A kártya nélkül utazóknak a helyszínen ki kell fizetniük az ellátás költségét, ám az eredeti számla ellenében a magyar egészségpénztár utólag megtéríti számukra azt az összeget, amelyet a horvát egészségbiztosító térített volna. Az uniós országokban ? s ezentúl Horvátországban is ? ugyanis úgy látják el a másik ország betegét, mint saját állampolgárukat, így a páciensek által fizetendő önrész ? amely az egyes országokban nagyon eltérő ? is azonos. Ez vonatkozik a hazánkban ellátott külföldiekre is.

Lengyel Balázs, az OEP illetékes főosztályvezetője arra figyelmezteti a horvát tengerpartra készülőket: a magyar tb kontójára kizárólag az ottani társadalombiztosítóval (tb) szerződésben lévő orvosokat kereshetik föl. Ezért ha valakinek gyógykezelésre lenne szüksége, az ne a szállodai magándoktortól kérje, indokolt esetben inkább hívjon mentőt, vagy keresse a tb-orvost.

Sürgősségi ellátásnak azon beavatkozások minősülnek, amelyek nem halaszthatók a hazatérésig. Ezek között van az első három, egymást követő vesedializálás is. Térítésmentesen csak az életmentő és az elsősegély-ellátások nyújthatók, az egyéb szolgáltatásokért a horvát biztosítottakénak megfelelő önrészt kell fizetni. Ennek mértéke általában a költségek 15, kórházakban 30 százaléka. Egyébként a legtöbb országban 5?36 euró önrészt kell fizetni, ezért az OEP üzleti biztosítás megkötését is javasolja a kiutazóknak.

Szükség szerint a Horvátországban bekövetkezett keresőképtelenség alapján az itthon szokásos táppénz is megállapítható, ám a keresőképtelenséget igazoló dokumentumot a területileg illetékes horvát egészségpénztárhoz kell eljuttatni, onnan küldik el a magyar megyei egészségbiztosítónak. A főosztályvezetőtől megtudtuk azt is, hogy az uniós csatlakozás óta 350 ezer, a külföldön szükséges egészségügyi ellátásra jogosító E-111-es nyomtatványt adtak ki. Az ezt tavaly őszszel felváltó európai egészégkártyát eddig 120 ezren váltották ki. A kártya C típusú okmány, ezért azt csak jogos tulajdonosa veheti át a területileg illetékes megyei egészségpénztárnál.

Lengyel Balázs szerint a külföldön ellátott magyarok és a hazánkban ellátott uniós polgárok után kiállított számlák egy évre eső költsége négy-öt év múlva derülhet ki. Ugyanis nincs elévülés, a társadalombiztosítók félévente a régebben kiállított számlákat is elküldhetik egymásnak. A megelőző négy év összesített számlái között uniós és nem EU-s elszámolások is vannak. Ebben az időben évente 8910 számlát kapott az OEP a magyarok külföldi ellátása után, azok költsége 421 millió forintot tett ki. Ugyanekkor évente 7400 számlát küldött ki a különböző országok biztosítóinak a nálunk ellátottak után, azok összege 220 millió volt. Az OEP idei költségvetésében közel kétmilliárd forintot irányoztak elő a nemzetközi kötelezettségekből fakadó egészségügyi kiadásokra.

Vissza a lap tetejére