A Javaslat a hatályos joggal összhangban mondja ki, hogy ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szer- ződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

5:28. § [A túlbiztosítás tilalma]

(1) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított érdek (vagyontárgy, követelés) valóságos értékét. A biztosított érdek valóságos értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani.

(2) Az (1) bekezdés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, vagy új állapotban való beszerzésé- nek értéke erejéig.

(3) Ha a felek a vagyontárgy értékére vonatkozóan kifejezetten megállapodtak, ez az érték irányadó a valóságos érték szempontjából, ha csak a biztosító nem bizonyítja, hogy a vagyontárgy valóságos értéke a megállapodásban szereplő értéknél ki- sebb.

(4) A törvény eltérő rendelkezése, vagy a felek ellenkező megállapodása hiányában a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa.

1-2. A kárbiztosítások közös szabályai körében a Javaslat a túlbiztosítás tilalmát a hatályos szabályozással összhangban tartja fenn, annak a biztosított vagyontárgyra irányuló, ezért szűk megfogalmazását ugyanakkor a biztosítási érdekre történő utalással váltja fel. A szabály így már egyértelműen irányadó azon kárbiztosításokra is, amelyek tárgya nem ingó, vagy ingatlan dolog (pl. üzemszünet-biztosítás, hitelbiztosítás), valamint bevonja a biztosítási összeg fogalmi körébe a biztosítottnak a kárral összefüggésben a vagyontárgy értékén túlmenő költségeit (pl. romeltakarítási, mentési, szakértői és jogi költségek).

3. A Javaslat – a szerződési gyakorlat figyelembevételével – szabályozást ad arra az esetre is, amikor a felek a vagyontárgy értékét a szerződésben kölcsönös megállapodás útján határozzák meg, s a jóhiszemű joggyakorlás követelményéből következően az erre vonatkozó külön bizonyításhoz köti, hogy a biztosító ilyenkor az alulbiztosításra hivatkozhasson.

4. A Javaslat rögzíti, hogy a biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, akkor is, ha a teljes kárösszeg (a biztosított költségeit is ide értve) azt meghaladja. Lehetőséget nyújt azonban a Javaslat a felek olyan megállapodására, amellyel a biztosító a biztosítottnak a káreseményhez kapcsolódó költségeit a biztosítási összegen felül is – egészen vagy részben – megtéríteni vállalja.

5:29. § [A többszörös biztosítás tilalma]

(1) Az a biztosítás, amelyet egy már biztosított érdekre nézve és azonos biztosítási kockázatokra vonatkozóan kötöttek, a biztosítási érdeknek a túlbiztosítási tilalomra figyelemmel meghatározható valóságos értékét meghaladó részében semmis és a biztosítási díjat ebben a részében vissza kell téríteni.

(2) A további biztosítás azonban érvényes azon kockázatok esetében, amelyekre az első biztosítás fedezetet nem nyújt.

1-2. A Javaslat a többszörös – egy már biztosított érdekre nézve és azonos biztosítási kockázatokra vonatkozó – biztosítás problematikáját a bírói gyakorlattal összhangban a túlbiztosítási tilalomból levezetve oldja meg, s a már biztosított érdekre – akár jó-, akár rosszhiszeműen – megkötött további biztosítást csak annyiban tartja érvényesnek, amenynyiben az a biztosítási érdeket nem haladja meg, illetőleg az előző biztosításhoz képest többlet-fedezetet tartalmaz. Arra tekintettel, hogy a gyakorlatban a többszörös biztosítás rendszerint nem szándékoltan, hanem több érdekelt egymástól független eljárása kapcsán fordul elő, a Javaslat számol azzal a lehetőséggel, hogy a kár megtérítésére részben, vagy egészen az érvénytelen biztosítás alapján kerül sor. Ebben az esetben a többszörös biztosításról történt tudomásszerzést követően, az elévülési időn belül a biztosítók és a bizto- sítottak között a kártérítés és a díjak elszámolásának van helye.

5:30. § [Az alulbiztosítás]

Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek valóságos értékénél kisebb, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a valóságos értékéhez aránylik. A Javaslat az alulbiztosítás következményeit a hatályos szabályozással összhangban állapítja meg.

5:31. § [Fedezetfeltöltés]

(1) A folyó biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az időszakban kifizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

(2) E jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban a szerződő fél, illetve a bizto- sított figyelmét felhívta és a fedezetfeltöltés díját közölte.

(3) Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a fizetett kártérítési összeggel csökkent biztosítási összeg mellett marad hatályban.

1. A szerződéses szolgáltatások – a biztosítási összegre vonatkozó biztosítói kockázatviselés és a biztosítási díj – összefüggése eredményezi, hogy kártérítés fizetése esetén az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási fedezet a kifizetett kártérítés összegével csökken. A gyakorlatban ennek következményeivel a biztosítottak ma rendszerint csak akkor szembesülnek, ha a biztosítási időszakban bekövetkező további kár megtérítését a biztosító részben, vagy egészen visszautasítja.

2. A Javaslat a hatályos szabályozást kiegészíti a biztosító azon kötelezettségével, hogy a fedezetfeltöltésre – a biztosítási szerződésben, de legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg – a szerződő fél, illetve a biztosított figyelmét felhívja és ennek díjszükségletét közölje. Ez a rendelkezés fontos biztosíték lehet azokban az esetekben, amikor egyes törvények – jellegzetesen valamely foglalkozás gyakorlása előfeltételeként – biztosítási kötelezettséget határoznak meg és a biztosítás minimális biztosítási összegét is előírják.

3. Abban az esetben, ha a szerződő fél – a figyelemfelhívás ellenére – a fedezetfeltöltés jogával nem él, a biztosítás a jövőre nézve a csökkent biztosítási összeg mellett marad hatályban.

5:32. § [A biztosító teljesítése]

(1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szerződésben megállapított ésszerű időn belül köteles szolgáltatását teljesíteni.

(2) Abban az esetben, ha a biztosító a kockázatot fakultatív viszontbiztosítás keretében túlnyomórészt viszontbiztosításba adja, a felek megállapodhatnak abban, hogy a teljesítésre a viszontbiztosító (a vezető viszontbiztosító) állásfoglalását követően és pénzügyi teljesítésétől függően kerülhet csak sor.

1. A Javaslat a biztosító szolgáltatási kötelezettsége teljesítési határidejének szabályozását a szerződési gyakorlatra bízza, erre vonatkozóan az ésszerűség követelményét fogal- mazva meg.

2. A Javaslat kifejezetten megengedi – a nemzetközi viszontbiztosítási gyakorlatnak megfelelően – a túlnyomórészt fakultatív viszontbiztosításba adott kockázatok esetében az ún. "claims control clause" és a "simultaneous payment clause" megjelenítését magában a biztosítási szerződésben is, miáltal a teljesítésre a viszontbiztosító (a vezető viszontbiztosító) állásfoglalását követően és pénzügyi teljesítésétől függően kerülhet sor. A ke- reskedelmi biztosítási gyakorlatban számos, nem tipikus kockázat esetében nem található megfelelő mértékű magyarországi biztosítási kapacitás, így a biztosítási védelem megteremtésére esetenként a specialista nemzetközi viszontbiztosítási piac fakultatív viszont- biztosítási szerződés útján kerülhet sor, többnyire a szerződő fél kezdeményezésére, és az általa megbízott biztosítási alkusz tevékeny közreműködésével. Ha a kockázatot ilyen esetben túlnyomórészt (80-90%, vagy ezt meghaladó mértékben) a viszontbiztosító vállalja, a viszontbiztosítási szerződés az említett záradékok formájában a direkt biztosító jogkörét rendszerint korlátozza. Az ilyen természetű ügyletek létrejöttét kívánja a Javaslat elősegíteni annak lehetővé tételével, hogy a direkt biztosító a biztosítási szerződés tartalmát a viszontbiztosítási szerződéssel szinkronizálhassa.

5:33. § [Kármegelőzési kötelezettség]

(1) A biztosított a kár megelőzése érdekében az általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

(2) A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzési teendőiben, ide értve a kár megelőzését vagy korlátozását célzó eszközöket, berendezéseket, eljárásokat illetve szakképzettségi követelményeket is.

(3) A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól annyiban, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosított a kármegelőzési kötelezettségének nem tett eleget és a biztosítási esemény ezzel oksági összefüggésben következett be, vagy a kárt a biztosított – illetve a szerződő fél, ezek vezető beosztású, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott munkavállalója, illetve ilyen megbízottja, vagy a biztosított gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja – jogellenesen maga okozta. E jogkövetkezmény azonban csak a biztosított, illetve a vele egy tekintet alá eső személyek szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén alkalmazható.

1-3. A Javaslat a Ptk.-hoz képest áttekinthetőbb szerkezetben szabályozza a biztosított kármegelőzési kötelezettségét és ennek megszegése jogkövetkezményeit, egyértelművé téve, hogy a biztosító mentesüléséhez csak a biztosítási eseménnyel oksági összefüggésben álló, szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegés vezethet. A Javaslat ezzel a biztosított felelősségét a hatályos szabályozáshoz képest enyhíti. Ezzel összefüggésben a Javaslat a biztosító mentesülésének a Ptk. 556.§-ában szabályozott intézményét a kármegelőzési kötelezettség megsértése egyik sajátos eseteként kezeli és a biztosítottal egy tekin- tet alá eső személyek körét a mai életviszonyokhoz igazítja azzal, hogy szabályozza, gazdasági társaságok esetén kiknek a magatartása számít a biztosítottéval egyenértékűnek. A Javaslat értelmében a biztosító nem hivatkozhat a mentesülésre a biztosítottal, illetőleg a szerződő féllel közös háztartásban élő személy károkozása esetén.

5:34. § [Kárenyhítési kötelezettség]

(1) A biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.

(2) A felek megállapodhatnak a biztosított kárenyhítési teendőiben.

(3) A biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása a bekövetkezett kárt növelte. E jogkövetkezmény azonban csak a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén alkalmazható.

(4) A kárenyhítés költségei – ha csak nem nyilvánvalóan ésszerűtlenek – a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

(5) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

1-3. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a biztosító mentesüléséhez csak a már bekövetkezett kár súlyosbodásával oksági összefüggésben álló, szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegés vezethet.

4. A Javaslat a szakirodalom és a szerződési gyakorlat álláspontjával egyezően mondja ki, hogy a kárenyhítés költségei a biztosítót csak a biztosítási összeg keretei között terhelik, s nem rendeli figyelembe venni a nyilvánvalóan ésszerűtlen kárenyhítési kiadásokat.

5. A Javaslat alulbiztosítás esetén az aránylagos kártalanítás szabályát rendeli alkalmazni a kárenyhítés költségeire is.

5:35. § [Állapotmegőrzési kötelezettség]

(1) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.

(2) Annyiban, amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

1-2. A Javaslat – mint bevált intézményt – a hatályos szabályozással összhangban tartja fent az állapotmegőrzési kötelezettséget és a biztosító (adott esetben részleges) mente- sülését e kötelezettség megszegése esetére. A Javaslat – ugyanúgy, mint más esetekben – a szerződésben rendeli szabályozni azokat a kérdéseket, amelyeket a hatályos jog a biztosítási szabályzatra utal. Ennek oka egyrészt az, hogy a Bit. szakított a biztosítási sza- bályzat terminológiájával és ehelyett biztosítási szerződési feltételekről beszél, másrészt hangsúlyozni kívánja a Javaslat itt is, hogy a biztosítók általános szerződési feltételei szerződési (és nem normatív jellegű) intézmények.

5:36. § [Érdekmúlás]

(1) A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazandók, ha az érdekmúlás kizárólag vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

(2) Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási védelem is átszáll és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.

(3) A szerződést bármelyik fél a tulajdonváltozást követő harminc napon belül írásban, harminc nap felmondási idő mellett felmondhatja.

1-3. Az érdekmúlás következménye a szerződés semmissé válása, a biztosított vagyontárgyra vonatkozó tulajdonváltozás pedig az érdekmúlás egyik fontos esete. A Javaslat – fi- gyelembe véve a tipikus élethelyzetet és követve a bírói gyakorlatban is megjelent álláspontot – ez alól kivételt állít fel arra az esetre, ha a biztosított vagyontárgy tulajdonjogát – a birtokviszony megváltozása nélkül – annak korábbi jogos birtokosa (pl. a pénzügyi lízingbe vevő, a haszonkölcsönbe vevő, haszonélvező, használó) szerzi meg. A biztosítási szerződést itt a tulajdonosváltozás önmagában nem szünteti meg, azonban a tulajdonosváltozást követő harminc napon belül bármelyik fél rendkívüli felmondással élhet.

5:37. § [Rendes felmondás kárbiztosítás esetén]

(1) A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban – ha e cím eltérően nem rendelkezik – a biztosítási időszak végére harminc nap felmondási idő mellett felmondhatják.

(2) A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják.

(3) Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.

(4) A szerződő fél felmondása esetében a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a bizto- sítottnak nyújtott (tartamengedmény).

A Javaslat a határozatlan időre kötött kárbiztosítások rendes felmondása lehetőségét a hatályos szabályozással összhangban tartja fent.

5:38. § [Rendkívüli felmondás kárbiztosítás esetén]

A szerződést bármelyik fél írásban harminc napra felmondhatja, ha a másik fél lényeges szerződési kötelezettségének – tizenöt napos póthatáridő mellett közölt előze- tes írásbeli figyelmeztetés ellenére – nem tesz eleget.

Új szabályként vezeti be a Javaslat a másik fél lényeges szerződésszegése esetére mind a határozatlan, mind pedig a határozott időre szóló kárbiztosítási szerződés rendkívüli felmondásának lehetőségét, amire a hatályos szabályozás kifejezetten nem ad lehetőséget. Ez a megoldás – többek között – elejét veheti annak az ellentmondásos helyzetnek, hogy a gyakorlatban a szerződéstől a lejárat előtt méltányolható okból szabadulni kívánó fél is csak szerződésszegés útján – a biztosítási díj meg nem fizetésével – erőszakolhatja ki a szerződés megszűnését, ugyanakkor lehetőséget ad a biztosítónak is arra, hogy a sorozatosan, vagy súlyosan szerződésellenes magatartást tanúsító szerződő féllel a szerződési kapcsolatot megszüntesse.

5:39. § [Részleges díjfizetés]

(1) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával eredmény- telenül hívta fel a szerződő felet a befizetés megfelelő kiegészítésére, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

(2) Ha a szerződés a díj nem fizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését.

1. Arra az esetre, ha az esedékes biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, a Javaslat a hatályos jog szerinti következmények – a biztosítási védelem időarányossá válása – levonását csak a díj kiegészítésére vonatkozó, eredménytelen biztosítói felszólítás mellett engedi meg.

2. A Javaslat a tartamengedmény visszatérítésének szabályozását – a hatályos megoldással szemben – nem a biztosító általános szerződési feltételeire utalja, hanem az enged- mény összege időarányos részének visszatérítéséről rendelkezik.

5:40. § [Törvényi engedmény kárbiztosítás esetén]

(1) Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg harmadik személlyel szemben.

(2) A biztosítót a törvényi engedmény alapján megillető jogának érvényesítéséhez a biztosított, illetve a szerződő fél köteles – nyilatkozatok tételével, okiratok átadásával – támogatni.

(3) A biztosító a törvényi engedmény alapján szerzett jogait azok rendeltetésével összhangban, jóhiszeműen köteles gyakorolni. Nem érvényesíthet a törvényi engedmény alapján igényt a biztosítottal közös háztartásban élő, vagy olyan személlyel szemben, akinek magatartásáért a biztosított a törvény alapján felelős, ha ezt a személyt a kár okozásáért csak enyhe gondatlanság terheli.

(4) Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelős személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ő igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé.

(5) Ha a megtérült összeg nem fedezi a biztosító és a biztosított együttes követelését, a biztosított elsőbbséget élvez.

(6) Biztosítási kötelezettség esetén jogszabály a biztosítót a törvényi engedmény alapján megillető visszkereseti igényt eltérően is szabályozhatja.

1-2. A Javaslat a biztosító teljesítése esetén a biztosítottnak harmadik személyekkel szembeni követelései átszállására vonatkozó törvényi engedmény szabályozását – külföldi jogalkotásokra és a nemzetközi szerződési gyakorlatra is figyelemmel – kiegészíti a hatályos joghoz képest a biztosítottnak az igény megóvására és érvényesítése elősegítésére irányuló kötelezettségével.

3. A biztosító a törvényi engedmény alapján megszerzett jogait természetesen nem köteles gyakorolni, azokról akár le is mondhat. A Javaslat a rendeltetésszerű joggyakorlás szabályainak felhívásával kíván ugyanakkor figyelmeztetni arra, hogy a biztosító pl. a megszerzett jogokról való lemondással mások igényérvényesítését nem veszélyeztetheti, harmadik személyek fedezetét nem vonhatja el. A Javaslat a törvényi engedmény alapján a jog átszállását azonban annyiban korlátozza, hogy a biztosító a biztosítottal közös háztartásban élő, vagy az olyan személlyel szemben, akiért a biztosított felelősséggel tartozik, csak annak szándékossága, vagy súlyos gondatlansága esetén érvényesíthet a törvényi engedmény alapján igényt.

4. A Javaslat a hatályos szabályozással összhangban tartja fenn a biztosító azon kötelezettségét, hogy a károkozóval szembeni perindítás esetén a biztosítottnak a biztosított korábban meg nem térült kárigénye érvényesítését felajánlja.

5. Megtérülés esetén a biztosító és a biztosított között elszámolásnak van helye. A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben a megtérült összeg nem fedezi a biztosított és a biztosító együttes követelését, úgy a biztosítotti követelésnek van elsőbbsége.

6. A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy jogszabály a biztosítási kötelezettség körében a biztosítót a törvényi engedmény alapján megillető visszkereseti igényt eltérően szabályozza, ami különösen a biztosított gazdasági társaság tagjai, vagy alkalmazottai szemben érvényesített visszkereseti igények korlátozása körében lehet indokolt.

5:41. § [A biztosított vagyontárgy megkerülése]

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni.

A Javaslat a hatályos szabályozással összhangban tartja fenn azt a szabályt, hogy a ha az ellopott vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, azonban a biztosító által fizetett kártalanítási összeget vissza kell térítse.

A felelősségbiztosítás

5:42. § [A felelősségbiztosítás fogalma]

(1) Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár meg- térítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

(2) A felelősségbiztosítási védelem kiterjed a biztosítottal szemben támasztott megalapozatlan kártérítési igények elhárítására, valamint – a biztosító és a biztosított erre vonatkozó megállapodása esetén – a védelem költségeire is, ha a büntető eljárás a biztosított harmadik személlyel szembeni felelőssége megállapításához vezethet.

1-2. A felelősségbiztosítás meghatározását a Javaslat kiegészíti annak jogvédelmi funkciójával is, amennyiben a felelősségbiztosítási védelem a biztosítottal szemben érvénye- sített alaptalan igények elhárítására is kiterjed.

5:43. § [A helytállási kötelezettség kizárása]

A biztosító a szerződésben a biztosított szándékos károkozásáért történő helytállási kötelezettségét kizárhatja.

A Javaslat a hatályos szabályozással ellentétben – de a külföldi jogrendszerek nagy többségében elfogadott megoldással összhangban – lehetővé teszi, hogy a biztosító a biztosított szándékos károkozásáért történő helytállási kötelezettségét kizárja. A hatályos szabályozás ugyanis konfliktushelyzetet eredményezett mindazon esetekben, amikor a biztosító a felelősségbiztosítási fedezet nagysága folytán külföldi fakultatív viszontbiztosítás igénybevételére kényszerült, mivel nem háríthatta át a külföldi viszontbiztosítóra a biztosított szándékos károkozásáért a magyar jog szerint fennálló felelősségét.

5:44. § [Túlbiztosítás, alulbiztosítás felelősségbiztosítás esetén]

Ha a felelősségbiztosítási díj kiszámítása a biztosított valamely pénzügyi adata alapján történik, a valóságostól eltérő adat szolgáltatása alapot adhat a túlbiztosítási ti- lalom vagy az alulbiztosítás jogkövetkezményeinek alkalmazására.

A Javaslat értelmezi a túlbiztosítás és az alulbiztosítás esetét a felelősségbiztosításban. Ezeket az intézményeket rendeli alkalmazni abban az esetben, ha a biztosító díjszabása értelmében a felelősségbiztosítási díj kiszámításának alapja a biztosított valamely pénzügyi adata (pl. éves árbevétel, a bér és a bérjellegű juttatások éves bruttó összege), de a szerződő fél a valóságostól eltérő – alacsonyabb, vagy magasabb – értéket adott meg. A felelős- ségbiztosító ennek alapján jogosult a biztosítási fedezetet a közölt, illetve a valóságos adat arányában csökkenteni.

5:45. § [A biztosítási esemény bejelentése]

A biztosított a szerződésben meghatározott rövid határidőn belül a bejelentési kötelezettség megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezmények mellett köteles a biztosí- tónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körül- ményről szerez tudomást, amely ilyen kárigénynek okszerűen alapot adhat. A bejelentési kötelezettség teljesítése ugyanakkor nem lehet a biztosítási esemény megha- tározásának eleme.

A felelősségbiztosítás körében – sajátosságai miatt – értelmezést igényel a biztosítottnak a biztosítási esemény bejelentésére irányuló kötelezettsége. Annak érdekében, hogy a biztosító az őt a felelősségbiztosítás jogvédelmi funkciójából következően terhelő kötelezett- ségek teljesítésére is megfelelően felkészülhessen, a potenciális kárigények bejelentésére is szükség van. Ha a biztosított a kárigényre okot szolgáltató körülményt a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a felelősségbiztosítónak bejelentette, a biztosító szolgáltatását – utófedezet külön kikötése nélkül – akkor is igényelheti, ha a károsult formális igényérvényesítésére már a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését követően kerül sor. A Javas- lat a bírói gyakorlat alapján hangsúlyozza, hogy a fedezet nem korlátozható akként, hogy a biztosítás csak a szerződés tartama alatt be is jelentett károkra vonatkozzék.

5:46. § [A biztosító szolgáltatása]

(1) A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

(2) Ha több károsult van és követeléseik meghaladják a biztosítási összeget, a biztosító – a biztosítási összeg keretei között – a követeléseket ezek egymáshoz viszonyí- tott arányában köteles kifizetni. Járadék fizetésére irányuló kötelezettség esetén a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni.

(3) Ha a biztosítási összeg kimerül, az a károsult, akit a biztosítási összeg felosztásakor nem vettek figyelembe, csak akkor léphet fel igénnyel, ha követelését a biz- tosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a követelését a biztosítási összeg újrafelosztásával olyan arányban kell megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A biztosító a biztosítási összeg újrafelosztása esetén az elévülési időn belül jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetés terhére az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni. E követelés érvényesítésének sikerétől a figyelembe nem vett károsultat a biztosítási összeg újrafelosztása alapján megillető szolgáltatás teljesítése nem tehető függővé. A biztosító a biztosítási összeg újrafelosztásának lehetőségére a károsult figyelmét a részére történt első kifizetéssel egyidejűleg írásban felhívni köteles.

1-4. A Javaslat kiegészítő szabályozást ad arra az esetre is, amikor több károsult jogos kárigénye a biztosítási összeget meghaladja, ide értve a biztosítási összeg felosztása során önhibáján kívül figyelmen kívül hagyott károsult igényének utólagos rendezését is. Ugyanezt az eljárást kell követni akkor is, ha a biztosítási összeg felosztását követően nem új károsult igénye merül fel, hanem a felosztás során figyelembe vett egy vagy több károsult jogos kárigénye a károsultnak fel nem róhatóan utólag nő meg (pl. egészségromlás).

5:47. § [A károsult igényének érvényesítése]

(1) A károsult igényét – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kivételével – közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.

(2) Ez a szabály nem akadályozza ugyanakkor, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára nézve fennállt.

1. A Javaslat a károsultat felelősségbiztosítás esetén a biztosítóval szemben megillető jogokat a hatályos szabályozással és bírói gyakorlattal összhangban rendezi, kimondva, hogy a károsult igényét – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kivételével – közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. Az irodalomban a biztosítóval szembeni köz- vetlen igényérvényesítés általánossá tételére vonatkozóan felmerült javaslatokat a Javaslat nem tartja meggyőzőeknek, mivel a közvetlen igényérvényesítés megnyitása nem gyorsítaná fel a káreljárásokat – a biztosított felelősségét ebben az esetben is tisztázni kellene – ugyanakkor nagyobb lehetőséget adna a biztosítottal szembeni alaptalan kárigények benyújtására, amelyek a biztosító és a biztosított közötti bizalmi kapcsolat megrendüléséhez is vezethetnek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében más a helyzet: a károkozás szabály szerint könnyen bizonyítható, ugyanakkor a károkozó szükségképpeni előzetes bevonása a kárigény érvényesítésébe az esetleges földrajzi távolságok és nyelvi nehézségek miatt a károsult helyzetét nehezítené el.

2. A Javaslat – a bírói gyakorlattal összhangban – kifejezetten lehetővé teszi, hogy a károsult, jogai megóvása érdekében, annak megállapítása iránt indítson a biztosítóval szemben kerestet, hogy a károkozó a károsultnak okozott kárra érvényes felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezett.

5:48. § [A biztosított és a károsult egyezsége]

(1) A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

(2) Nem hivatkozhat azonban a biztosító arra, hogy a harmadik személy követelésének a biztosított által történt elismerése hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott, vagy a körülmények között a biztosított nyilvánvalóan nem tagadhatta meg az elismerést.

1. Fenntartja a Javaslat azt a szabályt, hogy a biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

2. A Javaslat számol azokkal az élethelyzetekkel, amikor a biztosított a követelés jogalapjáról szóló nyilatkozata megtételét megelőzően nem lehet képes a biztosítóval egyez- tetni, ennek megfelelően a főszabály szigorát az életszerűség követelményének megfelelően oldja.

5:49. § [Törvényi engedmény felelősségbiztosítás esetén]

A biztosítót a kár megtérítését követően a törvényi engedmény megilleti. A kifizetett kárt a biztosítottól is visszakövetelheti. E jogait nem érvényesítheti a biztosítottal, továbbá a vele közös háztartásban élő, vagy olyan személlyel szemben, akinek magatartásáért a biztosított a törvény alapján felelős, ha ezt a személyt a kár okozásáért csak enyhe gondatlanság terheli. A szerződésben a súlyos gondatlanság eseteit kifejezetten meg kell jelölni.

A Javaslat megerősíti, hogy a törvényi engedmény a felelősségbiztosítót is megilleti, s ezzel párhuzamosan szabályozza a felelősségbiztosítónak a biztosítottal szembeni visszakereseti jogát, mindkét esetre korlátokat állítva fel. Fenntartja ugyanakkor a hatályos jog azon bevált szabályát, amely a súlyos gondatlanság eseteinek a szerződésben történő specifikálását előírja.

5:50. § [Érdekmúlás kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén]

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás – a biztosítási szerződés megszűnését eredményező egyéb ok hiányában – a szerződés lehetetlenülésére vonatkozó szabályoktól eltérően a gépjármű tulajdonjogának átszállását követő harminc nap elteltével szűnik meg. Ebben az esetben a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.

A Javaslat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területén a gépjármű tulajdonjogának átszállásához – az érdekmúlás általános szabályával ellentétben – nem fűzi a szer- ződés automatikus semmissé válásának és megszűnésének jogkövetkezményét. A kivételes szabály további harminc napig tartja fent az eladó felelősségbiztosítása alapján fenn- álló védelmet, lehetőséget adva a vevőnek, hogy a járműre vonatkozó felelősségbiztosítási kötelezettségének eleget tegyen, megszüntetve a jelenlegi szabályozás mellett nemritkán tapasztalható, az automatikus érdekmúlás és az új biztosítás hatálybalépése (a biztosítási díj beérkezése!) között keletkező fedezeti hézagokat is.

A jogvédelmi biztosítás

5:51. § [A jogvédelmi biztosítás fogalma]

A jogvédelmi biztosítás alapján a biztosító a szerződésben meghatározott esetekben gondoskodik a biztosított jogi érdekeinek megóvásáról és viseli a biztosított ennek során felmerülő költségeit, valamint a biztosítási fedezetből fakadó egyéb szolgáltatásokat nyújt.

A Javaslat a jogvédelmi biztosítást a Bit. szabályainak figyelembevételével szabályozza, hogy a közjogi törvényben a magánjogi rendelkezések kiválthatóak legyenek.

5:52. § [A jogvédelmi biztosítás kötelező tartalma]

A biztosítási szerződésnek – a biztosító általános szerződési feltételei kötelező tartalmi elemein túlmenően – a következő elemeket is tartalmaznia kell:

a) a biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy államigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő ügyszakaszban szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét;

b) pártatlan egyeztető eljárás meghatározását arra az esetre, ha a felek között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban véleményeltérés keletkezne. A biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában ilyen véleményeltérés esetén a biztosított az ál- tala választott ügyvédhez fordulhat és ha az ügyvéd a biztosított álláspontját fogadná el, véleménye a biztosítóra nézve is irányadó. Az egyeztető eljárás költségét ez esetben a biztosító viseli. Abban az esetben, ha az egyeztető eljárás eredménye a biztosítóra lenne kedvező, mindkét fél a saját költségét viseli;

c) a biztosított jogát arra, hogy a b) pontban írt eljárás eredménytelensége esetén a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmére szabadon választhassa meg jogi képviselőjét;

d) az arra az esetre vonatkozó eljárás szabályait, amikor a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltát megalapozó esemény során több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi és felelősségbiztosítási szerződéssel;

e) az arról való tájékoztatást, hogy a biztosító a jogvédelmi kárrendezést saját – a biztosító által művelt többi ágazat, vagy más biztosító részére ilyen, vagy hasonló tevékenységet nem folytató – alkalmazottai útján látja el, vagy ezzel a szerződésben név és székhely szerint megjelölt más vállalkozást bíz meg, avagy a biztosítási esemény bekövetkezését követően a biztosított által megválasztott jogi képviselő jár el a biztosított érdekei védelmében.

A Javaslat – a szerződés kötelező tartalma körében – részletesen szabályozza a biztosító és a biztosított érdekellentéte, véleményeltérése esetén belépő garanciális elemeket, különös figyelemmel a jogi képviselő szabad megválasztása elvére a jogvédelmi biztosításban.

A jogvédelmi biztosítási szerződési feltételeknek tartalmazniuk kell a biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy államigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során szabadon megválaszt- hatja jogi képviselőjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges. Érvénytelen az olyan szerződési kikötés, amely kizárja a biztosított jogát az ügyvéd szabad megválasztására.

A jogvédelmi biztosítási szerződésnek ugyancsak tartalmaznia kell egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell. Amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az el- járás költségét a biztosító viseli, ellenkező esetben a biztosított és a biztosító a saját költségét viseli. A biztosítási szerződés eltérő rendelkelése hiányában véleményeltérés esetén a biztosított egy általa választott ügyvédhez fordulhat. Amennyiben az ügyvéd a biztosított álláspontját fogadja el, a biztosító köteles ennek megfelelően eljárni.

A szerződés további kötelező tartalmi eleme annak az összeférhetetlenségi helyzetnek a feloldására irányuló eljárás, amikor több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi biztosítással és felelősségbiztosítással. A szerződésnek tartalmaznia kell végül az arról való tájékoztatást, hogy a Javaslat által bemutatott három kárrendezési mód közül a biztosító melyik szerint rendezi a jogvédelmi károkat.

5:53. § [A jogi képviselő]

(1) Abban az esetben, ha a biztosított nem kíván élni a jogi képviselő szabad megválasztásának jogával, a jogvédelmi kárrendezést más vállalkozás megbízása útján ellátó biztosító csak a biztosított kifejezett, írásban vagy más bizonyítható módon tett kérésére ajánlhat részére jogi képviselőt. A biztosító ebben az esetben legalább három jogi képviselőt köteles ajánlani a biztosított részére.

(2) Külön meghatalmazás alapján a biztosítónak a jogvédelmi kárrendezéssel, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó jogtanácsosa, illetve jogi előadója, vagy a biztosító által a jogvédelmi kárrendezéssel, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással megbízott vállalkozás jogtanácsosa, illetve jogi előadója – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bármely államigazgatási, egyéb permegelőző, vagy bírósági eljárásban elláthatja a biztosított képviseletét.

1-2. A Javaslat feltételekhez köti és korlátozza a biztosító azon jogát, hogy a biztosított részére jogi képviselőt ajánljon és ez utóbbi körben is előírja a biztosított részére a választási lehetőség biztosítását. Lehetővé teszi ugyanakkor, hogy meghatalmazás alapján a biztosítónak a jogvédelmi kárrendezéssel, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó jogtanácsosa, illetve jogi előadója, vagy a biztosító által a jogvédelmi kárrendezéssel, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással megbízott vállalkozás jogtanácso- sa, illetve jogi előadója – ha törvény másként nem rendelkezik – bármely államigazgatási, egyéb permegelőző, vagy bírósági eljárásban elláthassa a biztosított képviseletét.

5:54. § [Véleményeltérés]

(1) Ha a biztosított és a biztosító között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a biztosító írásban köteles a biztosított részére tájékoztatást adni arról, hogy jogi képviselőjét bármikor szabadon megválaszthatja és a pártatlanságot biztosító egyeztető eljárásról.

(2) Ha a biztosítási szerződés a pártatlan egyeztető eljárást nem szabályozza, vagy az (1) bekezdésben írt figyelmeztetés elmaradt, egyedi esetben a biztosított jogvédelmi igénye elismertnek minősül.

1. Sajátos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a Javaslat a jogvédelmi biztosítók számára, mely szerint, ha a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcso- latban véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat arról, hogy jogi képviselőjét mindenkor szabadon megválaszthatja, továbbá a pártatlanságot biztosító egyeztető eljárásról. Erre a külön tájékoztatásra a gyakorlatban többnyire a biztosítónak a biztosított jogvédelmi igényét elutasító álláspontját tartalmazó levélben kerül sor.

2. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásának az a szankciója, hogy – a véleményeltéréstől függetlenül – a biztosított jogvédelmi igénye elismertnek minősül.

5:55. § [Kizárások]

(1) A jogvédelmi biztosításra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni:

a) a tengeri hajók használatából eredő, vagy azzal kapcsolatos peres ügyekre vagy kockázatra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,

b) a felelősségbiztosítónak a felelősségbiztosítási szerződés alapján végzett jogvédelmi tevékenységére,

c) a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által végzett jogvédelmi tevékenységre, ha ezt nem a biztosított lakóhelyén vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban és olyan biztosítási szerződés alapján végzik, amely csak az utazás, vagy a lakóhelytől vagy a szokásos tartózkodási helytől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetében a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak az ott meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyúj- tási szolgáltatáshoz kapcsolódik.

1. A Javaslat az európai szabályozással összhangban határozza meg azokat az eseteket, amikor a jogvédelmi biztosítás garanciális szabályainak nem indokolt érvényt szerezni.

2. Abban az esetben, amikor a jogvédelmi biztosítási szolgáltatás a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító speciális csomagjának része, az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a szerződésben írt jogvédelmi szolgáltatás csak az ott meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.

5:56. § [Felismerhető tájékoztatás]

Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi, azt a biztosítási szerződésen belül, a szerződő fél, illetve a biztosított számára felismerhető módon szerkezetileg el kell különíteni. A biztosító a szerződő félnek, illetve a biztosítottnak átadott valamennyi okiraton fel köteles hívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezetre, továbbá a biztosítási díj meghatározása során külön is fel köteles tüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját.

Jogvédelmi biztosítás köthető más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés keretében, annak részeként is. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a szerződésen belül a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt kell alkotnia

5:57. § [A biztosító szolgáltatása]

(1) A biztosító a szolgáltatására vonatkozó igény bejelentésétől számított tizenöt napon belül a biztosítottal írásban köteles közölni, hogy az igényt teljesíti, vagy eluta- sítja. Az elutasítást legalább az arra akkor okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni. Bonyolult esetben e határidőn belül a biztosító kérheti, hogy a biztosított a határidő további tizenöt nappal történő meghosszabbításához járuljon hozzá.

(2) Ha a biztosított nem adta át az igény vizsgálatához szükséges összes okiratot, a biztosító az (1) bekezdésben tűzött határidőn belül felszólíthatja arra, hogy az iratokat pótlólag csatolja. Ebben az esetben az (1) bekezdés első mondatában írott határ- idő újból kezdődik, annak meghosszabbítására ugyanakkor már nincs lehetőség.

1-2. A Javaslat a jogvédelmi biztosító szolgáltatására vonatkozó szabályokat a szerződés sajátosságainak megfelelően a kárbiztosítás általános szabályaitól eltérően rendezi. A viszontbiztosítás

5:58. § [A viszontbiztosítás]

(1) A viszontbiztosítási szerződésben a jelen cím rendelkezéseitől a felek megállapodása eltérhet.

(2) A biztosított a biztosítási szolgáltatás iránt igényt a biztosító viszontbiztosítójával szemben közvetlenül nem érvényesíthet. A szerződés ettől eltérően rendelkez- het.

1. A viszontbiztosítás területén a Javaslat – a hatályos szabályozással egyezően – lehetővé teszi, hogy a felek kölcsönös megállapodással eltérjenek a biztosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől.

2. A Javaslat főszabályként rögzíti, hogy a biztosított (az ún. eredeti biztosított) csak a biztosítóval szemben – annak viszontbiztosítójával szemben tehát nem – érvényesíthet közvetlenül igényt. A nemzetközi szerződési gyakorlattal egyezően ugyanakkor lehetőséget ad az ettől eltérő szerződési megállapodásra is (ún. "cut through clause").

III. Fejezet: Az összegbiztosítások

A Javaslat az összegbiztosításokra közös szabályokat nem alkot, a szabályozást a legfontosabb összegbiztosításra – az életbiztosításra – alapítja, a baleset-biztosítás körében az ettől való eltéréseket jeleníti meg.

Az életbiztosítás

5:59. § [Életbiztosítások]

Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító természetes személy halála, meghatározott életkor, illetve időpont elérése, vagy esemény bekövetkezése esetére a szer- ződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, illetve járadék élethosszig tartó, vagy időszakos folyósítására vállal kötelezettséget. Az életbiztosítás lehet különösen:

a. kockázati életbiztosítás, mely esetben a biztosító kockázatviselésének megszűnésével maradékjogok nem keletkeznek,

b. maradékjoggal rendelkező életbiztosítás, ide értve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is, ahol a befektetési kockázatot a szerződő fél viseli.

A Javaslat meghatározza az életbiztosítási szerződés fogalmát és – példálózó jelleggel – meghatározza annak legfontosabb fajait. A Javaslat a kockázati és a maradékjoggal rendelkező életbiztosítás elhatárolásával számolja fel a hatályos jog és a gyakorlat között tapasztalható ellentmondást – kockázati életbiztosítás esetén, a biztosító kockázatviselésének megszűnésével nem keletkeznek maradékjogok.

5:60. § [A kedvezményezett]

(1) A halál esetére szóló életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet

a) a szerződésben megnevezett személy;

b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa;

c) a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki.

(2) A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, a biztosítási esemény bekövetkezéséig azonban bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezett kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a későbbi kedvezményezett jelölés akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) A szerződő fél a biztosítotthoz, vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (visszavonhatatlan kedvezményezett-jelölés). Ebben az esetben a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A visszavonhatatlan kedvezményezett-jelölésről a biztosítót is tájékoztatni kell.

(4) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.

1. A Javaslat a kedvezményezett fogalmát a hatályos joggal egyezően szabályozza.

2. A Javaslat a Ptk.-hoz képest pontosítja a kedvezményezett-jelölés szabályait. Egyértelművé teszi, hogy a kedvezményezett-jelölés címzett jognyilatkozat, amelyet írásban a biztosítóhoz kell intézni és annak visszavonása, vagy módosítása is érvényesen csak ugyanebben a formában történhet. A Javaslat ennek megfelelően megszünteti a Ptk. nem egészen pontos megfogalmazása miatt fennálló azt a lehetőséget, hogy a kedvezményezett kijelölésére, vagy annak visszavonására, új kedvezményezett kijelölésére pl. a végrendeletben kerüljön sor. Ez a gyakorlat ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosító azt követően, hogy a végrendelet tartalma ismertté válik, az ott kijelölt személynek ismét fizetni köteles, holott az ugyancsak jóhiszeműen eljárt eredeti kedvezményezett részére már teljesített.

3. A Javaslat szabályozza a visszavonhatatlan kedvezményezett-jelölésnek az elsősorban a hitelfedezeti életbiztosításokhoz kapcsolódó lehetőségét.

4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.

5:61. § [Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez adott hozzájárulás visszavonása]

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Csoportos életbiztosítási szerződés ettől eltérően is rendelkezhet. A vissza- vonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe belép.

A biztosítási érdek megszűnésének konzekvenciáit a biztosított az által vonhatja le, hogy a szerződés megkötéséhez adott korábbi hozzájárulását írásban visszavonja. A Javaslat megengedi, hogy a csoportos életbiztosítási szerződésben korlátozzák a biztosított erre irányuló jogát, mivel a biztosítási érdek hordozója itt nem kizárólag a biztosított.

5:62. § [A biztosított belépése életbiztosítás esetén]

(1) A biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. Csoportos biztosítási szerződés a biztosított belépési jogát korlátozhatja, illetőleg annak gyakorlását feltételhez kötheti.

(2) A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet.

(3) Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ide értve a biztosítási díjat is – megtéríteni tartozik.

1-3. A biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet. Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A Javaslat rendezi a szerződő félnek a szerződésbe belépő biztosítottal szembeni költségigé- nyeit is.

5:63. § [Az életbiztosítási szerződés kötelező tartalma]

Az életbiztosítási szerződés általános szerződési feltételeinek a következő elemeket is tartalmaznia kell:

a) annak közlését, hogy a biztosítás rendelkezik-e maradékjogokkal;

b) ha az életbiztosítás maradékjogokat (különösen visszavásárlási összeget) tartalmaz, vagy kötvénykölcsön nyújtására lehetőség van, ezek – valamint a költségek levonásának – részletes szabályait;

c) a díjmentesítés szabályait;

d) a díjtartalék kiszámításának módját;

e) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és

értékéről történő napi tájékozódás lehetőségét;

f) a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét.

A Javaslat a Bit. szabályainak figyelembevételével szabályozza az általános szerződési feltételek azon kötelező tartalmi elemeit, amelyek az életbiztosítási szerződés körében specifikusak.

5:64. § [Többszörös biztosítás életbiztosítás esetén]

A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több életbiztosítást is érvényesen köthetnek.

A Javaslat – a hatályos szabályozással szemben – kifejezetten is kimondja, hogy az életbiztosítás körében – hasonlóan a többi összegbiztosításhoz – a túlbiztosítási tilalom nem érvényesül. A felek ennélfogva azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több biztosítási szerződést is érvényesen köthetnek, s a biztosító(ka)t a biztosí- tási esemény bekövetkezte esetén valamennyi ilyen biztosítás alapján szolgáltatási kötelezettség terheli.

5:65.§ [A biztosító tájékoztatási kötelezettsége életbiztosítás esetén]

Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító legalább évente egyszer köteles írásban tájékoztatást adni az életbiztosítás szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási összegéről és a visszajáró többlethozam jóváírt mértékéről.

A Javaslat a Bit. szabályainak figyelembevételével szabályozza életbiztosítás esetén a biztosítót a szerződés fennállása alatt terhelő, az életbiztosítás szolgáltatási értékére, aktuális visszavásárlási összegére és a visszajáró többlethozam jóváírt értékére vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget.

5:66. § [A díjfizetés elmulasztásának következménye életbiztosítás esetén]

(1) A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél, illetve a biztosított a díjfizetést már megkezdte, vagy a díjfizetésre halasztásban állapodtak meg.

(2) A díjfizetés elmulasztása esetén a maradékjogot tartalmazó életbiztosítási szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (díjmentesítés). A szerződő fél, illetve a biztosított azonban e jogkövetkezmény helyett választhatja a szerződés rendes felmondását.

1-2. A Javaslat a díjfizetési kötelezettséggel és elmulasztása következményeivel, továbbá a közlési kötelezettség megsértésének jogkövetkezményeivel összefüggésben a hatályos szabályozást lényegében változatlan tartalommal tartja fent. A díjmentesítés alternatívájaként pusztán szövegezésében tér el a hatályos jogtól, amennyiben a szerződő félnek, illetőleg a biztosítottnak a visszavásárlási összeg követelésére irányuló jogát dogmatikailag felmondási jognak minősíti.

5:67. § [A közlési kötelezettség megszegésének következménye életbiztosítás esetén]

(1) Ha a biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyakorolhatja.

(2) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

1-2. A Javaslat a közlési kötelezettség megszegésének következményeit a hatályos szabályozással összhangban rendezi.

5:68. § [Várakozási idő]

A felek a szerződésben kiköthetik, hogy ha a biztosítási esemény az ott meghatározott okból és az ott megállapított időn (várakozási idő) belül következik be, a biztosító a szolgáltatást jogosult csökkenteni. A várakozási idő legfeljebb hat hónap lehet. A felek ennél hosszabb, de legfeljebb hároméves várakozási időben csak akkor állapod- hatnak meg, ha a biztosítottnak a várakozási idő kikötésére okot adó egészségi állapota a szerződéskötéskor mindkét fél által ismert volt.

A Javaslat szabályozza a várakozási idő kikötésének lehetőségét, amelynek megfelelően – ha a biztosítási esemény a szerződéskötéstől számított, főszabály szerint legfeljebb hat hónapos időszak alatt a szerződésben meghatározott okból következnék be – a biztosító jogosult a szolgáltatást csökkenteni. A felek hat hónapnál hosszabb, de legfeljebb há- roméves várakozási időben csak akkor állapodhatnak meg, ha a biztosítottnak a várakozási idő kikötésére okot adó betegsége a szerződéskötéskor mindkét fél által ismert volt.

5:69. § [Rendes felmondás életbiztosítás esetén]

(1) A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerződést írásban, harminc nap felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó nap- jára felmondhatja.

(2) Az életbiztosítási szerződést a biztosító a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve nem mondhatja fel.

1. A Javaslat a hatályos szabályozással szemben kifejezetten rendelkezik a szerződő fél rendes felmondási jogáról.

2. A Javaslat új rendelkezése, hogy a biztosító – a kockázat megnövekedését jelentő lényeges körülményekről történő utólagos tudomásszerzés kivételes esetétől, mint rendkívüli felmondási októl eltekintve – az életbiztosítási szerződést felmondani nem jogo- sult.

5:70. § [A fogyasztó felmondási joga]

(1) Ha a szerződő fél fogyasztó, az általa távértékesítés alapján megkötött, hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést, a hitelfedezeti életbiztosítást kivéve – a biztosítónak a szerződés létrejöttéről történt, bizonyítható módon tett és egyértelmű tájékoztatása kézhezvételét követő – harminc napon belül írásban jogkövetkezmények nélkül felmondhatja. A felmondást nem kell indokolni.

(2) A biztosító a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatásában a felmondási lehetőségre a figyelmet kifejezetten fel kell, hogy hívja.

(3) A biztosító a felmondás kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szerződő fél által bármely jogcímen teljesített befizetésekkel elszámolni köteles.

1-3. A Javaslat a Bit. szabályozását beépítve az egyéni életbiztosítások esetében lehetővé teszi a szerződésnek a szerződéskötést követő rövid határidőn (harminc napon) be- lüli, jogkövetkezmények nélküli felmondását a szerződő félnek, ha az természetes személy, aki a biztosítást önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül és távértékesítés alapján kötötte meg (ún. "cooling off"). Ez a lehetőség nem vonatkozik a hitelfedezeti életbiztosításra. A biztosító a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatásában a felmondási lehetőségre a figyelmet kifejezetten fel kell, hogy hívja. A biztosító a felmondás kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szerződő fél által bármely jogcímen teljesített befize- tésekkel elszámolni köteles. Ennek során – bár a felmondási jog gyakorlása csak a jövőre vonatkozóan eredményezi a biztosítás megszűnését – az intézmény természetével ellentétes lenne, ha a biztosító kockázatvállalása időarányos díját érvényesíthetné. Az elszámolás körében legfeljebb az ésszerű mértékű kezelési költség felszámítása történhet meg.

5:71. § [Maradékjog]

(1) Ha a maradékjogot tartalmazó életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a visszavásárlási összeget kifizetni.

(2) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét; a visszavásár- lási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.

(3) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekmény folytán vagy azzal összefüggésben, vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.

1-3. A Javaslat a biztosítottat az életbiztosítási szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnése esetén megillető maradékjogokat a hatályos joggal azo- nos módon szabályozza. Egyértelművé teszi, hogy az életbiztosítási szerződés nem valamennyi esete tartalmaz maradékjogot.

5:72. § [Mentesség a hagyaték alól]

A biztosított halála esetén fizetendő szolgáltatás nem tekintendő a biztosított hagyatéka részének.

A Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a haláleseti életbiztosítási szolgáltatás nem része a biztosított hagyatékának.

5:73. § [Csoportos életbiztosítás]

(1) Csoportos életbiztosítás esetén a biztosítottak meghatározása valamely szervezethez való tartozásuk, vagy a közöttük és a szerződő fél között fennálló jogviszony alapján történik, a biztosító ugyanakkor a kockázatot a csoport és nem az egyes biztosítottak szempontjából vizsgálja és vállalja el.

(2) A csoportos életbiztosításban biztosított lehet a csoport tagjának hozzátartozója is.

(3) Csoportos életbiztosítás esetén a biztosító tájékoztatási kötelezettségét csak a szerződő fél részére kell, hogy teljesítse.

1. A Javaslatban új szabályként kerül sor a csoportos életbiztosítás legfontosabb ismérveinek meghatározására. Fontos annak kimondása, hogy ilyen esetben a biztosító a koc- kázatot a csoport egésze és nem – a szerződéskötéskor feltétlenül nem is ismert – egyes biztosítottak szempontjából vizsgálja és vállalja el.

2. A Javaslat álláspontja szerint a csoport homogenitását – amit az (1) bekezdés a szervezethez tartozás, vagy a szerződő fél és a biztosítottak között fennálló azonos, vagy ha- sonló jogviszony ismérveire épít – nem töri meg, ha a csoportos biztosítás a biztosított hozzátartozójára is kiterjed, vagy a hozzátartozó részére a csoportba történő belépést megengedi.

3. A csoportos életbiztosítás sajátosságaiból következik, hogy a biztosító az őt terhelő tájékoztatási kötelezettséget csak a szerződő fél és nem – az esetleg nagyon nagy számú, vagy a biztosító számára személy szerint nem is feltétlenül ismert – biztosított részére kell, hogy teljesítse. Ilyen esetben is fennáll azonban az az általános szabály, amelynek megfelelően a biztosított ez irányú kérésére a szerződő fél őt teljes körűen tájékoztatni tartozik a biztosító hozzá intézett jognyilatkozatairól.

A baleset-biztosítás

5:74. § [Alkalmazandó szabályok]

(1) A baleset-biztosításra az életbiztosítás szabályait a következő kérdésekben kell alkalmazni:

a) a csoportos életbiztosításra;

b) a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél;

c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára;

d) a kedvezményezett kijelölésére és jogaira;

e) a biztosító mentesülésére, ha a szerződő fél halálát a biztosítási összegre jogosult okozta.

(2) A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több balesetbiztosítást is érvényesen köthetnek.

(3) A felek a felmondási jog korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg.

(4) A baleset-biztosításra egyébként a kárbiztosítás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben a törvényi engedmény alapján igényt nem támaszthat.

1-4. A Javaslat a baleset-biztosítás szabályait a hatályos szabályozással lényegében azonos módon rendezi azzal, hogy a csoportos életbiztosítás szabályait a csoportos baleset-biztosításra is kiterjeszti. Pusztán pontosításnak tekinthető a túlbiztosítási tilalom mellőzésének kifejezett módon történő megjelenítése, és a kárbiztosítás szabályaira, mint mögöttes jogra történő utalás.

5:75. § [A biztosított közvetlen igényérvényesítése]

Csoportos baleset-biztosítás esetén a biztosított, vagy örököse a szolgáltatás teljesítését a biztosítótól akkor is közvetlenül igényelheti, ha a biztosítási szerződést az ő javára harmadik személy kötötte meg.

A Javaslat megteremti a harmadik személy által kötött csoportos baleset-biztosítások körében a biztosított közvetlen igényérvényesítési lehetőségét a biztosítóval szemben.

IV. Fejezet: A betegségbiztosítás

5:76. § [Alkalmazandó szabályok]

(1) A betegségbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következő kérdésekben kell alkalmazni:

a) a csoportos biztosításra;

b) a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél;

c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára;

d) a biztosító kötelezettségei beállására a közlési kötelezettség megsértése esetén.

(2) Abban az esetben, ha a betegségbiztosítást a kárbiztosítás szabályai szerint kötötték, a 2. Fejezet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a biztosító szolgáltatásának teljesítését követően fedezetfeltöltésnek nincs helye;

b) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthető a biztosító mentesülését eredményező oknak, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá;

c) nem alkalmazandó a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a helyszín megváltoztatásának tilalma;

d) a törvényi engedmény alapján igényérvényesítésnek a szerződő féllel szemben is helye van, ha a biztosítási esemény bekövetkezéséért a szerződő fél, mint a biztosított munkáltatója felelős.

1. A Javaslat a betegségbiztosításra egyrészt a biztosított személyes jogai által meghatározott körben az életbiztosítás szabályait rendeli alkalmazni, másrészt a betegség- biztosításra is kiterjeszti az életbiztosításban a közlési kötelezettség megsértése esetére fennálló, az időmúláshoz kötött amnesztiát. A csoportos életbiztosítás szabályait a csoportos betegségbiztosításokra is alkalmazni kell

2. A Javaslat a betegségbiztosítás alapesetének azt tekinti, hogy a szerződést a kárbiztosítás szabályai szerint kötik és rendelkezik a 2. Fejezet szabályainak – a betegség- biztosítás sajátosságaihoz mért eltérésekkel való – alkalmazásáról. Fontos értelmezési szabály, hogy a biztosító nem mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól arra hivatkozással, hogy a biztosított – az egészségügyi törvény által biztosított jogaival élve – valamely orvosi beavatkozáshoz történő hozzájárulását megtagadta. Kifejezetten is megerősíti ugyan- akkor a Javaslat a biztosítónak a szerződő féllel, mint a biztosított munkáltatójával szembeni, a törvényi engedményen alapuló visszkereseti jogát, ha a biztosítási esemény be- következéséért a munkáltató felelős (pl. foglalkozási megbetegedés).

5:77. § [Túlbiztosítás betegségbiztosítás esetén]

Abban az esetben, ha a betegségbiztosítást az összegbiztosítás szabályai szerint kötötték, a (2) bekezdésben írt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a túlbiztosítási tilalom nem érvényesül és a felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több betegségbiztosítást is érvényesen köthetnek.

Ha a betegségbiztosítást – a baleset-biztosításhoz hasonló konstrukcióban – az összegbiztosítás szabályai szerint kötik, a túlbiztosítási tilalom értelemszerűen nem érvényesül. Egyebekben – a baleset-biztosítás szabályozásához hasonlóan – a betegségbiztosításra ebben az esetben is a 2. Fejezet szabályai alkalmazandók, a betegségbiztosításra vonatkozó eltérésekkel.

5:78. § [Várakozási idő]

(1) A felek a betegségbiztosítási szerződésben kiköthetik, hogy ha a biztosítási esemény az ott meghatározott okból és az ott megállapított időn (várakozási idő) belül következik be, a biztosító a szolgáltatást jogosult csökkenteni. A várakozási idő legfeljebb hat hónap lehet. A felek ennél hosszabb, de legfeljebb három éves várakozási időben csak ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetében, vagy akkor állapodhatnak meg, ha a biztosítottnak a várakozási idő kikötésére okot adó egészségi álla- pota a szerződéskötéskor mindkét fél által ismert volt.

(2) A várakozási időbe beszámít az az időtartam, amelynek során a biztosított a betegségbiztosítás megkötését megelőzően legkésőbb hatvan napon belül megszűnt korábbi betegségbiztosítási szerződés alapján folyamatosan betegségbiztosítási szolgáltatásra jogosult volt. Ezt a rendelkezést arra az esetre is alkalmazni kell, ha a biztosított a harmadik személy által megkötött betegségbiztosításba belép, ide értve azt is, ha a harmadik személy által megkötött csoportos betegségbiztosítás a biztosított belépésével egyéni betegségbiztosítássá válik.

1. A Javaslat a várakozási idő megállapítását az életbiztosításhoz hasonló módon korlátozza.

2. Csak a várakozási idő szempontjából ítéli ugyanakkor szükségesnek a Javaslat szabályozni a biztosított egymást követő magán-betegségbiztosításai összefüggését. Mivel a betegségbiztosítás alapvetően a kárbiztosítások szabályai alá esik, nem merülhet fel az életbiztosításhoz kapcsolódó esetleges maradékjogok, vagy biztosítóváltás esetén a biztosítási tartalékok átvitelének kérdése. A Javaslat a biztosított belépési joga alapján oldja meg a csoportos betegségbiztosítási konstrukcióból kiváló félnek a biztosítás egyéni betegségbiztosítás keretében jogfolytonosan történő fenntartásához fűződő igényét.

5:79. § [A biztosított közvetlen igényérvényesítése]

Csoportos betegségbiztosítás esetén a biztosított a szolgáltatás teljesítését a biztosítótól akkor is közvetlenül igényelheti, ha a biztosítási szerződést az ő javára harma- dik személy kötötte meg.

A Javaslat szabályozza a harmadik személy által kötött csoportos betegségbiztosítások körében a biztosított közvetlen igényérvényesítési lehetőségét a biztosítóval szemben.

5:80. § [Felmondás betegségbiztosítás esetén]

(1) A betegségbiztosításban nem alkalmazhatók a biztosítási kockázat jelentős növekedésére vonatkozó szabályok. A felek azonban a szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a biztosított egészségi állapotának a biztosítási szolgáltatás tartós igénybevételét eredményező megromlása esetén a biztosító arányos pótdíj érvényesítésére, vagy a szolgáltatás időbeli korlátozására jogosult.

(2) A betegségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

1. A betegségbiztosítás területén a Javaslat nem lát lehetőséget a biztosítási kockázat jelentős megnövekedésére vonatkozó általános szabályok érvényesítésére. A betegségbiztosítás, mint hosszú időre (akár élethossziglan) szóló szerződés természetével, különö- sen pedig a biztosított korosodásával, szervezete természetes elhasználódásával szükségképpen függ össze a biztosítási kockázat folyamatos növekedése, így a betegségbiztosítás funkciójával lenne ellentétes annak megengedése, hogy a biztosító a kockázat jelentős megnövekedésére hivatkozással és a biztosítási díj prohibitív mértékű felemelésével éppen azokban az életszakaszokban erőszakolhatná ki a biztosítás megszüntetését, amikor a biztosítottnak a szolgáltatásra valóban nagy szüksége van. A biztosítónak a díjat már előre annak figyelembevételével kell kalkulálnia, hogy a biztosítási kockázat a biztosítási szerződés időtartama alatt folyamatosan növekszik. A szerződéses szolgáltatások egyensúlyá- nak fenntartása érdekében ugyanakkor nem kifogásolható, hogy a felek a szerződéskötéskor előre megállapodjanak a szolgáltatási szükséglet előre meghatározott mértéket meg- haladó igénybevétele esetére pótdíj alkalmazásában, vagy a szolgáltatás időbeli korlátozásában.

2. A betegségbiztosítás korábban elemzett funkciójából adódik az is, hogy azt a biztosító – az életbiztosításhoz hasonlóan – rendes felmondással nem szüntetheti meg.

Vissza a lap tetejére