A 30/2002. (V. 24.) Eü.Min. rendelettel megindult egészségbiztosítási szakorvosképzéssel a szakmai egységbe foglalt biztosítási orvostan lehetőséget teremtett arra, hogy a biztosítás valamennyi területén működő orvosok: az élet- és egészségbiztosítási, a társadalombiztosítási és mindezekhez kapcsolódó igazságügyi orvosok egy szakmai társaságban fejtsék ki tudományos tevékenységüket, a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaságban (MÉBOT).Társaságunk azonban megőrizte ezt a hagyományos nevét a kibővült szakmai tartalom mellett. Ez történt az 1935-ben alakult Nemzetközi Életbiztosítási Orvostani Bizottságnál is, az ICLAM- nál (International Committe et Life Assurance Medicine), amelyik elhatározta 1992-ben, hogy a jövőben a kiterjedtebb orvosi tevékenységnek megfelelően feladatkörébe tartozónak tekinti az életbiztosítási orvostan mellett a rokkantsági és egészségbiztosítási orvostani gyakorlati tudományos tevékenységet, megtartva azonban a régi, szakmai körökben közismert ICLAM elnevezést. Az előző évi X. jubileumi MÉBOT kongresszus (Pécs, 2005. május 20-21.) alkalmával tartott Közgyűlés határozatának megfelelően megalakult szakmai társasági szakterületi szekciók (underwriting-, utasbiztosítási-, társadalombiztosítási-, egészségpénztári-, igazságügyi-orvostani- és biztosítási-történeti-nemzetközi szekció) már felkészülten mutatkoztak be a XI. kongresszuson. Jelentős hangsúlyt kapott az utasbiztosítási szekció keretébe tartozó biztosítási témakör, mert az utasbiztosítási káresemények magukba foglalják a társadalombiztosítási, rokkantságii, esetenként az igazságügyi orvostani, haláleseti eseménynél pedig az életbiztosítási kérdéseket.

A XI. kongresszus volt a befejező állomása az egészségbiztosítási szakorvosképzést ellátó egyetemek székhelyén szervezett kongresszus-sorozatnak (Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen). Ez alkalommal tehát - az egyetemi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója Prof. Dr. Varga Mihály meghívásának is eleget téve - Debrecenben, a megújult és megszépült városközpontban, az Arany Bika szállodában került sorra a kongresszus. Ez a helyszín kiváló lehetőséget biztosított a tanácskozásnak, hozzátéve, hogy különleges élményt nyújtott a Hortobágyon tartott kihelyezett tudományos ülés az utasbiztosítás témájában.

A Kongresszus ünnepélyes megnyitását jelentette, hogy a hagyományosan sorra kerülő dr. Halász Géza kitüntető emlékérem adományozása mellett először történt kitüntetés a „Kemény György emlékérem”-mel. Ez utóbbit a 2005. évi pécsi kongresszusi Közgyűlés határozata alapján alapította a MÉBOT, a kiváló és kiemelkedő munkásságú Kemény György (1921-1987) biztosítási matematikus emlékére.

A kongresszus programfüzetében mindkét történeti személyiség, Halász Géza és Kemény György életpályájának leírása szerepel. A róluk elnevezett emlékérmek (Miletics Katalin szobrászművész alkotása) fényképeivel, ezt a füzetet a kongresszus minden részvevője kézhez kapta.

A megnyitó ünnepségen dr. Fraknói Péter, a Groupama Biztosító vezető főorvosa kapta meg ebben az évben a „dr. Halász Géza emlékérem” kitüntetést. A „Kemény György emlékérem” kitüntetés első ízben került átadásra, ezt dr. Trunkó Barnabás, a MABISZ főtitkárának ítélte oda a MÉBOT vezetősége. A kongresszusi előadásoknak a Biztosítási Szemlében történő közreadását elsősorban az utasbiztosítási Szekció témaköréhez tartozó anyagok bemutatásával kezdjük. Várhatóan a további lapszámokban valamennyi MÉBOT Szekcióhoz kapcsolódó előadás közlésére sor kerülhet dr. Trunkó Barnabás főtitkár úr támogató intézkedése alapján, melyért a MÉBOT Elnöksége szeretné e helyen is köszönetét kifejezni.

A XI. MÉBOT Kongresszus előadásainak közreadásához kérjük és köszönjük a nagyrabecsült olvasóközönség megtisztelő figyelmét, egyúttal várva, hogy a szerkesztőséghez eljuttatják a megjelent munkákkal kapcsolatos észrevételeiket, véleményeiket. Az előadásokat összeállítók, a szerzők nevében is tisztelettel köszöntjük az olvasót.

Dr. Felkai Péter szekcióvezető A MÉBOT utazási biztosítási szekciójának kezdeti eredményei

2004-ben, hazánk uniós csatlakozása előtt, széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy nincs már szükség Magyarországon az utasbiztosításra, hiszen a bevezetendő EU kártya fedezi a magyar állampolgárok külföldi orvosi kezelésének költségeit. E téves vélekedés ellen tiltakoztak a MÉBOT szakemberei, állítván, hogy az utasbiztosítás orvosi része korunkban fontosabb, mint valaha, hiszen az a széles szolgáltatási körén kívül azt az előnyt is kínálja, hogy azt a társadalombiztosítók által nem finanszírozott szolgáltatók is elfogadják.

A MÉBOT vezetősége még abban az évben befogadta az utazási orvostant a Társaság tevékenységi körébe, és evvel ez az új interdisciplina polgárjogot nyert a biztosítás klasszikus orvosi szakágai között. Sőt, 2005-ben létrehoztuk a MÉBOT utazási biztosítási és utazási orvostani szekcióját . Az utazók igénye az utazás alatti biztos egészségügyi ellátó háttere megnőtt. Ennek anyagi fedezetét a magánbiztosítók utazási biztosítása adja. Az egészségügyi kockázat elemzéséhez, a megfelelő utasbiztosítási formák kidolgozásához elengedhetetlen az utazási orvostani háttér: így fonódik össze az utazási orvostan és a biztosítás.

Az utazási orvosbiztosításnak hosszú hagyománya van Magyarországon. A MÉBOT vezetői között többen közreműködtek az első magyar utasbiztosítás létrehozásában ( Horváth I. 1978 ) így remélhető, hogy az új szekció hathatós segítséget tud nyújtani az új elvárásoknak megfelelő utasbiztosítási módozatok orvosi szempontjainak kidolgozásánál. Mivel a szekció tagjai között nem csak orvosok, hanem biztosítási szakértők, az assistance tevékenységgel naponta foglalkozó szakemberek is vannak, remélhető, hogy a betegellátásra olyan standardok születnek, melyek figyelembe veszik a biztosító financiális és a betegek gyógyulási érdekeit is.

A tömegturizmus (mint a szabadidő eltöltésének leggyakoribb módja), minden korosztály között népszerűvé vált, azonban a különböző korú és egészségi állapotú utazók között a mortalitás is megnövekedett. Az utazás indukálta és az utazás közben fellépő betegségek felismerése előtérbe helyezte az egészséges utazók számára is kockázatcsökkentő tényezőként szereplő védőoltásokat és életmódi tanácsokat. Mégis, kevesen veszik igénybe az utasbiztosítás által kínált előnyöket. Jó lenne, ha a biztosítók is hozzájárulnának az eladáshoz például avval, hogy kedvezőbb árakat kínálnának azoknak, akik védőoltással, vagy utazási tanácsadáson való megjelenéssel rendelkeznek. Az utazási orvostan tudományának művelésében Magyarország az élen jár. Elsőnek fogalmaztuk meg az utazási orvostan komplex rendszerét ( eltérően az addig csak infektológiai problémának tartott orvosi kérdésekkel szemben). Evvel a bemutatkozással Magyarország sikert aratott a külföldi kongresszusokon is. Kiáltó ellentétben ezzel, az utazási orvostan alig rendelkezik infrastrukturával, az utazók egészségnevelésével hazánkban. Szekciónk kezdeti eredményei, melyeket a következő előadások reprezentálnak, azt a reményt keltik, hogy nemcsak az utazók, de a biztosítók egészségnevelését is elkezdtük.

Dr. Karai Gábor (Advance Medical Hungary Kft.) Utazás közbeni morbiditás

A MÉBOT XI. Kongresszusán elhangzott előadás összefoglalása

Az utazási orvostan több ezer éves múltja

Az utazási orvostan az orvostudomány egészéhez képest fiatal diszciplína, mely az utazási kedv napjainkban tapasztalható növekedésének köszönhetően rohamosan fejlődik. Az utazási orvostan tudománya az ókorig nyúlik vissza, bár a régmúlt idők orvosainak az utazók betegségeire vonatkozó feljegyzései csak utólag váltak az utazási orvostan első írásos emlékeivé. Thuküdidész feljegyzéseket készített a peloponnészoszi háború idején, Kr. e. 430. és 426. között több alkalommal is pusztító pestisjárványról. Megfigyelte, hogy az athéniek egyharmadát elpusztító betegség, melynek valószínűleg maga Periklész is áldozatul esett, a kereskedelmi útvonalak mentén terjedt. Ma már egyre valószínűbb, hogy az athéni pestisjárványként híressé vált epidémia valódi oka hastífusz volt. Ugyancsak évszázadokkal ezelőtt élt orvosok tapasztalatai nyomán alakult ki a középkorban már bevett gyakorlatnak számító karantén, azaz a keletről érkező hajósok 40 napig tartó kényszerpihenője, mely alatt nem hagyhatták el hajójukat. A XIX. századi Angliában már publikációk jelentek meg a misszionáriusok és felfedezők rejtélyes betegségeiről, melyek a beszámolók szerint akár az érintettek egynegyedét is sújtották.

Egyre több utazó - növekvő kockázat

A kiutazások száma évről évre 10-15%-kal növekszik Európában. Ugyanilyen arányban növekszik az egzotikus tájakra, távoli kontinensekre utazók száma is. Az utazás egyre népszerűbb az idősebb emberek és a gyermekes családok körében. Az úticélok és az utazás közben végzett sporttevékenységek egyre extrémebbek, így széles rétegek vállalnak fokozott kockázatot, mely az utazás közbeni megbetegedések és balesetek emelkedő számában mutatkozik meg. Az utazóknak tisztában kell lenniük azokkal a kockázati tényezőkkel, melyek növelik a betegségek utazás közbeni előfordulásának valószínűségét (1. táblázat)

Az utazók otthonában is fennálló kockázati tényezőkön kívül az utazás során újabb kockázati faktorok is megjelennek, melyek - sok esetben felelőtlenséggel, saját képességeink túlértékelésével párosulva - olyan betegségek kialakulását, kiújulását vagy súlyosbodását idézik elő, amelyek a beteg megszokott környezetében nem jelentkeztek volna, vagy nem befolyásolták volna a mindennapi életvitelt.

Gyakori kórképek

A következőkben a teljesség igénye nélkül igyekszünk felsorolni az utazás során leggyakrabban előforduló kórképek fő csoportjait. (2. táblázat)

Nagyon gyakori a diabetes mellitus, a hypertonia, az ISZB, a COPD, a gyulladásos bélbetegségek, a krónikus pancreatitis, cholecystitis, hepatitis, epilepszia akut fellángolása, illetve egyensúlyi állapotból történő kibillenése, mely sürgősségi esetet eredményez, és sok esetben a beteg hospitalizációjához vezet. Ugyancsak gyakori megbetegedések forrását jelentik azok az ismeretlen pathogének, allergének és egyéb környezeti ártalmak, melyekre az utazó szervezete nem lehet felkészülve. Nagyon gyakoriak a fertőzéses eredetű megbetegedések, melyek közül az utazók hasmenésének külön bekezdést szentelünk. Gyakori jelenség a napégés, a napszúrás, az ezek következtében fellépő kiszáradás, mely a balesetekkel (búvár-, közúti, vízi, sportbalesetek stb.) együtt gyakran az utazók figyelmetlenségének és elővigyázatlanságának következményei. A terhesség során fellépő szövődményekre külön fel kell hívni a figyelmet, ugyanis számos terhes anya felkészületlenül, előzetes orvosi tanács nélkül vág neki az utazásnak úgy, hogy meg sem győződik arról, hogy utasbiztosítása mely esetben, milyen kizárások mellett fedezi, illetve fedezi-e egyáltalán a terhességgel kapcsolatos orvosi költségeket. Az utazás közbeni mortalitás vezető okai között első helyen a kardiovaszkuláris megbetegedések állnak. Második helyen a baleseti halál, harmadik helyen a cerebrovaszkuláris kórképek állnak, a negyedik helyet pedig a súlyos szövődménnyel járó infekciók foglalják el.

Utazók hasmenése

Az utazók hasmenése a betegség magas incidenciája miatt kiemelt figyelmet érdemel. A hasmenés az utazókat érintő leggyakoribb megbetegedés, az utazók mintegy 5-70%-ában lép fel. Gyakoriságában jelentős földrajzi különbségek vannak. A betegség leggyakrabban az iparilag fejlett országokból a trópusi vagy fejlődő országokba utazókat érinti. Kockázata 5-25%-ra tehető Kelet- és Dél-Európában, és nagyon magas, 20-70% a Közel-Keleten, Ázsiában és Dél-Amerika számos országában. A betegek 1%-a kórházba kerül, 20%-a válik időszakosan ágyhoz kötött, és 40%-a eredeti úticéljának megváltoztatására kényszerül. A CDC (Centers for Disease Control and Epidemiology) meghatározása szerint naponta három vagy több híg székletürítés vagy a habituális székürítések számának megkétszereződése és az ezzel együtt jelentkező egyéb tünetek (láz, hasi görcsök, hányás, láz) esetén lehet az utazók hasmenése diagnózist felállítani.

A kórképet az esetek min. 80%-ában baktériális fertőzés (enterotoxicus, enteroinvazív e. coli, campylobacter jejuni, egyes shigella, salmonella törzsek) okozzák. A betegség súlyosságát a szubjektív panaszok mellett a test folyadékvesztésének mértéke határozza meg, mely gyermekek és idősebb betegek esetében gyakran súlyos dehydrációhoz vezet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos óvintézkedések (nyers zöldség, gyümölcs, csapvíz, jég, hidegkonyhai készítmények fagylalt stb. fogyasztásának mellőzése) betartásával a betegség az esetek jelentős részében megelőzhető lenne. Több tanulmány vizsgálta az antibiotikum profilaxis létjogosultságát, mely az egyre terjedő antibiotikum rezisztencia következtében csak minősített esetekben indokolt. A kialakult kórkép kezelésének alapja a bőséges folyadékpótlás, motilitásgátlók alkalmazása, és a megfelelő antibiotikus terápia. A javasolt antibiotikumokat a 3. táblázatban olvashatjuk.

Prevenció

Az utazók megbetegedéseinek megelőzésében legfontosabb eszköz a kellő tájékoztatás. Nagyon fontos, hogy bizonyos alapvető szabályokat minden utazó ismerjen és betartson. (4. táblázat)

A megelőzés terén nem elhanyagolható az utazásszervezők felelőssége sem, hiszen nekik nem csak az a dolguk, hogy a társasutazásokra és a fakultatív programokra utasokat toborozzanak, hanem, hogy időben tájékoztassák az utazókat mindazokról a testi és esetleg pszichés megpróbáltatásokról, melyeknek az utazás során kiteszik magukat. A hatékony tájékoztatás által megvalósuló prevenció a betegségben közvetlenül érintett utasokon kívül a biztosítótársaságoknak is elemi érdeke, hiszen a kármegelőzés jelentősen kevesebb költséggel jár, mint a külföldön elvégzett gyógykezelés. Ez a gondolat különösen mély értelmet nyer, ha belegondolunk abba, hogy világszerte hány egészségügyi szolgáltató próbálja meg a turistaszezon maximális kiaknázásával, azaz a biztosítók felé történő túlszámlázás, és az epidemiológiai adatok ismeretében hamis biztosítási események generálásával gyarapítani vagyonát.

Összefoglalás

Mára az utazási orvostan Magyarországon is a jegyzett diszciplínák sorába lépett elő. Bízva abban, hogy a biztosítótársaságok - akár csak józan önérdekből is - de támogatják ezt a hazánkban még fiatal tudományt, remélhetjük, hogy az utazási orvostannal foglakozó kollégák lehetőségei és a megelőzésre fordított eszközök egyre bővülnek, és ennek következtében az utazók körében előforduló megbetegedések gyakorisága a jövőben csökkenni fog.

Vissza a lap tetejére