Kilencedik alkalommal került sor az időközben már hagyományosnak mondható rendezvényre a Swiss Re biztosítótársaságnál Münchenben, amelyet a közép- és kelet-európai ügyfelek számára szerveztek. Petra Fleck és Klaus-Gregor Hahn ügyfélmenedzserek köszöntötték a résztvevőket, akik ezúttal 11 országból érkeztek. Fleck asszony a bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a viszontbiztosítóknak a jövőben is jelentős kutatási igényük és információszükségletük lesz, hiszen meg kell érteni a kockázatokat és a mindenkori ügyletet annak érdekében, hogy a viszontbiztosítás díját pontosan ki lehessen számítani. A Swiss Re „Új kockázatok szakértői köre” (“Expert Circle for Emerging Risks”) hálózatának vezetője, René Oefeli, szemléletesen mutatta be a biztosítási üzletág helyzetét: „Mindig újabb kockázatok jelennek meg, mintha csak az égből pottyannának alá. Ezek az új kockázatok eltalálhatnak minket.” Az új rizikók (emerging risks) olyan kockázatokat jelentenek, amelyek még kevésbé ismertek, de a jövőben nagyon fontossá válhatnak. Az újból felbukkanó kockázatok (re-emerging risks) esetében olyan kockázatokról van szó, amelyek ugyan már ismertek, de amelyek lehetséges kármértéke változik. Mindkét kategória magas terhelési potenciált jelent a biztosítási szolgáltatás számára.

A legnagyobb kihívást - Oefeli úr véleménye szerint - a változás kockázata jelenti. „Az egyetlen biztos dolog az, hogy semmi nem biztos.“ A kockázatok említett típusánál az jelenti a legnagyobb problémát, hogy az újonnan keletkező veszélyekre a múltban nem kalkuláltak semmilyen biztosítási díjat, és ezért, ha egy ilyen kockázat valóra válik, akkor a meglevő biztosítási díj nem elegendő a károk megtérítésére, ugyanakkor a kockázat elbírálása és a kárfizetés között hosszabb időszak, akár több évtized is eltelhet. Ezen a problémán a biztosító a claims made biztosítási formával lehet úrrá, mert így a növekvő károkra időben tud reagálni. A változás kockázatának értékelésénél mind gazdasági és jogi, mind társadalmi és technológiai tényezőket figyelembe kell venni. A kockázat elbírálásának (underwritings) elsődleges célja, hogy biztosítsa az üzletág nyereségességét. A konferencia résztvevői megvitatták a különböző új kockázatok potenciális hatásait és veszélyeit: akrilamid, botox, cromated copper arsenate és még több további új kockázat került szóba. A Swiss Re listát vezet a „megfigyelés alatt álló“ kockázatokról, a listán jelenleg 116 kockázat szerepel. Az egyes új kockázatok jelentősége régiónként különböző lehet, ahogy ezt a viták is megmutatták. Ezért a kockázatok rangsorolásánál alkalmanként megoszlottak a vélemények. Mindenesetre a konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a biztosítási ágazat számára rendkívül nagy jelentősége van, hogy idejekorán felismerje azon kockázatok kárpotenciálját, amelyek még nem állnak a nyilvános viták középpontjában.

Apró részecskék, nagy hatás

Az új kockázatok vizsgálata során az egyik súlypontot a nanotechnológia jelentette. A Swiss Re szakértője, dr. Annabelle Hett, gyakorlati példák alapján világította meg a nanorészecskék (mérettartomány: 1-100 nanométer) jelentőségét a biztosítók szemszögéből. Az ipar számára a nanotechnológia mindenekelőtt a nanoszkopikusan strukturált anyagok különleges tulajdonságai, mint például súly, szilárdság, vezetőképesség stb. miatt érdekes. Dr. Hett asszony szerint azonban problematikus, hogy a nanorészecskék sok tulajdonsága és hatása még ismeretlen, így mindenekelőtt a részecskéknek az emberi testre gyakorolt hatása. Ehhez a legismertebb példát a napkrémek jelentik: a nanorészecskék a bőrön és a vérpályán keresztül behatolnak az emberi szervezetbe, és károsíthatják a szerveket.

Oefeli úr a konferencia első napjának végén több lehetőségre mutatott rá, hogyan lehet a kockázat elbírálásához kapcsolódó intézkedésekkel az új kockázatokat kezelni. A kizárás a legegyszerűbbnek tűnő, azonban nem mindig a legjobb megoldás. Megfelelő átláthatóság esetén az új kockázatok közül néhányra megfelelő biztosítási megoldásokat lehet felkínálni, amelyek mind a biztosító, mind a biztosított számára elfogadhatóak.

Export nehézségekkel

Dr. Marianne Oren, a Swiss Re Germany jogi osztályának vezetője a konferencia második napján bemutatta az amerikai jogrendszer ábécéjét, valamint a termékfelelősség lényeges kérdéseit. Mivel a közép- és kelet-európai országok egyre növekvő mértékben exportálnak termékeket az Egyesült Államokba, ezért ott nő az igény a megfelelő biztosítási védelem iránt. Európai szempontból az egyik legnagyobb problémát a magas eljárási költségek jelentik, amelyek nem utolsósorban azért keletkeznek, mert az Egyesült Államokban magasak az ügyvédi költségek, az összköltség gyakran jóval meghaladja az eljárás végén megítélt kártérítés összegét. A drága gyűjtőperek, továbbá a magas büntető kártérítések miatt az amerikai jogrendszerrel való bármilyen kapcsolat esetén a lehető legnagyobb óvatossággal kell eljárni. A közép- és kelet-európai biztosítótársaságok máris szert tettek az első tapasztalatokra.

Funkcionális élelmiszer - az élelmiszerek és a gyógyszerek határterületén

Dr. Wolfgang Fraenk, a Swiss Re egyik leányvállalatának - Assekuranz und Technik Risk Management Service GmbH (AssTech) - a tanácsadója, a funkcionális élelmiszerekről (functional food), mint új kockázatokról tartott beszámolót. Olyan élelmiszerekről van szó, amelyek nem csak a táplálkozási igényt szolgálják, hanem pozitív egészségügyi többlethatással is rendelkeznek. A készítményeket például anyagcserezavarok és magas vérnyomás esetén lehet alkalmazni, erősíthetik az immunrendszert, erősíthetik a csontozatot, és hozzájárulhatnak a szervek egészségének a megőrzéséhez. Ezek a termékek az élelmiszerek és a gyógyszerek határterületén helyezkednek el. A közbenső helyzet nehézségeket okozhat a jogi oldalon. Míg az élelmiszereket és a gyógyszereket jogi szempontból hagyományosan külön vizsgálják, illetve nemzeti és nemzetközi szinten egyértelműen szabályozzák, addig a funkcionális élelmiszerekre jelenleg - Japánon kívül - nem léteznek explicit szabályozások. Az előadó számos kockázatra hívta fel a figyelmet. Nem lehet kizárni a lehetőségét annak, hogy a különböző összetevők az egymás közötti kölcsönhatás mellett gyógyszerekkel is kölcsönhatásra lépnek, amelynek negatív következményei lehetnek. Végül figyelembe kell venni olyan „forgatókönyveket“ is, amelyek a „hibás“ formatervezésből, a hiányos tájékoztatásból vagy félrevezető reklámból adódhatnak. A funkcionális élelmiszerek magas kárpotenciállal rendelkeznek, amellyel mindenekelőtt a termékfelelősség területén felelősségbiztosítást nyújtó biztosítóknak kell szembesülniük, ezért továbbra is kritikusan figyelemmel kell kísérniük a területen bekövetkező változásokat.

Elektromágneses mezők - magas kárpotenciállal járó kockázat?

Christian Schauer úr, az AssTech vezető tanácsadója bemutatta az elektromágneses mezők, mint új kockázatok problematikáját. Minden elektromos berendezést, készüléket és vezetéket elektromos és mágneses mezők vesznek körül, illetve az ilyen berendezések elektromágneses hullámokat bocsátanak ki. A biztosítás számára nagyon jelentős az elektromágneses mezők problematikája, mert az elektroszmogról feltételezik, hogy rákot, illetve más betegségeket okozhat, illetve megkönnyíti a betegségek kialakulását. Azonban az elektromágneses mezők egészségkárosító hatásának bizonyítására eddig nem került sor, bár a témával kapcsolatban számos tanulmány és nemzetközi publikáció született, illetve több kutatási projektet bonyolítottak le. Az elektromágneses mezők kockázatértékelésénél az egyik meghatározó kérdés, hogy a nyilvánosság milyen módon észleli a kockázatot. A kockázat észlelése azonban a médiumokban megjelent tudósítások, de a kulturális különbségek alapján is országról országra erősen változik. Schauer úr kiemelte, hogy az elektromágneses mezőkkel összefüggésben pontosan nyomon kell követni az új technológiai fejlesztéseket és a tudományos felismeréseket, továbbá figyelemmel kell kísérni az aktuális irányzatokat az ítélkezési gyakorlatban és a jogalkotásban.

Orvosi kárfelelősség viselése - Elkerülhető hibák súlyos következményekkel

Az orvosi kárfelelősség viseléséről, és az ehhez kapcsolódó problémákról beszélt a kockázatkezelő szemszögéből dr. Andreas Felber, az AssTech vezető tanácsadója. Dr. Felber szerint az egészségügyben sok szerződéses vállalakozó és biztosítójuk aggodalommal kísérik figyelemmel, hogy a károk gyakorisága és mértéke egyre növekszik. Az ítélkezési gyakorlat a szerződéses vállalkozók felelősségét nyilvánvalóan egyre nagyobb mértékben kiterjeszti, ezért sok európai országban az orvosi kárfelelősség biztosítási védelmének drámai drágulását kell elkönyvelni. Dr. Felber rámutatott arra, hogy a műhibákra rendkívül nehéz a biztosítási díj számítása. Ennek három oka van: a műhibák költségeinek ingadozása (akár egy kórházon belül is), a műhiba és a kár bejelentése között eltelt hosszú idő, és a káresetek számának, illetőleg mértékének ingadozása a különböző orvosi szakterületek között. Felmérések mutatták meg, hogy több haláleset vezethető vissza elkerülhető orvosi hibákra, mint közlekedési balesetekre. A káresetek magas gyakorisága dr. Felber szerint azokra a problémákra vezethető vissza, amelyekkel ma az egészségügyi rendszerek szembesülnek: az ellátó rendszerre gyakorolt nyomás a költségek csökkentésének érdekében, a kórházi ágyak csökkenő száma az emelkedő betegszám mellett, az orvosi személyzet egyre növekvő leterheltsége, valamint a klinikákon a csúcstechnológiával készült készülékek beszerzése anélkül, hogy a felhasználók megfelelő oktatást kapnának a készülékek használatáról. További problémát jelentenek az úgynevezett nosokomiális fertőzések (kórházi fertőzések), és sok helyen figyelmen kívül hagyják az alapvető tisztasági és higiéniai ajánlásokat.Összegzésként dr. Felber rámutatott, hogy mint más high-tech ágazatokban, úgy a kockázatkezelés az egészségügyben is hozzájárulhatna a hibaarány csökkentéséhez. Véleménye szerint az egyik legfontosabb intézkedés a kórházakban a kockázatkezelés bevezetése lenne.

A vér kockázata

Dr. Sabine Radomsky, az AssTech vezető tanácsadója a „vér és vérkészítmények, illetve ezek kockázata“ témáról tartott beszámolót. Dr. Radomsky asszony bemutatta a vérátömlesztés történetét, a fejlődés legfontosabb lépéseit egészen a modern transzfúziós orvostudomány kialakulásáig, a különböző vértermékek mindenkori kockázatát. A vérbiztonság még a következő években is fontos téma marad, hiszen a vért és a vérkészítményeket újszerű kockázatoknak kell tekinteni, ezen a területen még számos ismeretlen és kiszámíthatatlan veszély létezik. Így például a mai napig nem találtak megoldást a prionok vérrel és vérkészítményekkel való átvitelének kockázatára. Új vírusok (mint ahogy egykor a HIV és SARS vírusok voltak) bármikor és bárhol megjelenhetnek, és ezek a vírusok a vérátömlesztéssel is terjedhetnek. További veszélyt jelent, hogy a jelenleg fejlesztés alatt álló technológiák és mesterséges vérkészítmények bevezetése új kockázatokat rejtenek magukban, amelyeket ma még nem lehet felmérni.

Összegzés: A „long-tail“ megelőzése

A biztosítás intézményének üzleti területe egyrészt a biztosítás maga, másrészt a biztosítás nyersanyaga, a kockázat. A kockázatokat azonosítanunk, vizsgálnunk és értékelnünk kell, hogy végül kezelni és finanszírozni tudjuk. Éppen a viszontbiztosítók tanulták meg fokozatosan a katasztrófákból, hogy a rendszer összefüggéseiben gondolkodjanak, hogy előrehozzák időhorizontjukat és megelőzzék a „hosszú farkú felelősséget“ (long-tail). Tehát, mint ahogy az azbeszt esetében, beszámítsák a károk bekövetkezése és a kár manifesztálódása közötti hosszú időszakot. Ebből következik, hogy a biztosítók, de különösen a viszontbiztosítók képesek a társadalom kockázati szakértőiként és korai előrejelző rendszereként működni.

Az összefoglalót készítette: Rupert Nebauer (a Fakultatív Felelősség valamint a Skandináv, Baltikumi, Közép- és Kelet-Európai Vevőszolgálat vezetője) és Alexandra Badiu (a Közép- és Kelet-Európai Szerződéses Ügyletek elemzője), mindketten a Swiss Re müncheni munkatársai.

Vissza a lap tetejére