2004-ben a magyar biztosítási szektort érintő legfontosabb esemény az új, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálybalépése volt. A megújult szabályozás többek között rögzítette a tagállamisággal kapcsolatos fogalmakat, és kitér arra, hogy valamely EU-tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelep formájában is működhet és mód van határon átnyúló tevékenység végzésére is. Ennek feltétele a megfelelő felügyelet számára történő regisztráció.

Magyarországon az elmúlt év során összesen 130 külföldi biztosító és 129 biztosításközvetítő regisztráltatta magát magyarországi szolgáltatás nyújtására és 4 biztosító tájékoztatta a Felügyeletet fiókalapítási szándékáról. A hazai vállalkozások közül 5 biztosító és 6 biztosításközvetítő jelezte szándékát határon átnyúló szolgáltatásra.

A törvény átvette a 4. számú gépjármű-biztosítási irányelvben szabályozott intézményi rendszert és rögzítették a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási üzletág törvényi szintű szabályozást igénylő tényállásait. Szigorodtak ugyanakkor az ügyfél-tájékoztatás szabályai; újraszabályozták a biztosítási titok fogalmát, ezen belül az üzleti titok és a személyes titok védelmét.2004. május 1-jétől az új szabályozás következtében a cégeknek magasabb tőkekövetelményeknek kell megfelelniük, aminek oka alapvetően az, hogy emelkedett a biztosítóknak előírt minimális biztonsági tőkeszükséglet, változott a nem-életbiztosítási üzletág és az életág minimális szavatolótőke szükségletének számítása is. Az új Bit. megszüntette a biztonsági tőkére vonatkozó befektetési szabályokat és módosultak a biztosítástechnikai tartalékok befektetésének szabályai is, 2004-től lehetőség nyílt az eszközök tagállamok területén való elhelyezésére; de ezek a befektetési szabályok és korlátok - a korábbiakkal ellentétben - csak a biztosítástechnikai tartalékra vonatkoznak.

A számos változás mellett a törvény a biztosításközvetítőkre a függő és független biztosításközvetítő fogalmakat alkalmazta és előírta a közvetítők képesítéshez kötött regisztrációját. A Felügyelet tavaly hozta létre a biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartást, amely ma már informálja a piaci szereplőket és a potenciális ügyfeleket.

Az alábbi táblázat adatai szerint a biztosítási szektor díjbevétele évek óta a bruttó hazai termék mintegy három százalékának felel meg. A mérlegfőösszegek továbbra is jelentősen, mintegy évi 16-17%-kal nőnek.

Az elmúlt öt évet vizsgálva megállapítható, hogy a díjbevételek 2000 óta több mint 50 százalékkal nőttek, a mérlegfőösszegek pedig közel megduplázódtak.

Magyarországon a biztosítási ágazat teljesítményének aránya a GDP-ben jóval elmarad a nyugat-európai országok átlagától. Míg Nyugat-Európában éves szinten az egy főre jutó biztosítási díj (éves díjbevétel/lakosság) 2000 euró fölött mozog, addig nálunk ez mindössze ennek az összegnek a töredéke, 200-220 euró körüli értéket mutat.

2004. év végén 29 biztosítótársaság és 36 egyesület működött a magyar biztosítási piacon.A biztosítótársaságok közül 13 kompozit biztosító volt, 7 csak életbiztosítási, 9 csak nem-életbiztosítási ágakat művelt. A biztosítótársaságok összesített mérlegfőösszege 1371 milliárd volt, ami az előző évhez képest 16,5 százalékos növekedést jelent. A szerződések száma az előző évihez hasonló arányban nőtt tovább, míg a díjbevételek emelkedése a tavalyi évhez képest alacsonyabb mértékű volt, 2004-ben 6,7%-kal nőttek a díjbevételek 587,4 milliárd forintra. A kár- és szolgáltatás kifizetések mintegy 14,6%-kal, a költségek pedig 6,4%-kal emelkedtek 2003-hoz képest. A hazai biztosítótársaságok aktív viszontbiztosítási tevékenysége továbbra sem jelentős. Az előzetes adatok szerint a biztosítótársaságok 2004. évi adózás előtti eredménye mintegy 40 milliárd forint volt.

A 2004. január 1-jei adatok szerint a magyarországi biztosítási piacon jelenlévő társaságok tulajdonosi szerkezetében a külföldi tulajdon szerepe meghatározó. A biztosítók mérlegfőösszegét tekintve a magyar tulajdon aránya 0,3%, míg a jegyzett tőkénél ez az arány 6,0%,szemben a külföldi tulajdon 99,7%-os, illetve 94,0%-os arányával. Mivel a legnagyobb európai biztosítótársaságok már az uniós csatlakozás előtt is jelen voltak a magyarországi biztosítási szektorban, így ezért nem indult be a tavalyi évben jelentős fiókosodás.2004 folyamán továbbra is fennmaradt a biztosítási piac jelentős koncentráltsága.Az öt legnagyobb társaság (melyek engedélyük szerint kompozit biztosítók) részesedése mérlegfőösszegük szerint a korábbi 83,1%-ról 81,4%-ra, illetve díjbevételük 79,2%-ról 76,1%-ra csökkent.

Élet üzletág

A GfK Piackutató Intézet negyedévente készít felmérést a lakossági biztosítási piac fő adatairól a 15 éves és idősebb lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével. A 2004-ben készített egyik ilyen felmérésből kiderült, hogy minden harmadik magyar felnőtt rendelkezik személyre szóló biztosítással. Az életbiztosítások tulajdonosainak egyharmadát családjuk anyagi körülményeinek fenntartása motiválja. Másik oka a biztosítások kötésének egy váratlan baleset anyagi nehézségeinek áthidalása, illetve a takarékoskodás későbbi kiadásokra. Érdekes képet mutat a piackutató azon megállapítása is, amely szerint az új biztosítást kötők esetében az érvényben lévő biztosítási kötvények száma 2,4 vagyis egy biztosító úgy tudja leghatékonyabban növelni a forgalmát, ha saját ügyfelei körében értékesít további biztosítási termékeket.2004 végén a biztosítótársaságok összesített szerződésállománya összesen 13,5 millió darab volt, melynek 24 %-át tették ki az életbiztosítási szerződések a mintegy 360 ezer szerződés átsorolása után. Így 2004. december végén összesen 3308,5 ezer volt az életági szerződések záró állománya.A szerződésállomány változásának összetevőit elemezve látható, hogy az átsorolásokat leszámítva a szerződések számában nem történt jelentősebb változás. Az átsorolástól eltekintve az állományvesztések 16%-át a visszavásárlások, 12%-át a lejáratkori megszűnések, míg az egyéb megszűnések 67%-ot tettek ki az állományátsorolás nélkül.

Élet üzletági szerződésállomány

A biztosítótársaságok 2004. évi díjbevétele mintegy 587,4 milliárd forint volt, melyből 41%-ot a szerződések 24%-ával rendelkező élet üzletág bevétele tett ki. Az üzletág bevétele dinamikusan nő, a megelőző évhez képest mintegy 8,6%-kal, a 2000. évi bevételekhez képest pedig 34%-kal emelkedett. A bevételeken belül a vegyes életbiztosítások díjbevételei 10,8%-kal nőttek, miközben a szerződések száma 5,6%-kal csökkent, aminek oka, hogy az új szerződéseket magasabb díjjal kötik meg és az alacsonyabb díjú szerződések folyamatosan futnak ki. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások részesedése a szerződések számából mindössze 14,1% volt, de a díjbevételek mintegy harmadát folyamatosan ezek a termékek teszik ki.

Élet üzletági díjbevétel

2004 folyamán a biztosítótársaságok összesen 280 milliárd forint kár- és szolgáltatás kifizetést teljesítettek, melyből az élet üzletág 41%-kal, összesen 117,3 milliárd forinttal részesült.Az elmúlt évben a legnagyobb arányban, 61,2%-ban a vegyes életbiztosításoknál történt kár- és szolgáltatás kifizetés, aminek oka a most kifutó szerződésekhez kapcsolódó nagyarányú kifizetések. A befektetési egységhez között életbiztosítások esetében a kifizetések aránya az életág összesenjéhez képest folyamatosan csökken, 2004-ben már csak 33,6% volt.

Élet üzletági kár- és szolgáltatás kifizetés

A biztosítótársaságok élet üzletághoz kapcsolódó költségei 2004 során az elmúlt évekhez képest jóval alacsonyabb arányban nőttek és az előző évhez képest a költségek szerkezete sem változott számottevően.A legnagyobb részesedése továbbra is a szerzési költségeknek van.

Ugyanakkor az elmúlt négy évet vizsgálva a díjbevételekkel összehasonlítva folyamatosan javuló arányt tapasztalhatunk mind a költségek egésze, mind a szerzési költségek tekintetében.

Élet üzletági költséghányadok

Az élet ágban a passzív viszontbiztosítások és a saját megtartás aránya évek óta szinte azonos szinten mozog. 2004-ben a biztosítótársaságok mintegy 23,4 milliárd forintot adtak át viszontbiztosításra a külföldi biztosítóknak, ami az előző évvel összehasonlítva 6,3%-os növekedést jelent.

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

Az életbiztosítási termékek közül érdemes külön is foglalkozni a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokkal dinamikus fejlődésük, illetve speciális jellegük miatt. Az első ilyen típusú biztosítások általában csak három-négyféle (magyar és nemzetközi kötvény-, magyar és nemzetközi részvény) alapot kínáltak fel ügyfeleiknek befektetési lehetőségként, illetve ezekből készítettek mixeket. 2004 során már számos biztosító kínált ilyen termékeket és az ügyfelek egy-egy biztosítótársaságnál akár 10 vagy még több alap közül választhatnak. Tovább bővítette a piacot, hogy megjelentek a tőke- vagy hozamgaranciát nyújtó, illetve az euró alapú unit-linked termékek is.

A unit-linked biztosítások térhódítása 2004-ben is folytatódott, nőtt a termékek abszolút száma, illetve a többi életbiztosítási termékhez viszonyított aránya.2002 novembere óta pénzügyminiszteri rendelet kötelezi a biztosítókat arra, hogy a befektetési alapokhoz hasonlóan ők is naponta közzétegyék a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaikhoz kapcsolódó befektetési egységek vételi árfolyamát és az eszközalapok nettó értékét, amit a biztosítók általában internetes honlapjukon meg is tesznek. 2004-ben növekedett a részvények és a befektetési jegyek aránya a unit-linked termékeknél.

Nem-életág

2004. év végén a biztosítótársaságok összesített szerződésállománya 13,5 millió darab volt, amelynek a háromnegyedét a nem-életági szerződések tették ki. A nem-életági szerződések száma az előző évihez viszonyítva 7,3%-kal nőtt, többek között az életágból történt átsorolás miatt, amelyet leszámítva 3,6%-kal nőtt a szerződések száma.A növekedési indexek alapján elmondható, hogy a nem-életág szerződésállománya folyamatosan nő. A tavalyi évben a baleset-biztosítások mellett a casco szerződések nőttek nagyobb mértékben az előző évhez képest.A nem-életágon belül a szerződésállomány megoszlása évek óta hasonló képet mutat.A baleseti szerződések nagyobb aránya 2004-ben az átsorolásnak köszönhető. Az egyéb vagyoni kockázatok csökkenésének oka, hogy ide tartoznak többek között a mezőgazdasági biztosítások, amelyekhez kapcsolódóan korábban állami támogatás járt, vagyis az állam az állatállomány és a mezőgazdasági termények védelmére köthető agrárbiztosítások díjának harminc százalékát átvállalta. Ez a kedvezmény 2004-ben megszűnt és a gazdák tömegesen mondták vissza szerződéseiket a biztosítóknál.

Nem-életági szerződésállomány

A biztosítótársaságok 2004. évi díjbevétele 587,4 milliárd forint volt, amelynek 59%-át a nem-életág díjbevételei tették ki, vagyis az előző évhez képest 5,5%-kal nőttek a díjbevételek.A növekedési arányoknál szembetűnő az egyéb vagyoni kockázatok arányának csökkenése, melynek oka a korábban említett mezőgazdasági biztosítások állami támogatásának megszűnése. Ez némiképp átrendezte a megoszlási arányokat is 2004-ben, de az üzletág húzóágazata továbbra is a járművekhez köthető kötelező felelősségbiztosítás és a casco biztosítás.Az előbbiek éves szintű növekedési indexe alapján elmondható, hogy a kötelező felelősségbiztosítás díjbevétele 12,7%-kal nőtt, míg a cascónál ez a változás 6,9%-os.

Nem-élet üzletági díjbevétel

A nem-élet üzletág egészét tekintve 2004-ben az egy szerződésre jutó átlagos éves díj 34 ezer forint volt, ami 1,7%-os csökkenést jelent az előző évi 34,6 ezer forinthoz képest.Az előző évhez képest nőtt a kötelező gépjármű szerződések díja, valamint a tűz- és elemi kockázatok éves díja, míg csökkent az egyéb vagyoni kockázatok és a baleset-biztosítások éves díjbevétele. Ez utóbbinak oka az alacsony díjú szerződések átsorolása. Az ágazaton belül továbbra is a legmagasabb a díja a casco biztosításoknak, míg a legalacsonyabb a baleset-biztosítások átlagos éves díja.

Nem-élet üzletági átlagdíjak és növekedési indexeik

2004-ben a biztosítótársaságok összesen 280,4 milliárd forint kár- és szolgáltatás kifizetést teljesítettek, amelynek 59%-át a nem-élet üzletág kifizetései adták. A tavalyi évi 162,6 milliárdnyi kifizetés az előző évvel összehasonlítva mindössze 1,5%-os növekedést takar, ami figyelembe véve az előző évek folyamatosan 10% feletti növekedéseit, meglehetősen alacsony emelkedés. Az elmúlt évben elsősorban az egyéb vagyoni kockázatokhoz, valamint a tűz- és elemi kockázatokhoz kapcsolódó kifizetések csökkentek. A casco és a kötelező gépjármű szerződések részesedése évek óta folyamatosan nő mind abszolút összegben, mind a megoszlási arányban.

Nem-élet üzletági költségek

A költségelemek díjbevételhez hasonlított arányát tekintve közel 1%-kal nőtt a nem-életág költségének és díjbevételének aránya 32,5%-ra, aminek oka a szerzési költségek költséghányadának emelkedése volt. Az elmúlt öt év adatait figyelembe véve elmondható, hogy a költséghányadok közel azonos szinten mozognak, egyedül az igazgatási költségek költséghányada mérséklődött 2%-kal 2000 óta.

Nem-élet üzletági költséghányadok

2004-ben a magyarországi biztosítótársaságok passzív viszontbiztosítás keretében 115,9 milliárd forintot adtak át, melynek 79,8%-a a nem-életági szerződésekhez kapcsolódott. Az elmúlt évben a nem-életágban a saját megtartás aránya majdnem 5%-kal csökkent, ami azt jelzi, hogy a biztosítótársaságok növekvő mértékben alkalmazzák a viszontbiztosítást, mint kockázatkezelési, tőkeoptimalizálási eszközt.A passzív viszontbiztosítás terén elenyésző a belföldi biztosítótársaságok szerepe, a 92,5 milliárdnak mindössze 1%-a került hozzájuk, ugyanakkor a külföldi biztosítónak átadott összegek nagysága évről évre növekszik. Összességében elmondható, hogy a 2003-ban átadott díjakhoz képest mintegy 28,3%-kal nőtt a passzív viszontbiztosítás keretében átadott díjak összege.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

A nem-életágon belül súlyuk miatt érdemes külön is megnézni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, illetve a casco biztosításokat.A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokhoz kapcsolódó szabályozás egyik fontos változása volt, mely szerint 2004. július elsejétől emelkedett az az összeghatár, amíg a biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője helytállni köteles. Ezt követően dologi kárra maximum 500 millió, személyi sérüléses károkra 1,25 milliárd forintig köteles a biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője helytállni egy biztosítási esemény vonatkozásában. E keretek már tartalmazhatják az ügyfél családjáról való gondoskodást is. Ugyanakkor nőtt a biztosító által megtérülés (regressz) címén behajtható összeg, ha valaki ittasan vagy kábítószer hatása alatt okoz balesetet. A korábbi ötszázezer helyett egymillió forintot is fizethet a vétkes sofőr a biztosítónak.

A júliusban hatályba lépett 190/2004. (VI. 8.) kormányrendelet előírásai között szerepel többek között az is, hogy év közben ugyanarra a gépjárműre ugyanannak az üzembentartónak már nem lehet másik biztosítóval kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, ezt egyedül az év végi időszakban lehet megtenni.Az előző évhez képest 2004-ben ismét nőtt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások és a casco biztosítások száma is, de nagyságrendjük meglehetősen eltérő.

Míg az Európai Unió nyugat-európai országaiban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellett szinte minden autósnak van casco biztosítása is, addig Magyarországon ez az arány 22,3%-os, de folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A biztosítási termékek között az elmúlt évben több biztosító is megjelent idősebb autókra szóló cascóval, illetve módosítottak a korábbi termékeken. A 2005. évi kötelező gépjármű-biztosításokhoz szinte minden biztosítótársaság 5-20 százalék közötti kedvezményt kínált az ügyfeleknek, ha egy helyen kötötték mind a két biztosítást.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások terén sokan várták, hogy a 2003. évihez hasonlóan tömegek fognak biztosítót váltani, de elmaradt a „roham”. 2004-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 10 biztosítót bírságolt meg és kötelezett kötelező felelősségbiztosítási tarifatábláinak újbóli megjelentetésére, mert „gumitarifákat” alkalmaztak, illetve 2004. október 30-án nem hozták nyilvánosságra a már a társaságnál biztosított ügyfelek számára a következő évre érvényes kötelező biztosítási díjtételeket. A „gumitarifák” olyan kedvezményeket jelölnek, amelyeket a biztosítók előre meg nem hirdetett feltételekkel ajánlottak a reménybeli fogyasztóknak. A hiányzó adatokat később megjelentették az érintett biztosítók, de a szerződések felmondására elméletileg az ügyfelek rendelkezésére álló egy hónap bő két hétre szűkült. Becslések szerint a várt 500 ezer helyett mintegy 225 ezer autótulajdonos váltott végül biztosítót 2004-ben.

A különböző tarifák mellett eltérő a kötelező gépjármű-biztosításokhoz kínált szolgáltatások minősége is. A viszonylag drágább díjszabású biztosítóknál például az ügyfél idejét kímélve a javító szerviznél történik a kárfelvétel és ők számolnak el a biztosítóval is, illetve van olyan cég, amely asszisztencia szolgáltatást is ad a kötelező biztosításhoz vagy éppen ingyenes baleset-biztosítást kínáltak a szerződés mellé.

A kötelező felelősségbiztosítások aránya kisebb a nem-életág díjbevételeihez képest összehasonlítva a kárkifizetésekkel, de abszolút számokban a kötelező biztosítások díjbevétele a 348,4 milliárd forintból 104,4 milliárd, kárkifizetése pedig a nem-életág a 162,6 milliárd forintos összesenből 68,1 milliárd.

Hatékonyság

A biztosítótársaságok (központi és hálózati) átlagos létszáma 31,1 ezer fő volt, vagyis 2003-hoz képest mintegy 700 fővel nőtt a dolgozók száma.

Az egyes mutatók alakulásán látszik, hogy a tavalyi évben a biztosítótársaságok hatékonysága tovább nőtt.

Az egy főre eső díjbevétel az előző évvel összehasonlítva 5,9%-kal, az egy főre jutó átlagos eszközállomány pedig 18,3%-kal nőtt. Az egy főre számított jutalékok esetében a növekedés 8,4%, az egy főre eső költségek pedig 2,8%-kal csökkentek az előző évhez képest.

Egyesületek

2004. év végén összesen 36 biztosítóegyesület működött Magyarországon. Az egyesületek tevékenysége továbbra is kis területét fedi le a biztosítási szektornak. A 36 biztosítási egyesületből 28 ún. mezőgazdasági egyesület, a többi közül 6 a nem-élet üzletágban, 2 az élet üzletágban tevékenykedik.

A 36 egyesület összesített mérlegfőösszege 43,6 milliárd forint volt 2004 végén, ami 2003-hoz képest 14,1%-os növekedést mutat. Az egyesületek összesített mérlegfőösszege a teljes biztosítási szektor 3,1%-át tette ki 2004-ben éppúgy, mint egy évvel korábban.

2004 végén az egyesületek összesen 262,7 ezer szerződéssel rendelkeztek. A szerződésállomány bővülése az előző évhez képest közel 15%-os volt, ezen belül a nem-élet szerződések száma 157,5 ezer darab volt, ami az összes szerződés 60%-át jelenti. Az életági szerződések száma 105,2 ezer, aránya az összes szerződésen belül 40% volt.Az egyesületek kárkifizetései az elmúlt évben jelentősen csökkentek 5,6 milliárdra a korábbi 9 milliárdról, mivel 2003-ban egy nagy egyesület elvitte a szektorátlagot, amelynél ekkor került sor a 10 éves tagságot elérők kifizetésére.2004-ben a nagy egyesületek kárkifizetéseinek összege 5,5 milliárd forint volt, ezen belül az életág 32,6%-kal, a nem-életág pedig 67,4%-kal részesedett.A költségeket tekintve a nagy, illetve kis egyesületek összesített adatai alapján elmondható, hogy 2003-hoz képest 33,9%-kal növekedtek 2,1 milliárdról 2,8 milliárdra.Az összesített költségeken belül a kis egyesületek részesedése 2,4%, a nagy egyesületek nem-élet ágának 79,7%, élet ágának 17,9%. Az előbbinél az előző évhez viszonyított növekedés 38,6%, az utóbbinál 13,8%. Az egyesületek befektetései 2004-ben összesen 34,2 milliárd forintot tettek ki, ami 18,5%-os gyarapodást jelent az előző évhez képest. A nagy egyesületek 2004 végén az előzetes adatok szerint valamennyien nyereséggel zártak, az adózás előtti eredményük 1,3 milliárd forint volt összesen. Az új jogszabályi előírásoknak megfelelő tőkeszükséglet alapján számított tőkefeltöltöttségük 2004-ben 107%-os volt, szemben a korábbi 161%-kal.

Vissza a lap tetejére