A 20. század első felében hazánk az európai biztosítási piac egyik legdinamikusabban fejlődő területe volt; a második világháború kitörésekor az országban 68 biztosító részvénytársaság működött.

A háborút követő összevonások, felszámolások és államosítások eredményeként 1949-re kialakult a magyar biztosítás állami monopóliuma, amely 1986-ig tartott. A hazai biztosítás magas szintű közjogi szabályozása (Bit.) 1996-ben lépett hatályba.

Az első biztosítás-szakmai szervezet, a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége (BIOSZ) 1919. február 7-én alakult meg Budapesten; létrehozásában 35 részvénytársasági formában működő biztosító vett részt, de hamarosan szinte valamennyi társaság csatlakozott a szervezethez. A BIOSZ mintegy három évtizeden keresztül működött, s bár közjogi jogosultságokat soha nem kapott, igen tekintélyes szakmai szervezetté vált. A társaságok háború utáni összevonásakor, illetőleg az államosításakor - a monopólium kialakulásakor -, működése okafogyottá vált, ezért 1948. szeptember 30-án jogutód nélkül megszűnt. Az állami monopólium évei alatt a szövetségi tevékenységgel összefüggő nemzetközi feladatokat a felügyeleti szerv (PM), illetőleg az Állami Biztosító, majd a Hungária Biztosító látta el.

A Magyar Biztosítók Szövetségét (Mabisz) 1990. november 14-én hozta létre az akkor hazánkban működő 6 biztosító, valamint az alapítás alatt álló további 3 társaság, Budapesten. Az alakuló közgyűlés határozata alapján a Mabisz - 15 évvel ezelőtt - 1991. január 1-jén kezdte meg hivatalos működését.

A Szövetséget a Fővárosi Bíróság - az egyesületi törvény alapján - országos szakmai érdekképviseleti szervezetként vette nyilvántartásba, az alapítás időpontjára visszamenő hatállyal.

I. A szövetség taglétszáma, szervezete

A taglétszám a piac bővülésével együtt gyarapodott. A Szövetség nem jelölte meg céljául, hogy valamennyi piaci résztvevő tag legyen, ennek ellenére a szervezettség aránya magas.

A Mabisz eddig csupán egyetlen tagfelvételi kérelmet utasított el; kizárás, kilépés nem volt. Az összevonások, illetőleg megszűnések okán a Mabisz taglétszáma jelenleg 31; közülük 23 biztosító részvénytársasági (Rt., Zrt.), 2 magyarországi fióktelep, 4 pedig egyesületi formában működik. 2 biztosítótársaság* megfigyelői státuszban vett részt a Szövetség munkájában. A közgyűlés időpontjában érvényes taglista a következő:

  • AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.
  • AHICO Első Amerikai-Magyar Biztosító Rt.
  • AIG Europe S.A. Magyarországi Fióktelepe (AIG Hungary)
  • ALLIANZ Hungária Biztosító Rt.
  • AVIVA Életbiztosító Zrt.
  • CARDIF Biztosító Zrt. (megfigyelői státus)*
  • CARDIF Életbiztosító Zrt. (megfigyelői státus)*
  • D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
  • DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület
  • ERSTE Sparkassen Biztosító Zrt.
  • EULER HERMES Magyar Hitelbiztosító Rt.
  • EURÓPAI Utazási Biztosító Rt.
  • GENERALI-PROVIDENCIA Biztosító Zrt.
  • GERLING-KONZERN ALLGEMEINE VERSICHERUNS-AG Magyarországi Fióktelepe
  • GRAWE Életbiztosító Zrt.
  • GROUPAMA Biztosító Rt.
  • ING Biztosító Zrt.
  • K&H Általános Biztosító Zrt.
  • K&H Életbiztosító Zrt.
  • KÖZLEKEDÉSI Biztosító Egyesület
  • MAGYAR ÁLLAMVASUTAK Általános Biztosító Egyesület
  • MAGYAR POSTA Biztosító Zrt.
  • MAGYAR POSTA Életbiztosító Zrt.
  • MEHIB Magyar Exporthitel Biztosító Rt.
  • OTP GARANCIA Biztosító Zrt.
  • QBE ATLASZ Biztosító Zrt.
  • SIGNAL Biztosító Rt.
  • TIR Biztosító Egyesület
  • UNION Biztosító Rt.
  • UNIQA Biztosító Rt.
  • WINTERTHUR Biztosító Zrt.

A Szövetséget megalakulása óta növekvő számú - magas szintű jogszabályokban is nevesített közfeladat ellátásával bízták meg. Ezek közül a legfontosabbak:

  • A gépjárművek üzembentartóinak kötelező felelősségbiztosításához kapcsolódó, a Bit. által definiált Kártalanítási Számla (Garancia-alap) kezelése.
  • A gépjárművek üzemeltetése során harmadik személynek okozott károkból eredő igények érvényesítéséhez szükséges adatok kezelésére, és egyéb feladatok ellátására - az EU-direktívák által előírt -, nemzetközileg is igénybe vehető Információs Központ működtetése.
  • A belföldi károsult más EU-tagállamban elszenvedett, és a szabályozott módon meg nem térülő kárainak elbírálására és kielégítésére létrehozott Kártalanítás Szervezet működtetése.
  • A nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményekből (Zöld Kártya megállapodás) eredő koordinációs, kárrendezési- és elszámolási feladatokat végzőNemzeti Iroda(Büro) működtetése.
  • Operatív közreműködés az agrárgazdaságicélok költségvetési támogatásának szakmai lebonyolításában.
  • Az 1997. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és az Egyesült Államok között létrejött kormányközi megállapodás (ún. NATO SOFA) alapján azUSA és a NATO fegyveres erői által okozott egyes károk rendezése és elszámolása.
  • A jogszabályokban rögzített, pénzintézetekre vonatkozóvagyonvédelmi szabályok és előírások meghatározása.

Szövetségünk az alábbi nemzetközi, illetőleg hazai szervezeteknek munkájában vesz részt:

Comité Européen des Assurances (CEA) Council of Bureaux (CoB) International Union of Marine Insurance (IUMI) Association Internationale de Droit des Assurances (AIDA) Presse Internationale des Assurances (PIA) International Chamber of Commerce (ICC) Int. Committee for Life Disabilitiy and Health Assurance Medicine (ICLAM) Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) Magyar Jogászegylet (MJE) Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) Biztonságos Magyarországért Közalapítvány (BMK) Országos Baleset-megelőzési Bizottság (OBB) Helyreállítási- és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság (HÚB)

A Szövetség szervezete áttekinthető, az Alapszabály lényeges kiigazítására nem volt szükség, változás csupán az irányító testületek területén történt: egy operatív testület, az Ügyvezető elnökség létrehozásával, illetőleg az elnöki mandátum tartamának módosításával. A Szövetség alapszabálya - a pénzügyi szolgáltatói területen elsőként - kiegészült a Mabisz Etikai- és Verseny-kódexével. Az EU csatlakozással, illetőleg a 4. számú gépjármű-biztosítási irányelv alkalmazásával szükségessé váló belső szervezeti kiigazítások megtörténtek, az Alapszabály alkalmas az új tényállások (EU tagállam fiókja, határon átnyúló szolgáltatók) kezelésére is.

II. A biztosítási piac szereplői

A Közgyűlés időpontjában a hazai piacon 27, magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság/zártkörű részvénytársaság működik. Az ARAG (tag)biztosítónk 2005. augusztus 1-jével felszámolás útján jogutód nélkül megszűnt.

Az XL Biztosító Rt. a továbbiakban mint EU tagállam (GB) magyarországi fióktelepe folytatja tevékenységét.

A jelenleg részvénytársaságként működő biztosítók közül a Victoria Volksbanken Életbiztosító Rt. és a Victoria Volksbanken Biztosító Rt. nem tagja a Mabisz-nak.

A 35 hazánkban működő biztosítóegyesület közül 4 tagja a Szövetségnek. Mindhárom, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő egyesület - KÖBE, TIR, MÁV - rendelkezik Mabisz-tagsággal.

Hazánkban az EU csatlakozás kapcsán eddig 5 magyarországi fióktelep létesült:

Már közvetlenül az uniós csatlakozásunk utáni időszakban is feltűnően sok tagállambéli biztosító jelentette be a PSZÁF-nál, hogy határon átnyúló szolgáltatások formájában kíván hazánkban biztosítási tevékenységet végezni. A jelzések szerint a többi - újonnan felvett tagországban is - hasonló jelenséget tapasztaltak. A PSZÁF-nál a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásra regisztrált biztosítók tagállamonkénti megoszlása:

A fióktelepek és a határon átnyúlva szolgáltató biztosítók piaci jelenléte már érzékelhető, és felvet egy sor értelmezési problémát. (Felügyeleti díj, tűzvédelmi hozzájárulás, adatszolgáltatás, statisztika.)A Bit. rendelkezései szerint az EU tagállamokban nyilvántartásba vett biztosításközvetítő esetében a tevékenység Magyarországon történő folytatásához az előírt képesítés és a PSZÁF által történő nyilvántartásba vétel nem szükséges. Ezt „csak” be kell jelenteni a hazai (otthoni) felügyeletnél, amely tájékoztatja a magyar hatóságot. Ezzel a lehetőséggel főleg az Egyesült Királyságban bejegyzett közvetítők éltek nagy számban.

Biztosításközvetítői fióktelepet viszont csak egyetlen (ausztriai) cég nyitott hazánkban.

III.Jogalkotás

Az elmúlt esztendő legfontosabb, de kevésbé látványos jogalkotási folyamata a Ptk. reformjának előkészítése, amely kiterjed a biztosítás szerződési jogára és a kártérítési jogra is. Az új kódex hosszú évtizedekre meg fogja határozni termékeink jogi tartalmát, ennek ellenére a szakmai érdeklődés mérsékelt. Már most is kirajzolódnak a legfontosabb változások:

Az egyoldalú kogencia megbontása: néhány kivételtől eltekintve a biztosítási szerződés Ptk.-ban rögzített szabályaitól el lehet térni. A fogyasztók védelme azonban továbbra is érvényesül, a fejezet szabályaitól való eltérés lehetőségének korlátai vannak: a biztosítóknak számolniuk kell azzal, hogy az eltérések miatt utóbb a fogyasztók, vagy azok érdekeit képviselők - ideértve a PSZÁF-ot is - a bírósággal érvénytelenné nyilváníttathatják azokat.

A főszabály a felek kölcsönös megállapodásával létrejövő szerződés lesz. A tervezet a biztosító belátására bízza, hogy a fogyasztókkal a mai koreográfia (biztosítói űrlapon tett ajánlat, hallgatólagos elfogadás stb.) szerint szerződik-e. Ha a biztosító saját nyomtatott ajánlatait használja, 15 napon túli hallgatással is létrejöhet a szerződés. A kockázatelbírálási határidőn belüli ajánlat-elutasításnak korlátozott feltételei vannak.

A kockázatviselés kezdő időpontja többé nem a díjfizetés függvénye, hanem a felek megállapodásáé, ennek hiányában pedig a szerződéskötés időpontja. (A szabály célszerűségét a szakma vitatja.)

Finomodnak a közlési kötelezettség megsértésének szankciói, és a kockázatsúlyosbodás szabályai. A tervezet a felekre bízza a díjfizetési kötelezettség időpontjának, a biztosítási időszak tartamának, és a díj esedékességének a meghatározását. A díjfizetési késedelem jogkövetkezményeivel kapcsolatban még folynak a szakmai viták. A tervezet a megszűnést felszólításhoz és póthatáridő tűzéséhez köti. A drasztikus, automatikus díj nemfizetés szabályain nyilván enyhíteni kell, de a tervezett megoldás erre még nem alkalmas.

Az új szabályok törvényesítik az ún. reaktiválás intézményét.

A javaslat időarányos napi díjszámítást alkalmaz a kockázatviselés megszűnésénél. Finomítja és részletezi a szerződő és a biztosított közti kapcsolatot, a csoportos biztosításra pedig új szabályokat állapít meg.

A tervezet külön foglalkozik a határozott tartamú szerződések meghosszabbíthatóságának kérdésével. A biztosító a tartam leteltével az esetleg terhessé vált szerződésből indok nélkül szabadulhat, viszont a kapcsolat különösebb intézkedés nélkül folyamatossá is tehető mindkét fél részéről; nyilatkozni ui. a folytatás ellenében kell.

A tervezet a kockázatviselés, illetőleg -porlasztás globális korlátaira tekintettel igen fontos új szabályokat tartalmaz a viszontbiztosítással kapcsolatban: Kockázatsúlyosbodás esetén a viszontbiztosítási fedezet szűkülése, megszűnése a biztosító részéről szerződésmódosítási, sőt felmondási ok! Bizonyos esetekben kiköthető, hogy a direktbiztosító teljesítése a viszontbiztosító magatartásától függjön.

Bővültek a felelősségbiztosítás szabályai; itt is kifejezetten van törvényi engedmény, lehetővé válik a szándékos károkozás kizárása, és mód nyílik az alulbiztosítás szabályainak megfelelő alkalmazására.

Továbbra is csak a kgfb-nál van közvetlen perlés, de helye van közvetlen megállapítási keresetnek. A jelenlegi szöveg szerint a biztosító kötve van az alapos károkozói jogalapi elismeréshez.

Az életbiztosítási szabályok a kockázati élet-módozat és a maradékjogok meghatározásával próbálnak egyértelmű viszonyokat teremteni, a csoportbiztosításra pedig a szakma igényeihez igazodó részletes szabályozás készült. Törvényi szabályozást nyer, hogy a haláleseti szolgáltatás nem része a hagyatéknak.

A tervezet első ízben kíséreli meg a magyar jogban a betegségbiztosítás magánbiztosítási szerződéses modelljének felvázolását, az itt szabályozottakat további szakmai vitára kell vinni.

A Bit. az elmúlt esztendőben nem módosult lényegesen, csupán kisebb kiegészítések történtek (pl. az értékpapír kölcsönzési tevékenység engedélyezése, a határbiztosításainkat terjesztő pénzügyőrök mentesítése az „ügynöki regisztráció” alól, az ügynöki regisztrációhoz előírt szakképesítések felsorolása).

Az év során önálló képviselői javaslatot nyújtottak be a Bit. módosítására; a központi kötvénynyilvántartás és a bonus-malus besorolás, valamint a kárelőzmények adatainak összekapcsolására. A módosítási javaslat nem volt kellően kidolgozva és egyeztetve. A kormánypárti módosítási javaslat általános vitára bocsátáskor a parlament plenáris ülésén csak ketten szavaztak a javaslat ellen. (Az egyik a belügyminiszter volt, a másik a pénzügyminiszter.)

A bizottsági vita során a javaslat újabb módosító, illetőleg csatlakozó módosító javaslatokkal gazdagodott, amelyeket az előterjesztők már csak úgy tudtak kezelni, hogy a javaslat végül is nem került végszavazásra a lejáró mandátumú országgyűlés elé, így az egyelőre elenyészett.

A nyugdíj-előtakarékossági számla néven ismertté vált befektetés-élénkítő kezdeményezés koncepciójának kialakításában a Szövetség szakértői kezdettől fogva részt vettek, és azt támogatták azzal a feltétellel, hogy a számlavezetési jogosítvány kiterjedjen a biztosítókra is. Javaslatunk egyértelmű volt: a Bit. biztosítási tevékenységet szabályozó 5. §-a egészüljön ki egy új bekezdéssel, amely szerint a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetése is a Tpt.-ben meghatározott szabályok szerint. Az érdekérvényesítési tevékenység nem volt eredményes, az érintett szervezetek időközben taktikát váltottak, és a biztosítók számlavezetési lehetőségét feláldozták.

Törvénymódosítási javaslatot készítettünk elő a jelzálog-hitelezési tevékenység feltételeinek korrigálásra. A jelenlegi Bit. a jelzáloghitelezést kizárólag életbiztosítási ügyfelek részére, az életbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan teszi lehetővé; a biztosító jelzáloghitelt kizárólag életbiztosítási díjtartaléka 5 százalékát meg nem haladó mértékig nyújthat. Javaslatunk kiterjeszti a hitelfelvevők körét a természetes személyekre, engedélyezné a jelzáloghitelnek a biztosítás-technikai tartalékok fedezeteként történő figyelembevételét, felső korlátként 10 százalékkal.

Ugyancsak törvénymódosítási javaslatot készítettünk elő a Bit. befektetési szabályok módosítására, így a származtatott ügyletek figyelembevételének korrigálásra, a szigorú limitek enyhítésére, illetőleg az abszolút összeg helyett a derivatív eszközökön eltűrt maximális veszteség meghatározására. Az értékpapír kölcsönzés engedélyezésére vonatkozó előterjesztésünk a Tpt. módosításával megvalósult.

Az év során többször történt kezdeményezés a tűzvédelmi hozzájárulás emelésére. A főtitkár - határozott Ügyvezető elnökségi felhatalmazás mellett - tárgyalt a kormányzati szervekkel a javaslat elutasításáról. Ugyanakkor kezdeményeztük a tűzvédelmi törvény olyan jellegű módosítását, hogy ne csak a Magyarországon bejegyzett biztosítók legyenek kötelesek a közteher viselésére, mert ez a versenyegyenlőséget sérti.

Módosult az ún. felügyeleti státustörvény. A felügyeleti ellenőrzések ütemezésénél azt sikerült elérni, hogy a jelenlegi, kétévenkénti ellenőrzést a szükség szerinti átfogó ellenőrzés váltsa fel.

A PSZÁF - a szakmai szövetség bevonásával - a felügyeleti díjak megállapításának új rendszerén dolgozik. Ennek lényege, hogy a jövőben a társaságok által fizetendő felügyeleti díj két részből állna: egy fix díjrészből és egy változó díjrészből, amely alapvetően a társaságok vagyonkezelési tevékenységéhez kötődne (a biztosító biztosítástechnikai tartalékaihoz és a szavatoló tőkéjéhez). A felügyelet célja az, hogy a vagyonkezelési tevékenység után a pénzügyi szektor különböző résztvevői (bankok, biztosítók, befektetési alapok stb.) egységes felügyeleti díjat fizessenek. Az új rendszer bevezetése a PSZÁF szerint általában a felügyeleti díjak csökkenéséhez fog vezetni.

A technikai kamatlábak maximális mértékéről szóló PM rendelet kialakításakor a minisztérium teljes mértékben figyelembe vette a szakma javaslatait. Nem sikerült viszont újraszabályozást elérni a nagykockázatok határértékéről szóló 45/1996 (XII. 29.) PM rendelet esetében, így egyelőre maradt az elavult szabályozás.

Több hónapig tartott az a szakmai vita, amely a kgfb megkötését (díjfizetését) igazoló eszközök egységesítéséről folyt. Mivel az egyeztetések során nem sikerült számunkra kezelhető megoldást kialakítani, az módosítás előkészítését elhalasztottuk.

IV. Az EU és a CEA; nemzetközi kapcsolatok

Az EU csatlakozással módosult a Mabisz státusa az európai biztosítási szövetségben (Comité Européen des Assurances - CEA); a Mabisz is szavazati joggal vehet részt a szervezet legfontosabb szakmai tagozatában, az Egységes Piac Bizottságban (Single Market Comitté - SMC), ahol idáig csak megfigyelőként voltunk.

A Mabisz jelenleg - az SMC-n kívül - a CEA Gépjármű Biztosítási Bizottságának és Életbiztosítási Tagozatának munkájában vesz részt személyes képviselői útján.

A CEA tevékenysége lényegében a közösségi jogalkotási folyamatokhoz igazodik.

Hosszú évek liberális jogalkotási gyakorlata után az elmúlt években a közösségen belül felerősödött a szabályozási nyomás a pénzügyi területen, amely mára túlszabályozottságba csapott át. A problémát nem kizárólag a burjánzó jogszabályi kezdeményezések jelentik; sokszor az sem világos, hogy milyen célt kívánnak szolgálni. A pénzügyi szféra szabályozását általánosságban inkonzisztencia, túlzott komplexitás és sok bürokrácia jellemzi. A közösségi szabályok átültetése a nemzeti jogrendszerekbe pedig sokszor csak tovább fokozza a zűrzavart.

A problémával - a pénzügyi szféra sorozatos és határozott jelzései okán - az Unió döntéshozó szervei is kénytelenek voltak szembesülni, és úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság hajlandó visszafogni jogalkotási lendületét az európai pénzügyi szolgáltatások versenyképességnek megőrzése és növelése céljából. Erre utal az EB legutóbb kiadott hivatalos dokumentuma is. (Pénzügyi Szolgáltatások Politikája az Európai Unióban 2005-2010, White Paper). A dokumentum célkitűzései:

  • Az integrált, nyitott, versenyképes és hatékony pénzügyi piac megteremtése, dinamikus konszolidáció.
  • A még meglévő gazdasági akadályok felszámolása annak érdekében, hogy a szolgáltatások és a tőke szabadon áramolhasson a közösség egész területén.
  • A már meglévő jogszabályok átültetése, érvényre juttatása és folyamatos kiértékelése, a jövőben meghozandó jogszabályok esetében pedig a hatékony szabályozás elveinek szigorú alkalmazása.
  • A felügyeleti együttműködés és konvergencia javítása.

Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusának reformja a fenti alapelvekre épül, ami érinti a jövőben megalkotandó jogszabályokat ugyanúgy, mint a már életben lévőket. A biztosítási piacot érintő, már meglévő jogszabályokat - azok lényegi, tartalmi változtatása nélkül - újraszabják és egyetlen jogi aktusban egyesítik, egyúttal elvégzik az egyes direktívákban használt jogi terminológiák egységesítését is. A készülő új jogszabályok esetében pedig a hatás kettős. Az Európai Bizottság (EB) összeállította azoknak a jogszabályi kezdeményezéseknek a listáját, amelyektől a közösség nem remél valódi hasznot; az ezekkel kapcsolatos munkálatokat a továbbiakban leállítani javasolják. A többi jogszabály esetében pedig a tényleges munkálatok megkezdését mindenkor előzetes hatásfelmérésnek kell megelőzni, és elengedhetetlen a költségek elemzése is.

Az elmúlt év során a legfontosabb kérdések az alábbiak voltak, amely témák az idei évben is folytatódnak.

Szolvencia II. munkálatai

Az európai biztosításügyet átfogó módon szabályozni kívánó projekt az új Lámfalussy-féle kommitológia eljárás keretében folyik. (Az eljárás lényege, hogy a pénzügyi piacokra vonatkozó szabályok elfogadása két lépcsőben történik. Az adott területet szabályozó általános szabályozás meghozatala politikai döntés formájában történik, /az Európai Parlament és az Európai Tanács közötti megosztott jogkörrel/. A jogszabályi kereteket konkrét tartalommal pedig az Európai Bizottság tölti ki, vagyis a területet irányító részletes szabályokat az Európai Bizottság hozza meg a különböző döntési szinteken működő szakbizottságokkal történő konzultáció során.) Ez a gyakorlatban az európai biztosítási szakma számára nagy mennyiségű szakmai anyag feldolgozását és véleményezését jelenti, amely munka elvégzését a CEA nem bírta saját erőforrásokkal. Ezért szükségessé vált külső szakértő cégek bevonása, illetőleg új projekt-munkatársak felvétele. Ennek költségei hozzáadódnak a rendes éves költségvetéshez. Tavaly ez több mint 2,2 millió euró többletkiadást jelentett a CEA költségvetésben, és az idei évben is hasonló nagyságrendű költségnövekedéssel kell számolni. (A költségnövekedést a CEA egy megtakarítási csomaggal kívánja részben ellensúlyozni, amely a tagozati és utazási költségek visszafogásán, illetőleg a tolmácsolási és fordítási költségek csökkentésén alapszik. Ide tartozik a párizsi központ fokozatos felszámolása, és a CEA stáb áttelepülése Brüsszelbe.)

Biztosítási garanciaalapok

A biztosítási garanciaalapok szabályozásának kérdése továbbra is függőben van; döntés 2006-ban várható a javaslatról. A direktívát előkészítő konkrét munkálatok, a szabályok részletes kidolgozása ugyanakkor már folyamatban van. Az európai biztosítók továbbra is azt szorgalmazzák, hogy ez a kérdés az amúgy is futó „Szolvencia II” keretein belül kerüljön rendezésre.

Európai szerződéses jog

A folyamatos konzultációk azt mutatják, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén felmerülő, szabadon választható ún. „26. rendszer” megvalósíthatóságának kérdését erős szkepticizmus övezi. A Bizottság ennek ellenére továbbra is nyitott az új szabályozás megszületésére, bár abban sincs egyetértés, hogy a tervezett megoldás jelentős előnyökkel jár-e a piaci szereplők számára. Az igazsághoz tartozik, hogy egyelőre még a 26. rendszer pontos definíciója is várat magára. Az európai biztosítók abban mindenképpen egyetértenek, hogy ennek a rendszernek a kidolgozását függetlenül kell kezelni a szintén napirendre került egységes, páneurópai termékek kérdésétől.

Felügyeletek együttműködése

A nemzeti felügyeletek munkájával kapcsolatosan szintén összetett problémák fogalmazódnak meg. Ilyen például a származási-, illetőleg célország felügyeleteinek felelőssége, a feladatok és felelősségek delegálása, a felügyeleti munka hatékonyságának növelése, illetőleg a nemzeti felügyeletek megfelelő szintű együttműködése. Elméleti szinten már felvetődött egy egységes páneurópai felügyelet létrehozásának lehetősége is (mint pl. az Európai Központi Bank esetében). A jelenlegi stádiumban azonban a közösség inkább a nemzeti felügyeletek megerősített együttműködésére koncentrál. A Bizottság elérkezettnek látja az időt pl. az egységes adat- és beszámolási előírások kidolgozására, illetőleg, ahol ez lehetséges, a közös felügyeleti adatbázis megteremtésére.

Direktívák átültetésének kérdése

A jogszabályok átültetésének nyomon követése, különös tekintettel a „túlteljesítésekre”, illetőleg a késedelmes átvételekre, változatlanul sarkalatos kérdés, az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai miatt. A Bizottság intenzíven együttműködik a tagországokkal a hatékonyabb jogszabályi átültetések érdekében, folyamatosan frissíti a transzpozíciós mátrixot. A tagszövetségek is súlyt fektetnek a kérdésre, a CEA internetes honlapján létrehoztak egy Fórum felületet, ahol az érdeklődők folyamatosan kicserélhetik hazai tapasztalataikat az európai direktívák átültetésével kapcsolatosan. Különösen hasznosnak bizonyulhat ez az információcsere a „Gender” direktíva esetében.

A magánbiztosítás és az állami szféra együttműködése

Európa társadalma és kockázati környezete alapvető változásokon megy át. Egyre több állampolgárnak és természetes személynek kell magára vállalnia olyan felelősséget, amit korábban az államok viseltek. A biztosítók készek és képesek megvalósítható megoldásokat kínálni egy változó társadalomban. Ahhoz azonban, hogy ne legyen szakadék az elvárások és a piaci realitások között, az állami hatóságoknak, a biztosítóknak és az egyéb érintetteknek folyamatosan egyeztetniük kell, hogy megértsék az egyes szektorok sajátosságait.A CEA nyár végén elkészült kiadványa, a „Between Public and Private” ehhez a párbeszédhez kíván hozzájárulni. A kiadvány csak az első része annak a sorozatnak, amely az európai társadalom előtt álló problémákat veszi górcső alá, illetőleg arra keresi a választ, hogy a magánbiztosítás milyen megoldásokat tud kínálni. Időközben elkészült az európai nyugdíjrendszerek problémáit elemző CEA kiadvány is, illetőleg jelenleg van előkészületben az az összeállítás, ami azt mutatja be, hogy az európai biztosítási piac miképpen segítheti a versenyképesebb Európai Unió kialakítását a lisszaboni stratégia tükrében.

További kiemelt témák a teljesség igénye nélkül

  • versenyjogi kérdések, az Európai Bizottság tavaly év végén végzett szektor tanulmányának kiértékelése és a kapcsolódó akcióterv,
  • egységes pénzügyi piac működését akadályozó jelenségek felmérése és felszámolása,
  • pénzügyi ismeretek oktatása,
  • ügynökfoglalkozatás kérdései,
  • az áfa-rendszer kiterjesztése a pénzügyi szolgáltatásokra, ezen belül a biztosításra,
  • gépjármű-biztosítási direktívák egy irányelvben történő összefoglalása,
  • európai szolgáltatók kötelező felelősségbiztosítása, illetőleg általánosságban a felelősségbiztosítások emelkedő kockázatának kérdése.

Egyéb nemzetközi kapcsolatok

Az európai társszövetségekkel történő kapcsolattartás a CEA konferenciákon, a közgyűlésen, illetve a CEA Egységes Piac Bizottság ülésein történik.

Kiemelkedően jó a kapcsolatunk a szomszédos ausztria szövetségével, akiktől a legtöbb közvetlen segítséget, információt kapjuk. Részt vettünk és előadást is tartottunk az Osztrák Szövetség által szervezett Közép-európai Fórum Bécsben, illetve Salzburgban tartott értekezletein. Szövetségünk részt vett a Fórum moszkvai rendezvényén is, amelyet az ottani szövetség, illetőleg a biztosítási szaksajtó szervezett. Prezentáció keretében fogadtuk az orosz biztosítási szakemberek egy népes csoportját.

Az elmúlt időszakban a Francia Biztosítók Szövetsége (FFSA) is jelezte együttműködési szándékát, a francia szövetség nemzetközi igazgatójával folytatott budapesti megbeszélések a jövőbeli kooperáció lehetőségét alapozták meg.

A GKI megalakulása 10-edik évfordulójának apropójából is konferenciát szerveztünk az európai Zöldkártya partnereinknek a 4. gépjármű-biztosítási direktíva tapasztalatairól.

Idén is megrendezzük a nemzeti szekcióval együttműködve az immár hagyományos, nemzetközi AIDA Budapest Biztosítási Kollokviumunkat.

V. Szakmai tevékenység

2005. évi Közgyűlésünk kiemelt feladatként jelölte meg a biztosításügyhöz kapcsolódó EU jogalkotással kapcsolatos hazai kormányzati álláspont kialakításában való aktív részvételt. A Tanács 2004. december 13-án adta ki „a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról” szóló irányelvet. (2004/113/EK.) Az irányelv előkészítésének főszereplői az európai biztosítók voltak, mivel felmerült az élet-, nyugdíj-, valamint betegség- (egészség-) biztosítások területén immár sok évtizeddel ezelőtt kialakult, statisztikákkal alátámasztott kalkulációs gyakorlat kritikája is. Végül kompromisszumos megoldás született, amelynek kialakításában már hazánk is részt vett. A főszabály: 2007. december 21-e után a nemi hovatartozás már nem vehető figyelembe a tagállamokban működő biztosítók díjkalkulációiban. A direktíva ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a tagállamok 2007. december 21-e előtt dönthessenek úgy, hogy továbbra is megengednek arányos különbségeket az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban, ha a vonatkozó és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a nemi hovatartozás alkalmazása a kockázatelemzésben meghatározó tényező.

Az opcionális megoldás választhatóságának feltételei:

  • a Bizottság értesítése 2007. december 21. előtt,
  • a pontos biztosításmatematikai adatok összeállítása, frissítése, rendszeres közzététele, és erről a Bizottság tájékoztatása,
  • 2012. december 21-ig a tapasztalatok értékelése, és megküldése a Bizottságnak.

A Szövetség már jelezte a kormánynak, hogy a hazai biztosítási szakma az opció adta lehetőségeket igénybe kívánja venni.

A versenyjogi szabályozás EU-konform változása közvetlenül érinti szakmánkat, elsősorban az ún. csoportmentességi és a kartell tényállások kapcsán. Ma már nincs mód előzetes (és a döntést legalizáló) engedély, hozzájárulás, illetőleg jóváhagyás beszerzésére. Az új jogi helyzet nagy felelősséget ró a biztosításszakmai döntéshozókra, miközben magatartásuk lehetséges következményei esetleg csak évek multával jelentkeznek (hatósági marasztalás formájában). Azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb versenyjogi gyakorlattal rendelkező tagállamokban is nehézségeket okoz az új jogi helyzet, pedig náluk a piac szereplői számottevő versenyhatósági és bírósági gyakorlatra is támaszkodhatnak döntéseik meghozatalakor. Ezért a Szövetség hivatalos konzultációt kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatallal a jövőbeli gyakorlat kialakítása, és az aktualitások (metró) tisztázása céljából.

A biztosítási szakma továbbra is az országgyűlési biztosok vizsgálatainak homlokterében áll. Fontosabb ombudsmani állásfoglalások:

- A betegség, illetőleg a hozzátartozó halála miatti útlemondás esetén a biztosító megköveteli a kezelőlapot, illetve a hagyatékátadó végzést, bár ezek a dokumentumok olyan adatokat is tartalmaznak, amelyek szükségtelenek a kárrendezéshez. Az ombudsman arra szólította fel a biztosítókat: hívják fel ügyfeleik figyelmét arra, hogy a becsatolandó dokumentumokon a biztosítási esemény bizonyításához nem szükséges adatokat olvashatatlanná tehetik, és ez nem befolyásolhatja a kárigény elbírálását.

- Szintén a célhoz kötött adatkezelés elvét sérti a kárjelentő lap azon fordulata, hogy „egyúttal felmentem a személyes és egészségügyi adataimat kezelő intézményeket, illetve személyeket a titoktartási kötelezettség alól”. Az egészségügyi adatok szélesebb körű feltárását lehetővé tevő nyilatkozat az eredeti célon túlmutató adatkezelésre ad felhatalmazást, ezért a nyilatkozat ezen részét a nyomtatványról indokoltnak tartotta törölni az adatvédelmi biztos.

- Az ombudsman álláspontja szerint biztosítók esetében is visszatérő probléma az okmányok fénymásolásának gyakorlata. A biztos rámutatott: a fénymásolat gyors és egyszerű dokumentálási módszer, de a célszerűségi szempontok nem korlátozhatják az érintettek információs önrendelkezési jogát: az okmánymásolások gyakorlata nem lehet automatikus és független az ügyfelek szándékától és hozzájárulásától. (8/A/2004)

- Kifogásolta az adatvédelmi biztos, hogy a biztosítók az érdekmúlás igazolására bekérik az adásvételi szerződést vagy a hagyatéki iratot. Ezek a dokumentumok olyan személyes adatokat is tartalmazhatnak, amelyek esetében az adatkezelés célhoz kötöttsége nem áll fenn (vételár, részletfizetés, hagyatéki rendelkezés.) A szövetségi álláspontot is figyelembe véve az ombudsman úgy foglalt állást, hogy az okirat postai úton (faxon) történő megküldése minősíthető az ügyfél hozzájárulásának, ha előzetesen felhívták a figyelmet az egyéb adatok kitakarásának lehetőségére. Megfelelő megoldásnak találta a formanyomtatványok alkalmazását is. A Bit. 107. §-ának (4) bek. pl. az okiratok bemutatásáról rendelkezik, tehát nem ad felhatalmazást arra, hogy a biztosító a tulajdonjog átruházását igazoló okiratok másolatait tárolja.

- A biztosító bizonyos iratok kiadását az ügyfélnek azért tagadta meg, mert azon munkatársainak neve, beosztása is szerepel.

Az adatvédelmi biztos felhívta a biztosító figyelmét: önmagában az a tény, hogy az irat tartalmazza egy munkatárs személyes adatait, még nem jelentheti azt, hogy az a továbbiakban ne lenne kiadható az érdekelt részére. Amennyiben a kérdéses iratok nem tartalmaznak olyan „belső információkat” vagy üzleti titkokat, amelyek kiadása ellentétes lenne a biztosító érdekeivel, úgy a munkatársak adatait felismerhetetlenné téve ki lehet, és ki kell adni a másolatot az érintettnek.

- Egy ügyfél azt vitatta, hogy a biztosító jogszerűen kéri-e a biztosítási eseménnyel összefüggésben indult szabálysértési határozat másolatát. Az adatvédelmi biztos az ügy kapcsán kifejtette, hogy miután a felelősségbiztosítás esetében helytállási kötelezettség terheli a biztosítót, joga van a károsult követelésének mind jogalapját, mind összegszerűségét vitatni, joga van tehát ahhoz, hogy a felelősség megállapítását illetően a szabálysértési hatóság határozatát - a célhoz kötött adatkezelés követelményének keretei között - olyan mértékben megismerje, amelyhez a biztosítónak jogszerű érdeke fűződik.

- Az adatvédelmi biztos véleményezte a Humán Genetikai Bizottság által készített törvénykoncepciót, mely a személyes genetikai adatok védelméről, a genetikai kutatásokról, teszt- és szűrővizsgálatokról, valamint a biobankokról szól. A véleményezés során a biztos hangsúlyozta, hogy a majdan megszületendő törvényben rögzíteni kell: genetikai adatokat se munkáltatók, se biztosítók ne kezelhessenek, még önkéntes hozzájárulás esetén sem.

- Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - konkrét bejelentések kapcsán - úgy foglalt állást, hogy nem sért alkotmányos és állampolgári jogokat a kgfb díjtarifákban alkalmazott nemek szerinti megkülönböztetés. Mint ismeretes, a Bit. módosítás megszüntette azt a lehetőséget, hogy a veszélyközösség érdekeinek védelmére a biztosítók az adataikat összekapcsolják. Az állampolgári jogok biztosával és általános helyettesével történt személyes konzultációk alapján ők már nem zárkóznak el az adatkezelés definiált formájától. Ez utóbbihoz a német és az osztrák szövetség nyújt segítséget a tapasztalataik és megoldásaik bemutatásával.

A német és osztrák társzövetségek arról is tájékoztattak bennünket, hogy országaikban a fogyasztók (és a fogyasztóvédők) sikeres pereket indítottak a biztosítók ellen az életbiztosítások visszavásárlási összegekkel, a nyereségrészesedés (technikai kamaton felüli hozam) elszámolásával, illetőleg azok átláthatóságával kapcsolatban.

A német Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nyereségrészesedésre, illetőleg a csendes tartalékok figyelembevételére vonatkozó szabályozások nem felelnek meg az életbiztosítottakat is védő alkotmányos oltalmi követelményeknek, ezért a törvényhozást a szabályok korrigálására kötelezte.

Az osztrákok már el is végezték a törvénymódosítást:

„Amennyiben egy tőkeképző életbiztosítási szerződést öt éven belül, vagy egy öt évnél rövidebb időtartamú szerződést annak lejárata előtt felmondanak, akkor a szerzési költségeknek legfeljebb olyan aránya vonható le a visszavásárlási érték meghatározásakor a befizetett díjakból, amilyen mértékben a tényleges díjfizetés időtartama aránylik az öt évhez, illetve az öt évnél rövidebb szerződések esetében a szerződés eredeti időtartamához.”

Az ügy járulékos hatása, hogy a módszer alkalmazása megköveteli a szerzési ráfordítások nyilvánosságra hozatalát is.

Szakmai körökben az a nézet, hogy ez a „hullám” végig fog söpörni Európán, s végül egy EU direktívában realizálódik.

A tavalyi Közgyűlés ugyancsak kiemelt feladatként rögzítette a szövetségi szolgáltatások erősítését.

A Mabisz folyamatos feladatának tekinti az informatikai szolgáltatások bővítését. Lekérdezhető módon fejlesztettük ki a 2006. évi kötelező gfb díjait megjelenítő lapjainkat, amelyet a könnyebb elérhetőség kedvéért nagy sávszélességű szerverre helyeztünk. Több tagbiztosító a honlapunkon keresztül tett eleget a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak interneten való publikálására vonatkozó kötelezettségének. A Mabisz negyedéves statisztikai gyorsjelentésének publikus változatát honlapunkon jelentetjük meg, a részletes adatokat csak az elnökség tagjai kapják. Ez angol nyelvű változattal és grafikus tartalommal bővült. Ugyancsak a honlapunkon tesszük közzé és frissítjük azokat az adatokat, amelyeket az Információs Központ-i feladatok ellátása körében kezelünk. A Szövetség oldalainak látogatottsága folyamatosan nő, 2005-ben mintegy 2,4 millió oldalletöltést regisztráltunk. Március közepétől próbaüzem formájában működtetjük (a nemzeti AIDA szekcióval együttműködve) a biztosítási jogi honlapot ( www.aidahungary.hu ), amelyen fellelhetők a biztosítási jogi publikációk, szakcikkek, kongresszusok anyagai, és fórum-levelezésre is alkalmas. Itt tesszük közzé a Ptk. reformmal kapcsolatos szakmai anyagokat, tervezeteket, hozzászólásokat, javaslatokat is.

A Mabisz közreműködésével - és a Vademecum (Biztosítási szótár A-Z-ig) szókészletének beépítésével - elindult a www.FinDict.hu, az első hazai interaktív angol-magyar pénzügyi szakszótár és fogalomjegyzék. A szolgáltatás az angolszász pénzügyi kifejezések értelmezését, illetve a magyar pénzügyi kifejezések pontos angol fordítását kereső szakemberek, illetve érdeklődők számára készült. Az ingyenesen elérhető online adatbázisban jelenleg 28 300 kifejezés található, 2700 kifejezésnél pedig a fordításon túl definíció, bővebb magyarázat is olvasható. Létrejött az MTA Sztaki angol-magyar szótárával (a tíz leglátogatottabb hazai weboldal közé tartozik) az adatbázis-szintű együttműködés. Így az ottani napi százezer fős látogatói kör (napi 800 ezer oldalletöltés) is megismerheti és használhatja a szótárat, illetőleg annak biztosítási részét. A Mabisz 2005-ben is megszervezte a kgfb díjak közös sajtó-közzétételét két országos napilapban, és megszervezte a megtérítési igények elszámolását az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal. Mivel a Mabisz GKI - Kártalanítási Számla kezeléshez kapcsolódó - regressz tevékenysége igen eredményes és jól működő rendszerre épül, ismételten javasoljuk, hogy a tagbiztosítók a visszakövetelési igényeik érvényesítéséhez intézményesen vegyék igénybe ezt a lehetséges szolgáltatást. Ennek jogszabályi (adatvédelmi) lehetőségeit a legutóbbi Bit. módosítás során megteremtettük. Folyamatos a Biztosítási Szemle tartalmi megújítása. Az eddig negyedévente megjelenő Biztosítási Üzletkötő című periodikát integráltuk a Biztosítási Szemlébe. A Szövetség az Elnökséget - és rajtuk keresztül a tagbiztosítókat - a szükség szerint megjelenő elektronikus hírlevelével, a Mabisz Info-val tájékoztatja a hazai és a nemzetközi biztosításügy fontosabb történéseiről. 2005-ben 21 hírlevél jelent meg. 2006 februárjától minden pénteken megjelenik az elektonikus formában továbbított MabiszTallózó, amely az elmúlt hét fontosabb, és a biztosításügyet érintő sajtóközleményeit tartalmazza.

VI. Tagozatok tevékenysége

Jelenleg 16 tagozat, és irányításuk alatt 7 állandó bizottság működik. A tagozatok, bizottságok továbbra is a szövetségi munka jelentős és fontos intézményei.

Aktuáriusi tagozat

A tagozat egységes álláspontot alakított ki több kérdésben:

  • a PM-ben készülő tartalékrendeletről,
  • a nemek biztosítási tarifákban történő megkülönböztetéséről,
  • a negyedéves PSZÁF adatszolgáltatás táblázatainak egységes értelmezéséről,
  • a tartalékok eszközlefedéséről,
  • az életbiztosítási tartalékok, a technikai kamat és többlethozam számítás piaci gyakorlatáról,
  • a nagykockázatok/nagykárok tartalékáról és a káringadozási tartalékról.

A tagozat részt vett a PSZÁF ellenőrzések aktuáriusi tapasztalatainak értékelésében, valamint a gfb felosztások kialakításában (OEP, ONYF, KSZ, határbiztosítás). Ugyancsak állásfoglalást alakítottak ki - a MAT-on belül - a „Lakásért életjáradék” szolgáltatás jellegéről.

Belső ellenőrzési tagozat

Az tagozat 2005. március 10-én tartotta alakuló ülését, működtetését a tagbiztosítók kezdeményezték az ellenőrzések tapasztalatainak koordinálása, a felügyeleti igények egységes kezelése, valamint az anyaválallati tapasztalatok értékelése céljából.

Témák:

  • Pénzmosási trendek alakulása, felügyeleti elvárások a szabályzatokkal szemben,
  • Biztosítókon átívelő csalások (kárterületeken és biztosításközvetítők körében is),
  • Kockázat alapú belső ellenőrzés,
  • Ellenőrzési módszerek, informatikai eszközök használata,
  • Adatvédelemmel kapcsolatos tapasztalatok,
  • A belső ellenőrzési munkában alkalmazott hatékony módszerek,
  • Jogszabályváltozások követése a belső szabályzatok aktualizálása során.

A tagozat rendszeresen konzultál a PSZÁF munkatársaival. A tagozati ülésekről írásos emlékeztető készül, amelyet minden tagbiztosító tagozati képviselője megkap. A közel egyéves tapasztalat igazolja a tagozat létrehozásának szükségességét.

Egészség- és Baleset-biztosítási tagozat

A tagozat többször is foglalkozott a Ptk.-tervezet munkaanyagával, javaslataikat, kiegészítéseiket eljuttatták a szakértői csoporthoz. Figyelemmel kísérték az egészségügyi reformmal kapcsolatos terveket és fejleményeket, felvették a kapcsolatot több egészségügyi szakmai szervezettel. Köztük a Magyar Egészségügyi Menedzser Klubbal, amelynek tudományos ülésén bemutatták a biztosítók szerepvállalási lehetőségeit az egészségügy finanszírozásának területén. Kerekasztal-megbeszélést szerveztek a vezető budapesti kórházak képviselőinek részvételével.

Javaslat készült arról, hogy a magán egészségbiztosítás miként jelenhet meg a társadalombiztosítást kiegészítő szolgáltatásaként a magyar piacon. Az ügyvezető elnökség tudomásul vette az előterjesztését, s megbízta a tagozatot az egységes szövetségi álláspont részleteinek kidolgozásával, valamint a lehetséges partnerek, szövetségesek megkeresésével.

A baleseti egészségkárosodást vizsgáló II. fokú orvosszakértői bizottság működését a tagozat hasznosnak ítélte meg, és javaslatot tett arra, hogy a tagvállalatok miként kérhetnek szakvéleményt vitás baleseti káresetekben az orvosszakértői bizottságtól.

Életbiztosítási tagozat

A tagozat több - életbiztosítási adókedvezménnyel kapcsolatos -kérdést vitatott meg. Ezek egy része eljárási, nagyobb része törvényértelmezési kérdés volt. Az utóbbiak esetében cél volt a szakmán belüli egységes értelmezés. Ahol nem sikerült konszenzusra jutni, ott informálisan felvették a kapcsolatot a Pénzügyminisztérium munkatársaival.

Jelentős eredmény, hogy az előző évben a PM-be eljuttatott módosítási javaslatok többsége (bár egy év késéssel) végül bekerült a törvénybe. Az év végén értelmezési zavart okozott az eseti díj adójogi értelmezése, ezt azonban sikerült a szakma számára megnyugtató módon lezárni.

A tagozat rendszeresen foglalkozik a gender direktíva hazai alkalmazásának kérdéseivel: az opciós lehetőség támogatásával, és az ebből eredő szakmai feladatok előkészítésével. Egy kijelölt munkacsoport ugyancsak folyamatosan elemzi a Ptk. reform életbiztosítási szerződésekre vonatkozó, készülő szabályait, a Jogi tagozattal együttműködve. A tagozat kijelölt képviselői rendszeres munkát végeztek a PSZÁF által életre hívott életbiztosítási munkabizottságában, melynek eredményeként az elkészült (jelentés a megtakarításos életbiztosításokról), illetve készülő (igényfelméréssel kapcsolatos ajánlás) anyagok színvonalát és használhatóságát komoly mértékben sikerült pozitív irányba mozdítani.2005-ben a tagozat vezetője az Ügyvezető elnökségtől megbízást kapott arra, hogy a CEA Életbiztosítási tagozatában a hazai piacot képviselje.

Értékesítési tagozat

A tagozat aktívan részt vett az ügynökképzéssel kapcsolatos Bit. változások előkészítésében, a szakképesítési előírások kialakításában, illetőleg az ügynökregiszterrel kapcsolatos problémák kezelésében. A Bit. 13-as melléklete a szakma folyamatos érdekegyeztetése mellett, konszenzussal született meg; a tagozat eredményesen működött közre a követelmény- és vizsgarendszer kidolgozásában. A függő és független biztosításközvetítői OKJ-s képzések 2006. évben - az ügynökregiszter beindulását követően - megkezdődtek. Az újonnan csatlakozott tagállamok közül elsőként hazánkban alakítottuk ki az EU-konform képzési követelményeket, amelyek iránt a társszövetségek részéről is komoly érdeklődés tapasztalható.

A tagozat is megtárgyalta a Ptk. módosítás tárgyában készült vitaanyagokat. Több, üzleti tevékenységet érintő, aktuális kérdést elemeztek: pl. kockázatviselés díjfizetés nélküli meghosszabbítása, jutalék.

Gépjármű-biztosítási tagozat

A tagozat - a korábbi évhez hasonlóan - megtárgyalta és elfogadta a Mabisz GKI éves beszámolóját a Kártalanítási Számla, a Zöld kártya-büró, valamint a határbiztosítások elszámolásáról, a 4. irányelv végrehajtásáról szóló feladatok teljesítéséről.

Ugyancsak megtárgyalták - a kgfb rendelet módosítása miatt kiemelt jelentőséget kapott - év végi biztosítóváltással felmerült problémákat és értelmezési kérdéseket. A tagozat is részt vett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó PSZÁF munkacsoport tevékenységében. A rendőrségi ellenőrzésék támogatását célzó igazolóeszközök tartalmának és formájának egységesítésében nem sikerült megállapodásra jutni az érintett állami szervekkel. Egyeztették az Alkuszszövetséggel a bonus-malus igazolások kiadásával, a tarifák meghirdetésének egyértelműségével és a szolgáltatási minimum meghatározásával összefüggő kérdéseket.

A tagozat foglalkozott a BM által működtetendő központi kártörténeti nyilvántartás lehetőségével, előnyeivel és hátrányaival, az adattartalom meghatározásával. A megvalósítás lehetőségéről a tagozat tagjai között nem alakult ki teljes egyetértés. Az elmúlt években történt negatív jelenségek után 2005-ben problémamentes volt a díjkalkulációk meghirdetése; a sajtóban történő megjelentetésének idejéről és formájáról a tagozat döntött.

A tagozat számos ügyviteli és értelmezést igénylő kérdést vitatott meg, így többek között egyeztettek a kártörténeti igazolások kiállításáról, a polgári törvénykönyv készülő módosításával kapcsolatos teendőkről, a faxon történő felmondások esetleges bizonyítási nehézségeiről, valamint tájékozódtak az 5. sz. gépjármű-biztosítási irányelv megjelenésével kapcsolatos feladatokról, valamint döntöttek a határbiztosítás díjának emeléséről.

Gépjármű-kárrendezési Bizottság

A legfontosabb feladat a bizottság munkájában az Allianz Hungária Biztosító Rt. által 2005-ben bevezetett ún. aktív kárrendezés, illetve az ezzel kapcsolatos társbiztosítói kapcsolatok rendezése volt. Miután ez a kárrendezés a társbiztosítókat is érinti, szükséges volt a megtárgyalása, és az érdekek lehetőség szerinti összehangolása. A Generali-Providencia Biztosító Rt., az Uniqa Biztosító Rt. és az Allianz Hungária Biztosító Rt. között háromoldalú megállapodás született. Az év folyamán visszatérően felmerült a közös műszaki ügyrendben megfogalmazott ajánlások frissítése vagy átdolgozása. Erre azonban kapacitás hiánya miatt nem került sor.

Gépjármű Kármegelőzési és Vagyonvédelmi Bizottság

A benyújtott gépjárművédelmi eszközök minősítését 2005-ben is a meghirdetett ”minősítési folyamat” szerint végezte a bizottság, a közzétett követelményeknek megfelelően. A bizottsági munkát - továbbra is a tagot delegáló nyolc biztosító képviselői, illetőleg a kriminalisztikai, rendőrségi szakértők végzik. A meghirdetett előzetes műszaki szemlék (4 alkalom) - illetve: távfelügyeleti rendszerek esetében helyszíni szemlék - és az ezt követő minősítési ülések (szintén 4 alkalom) alkalmával a bizottság 118 terméket minősített. 4 esetben került sor elutasításra.

Informatikai tagozat

Az elmúlt évben is a BM kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási nyilvántartásával kapcsolatos - 2001-ben megkezdett - munka továbbvitele volt a legfontosabb feladat. A tagozat - szoros együttműködésben a Gépjármű-biztosítási tagozattal - aktívan vett részt a Belügyminisztérium/Biztosítók közös munkacsoportjának tevékenységében.

Idei - ritkább - tagozati üléseiken a biztosítási szakma aktuális kérdéseinek informatikai vonatkozásival foglakoztak kerekasztal-beszélgetés formájában. 2005 májusában ünnepi ülésen köszöntötték a MABAR tízéves jubileumát. A rendszer Magyarországon az első adattárház alkalmazás volt.

Jogi tagozat

A tagozat sok segítséget adott a szövetség munkájához. A szakmát jelentősen befolyásoló jogszabály-módosításokra, tervezetekre véleményt és javaslatokat adtak, illetve dolgoztak ki.Több alkalommal tárgyalták az adatvédelmi és az állampolgári jogok biztosainak állásfoglalásait, s részt vettek az egyeztetésekben is. Véleményezték a befektetési alapkezelők tájékoztatási kötelezettségéről készült PSZÁF ajánlástervezetet.

A PSZÁF törvény módosításával kapcsolatban többször adott a tagozat állásfoglalást, mivel az több alkalommal is a Mabisz elé került, sajnos csekély eredménnyel.

A Felügyeletnél megalakított jogi munkabizottságban a tagozat szakértői vezető szerepet visznek. A bírói, illetve az APEH, valamint a munkavédelmi felügyelőségek gyakorlatának figyelemmel kísérése mellett kialakította a tagozat a követendő álláspontját, elsősorban a „színlelt”-nek nevezett szerződésekről.

A tagozat a Ptk. reformmal kapcsolatos előkészítő teendők ellátása érdekében megalakított egy Ptk. munkacsoportot. Az előkészületi anyagokat eljuttatták a többi szakmai tagozathoz, és azok megtárgyalásán a Ptk. munkacsoport is képviseltette magát.

Kockázatelbírálói tagozat

A tagozat folytatva aktív munkáját az elmúlt évben az alábbi témákkal foglalkozott:

  • a tagok megosztották egymással tapasztalataikat a biztosítási csalásokkal kapcsolatban (kiemelt tekintettel a baleseti eredetű károkra),
  • végigtekintette és összehasonlította a különböző társaságok kockázat elbírálási szabályait a sportolók biztosítása tekintetében,
  • összehasonlították a tagbiztosítók élet- és betegségbiztosítási feltételeiben található kizárásokat,
  • a tagozat naprakésszé tette az orvosi vizsgálatok szükségességét meghatározó összehasonlító összeghatár táblázatot; tapasztalatot cseréltek a vizsgálóorvosok munkájáról és díjazásáról, a bizalmi orvosi hálózat létrehozásának, működtetésének nehézségeiről,
  • megtárgyalták a kockázatelbírálás és a kárrendezés együttműködésének lehetőségeit, az egészségügyi szolgáltatóktól beszerzendő adatok hozzáférési lehetőségeit.

Mezőgazdasági tagozat

Az új típusú „kárenyhítési rendszer” címet viselő kormányrendelethez kötődő szakmai munka során többször folytattak közvetlen tárgyalást az előkészítő bizottsággal a Mabisz főtitkárának részvételével is. Javaslataink továbbra is tartalmazták a biztosítási díjtámogatás rendszerét, mint több európai országban jól bevált gyakorlat.

A tagozat felmérte, hogy az agrárbiztosítással foglalkozó biztosítók közül kik hajlandók aszálykárral foglalkozni, és milyen feltételek mellett, az FVM vezetői azonban a kiemelt kockázatokra (aszály, árvíz, belvíz, fagykár) önálló alapot és a rendezésre önálló intézményt kívántak létrehozni, és a biztosítói együttműködés formációit is elvetették.

A díjtámogatás megszüntetését követően - a verseny hatásaként - a kockázati szükségleti díjak alatti, dömping árak alkalmazása jelent meg. Emiatt a tagozati munka során több olyan szakmai munka készült, amelynek célja az volt, hogy valamennyi agrárbiztosító tekintetében - a versenyszabályok sérelme nélkül - rávilágítsanak az aránytalanságokra.

Szakmai állásfoglalás készült a gyümölcs telepítések megvalósítását célzó, támogató pályázatok vagyonbiztosítási garanciáinak kialakításáról a tagbiztosítók lehetőségeinek bemutatásával.

Orvosi tagozat

A Mabisz Orvosi Tagozata (MOT) kiemelt feladatának tekintette a többi tagozattal való kapcsolattartást. Az egyetemi képzés és a szakvizsga hosszú évek munkája után elérte célját, az első sikeres szakvizsgák 2005-ben lezajlottak. A hazánkban elsőként megvalósított szakvizsga-rendszer nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A MOT tagjai több hazai és nemzetközi tudományos fórumon tartottak előadást (ICLAM - Velence, LOMA - Genf, MÉBOT- Pécs, MIOT - Szeged).

A tagozat célul tűzte ki az egészségbiztosítási törvény változásaival kapcsolatos magánbiztosítói orvosi ismeretanyag bővítését, melynek érdekében együttműködnek az aktuáriusokkal.

Pénzügyi és Számviteli tagozat

A tagozat munkacsoportok formájában működve véleményezte a számviteli törvény, illetve a biztosítók számviteléről szóló kormányrendelet módosításának tervezetét. Az utóbbi kapcsán több alkalommal egyeztető megbeszélések történtek a PM Számviteli Főosztálynak vezetőjével, annak munkatársaival, valamint a PSZÁF illetékes szakértőivel.

Egy másik munkacsoport a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló PM rendeletet véleményezte, illetve ezt megelőzően részt vett és véleményt nyilvánított a PSZÁF illetékes főosztálya által összehívott, az adatszolgáltatási rendszer továbbfejlesztését szolgáló konzultáción.

A tagozat több munkatársa is aktív tagja a PSZÁF által működtetett, a biztosítók számviteli rendszerének továbbfejlesztését szolgáló munkacsoportnak.

Szállítmánybiztosítási tagozat

A tagozat megtárgyalta és megválaszolta azt a brüsszeli megkeresést, amely a szállítmányozóknak a biztosítások közvetítésében betöltött szerepével volt kapcsolatos.

Egy másik megkeresés a Magyarországi Szállítmányozók Szövetségétől érkezett: egy biztosítási feltétel alapcsomag kialakítását kérték, amelyet valamennyi biztosítótársaság egységesen értelmezne, és a szállítmányozói többletigényekre a biztosítók külön feltételekkel vállalnának kockázatot. Az igényelt fedezet ötvözné a szállítmánybiztosítási és a felelősségbiztosítás elemeit, mely merőben szokatlan a biztosítási szakmában, ezért ezt a felelősségbiztosítási tagozattal közösen tartott ülésen tárgyalta meg a tagozat. A közös álláspont szerint a szállítmányozási szakmának bizonyos tevékenységeket kell definiálni ahhoz, hogy azokat biztosítási szempontból értékelni lehessen.

A tagozat megtárgyalta és közösen alakította ki az IUMI konferencia kérdőívére adandó válaszokat. A konferencián egyik tagbiztosító sem vett részt 2005-ben.

A Ptk. reform kapcsán ülésen tárgyalták meg a tagozatot érintő kérdéseket.

Utasbiztosítási tagozat

Az utasbiztosítási tagozat a napi munkához kapcsolódó megbeszéléseken kívül jelentős tevékenységet folyatott a 213/1996-os, illetve a 214/1996-os kormányrendelet módosításának előkészítési munkálataiban, és az elkészült tervezetek véleményezésében. A két kormányrendelet módosítása jelentősen befolyásolta az utazási irodák működési feltételeit, továbbá a biztosítók számára a vagyoni biztosítékok módosítását hozta magával 2005-re, illetőleg átalakította a vagyoni biztosítékok megállapításának korábbi szabályzását.

Vagyonbiztosítási tagozat

A tagozat negyedévenkénti üléseinek munkáját kiegészítették az ülések között indokolt esetekben - csak az érintettek közreműködésével - lezajlott konzultációk.

A tagozat szakterületi bizottságai folyamatosan működtek, munkájukról a tagozat ülésein beszámoltak.

A Vagyonbiztosítási tagozat megtárgyalta a Minősítő bizottság írásos anyagát és elfogadva az EU szabványok honosításának indokoltságát, javaslatot tett az Ügyvezető elnökségnek annak megvalósítására. A testület engedélyezte a 30 millió forintos projekt megvalósítását, és a minősítési rendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatot fogadott el. Ezzel a minősítési rendszer EU-konform szabványokra történő átállását sikerült megvalósítani és így a legfontosabb 30 EU szabvány honosítása 2005. december végére megtörtént. Tájékoztató anyag készült az önkormányzatok részére az általuk kiírt közbeszerzési pályázatok biztosítást érintő kérdéseiről, illetve a tender tartalom lehetséges kialakításáról. Az anyag további finomítást igényel. A minden évben szokásos belső használatra készült vagyon - technikai - felelősség piaci elemzésre is sor került, amelyből a társaságok előző évi eredményeik alapján megbízható képet kaphattak piaci pozíciójukról, növekedési tendenciáikról.

Egyik fontos témája volt a tagozatnak a klímaváltozással kapcsolatos egyre gyakoribb természeti katasztrófák kezelése, illetve a kormányzati kárenyhítési politika, amely a lakossági gondoskodás ösztönzése ellen hat. Az amerikai természeti katasztrófák európai biztosítási piaci hatását is elemezte a tagozat októberben, és arra a következtetésre jutott, hogy a magyar ipari biztosítási piac ezektől függetlenül tovább puhul. A viszontbiztosítók tisztában vannak országunk földrajzi, meteorológiai viszonyaival és az évtizedek óta komolyabb károktól mentes piac kockázataival. Szakmai állásfoglalás született a Metró 4 építés-szerelésre történő közös felkészülésről, és az együttbiztosítási feltételek kialakításáról. A hivatalos állásfoglalást - egyelőre csak a részvételi szándékról - az érintett biztosítók megküldték a szövetségnek, amely az induláskor koordináció-segítő tevékenységet végez, amíg az együtt- és viszontbiztosítási „pool” működése be nem indul.

Felelősségbiztosítási Bizottság

A bizottság éves munkája során a Ptk. kodifikációja kapcsán érdemi egyeztetések történtek a tagbiztosítók között. A Ptk. felelősségbiztosítási fejezetének megtárgyalásán túlmenően a Szállítmánybiztosítási tagozattal közösen a Ptk. kötelmi jog különös részében szabályozott fuvarozási és szállítmányozási szerződés átdolgozása kapcsán is érdemi egyeztetés, illetőleg a kodifikációs javaslatra vonatkozóan előremutató véleményalkotás történt.Közös célként fogalmazódott meg, hogy a szerződési, illetőleg a biztosítási gyakorlatban nehézséget okozó szabályok helyett rugalmasabb és az új igényeknek megfelelőbb, korszerű szabályok jelenjenek meg a törvénykönyvben. Az éves munkában jelentős részt képviselt továbbá a környezeti kárfelelősség újraszabályozásának kérdése is. Az uniós szabályozás szintjén közölt elvek nemzeti jogalkotásban történő kezelésére történtek egyeztetések, amelyek majdan a jogalkotás számára is felhasználhatók lehetnek. A céltartalék képzés és biztosíték rendszer mellett a felelősségbiztosítás szükségessége továbbra is hangsúlyos. A működő gazdálkodó szervezetek biztosítottsága továbbra is lényeges szempont, hiszen a tevékenység felhagyása sok esetben pénzügyi nehézség következménye, amelynek egyik megelőzése éppen a felelősségbiztosítás terhére nyújtott szolgáltatás lehet. Több ízben érkezett megkeresés a közbeszerzési jogszabály terjedelmes módosítása kapcsán. A tagozat a biztosítéki rendszer versenysemleges kiterjesztésére vonatkozóan foglalt állást. Az egyeztetések eredményeként a közbeszerzési törvényben az ajánlati biztosítékok között az uniós szabályozásnak megfelelően megjelent a biztosítói kötelezvény, és a közbeszerzési eljárással létrejött beruházási szerződések teljesítési garancia rendszerébe is kérte a Mabisz a biztosítói kezességvállalást beemelni, ezáltal, mint a nyertes ajánlattevő által igénybe vehető alternatívát nevesíteni.

Lakásbiztosítási tagozat

A tagozat megtárgyalta az új szerződések négyzetméter egységárait, s kialakította a javasolt minimumot, amelyet ajánlásként továbbított a tagbiztosítóknak.

Az árvízkárok, s általában az elemi károk bekövetkeztekor összehasonlító elemikár-statisztikát készített a tagozat.

Megtárgyalták a több biztosítót érintő társasházi károkkal kapcsolatos problémákat: a kárrendezés egységesítése érdekében megfogalmazódott a társasház biztosítást kezelő biztosító „vezető” szerepe, amelynek feladata a lakók tájékoztatása, ingósági biztosítások átdolgoztatása, valamint az épületkárok kifizetése. A regressz megállapodás karbantartása, kibővítése megtörtént, s azt az érintett biztosítótársaságok aláírták. Több ízben tárgyalta a tagozat a kedvezményezetti jog bejegyzésére vonatkozó nyomtatványok egységesítését, s ennek érdekében előkészített egy újabb egyeztetést a Bankszövetséggel.

Tovább folytatódott a biztosítási esemény fogalmak egységesítése ajánlás szinten. A tagozat is véleményezte a Ptk.-tervezetet.

Technikai Bizottság

A bizottság kihelyezett ülés keretében szakmai látogatást tett az M7-es autópálya részeként épülő kőröshegyi völgyhíd építésén, ahol a munkák megtekintésén kívül részletes tájékoztatást kapott a munkák eddigi tapasztalatairól, a felmerült nehézségekről és a még hátralévő feladatokról.

A bizottság felvetette a Metró beruházás biztosítására szerveződő együttbiztosítás lehetőségét. A felvetés 7 biztosítótársaság részéről kapott elvi támogatást. Az érintett beruházás és annak biztosítása 2006-ban válik esedékessé. Fentieken túlmenően a szokásos piaci információcsere és piacelemzés szerepelt a bizottság napirendjén.

Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottság

A Bizottság a korábbi évek tapasztalataira építve folytatta a vagyonvédelmi eszközök biztosítói minősítését. Az év folyamán 186 cég, vállalkozás kereste a lehetőséget saját gyártmányai, vagy az általuk forgalmazott külföldi eredetű termékek magyarországi biztosítói besorolására. Ebbe a számba beletartoznak azok a cégek is (57 cég), amelyek 6 év után újra minősíttették az általuk forgalmazott vagy gyártott vagyonvédelmi eszközöket. Az érvényesség lejárta miatt 105 cég élt a besorolás meghosszabbításának lehetőségével. A kérések alapján a Bizottság a szakértői vélemények és a bemutatott termékek ismeretében, az esetleges külföldi minősítések eredményének figyelembevételével - az ellenálló képesség alapján több mint 3085 terméket sorolt a 2002. február 22-én a módosított MABISZ Ajánlás Technikai Feltételeiben megfogalmazott védelmi kategóriába. Műszaki paraméterek alkalmatlansága miatt több mint 50 elutasítás történt. Az EU szabványok magyar nyelvű megjelentetésére tett javaslat pozitív fogadtatást kapott és az MSZT és MABISZ között létrejött szerződés alapján megtörtént az érvényes MSZ EN szabványok magyar nyelvű honosítása, amely 2006. június 30-ig folyamatosan közzétételre kerül. Viszontbiztosítási tagozat

A tagozat célul tűzte ki a szorosabb munkakapcsolat kialakítását a viszontbiztosítással foglalkozó kollégák között. Feladatként jelölte meg a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott kizárások, feltételek, záradékok megismerését, közös értelmezését, valamint szakmai előadások szervezését. Az év során megtörtént a nagyobb piaci visszhangot kiváltó károk elemzése, a kárrendezési eljárások megismerése, valamint a viszontbiztosításban alkalmazott elszámolási rendszerek áttekintése.

VII. Kiemelt feladatok 2006-ra

A Magyar Biztosítók Szövetségének közgyűlése a szervezet 2006. évi kiemelt faladatait az alábbiakban határozza meg:

1. Aktív és eredményes részvétel a biztosítás jogi környezetének alakításában: különös tekintettel az EU szabályok hazai alkalmazására és a polgári törvénykönyv kodifikációjára.

2. Fokozott biztosítói érdekérvényesítés a pénzügyi szolgáltatások területén.

3. A Szövetség szolgáltatói funkcióinak erősítése és továbbfejlesztése.

Vissza a lap tetejére