• a vagyontárgy tulajdonosa, ill. használója,
  • a kockázatokat részben átvállaló biztosítóintézetek.

E két csoport feladatait, valamint lehetőségeit szeretném a teljesség igénye nélkül körülírni.

Nyilvánvaló, hogy minden tulajdonosnak, felhasználónak az az érdeke, hogy ha már biztosítási szerződésre adja a fejét, akkor minél kevesebb felelősségi és kockázati tényező nyomja az ő vállát. Ez teljes mértékben nem valósítható meg, hiszen az All. Risk. rendszerű biztosítások is tartalmaznak kizárásokat.

1. A tulajdonosok részéről elvárható felelősségi kérdések vizsgálata:

1.1. A tulajdonosokat, ill. a vagyontárgyak, információk használóit alapvetően az a stabil háttér tudja hatékonyabb működésre sarkallni, ha egy esetleges káresemény - legyen az akár elemi kár, vagy vagyon elleni bűncselekményből származó kár - ellenére megfelelő biztosítási szerződés birtokában a lehető leghamarabb azonos szinten tudják folytatni tevékenységüket, mint a káresemény előtt. Ez vonatkozik konkrét vagyontárgyakra és adathordozókon tárolt adatokra is, melyeket minél hamarabb újra be kell szerezni a munka folytatásához.

1.2. Fontos szempont a biztosítási termék kiválasztásánál, hogy kiterjed-e a kockázatvállalás, és ha igen, akkor milyen feltételekkel a számítástechnikai rendszerekre és az azokon tárolt adatok sérülésére, illetéktelen személyek általi eltulajdonítására, esetleg vírusfertőzés miatti újratelepítés költségeire, valamint ezek miatti leállásból származó nyereség kiesésre.

1.3. Elektronikus információk biztosításán belül három értékcsoportot kell meghatározni:

1.3.1. külső adathordozók, kivehető merevlemezek,

1.3.2. az adatok újra beszerzésének költségei (nehezen megállapítható összeg),

1.3.3. vásárolt programok értéke.

1.4. Hetente vagy hetente többször végezzünk mentést. Mert ha „elszáll” a rendszer, ilyen estben is legfeljebb egy-két napi munkánk pótlása válhat szükségessé.Ha van biztosításunk erre a kockázatra, de nem mentünk rendszeresen, akkor is problémás visszamenőlegesen, akár több hónapra, esetleg évre megszerezni minden elveszett, megsemmisült adatot.

Fontos lenne tisztán látni azt, hogy egy biztosítási szerződés milyen mértékben tudja lefedni a tulajdonos igényeit. Ezért lenne igen hasznos, ha a biztosító képviselőjének tájékoztatására több időt szánnának, illetve, ha nem ad kimerítő felvilágosítást a képviselő kolléga, akkor további információt kérni, hogy tényleg kétoldalú legyen a szerződés!

1.5. Szeretném leszögezni, hogy kártérítést abban az esetben tud fizetni egy biztosító, hogy ha többek között az ok-okozati összefüggések tisztázhatóak és a szerződés mellékletét képező feltételrendszerben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezett.

2. A tulajdonosok részéről elvárható kockázatviselési szempontok:

2.1. Magyarországon érvénybe lévő szabályozások, előírások (MSZ, APEH stb.) összessége befolyásolja egy kártérítési procedúra gyorsaságát, valamint a kifizethető kárösszeg mértékét. Nagyon lényeges minden cég részéről ezen előírások minél szigorúbb betartása. Annál is inkább, mivel az uniós tagságunk és az ebből adódó követelményrendszereknek való megfelelés immár napi feladattá kell, hogy váljon.

2.2. A vállalkozás tevékenységéhez, valamint méretéhez igazított biztonságtechnikai eszközök és rendszerek kiépítése, előírás szerinti használatuk és időszakonkénti ellenőrzésük, karbantartásuk igen fontos. Ennél a pontnál szeretném nagyon nagy hangsúllyal kiemelni azt, hogy, ha egy induló, vagy most átvett vállalkozásról van szó, és amúgy is zajlanak építési, átalakítási munkálatok, akkor feltétlenül kérjék ki előre biztosítási összekötőjük véleményét, hogy ne utólag kelljen fabrikálni.Mindezt annak érdekében, hogy a már kész épületen ne kelljen további átalakításokat végrehajtani, azért mert különben nem felel meg a biztosító előírásainak. Ez mindenképpen olyan plusz költségeket eredményez, amelyek egyébként elkerülhetőek.

2.3. A szerződés megkötése előtt megfelelő mennyiségű idő és adatszolgáltatás a valós igényeket lefedő ajánlat elkészítéséhez elengedhetetlenül fontos.

Az ajánlat pontosítása az adott biztosító képviselőjével csak ez után reális.

2.4. Áttekinthető nyilvántartási rendszer a cég teljes vagyonáról.

3. A biztosító részéről vállalható felelősségi kör:

3.1. Amennyiben a piac igazoltan megkívánja a termékskála bővítését, pontosítását, akkor megfelelő rugalmassággal követni kell a vállalható kockázati igényeket.

Mivel minden biztosító tulajdonosai elvárják a nyereséges működést, ezért egy ilyen módosítás előtt vizsgálni kell egyrészt azt, hogy milyen kárstatisztikát eredményezhet a plusz szolgáltatás vállalása, valamint van-e realitása a megfelelő darabszámú és éves díjú szerződéses állománynak. Ha fentiek nem realizálhatóak megfelelő mértékben, úgy nem várható el a tulajdonosok jóváhagyása sem.

Vagyis, ha nem látható előre annak a valószínűsége, hogy több a megköthető szerződések éves díjbevétele, mint a várható kár nagysága, akkor miért írná alá egy tulajdonos az új termék jóváhagyását.

3.2. A média adta lehetőségek sokkal hatékonyabb kihasználása a pontos tájékoztatás érdekében. Lehet tv- és rádióműsor is. Véleményem szerint izgalmasan és a nézőket, hallgatókat is foglalkoztató módon megoldható lenne egy olyan műsorsorozat, amelyben akár kicsit játékosan, vetélkedőszerűen, hétköznapi nyelvezetre lefordítva megismertethetőek lennének az amúgy szinte mindenki által száraznak és értelmezhetetlennek tartott szabályzatok, feltételek. Ha ezeket megismerné a lakosság, biztosan sokkal barátságosabb képet festene egy a biztosítókról készült közvélemény-kutatási eredmény.

4. A biztosító részéről átvállalható kockázatviselési tényezők:

4.1. Amennyiben megoldott, hogy egy telephely őrzését ellátó elektronikus jelzőrendszer egybe van építve a számítástechnikai hálózattal, és működésbe lép, ha a beépített védelmi rendszereket illegálisan átlépik (feltörik), úgy a riasztórendszerek biztosításának égisze alatt ezek a védelmi rendszerek, és talán a „mögöttük” tárolt adatok is biztosítási fedezetbe vonhatóak lennének. Ehhez természetesen biztosításmatematikai elemzéseket kell elvégezni. Indoklás: ha feltörik a hálózatot, akkor többek között hozzájuthatnak például a riasztó kikapcsolásához szükséges kódhoz, vagy esetlegesen az elektromos rendszert is megbéníthatják, megzavarhatják.

4.2. Jelenleg a feltételrendszerek olyan kockázatotnem tartalmaznak, amelyek egy alkalmazotton keresztül más cég részére átadott adatok, információk által keletkezett kárt térítenek meg.Ezért lenne érdekes leülni a biztosítók termékfejlesztőivel egy tanácskozásra, hogy pontosan mi lenne az igény, illetve ezért cserébe mit várna el az érintett biztosító.

4.3. A telephelyek, materiális javak, berendezések védelmére alapvetően elegendő kockázati tényezővel vannak „felszerelve” a biztosítási termékek. Ezen a területen is inkább információáramlási problémákat tapasztalok.Ízelítő például az elektromos és elektronikus berendezések biztosítási palettájáról, mely terméket önállóan is megköthetik. Nem szükséges, ha nem akar a cég teljes körűen épületre, berendezésre és árukészletre kiterjedő szerződést kötni.

Tehát:

  • kezelési hiba, ügyetlenség, rosszindulat, rosszakarat vagy szabotázs által keletkezett károk, ha a sérülés szétszerelés nélkül és szabad szemmel is látható,
  • elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek be.
  • külső események mechanikus hatásai (!!!),
  • összeroppanás vagy vákuum egyéb hatásai,
  • bármilyen folyadék vagy nedvesség,
  • vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, idegen jármű ütközése, földrengés,
  • tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű lezuhanása (beleértve az oltáskor, mentéskor keletkező károkat), füst és hő kiáramlása,
  • betöréses lopás, rablás.

Fenti 33 szolgáltatás mind egy termékben található. Azt gondolom, hogy igen széles körét fedi le a bekövetkezhető károknak. Még felsorolni is szinte sok.Összegzésként javasolom, hogy mindkét fél részéről meg kellene fogalmazni azokat az igényeket, amelyek a jelenlegi gazdasági, erkölcsi, valamint más a társadalmat befolyásoló tényezők, szempontok alapján felmerülnek. Megtörténhet, hogy egy precíz egyeztetés eredményeként jól közelíthetőek mindkét részről az elvárások. Így érthetőkké és vállalhatókká válnak a biztosítók előírásai és az ügyfelek igényei.

Az uniós egységesített szempontok kialakítása hazánkban részben vagy egészben még várat magára, ezért is időszerű a végleges kialakítás előtt egyeztetni, hiszen megspórolhatunk jó néhány fölösleges költséget.

Vissza a lap tetejére