A felelősségbiztosítások területe folyamatosan problémákat mutat, melynek oka az állandóan változó jogi, társadalmi környezet. Először is nézzük meg, hogy a felelősségbiztosításokat hogyan csoportosíthatjuk (1. sz. ábra). A felelősségbiztosítások vagy tiszta felelősségbiztosítások, vagy olyan vegyes biztosítások, ahol a kockázat felelősségi, azonban a kockázatelbírálás pénzügyi. Vannak társaságok, melyek a pénzügyi kockázataikat a felelősségbiztosításoknál számolják el, mely helytelen gyakorlat. A problémák főbb területeinek egy része jellemző az egész világra, és ezek kiegé­szülnek speciálisan a magyar piacra - illetőleg a fejletlenebb piacokra - jellemző problémákkal.

Melyek a főbb problémák?

Globális problémák:

  • a kárigények súlyosbodása,
  • a felelősségi kárigények és az infláció összefüggése,
  • a jogi háttér állandó változása és a felelősségi alakzatok szélesedése,
  • a kockázatok nehéz becsülhetősége.

Magyarországi specifikus problémák:

  • a piac mérete moderált,
  • piaci szereplők száma csekély bizonyos felelősségi területeken,
  • nincsenek adatok, illetve a meglévőek semmitmondóak,
  • szakmai felelősségbiztosítások problematikája.

A főbb globális problémákról:

A legnagyobb probléma a kárigények súlyosbodása (2. sz. ábra ). Látható, hogy a 10 legfőbb nemzeti piacon pl. 2002-ben milyen magasak voltak a bruttó kárhányadok, azaz a károk díjra vetített aránya. Ugyanez látszik a 10 ország átlagát feltüntető átlagon is. Ha a kárhányadok mellé teszünk egy alacsony, mondjuk 15 %-os jutalékhányadot és egy ugyancsak alacsony, mondjuk 15 %-os igazgatási költséghányadot, könnyen belátható, hogy a főbb piacokon az elmúlt években a felelősségbiztosítások veszteséget termeltek a biztosítóknak. Mára már a felelősségi károk adják a teljes nem-élet kárportfólió hatodát. A károk szempontjából legproblematikusabb területek az orvosok felelősségbiztosítása, a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása, a termékfelelősség-biztosítás (járműipar, dohányipar), illetőleg a munkáltatói felelősségbiztosítás. A kárigények súlyosbodására jellemző még, hogy azok szinte minden országban gyorsabban nőnek, mint a bruttó hazai termék.

2. sz. ábra: A kárigények súlyosbodása, a felelősségi károk alakulása a főbb nemzeti piacokon

További problémát jelent a felelősségi károk és az infláció összefüggése (3. sz. ábra). A problémát az okozza, hogy ha csak egy adott üzleti évben vállalunk felelősségi kockázatokat, akkor is a károkat kb. tizenöt éven keresztül fogjuk fizetni, a szakértői eljárások, bírósági perek elhúzódása miatt, a perek újrafelvétele miatt, a késői bejelentések miatt, vagy amiatt, hogy az adott üzleti évben felmerülő károsító ok hatásmechanizmusa olyan, hogy annak kifejlődéséhez időre van szükség. Ha az infláció átlagos, akkor a kumulált kifizetések 100 egységet tesznek ki. + 5 % extra infláció a kumulált kifizetéseket már 125 egységre növelik, míg + 10 % extra infláció 160 egységre. Tehát + 10 %-os infláció a kárkifizetésekben 60 %-os növekedést okoz.

3. sz. ábra: A felelősségi kárigények és az infláció összefüggése

A világ nyugati részén olyan tendenciák figyelhetőek meg, hogy egyre szigorúbb törvényeket alkotnak. Ilyen például az, hogy számos területen a törvényalkotók a vétkességen alapuló felelősségről áttérnek a vétkesség nélküli, azaz az objektív felelősségre. Németországban például a környezetszennyezési felelősség 1990-től vétkesség nélküli.

Magyarország a törvénykezés területén szerencsés helyzetben van, ugyanis hazánkban jó pár törvény sokkal később született meg, mint Nyugaton (pl. gépjármű-felelősségről, nukleáris létesítmény üzemeltetőjéről szóló törvények), így azok eleve a szigorúbb formájukban jöttek létre.

A jogi háttér állandó változása és a felelősségi alakzatok szélesedése egyértelmű a fejlett törvénykezésű országokban. Meg kell említeni az USA-beli környezetszennyezési felelősségi törvényt, mely példa az egyetemleges felelősségre és a retroaktív felelősségre is.

Az ügyvédi költségek növekedésére az jellemző, hogy a sikerdíjért dolgozó ügyvédek átlagos bevétele 2003-ban az USA-ban óránként 1520 dollár (cca. 275 000 Ft ), mely négyszer haladja meg a nem sikerdíjért dolgozókét. Nyilván a sikerdíj továbbá abba az irányba is hat, hogy az ügyvédek minél feljebb tornázzák a kártérítési igényeket. A jogi háttér állandó változása és a felelősségi alakzatok szélesedése

További tendenciák:

  • a bizonyítási teher áthelyezése a károsultról a károkozóra
  • az egyetemleges felelősségi alakzatok terjedése
  • retroaktív illetve fedezetvállalási kényszer
  • a nem-vagyoni kárigények és a fájdalomdíjak növekedése
  • az ügyvédi költségek növekedéseA felelősségi kockázatok nehéz becsülhetőségének több oka van.

Egyrészt szubjektív kockázatról van szó, hiszen a károsult személye előre nem ismert. Másrészt a felelősségi kárigények a jogi és politikai környezettől sokkal inkább függnek, mint a vagyonbiztosításiak. Harmadrészt mert a jogi környezet állandóan változik. A kockázat becsülhetőségét nehezíti, hogy az emberek igény-érvényesítési kedve és képessége gyorsan nő. Szembe kell nézzünk azzal is, hogy a kárigények sokszor megkésve érkeznek, és hogy a károk felmérése bonyolult, ezért az jogi és szakértői hátteret igényel.

A főbb magyarországi problémákról:

A magyar felelősségbiztosítási piacról le kell szögezni, hogy önmagában is, és a teljes piachoz képest is kicsi. A kötvény darabszámokat tekintve (4. sz. ábra) a gépjármű-felelősségbiztosítások nélküli felelősségi piac a teljes piacnak csak mintegy az 5 %-át fedi le.

A díjbevételeket tekintve (5. sz. ábra) a gépjármű-felelősségbiztosítások nélküli felelősségi piac a teljes piacnak csak mintegy az 2,8%-át fedi le.

4. sz. ábra: Magyarországi felelősségbiztosítási piac a darabszámok alapján, 2004

5. sz. ábra: Magyarországi felelősségi piac a díjbevétel alapján, 2004

Probléma az is, hogy a piacról méretéről ennél több, vagy strukturáltabb adat nem áll rendelkezésre. Így például nem tudni, hogy a biztosítások hogyan oszlanak meg magánszemélyek és vállalatok között. Nem tudni azt sem, hogy ebben a szegmensben hogyan alakul az egyes társaságok piaci részesedése, mert nyilvánosan csak az össz-piaci adat érhető el, az egyes társaságok adatközlése nem. Képzeljük el, hogy valaki arra kíváncsi, hogy mekkora mondjuk a termékfelelősség-biztosítások piaca. Nem kap rá választ!

Szerencsére azonban a felelősségi díjbevételek gyorsabban nőnek, mint a teljes magyar biztosítási piacé (6. sz. ábra). A magyar biztosítási piac növekedési üteme 2004-re lelassult, és csak kb. 7%-os volt, az előző évben pedig 11%-os. Ezzel szemben a felelősségi piac 2004-ben 20%-kal, 2003-ban pedig 11,5 %-kal nőtt!A felelősségbiztosítási piacnak a teljes piacot meghaladó növekedési üteme valószínűleg annak köszönhető, hogy egyre több a felelősségbiztosításokkal kapcsolatos igény, egyre több a törvény erejénél fogva kötelezően elrendelt felelősségbiztosítás, és ezeken belül is a felelősségi limitek emelkedése figyelhető meg, melynek természetesen díjvonzata van. Sok esetben ráadásul a díjszámítási alapok a termelésből, szolgáltatásból elért forgalom vagy a társaságok által kifizetett bruttó bér, így a díjak a számítási alapok növekedése miatt automatikusan emelkednek.Röviden kitérnék a felelősségbiztosítások kárhányadaira (7. sz. ábra). Ugye minden olvasó tudja, hogy a kifizetett károk alapján mért kárhányad mennyire nem mond semmit? Különösen a felelősségbiztosítások területén, ahol a kárrendezés elhúzódása miatt mindig nagy a függő károk állománya, ezért a számításból kihagyni a függő károkra képzett tartalékot, vagy a késői károkra vonatkozó IBNR (incurred but not reported loss - késői károk tartaléka) tartalékot, több mint kétséges. Azonban a kifizetett károkról van csak adat. Mindenesetre a kárhányad alacsonynak tűnik, bár emelkedést mutat. És hát ez a mi szerencsénk. Tudniillik az, hogy a magyar társaságok magasabb igazgatási költséghányadát az egyelőre alacsony kárráfordítások bőven ellensúlyozzák.

6. sz. ábra: Magyarországi felelősségi piac - díjbevétel alakulása (gépjármű-felelősség nélkül)

7. sz. ábra: Magyarországi felelősségbiztosítási piac - kárhányadok alakulása a kifizetett károk alapján

A szakmaspecifikus felelősségbiztosítások piaca igen kicsi, a teljes piac cca. 7 ezreléke.43 szakma esetén ismerünk biztosítási kötelezettséget. Miért is nagyon szubjektív a kockázatunk ezen a területen? Egyrészt szinte képtelenség egyszerre, egy időben és egyforma színvonalon ismerni 43 szakma lényeges mozgatórugóit, a felszín alatti összefüggéseket. Másrészt képzeljünk el egy könyvelő irodát, mely a számviteli rend állandó változásait egyre csüggedtebben követi, ezáltal nem vesz észre egy változást. Ezáltal nemhogy hibát fog véteni, hanem ezen túlmenően mire észreveszi a saját hibáját, már sorozatkárt okozott. Vagy képzeljünk el egy mérnöki tervezőirodát, amely elveszti a megrendelés-állományának jó részét, ezáltal nehéz pénzügyi helyzetbe kerül. A jó szakemberek kilépnek, helyükre kevesebb és kevésbé jó szakember kerül. Kockázatunk máris megnövekedett.

További problémát jelent a jogszabályváltozások gyakorisága, és az, hogy a piaci szereplők száma csekély.

Szakmaspecifikus felelősségbiztosítások - lehetőségek és veszélyek:

  • a piac mérete nem ismert, becslések szerint cca. 4 milliárd Ft,
  • kicsi a piac, a teljes felelősségi piac 24%-a, a teljes magyar piac 7 ezreléke,
  • a kockázat nagyon szubjektív,
  • 43 szakma esetében ismerünk kötelező felelősségbiztosítási kényszert (pl. atomerőművek, könyvvizsgálók, lőtér-üzemeltetők, postai szolgáltatók, ügyvédek, felvonó ellenőrök, gázértékesítők, közjegyzők, közraktárak, szabadalmi ügyvivők, vadászok),
  • alig egy pár társaság specializálódott e területen,
  • jogszabályok gyakran változnak, a 43 szakma esetén átlag 13 jogszabály változik meg, és ezért
  • jól felkészült és adekvát jogi szakembergárda nélkül művelése több, mint merészség.

Mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy milyen tendenciák várhatóak e területen Magyarországon. A nyugati tendenciák beszivárgása és megerősödése várható, így különösen a kárigények súlyosbodása, a felelősségi alakzatok szélesedése, a sikerdíjas ügyvédi megállapodások terjedése, a limitek növekedése.

Mit tehetünk a negatív tendenciák kivédése érdekében? Mindenekelőtt portfóliónk adatait állandóan figyelnünk és analizálnunk kell. Ha szükséges, időben be kell avatkoznunk. A kockázatvállaló kollégákkal mélyen meg kell ismertessük a viszontbiztosítási kizárásokat. Kockázatarányos díjakat kell alkalmazzunk. Ügyelnünk kell szabályzataink tiszta megfogalmazására. A károk bejelentési határidejét törekedjünk minél rövidebbre tenni. Oda kell figyelnünk továbbá a függő károk jelenértéken tartására.

Csak az itt felsoroltak összessége elegendő ahhoz, hogy hosszú távon fenn tudjuk tartani a díj-kár egyenértékűséget.

Vissza a lap tetejére