A különbség a két kontinens között a nem-életbiztosítások területén még jelentősebb. Az USA 6%-ával szemben az EU átlag mindössze 3,5%. Amennyiben pedig nem vesszük figyelembe a gépjármű-biztosítások teljesítményét (casco + kgfb) a különbség még plasztikusabb: az európai adat mindössze 2,2% az USA 4,7%-ával szemben.

A helyzet részben magyarázható a két térség eltérő szociális rendszerével, de az európai adatokat részletesebben megvizsgálva látható, hogy van még hová fejlődni a legtöbb európai országnak. A biztosítás elterjedtsége a legmagasabb a Benelux államokban és az Egyesült Királyságban, míg az új tagországok adatai 1,5 és 5,7% közé esnek.

A biztosítási telítettség alacsony szintje, különösen a nem-életbiztosítások területén, növeli a gazdasági döntések kockázatát, így akadályozhatja a gazdasági aktivitást. Biztosítás nélkül számos szakma nem is létezhetne egyáltalán. Az egyre növekvő számú szakirodalom keresi az összefüggést a makrogazdasági teljesítmény és biztosítási szektor fejlettsége között. Az adatok azt mutatják, hogy a biztosítási iparág és a pénzügyi közvetítő szektor fejlettsége növeli a termelékenységet azáltal, hogy elősegíti a tőke hatékony allokációját. Szintén tapasztalati tények támasztják alá azt, hogy a vagyon- és felelősségbiztosítási piac méretének növekedése statisztikailag mérhető módon befolyásolja a gazdasági növekedést. Ez a hatás ráadásul erősebbnek bizonyult, mint a fordított irányban mért adat (vagyis a gazdasági növekedés hatása a biztosítási szektorra), ami a cikluson átívelő hosszú távú pozitív hatást jelzi. De lássuk, milyen mechanizmusokon keresztül tud hozzájárulni a biztosítás a gazdasági fejlődéshez és a strukturális átalakuláshoz.

1. Szélesebb biztosítási fedezetet nyújtva a vállalatoknak, javítja azok pénzügyi helyzetét.

A biztosítás lehetővé teszi, hogy a vállalatok anélkül hozzanak gazdasági kockázatokat tartalmazó döntéseket, hogy ehhez a likvid eszközeikből kellene kockázati tartalékot képezniük. A tartalékképzés kényszere különösen a kisebb cégek döntési lehetőségeit szűkítheti be. A tőkeszűkösség és a pénzügyi piacokhoz történő nehézkesebb kapcsolódás sérülékenyebbé teszi őket kedvezőtlen események bekövetkezte esetén.

2. Arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy többet fektessenek fejlesztésbe, innovációba és versenybe.

Az innováció magában foglalja a magasabb kockázatvállalási hajlandóságot. Habár a biztosítás önmagában nem tudja megváltoztatni a gazdasági élet szereplőinek kockázatkerülési hajlandóságát, segíthet ugyanakkor felszabadítani a vállalkozói készségeket. Egy jól fejlett biztosítási szektor képes elmozdítani a gazdaságot a konzervatív döntések irányából az innovatív és magas jövedelmezőségű tevékenységek irányába.

3. Szociális biztonságot kínál az állami ellátás mellett, csökkentve ezzel az állami finanszírozásra nehezedő nyomást.

Minden iparilag fejlett társadalomban zajlik a vita az állami feladatok újragondolásáról. Miközben a demográfia trendek riadót fújnak, az emberek egyre magasabb szintű egészségügyi-, nyugdíj- és munkanélküli ellátásra vágynak. Elkerülhetetlennek tűnik az ellátórendszerek jelentős reformja a legtöbb tagállamban. Abban is kialakulni látszik a konszenzus, hogy az üzleti biztosítás fokozott szerepvállalása és az öngondoskodás nagyobb arányú elterjedése nélkül nem lehet megoldást találni ezekre a problémákra. A kialakuló új rendszereknek tisztelniük kell az egyéni választás szabadságát és a versenyt ugyanúgy, mint az átlátható és adekvát szabályozási kereteket.

4. Fokozza a pénzügyi közvetítés azáltal, hogy likviditást teremt és mobilizálja a megtakarításokat.

A biztosítók előkelő helyet foglalnak el az intézményi befektetők rangsorában, ezért érdekeltek egy modern, versenyképes pénzügyi piac működésében, ami megkönnyíti a cégek hozzájutását a tőkéhez, és befektetési lehetőség széles tárházát kínálja.

5. Elősegíti a vállalatok és háztartások ésszerű kockázatkezelését, hozzájárulva ezzel a fenntartható és felelős növekedéshez.

A biztosítók kockázatértékelése tükröződik a díjképzésben és a vállalási feltételekben. Ez a mechanizmus iránymutatásként szolgálhat a vállalatok és a lakosság számára egyaránt, így a szerződő megteheti a megfelelő lépéseket a kockázati profiljának javítására és/vagy a lehetséges károk csökkentésére. A kockázat beárazásával a biztosítók ilyen módon ösztönzik a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű és felelős kihasználását pl. a munkahelyi balesetek megelőzésében vagy a kevésbé környezetszennyező technológiák alkalmazásában. A biztosított nyilvánvaló módon látja érdekeltségét a kármegelőzésben, hiszen a körülmények változatlansága esetén egyáltalán nem, vagy csak jóval drágábban tudna biztosítást kötni.Ez a folyamat hatással van a befektetési döntésekre, ami úgyszintén hozzájárul a társadalom és a gazdaság fenntartható növekedéséhez.

6. Előmozdítja a stabil fogyasztást egy életen át.

A fogyasztás a GDP közel 80%-át képviseli, ezzel a gazdasági növekedés egyik meghatározó összetevője. Azáltal hogy egy életen át pénzügyi biztonságot kínál, a biztosítás egyfajta védőhálóként szolgál, ami elősegíti az életszínvonal biztonságát, erősíti az európai polgárok bizalmát a jövőben, és így támogatja az egész életen átnyúló stabil fogyasztást.Minden tagországban megszületett már a felismerés, hogy szükség van a magánbiztosítók szerepvállalására azokon a területeken is, ahol korábban jellemző módon az állami ellátás dominált. A CEA egy korábbi tanulmányában3 igyekezett körüljárni a magán- és az állami szféra együttműködésének kérdéseit a különböző területeken. A magánbiztosítás képes hatékony megoldásokat kínálni egy gyorsan változó társadalom új igényeire. Ez természetesen nem jelenti, és nem is jelentheti az állami szektor teljes visszavonulását, hiszen nem minden kockázat fedhető le biztosítási alapon. A nagyobb terrorcselekmények következményeit például nem lenne képes a biztosítás önmagában kezelni, ilyen esetekben az államnak továbbra is meghatározó szerepe lehet. Ahhoz azonban, hogy ne legyen szakadék az üzleti biztosítók iránt támasztott elvárások és a piaci realitások között, az állami hatóságoknak, a biztosítóknak és az egyéb érintetteknek folyamatosan egyeztetniük kell, hogy megértsék az egyes szektorok sajátosságait. A magánbiztosítás működési elvei ugyanis lényegi módon térnek el az állami szektor szabályszerűségeitől. A publikáció tejes egészében letölthető a CEA honlapjáról (www.cea.assur.org), illetőleg elérhető a MABISZ Titkárságon is.

Kiegészítés múlt havi számunkhoz: A 2007. 2. számban Helmuth Heiss Európai biztosítási szerződési jog felé c. előadása a IX. AIDA Budapest Biztosítási Kollokviumon hangzott el, 2006 novemberében.

Vissza a lap tetejére