A Felügyelet egyre szélesebb körben alkalmazza a kockázat alapú felügyelés módszertanát, ezért a jövőben hangsúlyozottabban veszi figyelembe a jogsértés piacra gyakorolt súlyát, ami természetesen arányos az intézmény piacon elfoglalt részesedésével, befolyásával.

A közelmúltban a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank jelentései piaci zavarokról adtak számot. Tekintettel arra, hogy a Felügyelet feladata a pénzügyi piacok megbízható működésének biztosítása, indokolt egy szigorúbb és áttekinthetőbb intézkedési politika kiadása. Ez magában foglalja a Felügyelet valamennyi jogosítványát, különös tekintettel a 1996. évi CXII. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló (Hpt.) és a 2007. évi CXXXVIII. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló (Bsztv.) törvények kapcsán felmerülő új hatáskörökre. Ezzel egyidejűleg a jogsértések kapcsán a Felügyelet a bírságolási gyakorlatát szigorítja.

A Felügyelet intézkedései során továbbra is szektorsemlegesen, egységesen és általános módon kívánja érvényre juttatni szakmai álláspontját a jogszabályokban és a felügyeleti stratégiában deklarált célokat zavaró piaci magatartások esetén. Az intézkedések célja a piaci rend, biztonság, tisztességes verseny, ügyfélvédelem biztosítása, szükség esetén helyreállítása.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének intézkedési politikája

I. Az intézkedési politika célja

1. A pénz-, tőke-, biztosítás- és pénztárpiac zavartalan működésének biztosítása érdekében – a nyilvánosság és a jog erejével – a felügyelt, illetve a Felügyelet feladat- és jogkörébe jogszabály alapján tartozó intézmények olyan magatartásának elősegítése, szükség esetén kikényszerítése, amely:

  • a rövid és hosszú távon várható piaci kockázatokhoz igazodó üzletvitelt;
  • a hazai és az EU pénz- és tőkepiacain kialakuló szokványoknak, normáknak megfelelő működést;
  • tisztességes piaci versenyt;
  • a fogyasztók ismereteit figyelembe vevő termékértékesítést, tájékoztatást;
  • a pénzügyi bűnözés visszaszorítását eredményezi.

2. A pénz-, tőke-, biztosítás- és pénztárpiacra lépő új szolgáltatók felkészültségének biztosítása.

3. Megmutatni az általa alkalmazott összetett eszközrendszer – amely a személyes tárgyalástól, a nyilvánosságra hozatalon keresztül, az intézkedések különböző típusáig terjedhet – alapját képező elveket, eljárásokat, hogy intézkedései kiszámíthatók, előreláthatók, következetesek legyenek.

II. Az intézkedési politika elvei

4. A Felügyelet intézkedéseit a piaci zavarok kialakulásának megelőzése, továbbá a piac zavartalan és eredményes működésének biztosítása vezérli.

5. A Felügyelet az intézkedése alá vont eseménnyel kapcsolatban teljeskörűen mérlegeli a jogi, piaci és felügyelési elvárásoknak való megfelelést.

6. A Felügyelet intézkedései, eljárásai során egyedileg mérlegel:

  • A Felügyelet a tényállás tisztázása során a mérlegelést megalapozó folyamatokat, cselekményeket a mérlegeléshez szükséges mértékben felderíti;
  • A folyamatok, a cselekmények kockázatának mértékét és az általuk kiváltott hatás nagyságát – a jogalkotó által meghatározott keretek között szabadon – összefüggésükben értékeli;
  • A jogszabályokban meghatározott hatáskörének keretei között, valamint a mérlegelési szempontok alapján minden egyes intézmény vizsgált tevékenységét, esetleges jogsértését a maga sajátossága alapján bírálja el;
  • A felügyelt intézménnyel szemben alkalmazandó intézkedést, annak formáját és mértékét az általa ismert, illetve tudomására jutott összes tényre, körülményre, egyéb információra tekintettel határozza meg.

7. A Felügyelet az intézkedése alá vont ügyeket, általa vizsgált folyamatokat egyenlően bírálja el, mely azt jelenti, hogy:

  • Minden esetben azonos módon, a teljesség igényével és körültekintően végzi el – a törvények adta keretek között – a cselekmény vagy cselekmények, folyamatok együttesének értékelését;
  • A jogszabályokban, ajánlásokban, felügyeleti politikákban, belső szabályokban meghatározott mérlegelési szempontok és elvek a Felügyelet minden eljárásában egyformán érvényesülnek.

8. A Felügyelet intézkedései során mindenkor a tisztességes eljárás elvét szem előtt tartva jár el.

  • Az eljárás, vizsgálat során – kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik– mindvégig érvényesül az ügyfél iratbetekintési-, valamint nyilatkozattételi joga, ami magába foglalja a vizsgálati jelentés megismerésének és véleményezésének lehetőségét.
  • A Felügyelet az intézkedést tartalmazó határozatainak indokolása során mindig kitér arra, hogy milyen mérlegelési szempontok, és elvek alapján minősítette az adott cselekményt vagy cselekmények együttesét, folyamatot, jogsértés esetén milyen enyhítő és súlyosbító tényezőket vett figyelembe. A felügyeleti határozatok általános szabályként nyilvánosak, ezen általános szabálytól a Felügyelet csak kivételes – a piac, az intézmény vagy az ügyfelei biztonságát veszélyeztető - esetben tér el;
  • Felügyelet eljárása során minden esetben kiemelt gondot fordít arra, hogy az intézkedés alapjául szolgáló tényállást a bizonyítottság elvének szem előtt tartásával, az ügy természetétől függően mielőbb és szakszerűen tisztázza, és ez alapján rövid határidővel tegye meg intézkedését;
  • A Felügyelet intézkedéseinek következetesen, részlehajlás nélkül érvényt szerez, ezzel biztosítja, hogy a jog- és normakövető intézmények ne szenvedjenek versenyhátrányt.

9. A Felügyelet a vizsgált, elemzett folyamathoz, cselekményhez illeszkedő, arányos intézkedést hoz, ennek során mérlegeli:

  • a folyamat/cselekmény lehetséges piaci hatását, súlyát;
  • az intézmény jövőbeli zavartalan működésének biztosítottságát;
  • a jogszabálysértés esetén annak súlyosságát, piaci hatását.

10. A Felügyelet intézkedései meghozatalakor figyelembe veszi az intézkedés alá vont személyek (természetes, jogi és egyéb nem jogi) együttműködését.

11. A Felügyelet intézkedéseinek meghozatala során a fokozatosságot tartja szem előtt.

  • Az ügy súlyosságától, a vizsgált folyamat elemzésének eredményétől függően a figyelemfelhívástól, javaslattételen, megegyezésen alapuló előíráson, a nyilvános helytelenítésen keresztül halad a súlyos represszív elemeket tartalmazó intézkedések felé.
  • Figyelembe veszi az ügyben érintett személy(ek) korábbi norma és jogkövető magatartását.

III. Eszközök

12. Értékelő megbeszélés (az eljárás során betöltött szerepétől függően lehet prudenciális, megelőző, vagy egyéb típusú megbeszélés), ahol a Felügyelet az ügyfelet tájékoztatja tapasztalatairól, módosító javaslatairól.

13. Cselekvési terv, mely az értékelő megbeszélés eredményeit és az ebből származó követelményeket rögzíti az intézménnyel kapcsolatosan.

14. Vizsgálati levél, amelyben a Felügyelet tájékoztatja az ügyfelet kisebb hibákról, javasolja ezek kijavítását.

15. Prudenciális levél, amelyben a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat keretében folyamatos párbeszédet folytat a felügyelt intézményekkel azok tőkemegfelelésével, valamint az azzal összefüggő szabályzatokkal, stratégiákkal, eljárásokkal és módszerekkel, valamint az értékelt kockázatokkal kapcsolatban.

16. Vezetői körlevél, amelyben a Felügyelet az intézmények vezetőit nyilvánosan tájékoztatja valamilyen eseménnyel kapcsolatos véleményéről, az általa követendőnek tartott magatartásról.

17. Határozat, amelyekben a jogsértések megszüntetésére és/vagy a Felügyelet számára jogszabály által meghatározott követelmények megvalósítására kötelezi a jogsértőt. A határozatok tartalmuk szerint lehetnek:

  • meghatározott feladatot, cselekvést előíró, illetve tiltó jogi aktusok, melyek valamilyen felügyeleti követelmény megvalósulását célozzák;
  • reparatív jogi aktusok, mely a jogsértés előtti helyzet visszaállítását célozzák;
  • represszív jogi aktusok, amelyben az állam rosszallása fejeződik ki, célja a büntetés, megtorlás. Represszív jogi aktusnak tekinthető tehát pl. a bírság, a felügyeleti biztos költségeinek megfizetésére kötelezés, bizonyos kifizetések (pl. osztalék) megtiltása, korlátozása, a tevékenységi engedély felfüggesztése stb.

IV. Módszertan

18. A felügyeleten rendszeresen jelentkező vagy tipizálható felügyeleti feladatokat előre rögzített belső eljárások, szempontok, valamint jelen intézkedési politika alapján értékeli és ezen értékelések alapján határozza meg az alkalmazott intézkedéseit a jogszabályok keretei között.

19. Szankcionálandó jogsértés esetén a bírság összegének meghatározása következetes logikai rend alapján történik, mely logikai rend a kockázatalapú felügyelés módszertanában lefektetett elvekhez illeszkedik.

20. A bírságokban kifejezésre jut a fentiek értelmében a jogsértő intézmény, valamint a jogsértés kockázatossága és hatásbesorolása, így különösen az alábbiakat értékeli majd a Felügyelet:

  • a cselekménynek a piacra gyakorolt hatását,
  • a cselekménynek a felügyelt szervezetekre, azok tagjaira és az ügyfeleire gyakorolt hatását,
  • a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatását,
  • valamint a szabályszegéssel vagy a mulasztással okozott és /vagy előidézett kockázatot, kár mértékét.
Vissza a lap tetejére