A megújult Szakértői Intézet tevékenységeinek fő tagozódását a 3. ábra mutatja.

A szociális ellátási formákat és az ellátások igénybevételének jelentőségét, illetve nagyságát a 4-7. ábrán mutatom be.

Az új feladatokat végző szakértői bizottságokba ez évben 170 fő szociális szakértő került felvételre a több mint 600 fő állásra pályázó közül, így a Szakértői Intézet teljes létszáma országosan 500 fő fölé emelkedett.

A változásokat az alábbi társadalmi kihívások kényszerítették ki:

  • Szembe kellett nézni azzal a problémával, hogy az idősek ápolási igénye a demográfiai és epidemiológiai korszakváltás következtében a jövőben rohamosan növekszik, aminek kielégítésére új források felkutatása szükséges. (Erre a társadalmat érintő közös kockázatra a kötelező gondoskodás-biztosítási rendszer bevezetése adna választ, de addig is megoldásokat kell találni).
  • A szociális ellátórendszerben történt változások célja az is, hogy a szolgáltatások ténylegesen a szolidaritás elve alapján működjenek. Törekedni kell arra, hogy a szociális szolgáltatások tekintetében az állam azokat preferálja, akik a piacon nem tudják kielégíteni szükségleteiket.
  • A gondozási szükséglet vizsgálata, a házi segítségnyújtás és az idős ellátás tekintetében arra irányul, hogy az igénylők vagyoni helyzetüktől függetlenül, tényleges ápolási-gondozási szükségleteik alapján kapjanak ellátást. (Ezt a rendszert tovább kell erősíteni és szélesíteni a szolgáltatóktól független szakértői szerv véleménye alapján.)
  • A gondozási szükséglet vizsgálata alkalmassá tehető arra is, hogy a szociális szolgáltatások egyéni szükségleteken alapuló, differenciált finanszírozása lehetővé váljon.
  • Az ellátáshoz való hozzájárulás esélyeit javítani kell az alapszolgáltatások rendszerének további megerősítésével.
  • A szolgáltatást igénybe vevők jogbiztonsága érdekében a várólisták kérdését is rendezni szükséges. Az egészségügyi rendszerhez hasonlóan a várólistákat az adatvédelmi törvénynek megfelelően nyilvánossá kellene tenni.

A szakvélemény elkészítése során az ápolási-gondozási szükséglet megállapítását szolgáló új értékelő lap került bevezetésre, melynek adatait a 8. ábra mutatja be. A vizsgált funkciók további alábontás szerint is értékelésre kerülnek, például az Önkiszolgálás sorban külön minősítésre kerül a táplálkozás, testápolás, öltözködés és a WC-használat funkciója is.

A gondozási szükséglet értékelését és a soron kívüli véleményezés feltételeit a 9-11. ábra tartalmazza.

Az ORSZI feladatkörébe kerülő további feladatokat a 12. ábra mutatja be.

Összefoglalva megállapítható, hogy az ORSZI –nak az egészségkárosodás, a fogyatékosság, s a megmaradt munkaképesség megállapítása és igazolása mellett, a foglalkoztathatóság és rehabilitálhatóság minősítésében, s a szociális ellátások megállapításában is jelentős szakmai és társadalmi szerepe, presztízse, de egyben felelőssége is van.

Vissza a lap tetejére