A biztosítási kármegítélésben balesetszerűen kialakuló fertőző betegségek közé soroljuk általában azokat az eseteket, amikor nem az emberről emberre terjedés, hanem külső behatolás - a károsult akaratától függetlenül - juttatja a szervezetbe a kórokozó ágenst, ami heveny fertőző betegséget vagy ételfertőzést okoz. Ilyen mechanizmussal jön létre pl. a rovarcsípés által közvetített kullancsencephalitis, a harapás révén okozott veszettség és a vendéglátás vagy közétkeztetés során létrejött heveny ételfertőzés. Ez utóbbi közé sorolhatjuk azokat a madárinfluenza megbetegedéseket, is, amelyek a fertőzött állat húsának véletlenszerű (nem foglalkozás körében, munkavédelmi szabályokat mellőző) fogyasztásával alakulhatnak ki. Ilyen biztosítási események különösen madárinfluenzával erősen fertőzött állatállományú országokba történő utazás esetén fordulhatnak elő. Ezek a megbetegedések az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségek fedezésén kívül a baleseti kártalanítást is indokolják az utasbiztosítás keretében.

Egy olyan járványos fertőző betegségről, mint a madárinfluenza, csak a mindenkori epidemiológiai helyzet elemzése alapján véleményezhetjük, hogy a fertőzős és a terjedés veszélye egy adott időben milyen mértékben fenyegető. Jelenleg Magyarországon - a szakszerű és intenzív állategészségügyi járványügyi surveillance adatai alapján - azt mondhatjuk, hogy a fertőzés humán kialakulásának valószínűsége kismértékű, amíg a továbbra is fenntartott megfigyelési rendszer újabb, veszélyt jelző vizsgálati adatokat nem szolgáltat. Csak áttekintésként röviden a betegséggel kapcsolatos kérdésekről. A madárinfluenza vagy „szárnyasinfluenza” az állatok egyik virális eredetű fertőző betegsége, amely általában szárnyasok között terjed, de esetenként a sertéseket is megbetegítheti. A vírus nagymértékben fajspecifikus, de kivételes esetben átlépi a fajok közötti határt és humán megbetegedést is okoz. Tehát ritkán előforduló zoonózis, viszont azon kevés betegnél, akiknél 1997 óta laboratóriumi vizsgálattal is igazolták a madárinfluenza vírus károki szerepét, a klinikai kép igen súlyos volt, és a megbetegedés nagy számban végződött halállal. Hol fordultak elő emberi megbetegedések? Az Országos Epidemiológiai Központ szakmai információs hetilapjában, az Epinfo-ban rendszeresen tájékoztatást kapunk a fertőző betegségek helyzetéről, járványokról, így a madárinfluenzával kapcsolatos adatokról is. Ebben a hivatalos lapban közöltek már ez év elején összefoglaló tájékoztatást, hogy mely országokban fordultak elő baromfiállományokat érintő járványok és hol fordultak elő emberi megbetegedések. Az emberi megbetegedés két mechanizmus révén jöhet létre. Az egyik az, hogy a vírus a baromfiról közvetlen módon kerül az emberre, ez nagyon súlyos megbetegedést idézhet elő. A másik mechanizmus az, amikor az A/H5N1 vírus örökítő anyagának változása során a vírus olyan emberi vírus-influenzavírussá alakul át, amelyik fokozott humán megbetegítő-képességgel rendelkezik, és ez a változat könnyen terjedhet majd emberről emberre. A vírusnak ez a változása jelentheti egy világjárvány (egy pandémiai) kezdetét. Ez a terjedés viszont nem biztosítási baleseti esemény jellegű, szemben az előzően említett mechanizmussal. Fertőző betegségekkel kapcsolatban tehát mit tekintünk baleseti eseménynek? A biztosítási kármegítélésben balesetszerűen kialakuló fertőző betegségek közé soroljuk általában azokat az eseteket, amikor nem az emberről emberre terjedés, hanem külső behatolás - a károsult akaratától függetlenül - juttatja a szervezetbe a kórokozó ágenst, ami heveny fertőző betegséget vagy ételfertőzést okoz. Ilyen mechanizmussal jön létre pl. a rovarcsípés által közvetített kullancsencephalitis, a harapás révén okozott veszettség a vendéglátás vagy közétkeztetés során létrejött heveny ételfertőzés. Ez utóbbi közé sorolhatjuk azokat a madárinfluenza megbetegedéseket is, amelyek a fertőzött állat húsának véletlenszerű (nem foglalkozás körében, munkavédelmi szabályokat mellőző) fogyasztásával alakulhatnak ki. Ilyen biztosítási események különösen madárinfluenzával erősen fertőzött állatállományú országokba történő utazás esetén fordulhatnak elő. Ezek a megbetegedések az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségek fedezésén kívül a baleseti kártalanítást is indokolják az utasbiztosítás keretében. Hol vannak ilyen országok, ahol a baleseti jellegű fertőzésre lehetőség nyílhat. Ezt láthattuk a 2. ábrán és hová utaznak turistáink? Érdekességként lássuk csak egy utazási iroda hirdetését: Láthatjuk tehát, hogy többfelé utazhatnak a turisták, ahol a már említett módon az utasok balesetszerűen fertőződhetnek, nem emberről emberre történő terjedéssel, hanem elsősorban ételfogyasztás révén. Mivel sok ázsiai országban a szárnyasok jelentik az élelem és a megélhetés legfőbb forrását, akkor is eladják, vagy elfogyasztásra felkínálják a baromfit, ha az állományban beteg állatok vannak. Ezt a magatartást nehéz megváltoztatni. A biztonságos ételkészítés szabályainak megtartása azonban garanciát jelentenének a fertőződés elkerülésére. A turisták által is látogatott országokban viszont - tapasztalatok szerint - sok esetben nincsenek is tisztában ezekkel a szabályokkal, de az átlag vendéglátásban nem is törődnek vele. Az utasok madárinfluenzával balesetszerűen létrejött fertőződésére tehát azt kell mondanunk, hogy erre egyes országokban lehetőség van. Ennek vizsgálatára, a baleseti jelleg megállapítására fel kell készülnünk, és ilyen bizonyított esetben a betegellátási költségek fedezésén kívül a baleseti kártalanítást is meg kell ítélnünk az utasbiztosítási kárrendezés keretén belül. Mit jelent ez? Olyan külön pénzügyi szolgáltatást, ami csak baleset esetén állapítható meg, az egészségügyi ellátás költségeinek megtérítésén felül. Példaképpen csak nézzünk meg egy bankkártyához társuló utasbiztosítás vonatkozó feltételeit.Láthatjuk, hogy betegség esetén csak az emiatti orvosi költségek téríthetők, amíg balesetnél, az ellátás orvosi költségein felül, rokkantsági térítés és baleseti haláleseti biztosítási összeg is kifizetésre kerül. Mindezek alapján fontos ezért vizsgálnunk egy fertőződés esetén a baleseti jelleget, mert ennek fennállásakor az ügyfél - vagy halála esetén a kedvezményezett - olyan további pénzbeli szolgáltatást is kap, ami nem baleseti jellegű egészségkárosodásnál nem illeti meg.

Felhasznált irodalom

  • Epinfo
  • R. Gleeson, MD: The Bird Flu and Insurance Medicine.
  • J Insur Med 2006; 38: 54-57
Vissza a lap tetejére