Nem tudományos publikációk gyártása a célunk, hanem a piacon eladható, hasznosítható termékek előállítása - hangzott el az Elektronikusjármű- és járműirányítási tudásközpont tegnapi bemutatkozó tájékoztatóján.A hazai innovációs alap másfél milliárdos támogatásával induló tudásközpont munkájába a területtel foglalkozó hazai kutatók kilencven százaléka bekapcsolódott. Az alapítók között van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett a világ egyik vezető vállalata, a Knorr-Bremse is. A műegyetem 1500 oktatója és 22 ezer hallgatója megfelelő alapot jelent, de egymagában az intézmény nem érne el eredményt - ismerte el Stukovszky Zsolt igazgató.

Izgalmas kutatási témának ígérkezik a kooperatív járműirányítás. Ennek lényege, hogy egy adott útszakaszon haladó járművek esetében lényegében csak az első jármű vezetője dolgozik, a többi munkájáét kiváltják a járművek közötti kommunikációt megvalósító és a járművek környezetét figyelő rendszerek. Olyan ez, mintha egy virtuális szerelvényt hoznánk létre, s ezzel - elméletileg legalábbis - minimalizáljuk a balesetveszélyt, és optimalizáljuk az üzemanyag-fogyasztást. Egy másik kutatási terület olyan járműrendszerek kifejlesztése, amelyek a vezető szándéka ellenére is képesek beavatkozni a jármű mozgásába, pótolva ezzel a vezető hiányosságait. Konkrétan: automatikus parkolásszabályozó rendszer vagy képfelismerő rendszeren alapuló sávkövető, illetve sávelhagyást érzékelő rendszer kifejlesztése szerepel a célok között.

A járművek elektronizálása mellett a közlekedés modellezésére és irányítására is vállalkoznak a kutatók. A közúti közlekedésben részt vevők száma ugyanis akár 55-95 százalékkal is növekedhet a következő évtizedben, aminek kezelése a jelenlegi közlekedési infrastruktúra mellett egyre nehezebb. A járművek sebességének növelése, illetve a követési távolság csökkentése is megoldást jelenthet, ezzel párhuzamosan azonban nőne a balesetek valószínűsége. Az intelligens járműrendszerek ilyen esetekben kínálhatnak megoldást.Palkovics László, a központ megbízott tudományos igazgatója elmondta: Európában több helyen is foglalkoznak hasonló fejlesztésekkel, de a rendszerek olyan bonyolultak, hogy a magyaroknak is bőven jut megoldandó probléma. A központ négy év alatt épül ki teljesen, 2006-ra pedig elkészül egy világszínvonalú járműlabor. Az intézmény nyitott, más egyetemekről is várják a kutatókat

Vissza a lap tetejére