Magyarországon egy év alatt 150 millió orvos-beteg találkozó történik. Ebből a kezeléssel kifejezetten elégedetlenek száma 1 % (1 millió esetre 10 000 eset). (3) A kórházban kezeltek száma 4,7 millió. (6) A több profilú kórház kórlapjainak elemzése során kiderült, hogy minden 200-ik kórlapban jogsértés volt feltárható, tehát 1 millió kórházi kezelésre közel 5000 műhiba eset jut. (1) A magyar Egészségügyi Minisztérium 2004. október-december hónapról 67 intézet adatait dolgozta fel és a boncolási adatok alapján megállapította, hogy diagnosztikus tévedés a vizsgált anyagban 12-31 %-ban fordult elő. (4)Ennek ellenére évente csupán 350 kórház- (orvos)ellenes polgári per indul. Összehasonlításként leírjuk, hogy az iparban 1 millió esetben 3-5 hiba a megengedett. (2) Feltételezhető, hogy ha változatlanul marad a helyzet, a perek száma növekedni fog és ennek anyagi vonzata miatt az egészségügyi ellátó rendszer ellehetetlenedik.

A kártérítés általános szabályát a Ptk. 339. §-ában találjuk, mivel minden polgári jogi vonatkozású orvosi műhiba alapja is ez, ismerete nélkülözhetetlennek látszik. „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”Ezen általános szabály értelmében a polgári jogi kártérítési felelősségnek 4 jól elkülöníthető eleme van, melyek csak együttes fennállása esetén eredményezik ezen felelősség fennállását.

A 4 elem a következő:

  • jogellenesség
  • kár
  • okozati összefüggés
  • felróhatóság

Háttéranyag

Feldolgoztuk intézetünkben 2002. január 1. és 2005. május 1. között 169 orvos (egészségügyi intézmény) ellen indított kártérítési perben írt szakvéleményünket. Megállapításainkról 2005. I. félévében három kórházban 236 orvos és 41 szakdolgozó előtt előadásokat tartottunk és statisztikai felméréseket végeztünk.

1./ A szakvélemények értékelése

A peres felek megoszlása: 21 esetben a meghalt személy hozzátartozója148 esetben a beteg

A pert:3 esetben háziorvosi bt. ellen, 5 esetben fogorvos ellen,161 esetben kórház ellen indították.

A szakmák szerinti megoszlás:Sebészet 37 esetTraumatológia 61 esetSzülészet 49 esetGerincsebészet 3 esetBelgyógyászat 3 esetIdeggyógyászat 1 esetUrológia 3 esetSzemészet 1 eset

Elmarasztaló véleményünk okai:Idegen test visszamaradása: 1 esetKórházi fertőzés: 1 esetDiagnosztikus tévedés: 4 esetMűtéttechnikai hiba: 5 esetBetegfelügyelet elmaradása: 2 esetVéralvadásgátló gyógyszer adásának elmulasztása: 5 esetGyógyulás, túlélés esélyének elvétele: 5 esetVeszélyes üzem felelőssége: 1 esetAntibiotikum-kezelés elmaradása: 6 esetTájékoztatási kötelezettség elmulasztása: 169 esetTehát szakmai elmarasztaló vélemény 30 esetben született (17,75 %), de minden esetben megtalálható volt a peres iratok között a nem megfelelő beteg-felvilágosítással kapcsolatos panaszok ügyvédi részletezése.

2./ A felmérések eredményeinek összefoglalása

2.1. Az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény ismertsége az egészségügyi dolgozók között:

Tanulmányozta-e az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvényt? Nem tanulmányoztaA megkérdezettek száma: orvos 236 44 (18,6 %) szakdolgozó 39 11 (28,2 %)

2.2. Kliniko-pathológiai konferenciák látogatottsága 2000 - 2005. év között

Kliniko-pathológiai konferencián az utóbbi öt évben részt vett-e? Nem vett résztA megkérdezettek száma: orvos 236 157 (66,5 %) szakdolgozó 39 39 (100 %)

2.3. A 169 általunk tanulmányozott kártérítési perben megállapítottuk, hogy a felperesi képviseletet két jól felkészült jogászcsoport végezte el, míg az alperesi képviseletet (elsősorban a kórházak részéről) majd minden kórházat más-más jogász képviselt. 5 olyan eset is előfordult, ahol a kórházakat minden esetben más-más jogász képviselte.

Összefoglaló megállapításaink:

  • 1./ Magyarország minden megyéjére kiterjedő kórházi beteg elégedettségi vizsgálatok szerint a kórházban kezeltek 1 %-a kifejezetten elégedetlen volt az ellátással. Ennek és saját tapasztalataink alapján elfogadható, hogy a hazai kórházi szolgáltatások teljesítésében sok a hibalehetőség és a jelenlegi helyzet, miszerint évente 200-300 polgári peres eljárás folyik orvosok és egészségügyi intézmények ellen, csupán a jéghegy csúcsa.Megállapítottuk, hogy a hibák elsősorban az egészségügyi ellátó rendszer hibái és az orvosok, egészségügyi dolgozók személy szerint részben felelősek ezért.
  • 2./ Az egészségügyi dolgozók nem ismerik, ezért nem is tudják alkalmazni az 1997. évi CLIV. törvényt az egészségügyről.
  • 3./ A kórházi dokumentációkban elsősorban a lázlap és a dekurzusok vezetése elégtelen.
  • 4./ Nincsenek rendszeres kliniko-pathológiai konferenciák.
  • 5./ Az orvos-beteg kommunikáció elégtelen. Nem teljesülnek a betegjogok.
  • 6./ A nem magyar egyetemeken végzett magyar anyanyelvű egészségügyi dolgozók esetében kórházakban, alkalmazásuk előtt nem történt tudásszint felmérés. Nem történtek továbbképzések.
  • 7./ Nincs megfelelő médiakapcsolat.
  • 8./ A polgári perek tapasztalatainak összefoglalása nem történt meg.

Összefoglalás

A sikeres gyógyítási folyamat legnagyobb kockázatát a szervezeti rendszer és az emberi tényező hibái jelentik. Mindkét hibacsoporttal kapcsolatos kockázatok lényegesen csökkenthetők a felső vezetés elkötelezettségére alapuló szervezeti és működési változtatásokkal. Ezek a változtatások csak úgy hajthatók végre, ha a menedzsment rendelkezésére áll a megfelelő módszer, eljárás és szakembergárda a szervezet működési hibáinak feltérképezésére, a hibák feltárására, a változások előkészítésére, annak eldöntésére, hogy szervezeti vagy emberi hibák fordulnak-e elő, hogy ezek alapján intézkedni lehessen. Ilyen intézkedések után új alapokon lehet kialakítani a kórházi biztosításokat.

A feladat két lépésben oldható meg:

1./ Egy általunk kidolgozott módszer (5) bevezetésével és oktatással

2./ Egy közös egészségügyi kockázati rendszer (biztosítási egyesület létrehozása).

Irodalom:

1./ Dósa Á: Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségeElőadás a SE tudományos ülésén, 2003. december.2./ Móricz P.: Hat szigma eljárás.

Magyar Minőség, 2005. 30. p. 3./ Szy I: Betegelégedettségi vizsgálatok eredménye.VI. Beteg szakellátási konferencia, Club Aliga, Balatonvilágos, 2005. szeptember 15-18.4./ Tombácz I., Nagyné Lutter K.: Minőségi indikátorok a fekvőbeteg ellátó intézmények 2005. évi szakmai munkának monitorozására.VI. Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok, Debrecen, 2006. május 11-12. 173-179. p.5./ Varga L., Lőke M., és Horváth J.: Nagyobb betegbiztonságot olcsóbb gyógyítással!VI. Debreceni Egészségügyi Minőségi Napok, 2006. május 11-12. Előadások összefoglalói: 193. p.6./ 2005. évi összefoglaló előzetes adatok az OEP honlapján. Internet elérhetőség: www.OEP.hu.

Vissza a lap tetejére