Ezúttal Tony Buzan, a társas intelligencia hatalmáról írt tanulmányából adunk ízelítőt. A Times szerint Tony Buzan ebben a tanulmányában „azt tette az aggyal, amit Stephen Hawking tett a világegyetemmel”. A mű olvasmányosságának érzékeltetésére a szerző esettanulmányaiból közlünk egy „olvasásra” valót.

A társas intelligencia hétköznapjai

A „társas intelligencia” egész egyszerűen azon képesség, illetve a képességnek azon mértéke, mellyel bárki az őt körülvevő emberekkel „boldogulni”, kapcsolatot létesíteni tud.

Az emberi lények végül is társas állatoknak tekinthetők, így ezen képesség alapvető jelentősséggel bír, ha érvényesülni kívánunk az életben, élvezni szeretnénk annak minden pillanatát. Ha mélyen magunkba nézünk, szinte mindannyian elismerjük, hogy „társas készségeinken” volna mit csiszolni, hiszen a társas intelligencia körébe a vonatkozó képességek igen széles köre tartozik.

Először is, elkerülhetetlen, hogy más emberekkel - négyszemközt, kisebb-nagyobb csoportokban vagy akár egy sokakat felvonultató összejövetel keretében is - kapcsolatot tudjunk létesíteni. Ekkor az érintkezés, a kommunikáció két elme, két agy között zajlik le. Az emberi agy a legösszetettebb, legkifinomultabb és egyúttal legnagyobb lehetőségeket kínáló szerv, melyet a világegyetem általunk ismert részében fellelhetünk. Ha az agyat - akár csak sajátunkat is! - uralni, irányítani akarjuk, ez már önmagában meglehetősen kemény feladat. Ha viszont egyidejűleg képesek vagyunk számos más aggyal is hasonló mód foglalkozni, az már egyértelműen a zsenialitás jele.A társas intelligenciával bíró embertársaink saját agyuk és testük minden erőforrását mozgósítják, hogy más emberekkel kommunikáljanak, illetve hogy a többiekben „olvassanak”. Olyan viselkedési módot tesznek magukévá, mellyel másokat fejlődésre, alkotásra, emberi érintkezésre és barátkozásra ösztönöznek; egyszerre kell képesnek lenniük arra, hogy barátságokat kössenek és meg is tartsák azokat.

Az intelligenciának ezen hihetetlenül lényeges eleme magában foglalja azt is, hogy képesek vagyunk a tárgyalásra, egyezkedésre - miként azt az ügyes evezős is teszi - a konfliktusok, tárgyalási helyzetek, tévedések és szituációk zúgós folyószakaszain.

Mindezen képességek azt kívánják a társas értelemben intelligens személytől, hogy egyszerre legyen nagyszerű társalgó és hallgató, sikeresen tudjon kapcsolatot teremteni a széles nagyvilággal. A társas intelligenciával bíró személy a különféle háttérrel rendelkező, különböző korú, kultúrájú és társadalmi állású embertársaihoz alapvető könnyedséggel viszonyul, és - ami még ennél is fontosabb - a körülötte lévő emberek szintén feloldódnak, könnyednek érzik magukat a társaságában.A társas intelligencia az egyik legfontosabb és leghasznosabb intelligenciafajta, mely - és ez jó hír - fejleszthető és művelhető.

Erősségek és gyengeségek

Szánj rá néhány percet, és egy nagyobb ív papírra vázold fel az élet azon területeit, ahol úgy gondolod, társas intelligenciád erős, avagy éppen ellenkezőleg, gyengeségeket mutat. Ne feledkezz meg sem az otthoni, sem a munkahelyi élet szintereiről - megdöbbentő, hogy hány meg hány sikeres vállalkozó, szakmailag magasan képzett ember küszködik nehézségekkel, amikor meg kell szólalnia egy adott társadalmi környezetben!

Életünk következő területei merülhetnek fel a kérdés kapcsán:

  • Hogyan hallgatunk meg más embereket?
  • Képesek vagyunk-e a társaságban fontos szerepet játszó könnyed társalgásra?
  • Tudatában vagyunk-e más emberek érzéseinek?
  • El tudjuk-e adni saját ötleteinket, elképzeléseinket?
  • Pozitív szemlélettel viseltetünk-e magunk iránt?
  • Pozitív szemlélettel viseltetünk-e mások iránt?
  • Tudunk-e elegánsan viselkedni kínos vagy kényelmetlen helyzetekben?
  • Tudunk-e jó kapcsolatot kialakítani más emberekkel?
  • Képesek vagyunk-e kitűnni a tömegből (persze, csak ha erre megfelelő alkalom adódik)?

Esettanulmány: Olvass a saját javadra!

Robert Rosenthal harvardi pszichológus és tanítványai kidolgoztak egy módszert arra, hogyan tesztelhetnék a nem verbális testjelek és -beszéd olvasására vonatkozó emberi képességet. Rosenthal és egyetemi hallgatói több mint 7000 emberen végezték el a vizsgálatot az Egyesült Államokban és 18 további más országban.A kísérlet során a vizsgálati alanyoknak egy sor videofelvételt mutattak be egy, az érzések széles körét kifejező, bemutató fiatal nőről. A jelenetek gyűlöletet és megvetést, féltékenységi rohamot, békét és nyugalmat, bocsánatkérést, anyai szeretetet, hálálkodást, valamint szenvedélyt ábrázoltak.A hangot minden filmes részben úgy módosították, hogy beszédet nem lehetett hallani. Ezenkívül az egyes jelenetekből a nem verbális kommunikáció egy vagy több csatornáját is kiiktatták; az egyik részletben például eltüntették a testmozgást, és csak az arckifejezéseket mutatták be, míg megint egy másikból az arckifejezéseket tették értelmezhetetlenné, és csupán a testi gesztusok maradtak meg és így tovább.

Mi lett vajon az eredmény?Közvetlen összefüggést lehetett kimutatni a testbeszéd olvasására vonatkozó képesség és a között, hogy a vizsgált alany az átlagosnál érzékenyebb, érzelmileg egészségesebb, érzéseit könnyebben kimutató és - ami a legfontosabb - népszerűbb volt.

Emellett bizonyára mindenki örömmel veszi tudomásul, hogy ez a népszerűség egyenes arányban áll a szerelmi életben és a szexuális kapcsolatokban elkönyvelhető sikerekkel.

A társas intelligenciához kapcsolódó készségek által elérhető siker az iskolai teljesítményben is tükröződik. Az Amerikai Pszichológiai Társaság közzétette egy 1011 gyermek bevonásával elvégzett vizsgálat eredményeit, melyek azt mutatták, hogy a testbeszéd olvasására képes iskolások érzelmileg kiegyensúlyozottak, az iskolai tantárgyak tekintetében jobban teljesítenek, és egyúttal népszerűbbek is.A testbeszéd megértése döntő fontossággal bír a társas érintkezésben. Egy jó barátom megfigyelte, hogy ha egy frissiben megismert emberrel alkalma adódik akár csak három percet is golfozni, már majdnem mindent tud az adott személyről. Megfigyelheti annak hajlandóságát, hogy mennyire fogadja el, illetve tanul a sikerekből és a kudarcokból, továbbá láthatja, mennyire nagylelkű, mennyire szentel figyelmet másoknak, becsüli meg a természetet, van-e humorérzéke (vagy éppen teljességgel érzéketlen a humor iránt), általánosan pozitív/negatív hozzáállását, az energiaszintjeit, a koncentrációkészségét és becsületességét.

A társas intelligencia titka: mosolyogj!

A társas intelligenciának van egy nagyon egyszerű titka - mosolyogj az emberekre!Az emberi mosoly melegséget, magabiztosságot, pozitív hozzáállást, boldogságot és - ami talán a legfontosabb - hívogató nyitottságot sugároz.

„Kinek arca nem mosolyog, soha ne nyisson boltot!” (Kínai közmondás)

Egy kis mosoly a legjobb eszköz, hogy barátokat nyerjünk és befolyással legyünk az emberekre. A mosoly ugyanis a legelső dolog, amely más embereket megragad, ha ránk néznek.

Amikor mosolyogni látunk valakit, agyunk mozgásra készteti szájizmainkat, és mi is visszamosolygunk. Brian Bates, a The Human Face (Az emberi arc) című BBC-sorozat és -könyv társszerzője megerősíti a mosolygásnak a társadalomban betöltött szerepét, jelentőségét:„Gyakorta szívesebben megosztjuk bizalmunkat, reményeinket és pénzünket azokkal, akik rendszerint mosolyognak, és tesszük ezt egy olyan mélyen gyökerező okból, melyet tudatunk általában nem is érzékel. A spontán módon mosolygó emberekről bebizonyosodott, hogy mind magánéletükben, mind hivatásukban nagyobb sikereket érnek el másoknál.”A mosoly életre hívása jóval kisebb erőfeszítésbe kerül, mint a szemöldök ráncolása, az izmok kevésbé feszülnek meg, továbbá a mosoly maga azonnali és spontán hatást gyakorol másokra. És még jutalomban is részesülünk. Amikor mosolygunk, a „mosolyreflex” valóságos lökést ad endorfintermelésünknek - ez a hormon a test természetes energiaforrása és egyúttal fájdalomcsillapító is.

Társasági tréning

Mosolyogj és a világ veled mosolyog!

Nem is olyan rég egy, a mosolygásról szóló szellemes versike jelent meg az interneten. Azt javaslom mindenkinek, hogy olvassa el, adja tovább, és mielőbb kezdje el gyakorolni a vers által ajánlottakat!

A mosoly fertőz; ragályos, mint a megfázás, Valaki ma rám mosolygott, és elöntött a mosolygás. Befordulva a sarkon, egy másik látta mosolyom, Kivirult, és rájöttem, hogy igen könnyen átadom. Gondolkodtam e mosolyon, és megláttam az értékét, Apró mosoly, mint az enyém, körbefut a földtekén. Ha tehát jön a mosoly, ne hagyjad azt árván: Fertőződjék a világ, induljon a járvány!

Első a mosoly!

Amikor másoknak köszönsz, mindenképpen mosolyogj!Az emberek az első benyomásra emlékeznek a legerősebben, ennek megfelelően rólad a mosoly fog az eszükbe jutni.

Ezt nevezzük elsődleges hatásnak, vagy - mint azt részletesebben a 4. fejezet tárgyalja majd - „az elsőt elsőnek” alapelvnek. A mosolygás pozitív indítást, kedvező lökést ad a társasági érintkezésnek. A találkozáskor finoman átcsúszik a mi kezünkbe az irányítás, mégpedig egyfajta „nyertes-nyertes” viszony kialakításával.

A tettek egyezzenek meg a szavakkal!

Amikor valamit leírunk, jellemzünk, hagyjuk, hogy a testünk a lehető legtermészetesebb módon hangszerként és művészként viselkedjék! Olyan hangokat használjunk, melyek a legpontosabban visszaadják a leírt dolgot! Kezünkkel szinte formázzuk meg a bemutatni kívánt tárgyakat és színhelyeket.

Figyeljük meg mások esetében is a tettek és szavak összhangját!

Figyeld meg, összhangban vannak-e a mások által kiejtett szavak a test mondanivalójával! Gyakran ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy azok szöges ellentétben állnak egymással. Ezt a társas intelligenciával kapcsolatos gyakorlatot könnyen el lehet végezni tévénézés közben, különösen a hírműsorok és a reklámok esetében. Készítsünk feljegyzéseket az összhang hiányának legkirívóbb példáiról - a megfigyelt hibák önmagukban is kiváló beszélgetéstémával szolgálnak.

Vissza a lap tetejére