni kellett volna. Az ily módon fellépő értékemelkedés összegét - amely arányos a szóban forgó alkatrész elhasználtságával, avulásával - a biztosító a kárösszegből levonja. Némileg eltérő a helyzet a fényezés esetében: egyes elemek újrafényezése nem jelent értékemelkedést, ekkor ezt nem is veszik figyelembe, az autó teljes újrafényezésénél viszont igen. Egyes biztosítók vállalják, hogy adott időtartamig, vagy a szerződés fennállása alatt nem veszik figyelembe az értékemelkedést.
A százalékos vagy a forintban meghatározott önrészt vonja le a biztosító?
A kettő közül a nagyobbat. Például egy 10 %, 100.000 Ft önrészt tartalmazó szerződésnél 800.000 Ft kárból 100.000, 1.200.000 Ft-os kárból 120.000 Ft önrészt vonnak le. Egyes kockázatoknál, vagy kiegészítő biztosításoknál az önrészesedés rendszere eltérhet. Fontos tudni azonban, hogy a forintösszegben meghatározott önrész alatti károkat a biztosító nem téríti meg.
Mit jelent, ha egy autó totálkáros?
Amikor egy autó olyan mértékben szenved kárt, hogy nem lehet, vagy nem érdemes helyreállítani. A műszaki totálkár esetén a helyreállítás nem lehetséges, mert az autó annyira összetört, kiégett, vagy ellopták; gazdasági totálkár esetén pedig az autó javítható lenne ugyan, de gazdaságilag nem éri meg. (Ez utóbbi esetben a helyreállítás költsége meghaladná az autó kárkori értékét.) A kártérítés számítása mindkét esetben azonos elven alapul: a kárkori értékből le kell vonni az értékelhető maradvány (a roncs) értékét, majd az így kapott összeg önrésszel csökkentett értéke lesz a kártérítés.
Miért von le a biztosító totálkárnál biztosítási díjat is a kártérítésből?
A casco biztosítás éves szerződés, tehát egy évre mindenképpen jár a díj a biztosítónak, még akkor is, ha ennél rövidebb díjfizetési ütemben állapodtak meg. Totálkár esetén a biztosító ezért jogosan tartja vissza az évfordulóig járó díjat.
Mi a különbség a kizárás, a mentesülés és az elévülés között?
Három különböző jogi fogalomról van szó, a közös bennük az, hogy a biztosító a kárt nem téríti meg. A kizárások a biztosítási feltételekben megfogalmazott olyan esetek, amelyekre a biztosító deklaráltan nem vállalja a kockázatot (pl. műszaki hiba). A mentesülésnél az egyébként elvileg téríthető kárt valamilyen egyéb körülmény miatt nem fizeti ki (pl. szándékosság). Az elévülés esetében a kár szintén téríthető lenne, de a biztosított a jogszabályokban meghatározott ideig (1 vagy 2 év) nem jelentkezik.
