Casco biztosítás

Mi a legfontosabb teendő CASCO kötés előtt?

Akár új, akár használt autót vesz, mindenféleképpen szánjon rá pár percet, hogy online rendszerünk segítségével tájékozódjon a CASCO biztosítások szolgáltatásairól és árairól. Ne bízza másra a döntést, ne egy-két biztosító ajánlatait ismerje csak meg, és főleg ne higgye el első szóra, ha akár autóvásárláskor, akár a hitel intézésekor bárkitől azt hallja, hogy csak egy bizonyos biztosítónál kötheti meg CASCO-ját - így egy pár évig tartó szerződésnél megtakaríthat akár egy egész évi díjat.



Milyen járművekre köthető CASCO?

Casco biztosítás kalkulátor

Válassza nálunk
olcsóbb CASCO-t

Természetesen a leggyakoribb a személyautókra és a kistehergépkocsikra kötött CASCO - online rendszerünkben tehát ezekre lehet szerződést kötni. Korlátozott mértékben, speciális feltételekkel azonban a biztosítóknál köthető CASCO motorkerékpárra épp úgy, mint kamionokra, de CASCO jellegű szerződések léteznek kishajókra (vitorlás vagy motoros) és kisrepülőgépekre is.



Online kötött CASCO esetén Mi A kockázatviselés kezdete?

Az oldalunkon kötött új gépjárműveknél a kockázatviselés kezdete az Ön által megjelölt nap 0:00 perc lesz, amelyik nap Ön átveszi új autóját a kereskedőtől.

Az oldalunkon kötött használt gépjárműveknél a kockázatviselés kezdete pontosan a szemlejegyzőkönyv elkészítésének dátuma (óra, perc) lesz. Az ily módokon beszerzett szemlejegyzőkönyv eredeti példányát pedig meg kell küldenie részünkre.



Mi az a totálkár?

Amikor a sérült vagyontárgy javítással nem állítható helyre (műszaki totálkár) vagy a javítás nem lenne gazdaságos (gazdasági totálkár).

Balesetet szenvedett gépjárműnél két esetben beszélünk totálkárról:

  • Gazdasági totálkár: Ha nem érdemes a gépjárművet megjavítani, mert a javítás többe kerülne, mint a jármű balesetkori forgalmi értékének a maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összege.
  • Műszaki totálkár: Ha a gépjármű oly mértékben sérült, hogy az műszakilag javíthatatlan.


Hogyan számít kártérítést a biztosító totálkáros jármű után?

Totálkár esetében a kárszámítás nem a javítás kalkulált költségein alapul. A balesetet szenvedett jármű káridőponti értékéből levonják az értékesíthető roncs becsült értékét (maradvényérték), és a kettő különbsége lesz a kártérítés összege. A totálkárossá vált jármű balesetkori forgalmi értékét és a roncs értékét a biztosító különféle szoftveres kalkulációk, piaci árajánlatok és hirdetések segítségével állapítja meg, majd a káridőponti értékből kivonja a roncs maradványértékét, és ezt az összeget fizeti ki a károsultnak. Tehát nem annyit fizet a biztosító, amennyibe a javítás kerül.



Mi lesz a totálkáros jármű sorsa?

A roncs a jármű tulajdonosáé marad, a biztosító nem kötelezhető a roncs átvételére. Gyakori azonban, hogy a biztosító a roncsot licitre bocsájtja, ekkor a legmagasabb licitet adó kereskedő vételi kötelezettséget is vállal. Ha a károsult bizonyíthatóan nem tudja a biztosító által kalkulált áron értékesíteni a roncsot, kérheti a biztosítótól, hogy a roncs értékét a módosítsa. Azt mindig az adott biztosítóval kell tisztázni, hogy mit tekint "bizonyítható" módnak. Van olyan biztosító, amely három használt gépjármű értékesítéssel foglalkozó cégtől beszerzett árajánlatot kér a károsulttól annak bizonyítására, hogy a roncsot nem tudja a biztosító által számított értéken eladni, de van olyan is, amely kapcsolatban áll olyan vállalkozással, ahol a roncs jármű a biztosító által számított értéken értékesíthető, stb.

A tulajdonos dönthet úgy, hogy megjavíttatja a totálkárt szenvedett járművet, de akkor a javítás költségeit ő viseli, nem terhelheti tovább sem a károkozóra, sem annak biztosítójára. Azonban ha a gépjármű teljes mértékben roncsolt vagy elégett a balesetben, vagy motor esetén vázcserére szorul, akkor műszaki állapota miatt a kárrendezési eljárásban az üzemeltetését véglegesen megszűntnek nyilvánítják. Ebben az esetben a biztosító is és a tulajdonos is köteles értesíteni a közlekedési hatóságot, hogy a totálkárossá nyilvánított gépjárművet vonja ki a forgalomból. Ezeket a bejelentett roncsokat a hulladékká vált gépjárművekről kiadott 267/2004 (IX.23.) Korm. rendelet szabályozása alapján kell kezelni.



Miért nem ajánljuk a CASCO nélküli hitelt?

A CASCO nélküli hitelek nem feltétlenül olcsóbbak, sőt, drágábbak is lehetnek, mert a pénzintézet a megnövekedett kockázatot nyilván át akarja hárítani. Ennél a formánál azonban a töréskáraink sem térülnek meg, egy esetleges totálkárnál pedig zsebből (és egyösszegben) kellene kifizetni a teljes hitelhátralékot - amit nyilván nem lennénk képesek megtenni, különben nem hitelre vennénk az autót. A teljes hitelhátralék ráadásul lényegesen magasabb összeg is lehet, mint az autó értéke. Végső soron tehát a kicsit olcsóbb sokkal drágább lehet.



Mi a CASCO területi hatálya?

A CASCO szerződések területi hatálya általában Európa, beleértve Törökország teljes területét, de a balti államok kivételével nem beleértve a volt szovjet (és egyes esetekben a volt jugoszláv) utódállamokat. Külföldi útjaink előtt ezért ellenőrizzük szerződésünk feltételeit, és ha szükséges, kössünk biztosítónknál kiegészítő szerződést.



Casco biztosítás alapján rendezett kárnál kérhetem-e az értékcsökkenés megtérítését?

Ellentétben a GFB-re rendezett károkkal a Casco alapján csak a helyreállítás költségeit téríti meg a biztosító, az értékcsökkenés összegére a fedezet nem vonatkozik.



Értékemelkedést (más szóval avulást) számolnak-e a biztosítók a kárösszeg meghatározásakor?

Amennyiben egy kár utáni helyreállításnál a már használt alkatrészt újra cserélik, fellép az ún. értékemelkedés. Ez leginkább a forgó-kopó alkatrészeknél (pl. vezérműszíj, fékbetét) bír jelentőséggel, mivel ezeket előbb-utóbb, a kártól függetlenül is cserélni kellett volna. Az ily módon fellépő értékemelkedés összegét - amely arányos a szóban forgó alkatrész elhasználtságával, avulásával - a biztosító a kárösszegből levonja. Némileg eltérő a helyzet a fényezés esetében: egyes elemek újrafényezése nem jelent értékemelkedést, ekkor ezt nem is veszik figyelembe, az autó teljes újrafényezésénél viszont igen. Egyes biztosítók vállalják, hogy adott időtartamig, vagy a szerződés fennállása alatt nem veszik figyelembe az értékemelkedést, és így a teljes javítási összegből csak az önrészt vonják le.



A százalékos vagy a forintban meghatározott önrészt vonja le a biztosító?

A kettő közül a nagyobbat. Például egy 10 %, 100.000 Ft önrészt tartalmazó szerződésnél 800.000 Ft kárból 100.000, 1.200.000 Ft-os kárból viszont 120.000 Ft önrészt vonnak le. Egyes kockázatoknál, vagy kiegészítő biztosításoknál az önrészesedés rendszere eltérhet. Fontos tudni azonban, hogy a forintösszegben meghatározott önrész alatti károkat a biztosító nem téríti meg.



Miért von le a biztosító totálkárnál biztosítási díjat is a kártérítésből?

A casco biztosítás éves szerződés, tehát egy évre mindenképpen jár a díj a biztosítónak, még akkor is, ha ennél rövidebb díjfizetési ütemben (tehát gyakorlatilag részletfizetésben) állapodtak meg. Totálkár esetén a biztosító ezért jogosan tartja vissza az évfordulóig járó díjat. Vegyük figyelembe azt is, hogy az adott évre járó díj ellenében a biztosító ekkor sokszorosan nagyobb mértékű szolgáltatást nyújt, tehát az éves díj összege mindenképpen jár neki.



Értékemelkedést (más szóval avulást) számolnak-e a biztosítók a kárösszeg meghatározásakor?

Amennyiben egy kár utáni helyreállításnál a már használt alkatrészt újra cserélik, fellép az ún. értékemelkedés. Ez leginkább a forgó-kopó alkatrészeknél (pl. vezérműszíj, fékbetét) bír jelentőséggel, mivel ezeket előbb-utóbb, a kártól függetlenül is cserélni kellett volna. Az ily módon fellépő értékemelkedés összegét - amely arányos a szóban forgó alkatrész elhasználtságával, avulásával - a biztosító a kárösszegből levonja. Némileg eltérő a helyzet a fényezés esetében: egyes elemek újrafényezése nem jelent értékemelkedést, ekkor ezt nem is veszik figyelembe, az autó teljes újrafényezésénél viszont igen. Egyes biztosítók vállalják, hogy adott időtartamig, vagy a szerződés fennállása alatt nem veszik figyelembe az értékemelkedést.



A százalékos vagy a forintban meghatározott önrészt vonja le a biztosító?

A kettő közül a nagyobbat. Például egy 10 %, 100.000 Ft önrészt tartalmazó szerződésnél 800.000 Ft kárból 100.000, 1.200.000 Ft-os kárból 120.000 Ft önrészt vonnak le. Egyes kockázatoknál, vagy kiegészítő biztosításoknál az önrészesedés rendszere eltérhet. Fontos tudni azonban, hogy a forintösszegben meghatározott önrész alatti károkat a biztosító nem téríti meg.



Mit jelent, ha egy autó totálkáros?

Amikor egy autó olyan mértékben szenved kárt, hogy nem lehet, vagy nem érdemes helyreállítani. A műszaki totálkár esetén a helyreállítás nem lehetséges, mert az autó annyira összetört, kiégett, vagy ellopták; gazdasági totálkár esetén pedig az autó javítható lenne ugyan, de gazdaságilag nem éri meg. (Ez utóbbi esetben a helyreállítás költsége meghaladná az autó kárkori értékét.) A kártérítés számítása mindkét esetben azonos elven alapul: a kárkori értékből le kell vonni az értékelhető maradvány (a roncs) értékét, majd az így kapott összeg önrésszel csökkentett értéke lesz a kártérítés.



Miért von le a biztosító totálkárnál biztosítási díjat is a kártérítésből?

A casco biztosítás éves szerződés, tehát egy évre mindenképpen jár a díj a biztosítónak, még akkor is, ha ennél rövidebb díjfizetési ütemben állapodtak meg. Totálkár esetén a biztosító ezért jogosan tartja vissza az évfordulóig járó díjat.



Mi a különbség a kizárás, a mentesülés és az elévülés között?

Három különböző jogi fogalomról van szó, a közös bennük az, hogy a biztosító a kárt végül nem téríti meg. A kizárások a biztosítási feltételekben megfogalmazott olyan esetek, amelyekre a biztosító deklaráltan nem vállalja a kockázatot (pl. műszaki hiba, természetes elhasználódás). A mentesülésnél az egyébként elvileg téríthető kárt valamilyen egyéb körülmény miatt nem fizeti ki (pl. szándékosság, súlyos gondatlanság). Az elévülés esetében a kár szintén téríthető lenne, de a biztosított a jogszabályokban és a biztosítás feltételeiben meghatározott ideig (1 vagy 2 év) nem jelentkezik kártérítési igényével, így a követelése elévül.

Vissza a lap tetejére