Feladatunk van, amely nem csupán a társasági eredmények teljesítésére kötelez bennünket, hanem arra is, hogy messzebb tekintsünk, bizonyos mértékig szakmánk jelenét és jövőjét építsük. A mindennapok rohanását követően most egy kicsit megállhatunk, gondolatokat cserélhetünk, formálhatjuk egymás látásmódját.

Alkalmunk van visszatekinteni, a látható, vagy legalábbis sejthető tendenciákat kielemezni, hogy aztán a közös többszörösök mentén, a megbízható régi utak mellett, újakat is kijelölhessünk.

Alkuszszövetségünk elnökeként ez a 3. alkalom, hogy ilyen nagyszámú szakmai hallgatóság figyelmét kérhetem. Feladatom, hogy a közvetítői piacról beszéljek, azon belül is nyilvánvalóan a független közvetítőkkel foglalkozzam, de ezt természetesen nem tehetem meg úgy, hogy néhány szakmánkat érintő általános gondolatot ne fogalmaznék meg közben, hisz a közvetítés, habár egy önálló terület, mégis kapcsolatban áll a biztosítási piac egészével. Miközben komoly hatások érik a piac és az élet minden területéről, remélem bizonyos mértékben képes is formálni a folyamatokat.

A múlt évben azt mondtam, hogy az állandó változás az állandóság életünkben. Hogy egy kis paradoxonnal éljek, nos ez biztosan nem változott.

Volt elég dolgunk az eltelt egyéves időszakban is, igen sok, és egyúttal komoly kihívásnak kellett megfelelnünk társasági és szövetségi szinten egyaránt.

A mintegy félórásra tervezett előadásom váza gyakorlatilag a tavalyival megegyező, és mondanivalómban is inkább csak a hangsúlyok változtak. Először:

  • néhány gondolatot szeretnék mondani magáról a rendezvényről,
  • aztán a ránk váró programokon futunk át,
  • röviden beszélek majd szövetségünk időközi aktivitásáról, az általunk legfontosabbaknak gondolt feladatokról, és persze magáról a bennünket körülvevő piacról,
  • végére hagyva a megszokott adatsorokat, a 2007-os év értékelését a rendelkezésünkre álló számok tükrében.

A V. Biztosításszakmai találkozó és kiállítás kiemelt támogatói:


A Szövetség éves tevékenységének támogatói:


Ugyan kicsit hízelgő számunkra, hogy mi rendezhetjük, „birtokoljuk” szakmánk legnagyobb, széles körű párbeszédre is alkalmas üzleti rendezvényét, ugyanakkor sajnálatosnak is tartjuk, hogy mára gyakorlatilag ez az egyetlen ilyen jellegű találkozó. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a napi kérdések, problémák megoldásán túl, szükség van a stratégiai együttgondolkodásra is, hiszen e nélkül nem lehetséges sorsunk saját magunk általi irányítása, amely bár nagyban függ külső környezeti hatásoktól, de korántsem mindegy, hogy idejekorán felismerjük-e a ránk leselkedő veszélyeket, illetve kihasználjuk-e a néha-néha azért kedvező széljárást.

Az ilyen fórumok nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a közös érdekek felismerése mentén a biztosítási piac képes legyen fejlődni, akkor is, ha esetleg kedvezőtlen a gazdasági környezet. Azt gondolom, hogy most ilyen időket élünk, így most van csak igazán szükség az innovatív gondolkodásra, hogy a pénzügyi szektorban megfigyelhető, egyre élesedő versenyben a biztosítási ágazat a nyertesek között legyen, méghozzá úgy, hogy fejlődésével nemcsak a saját, hanem a fogyasztók érdekeit is szolgálja.

Támogatóink nyilvánvalóan egyetértenek gondolatainkkal, ezért szeretném megemlíteni azokat, akik hozzájárultak ahhoz, hogy találkozónkat idén is sikerrel rendezhessük meg. Rendezvényünk szponzorai, az ALLIANZ, az AVIVA és az Union biztosító, illetve az AUDATEX mellett, természetesen meg kell említenünk azokat is, akik éves támogatással járulnak hozzá szövetségünk munkájához. Ők az AEGON, az AIM, a GENERALI, a QBE ATLASZ és az UNIQA biztosító. Köszönjük.

Habár megnyitómban már megtettem, mégis ismételten szeretnék köszönetet mondani a rendezvény szervezőinek, akik az elmúlt időszakban igencsak komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy most itt lehessünk. Köszönet tehát szövetségünk titkárságának és külön köszönet főtitkárasszonyunknak, Annának.

De ennyi dicséret után nézzük a száraz tényeket, vajon hogyan sikerült az előkészítő munka.

A találkozón résztvevők száma:


2006-ban 517 fő


A számok egyértelműen mutatják, hogy nem végeztünk rossz munkát. Közel 750 részvevővel büszkélkedhetünk.

Tavaly persze már meg kellett barátkoznunk azzal a ténnyel, hogy nem az alkuszok vannak többségben összejövetelünkön, de ez korántsem szándékaink ellen való. Rendezvényünkön minden szegmensben nőtt a résztvevők száma, több kiállító érkezett, és a sajtó képviselői mellett vannak külföldi érdeklődők is, akiket ezúton külön is köszöntök.

Engedjék meg, hogy itt üdvözöljem a másik alkuszszövetség tagjait, akik az idén először vannak jelen rendezvényünkön. Püski úr, jó vezető módjára, tavaly felderítette a terepet, és örömömre szolgál, hogy azt biztonságosnak ítélte tagjai számára is. Mondhatom, nem kis bátorság beengedni a „nyájat az oroszlán barlangjába”.

A bankok, a nyugdíjpénztárak jelenléte nem újdonság, és a pénzügyi szolgáltatások közvetítésével is foglalkozó brókeri kör folyamatos bővülése miatt azt hiszem, mára már természetes is.

Az egyre bővülő résztvevői kör és létszám azon gondolatunk helyességét látszik alátámasztani, hogy a konferenciákra jellemző eszmecserék mellett érdemes közös dolgainkat gyakorlatiasan is megközelíteni, a konferenciát kiállítással is vegyíteni. Akik még nem jártak rendezvényünkön, holnap majd láthatják, hogy milyen élő is ez a találkozó, milyen lenyűgöző a standok között nyüzsgő, pezsgő sokaság látványa.

De nézzük gyorsan a hétfői napot.


Programajánló HÉTFŐ délelőtt:

A holnap délelőtti programok – a szokásnak megfelelően – itt az Azúr Hotelben ismételten két teremben, párhuzamosan zajlanak majd. Kíváncsian várom, milyen újdonsággal készültek előadóink, és abban is biztos vagyok, hogy nem csupán száraz biztosítói ismertetőket kapunk majd, legalábbis jó pár előadás címe erre enged következtetni.

Az előadásokkal kapcsolatban, csakúgy, mint tavaly, idén is arra kérem tisztelt vendégeinket, hogy az előadásokra pontosan érkezzenek, tiszteljék meg az előadókat és egymást ezzel a figyelmességgel. Ez természetesen ahhoz is elengedhetetlen, hogy az előre meghirdetett menetrendet tartani tudjuk. Előre is köszönöm közreműködésüket.


Programajánló HÉTFŐ délelőtt 10.00–13.00

Két szekció ülésezik egy időben:

  • Az oktatási szekció
    • Biztosításközvetítő hatósági vizsga bevezetésének tanulságai
    • Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő Biztosításközvetítő szakképesítés sorsa, jövője.
    • Az új modulrendszerű szakképesítésről.
    • A biztosításszakmai képzések jövője, szakmai igények.
  • Biztosításszakmai IT szekció
    • Egységes szerkezetű, felépítésű állománylisták, jutalékjegyek miden biztosítótól.
    • Közös szakmai weboldal, ahonnan elérhetőek a legfontosabb információk
    • WS szolgáltatások kiterjesztése, kapacitás bővítése
    • Az elektronikus ajánlatfeladás díjazása
    • Elektronikus aláírás, időbélyeg; felügyeleti adatszolgáltatás

Ugyanebben az időben a Hotel Residence-ben újdonsággal jelentkezünk. Olyan szekció üléseket rendezünk, amelyekkel kapcsolatban azt várjuk, hogy – a párhuzamos működés ellenére – igen nagy érdeklődés mellett végzik majd munkájukat.

Az oktatási szekció szükségességét azt hiszem nem kell hangsúlyozni azokban a napokban, amikor végre elindulhat az újfajta hatósági képzés. Biztos vagyok benne, hogy sok hasznos gyakorlati kérdést sikerül majd a résztvevőknek áttekinteniük. Éppen ezért ajánlom szíves figyelmükbe ezt a fórumot, csakúgy, mint másik szekciónkat, az IT szekciót.

Ha tetszik, ha nem, az információ technológia keresztül-kasul átszövi életünket. Rengeteg új lehetőséget teremt, és aki nem eléggé fogékony ezek irányába, az – valószínűsíthetően – lemarad a fokozódó verseny közepette.

Arra hívjuk hát az érdeklődő alkuszok és biztosítók képviselőit, hogy egyeztessék elképzeléseiket annak érdekében, hogy a kommunikációhoz ma már szinte nélkülözhetetlen IT fejlesztéseket a lehető leghatékonyabban tudjuk a jövőben végrehajtani. A szekció másik témája a szintén nem érdektelen új alkuszi elektronikus adatszolgáltatás. Úgy vélem, a tapasztalatok megbeszélése mindannyiunk közös érdeke.


Programajánló HÉTFŐ délután 14.30–18.45

Két egymást követő kerekasztal-beszélgetés

14.30 – 16.15 A biztosításközvetítői szakma jelene és jövőképe

  • Bancassurance Dr. Csurgó Ottó OTP Garancia
  • Internet, online Buczolich Antonia CLB
  • Direktbiztosítók Sebestyén László Genertel
  • Független közvetítő, többesügynökök BROKERNET
  • Kitörési pontok - Szolgáltatásbővítés Gerendai Károly AON; Dr. Takáts Péter POLIP Insurance

16.45 – 18.45 Mi lesz a közvetítői joggal?

  • Alkuszi szerződés – a törvényhozó mostohagyermeke Dr. Takáts Péter
  • Az alkusz érdekeltségének feltárása – jutaléktranszparencia Európában Papp Lajos
  • A biztosítási alkuszok jutalékhoz való joga – Jelen és jövő Dr. Molnár István

Szakítva a tavalyi gyakorlattal hétfő délután már nem előadásokat hallgathatnak, hanem két fontos témát próbálunk majd körbejárni. Először a biztosítás szakma jelenéről és jövőjéről lesz alkalmunk beszélgetni, utána pedig a közvetítői jog időszerű kérdéseit vesszük sorra. Természetesen mindkét beszélgetést rövid vitaindító előadásokkal vezetjük majd fel.

Szolgáltatás minőségi verseny:

Kategóriák:

1. Gépjármű-biztosítások

2. Személybiztosítások

3. Vállalati vagyonbiztosítások

4. Lakossági vagyonbiztosítások


Szokásainknak megfelelően az esti gálavacsorán kerül sor rendezvényünk egyik legnagyobb érdeklődéssel bíró eseményére, a szolgáltatás minőségi verseny eredményének kihirdetésére.

Nem volt ez változásoktól mentes év a biztosítók életében, ezért gondolom, mindenki kíváncsian várja, hogy az egyes kategóriákban kik értek oda a dobogóra, kik azok, akiket az alkuszok a legjobbaknak ítéltek az elmúlt időszak teljesítménye alapján.

És most nézzük a keddi programot:


Programajánló KEDD délelőtt 9.30–13.00

Két egymást követő kerekasztal-beszélgetés

9.30 – 11.00 A PSZÁF ellenőrzési tapasztalatai – közös tanulságokkal biztosítók és biztosításközvetítők számára – Demjénné Gyöngy Judit PSZÁF főosztályvezető

11.30 – 13.00 KGFB helyzet – jelen és jövő

  • Kék Mónika főosztályvezető, Pénzügyminisztérium
  • Cselovszki Zsolt FBAMSZ Gépjárműszekció elnök

Első körben a felügyelet ellenőrzési tapasztalatairól hallhatunk ismertetőt, majd, a felügyelet előzetes ígérete szerint, a közvetítői piac számszerű kiértékelése is megtörténik az elektronikus közvetítői adatszolgáltatás agregált adatai alapján. Gondolom, nem vagyok egyedül azzal, hogy roppant kíváncsisággal tekintek erre a beszámolóra, ha másért nem hát azért, mert már nem is emlékszem, hogy mikor, talán 10 éve(?), láttam utoljára hivatalos összesítést a közvetítői piacról, még a megboldogult, jó öreg aranykönyv idejében. Azóta sajnos az adatok tekintetében a sötétben tapogatódzott a szakma egésze. Pedig nem haszontalan, sőt nélkülözhetetlen a releváns adatok, az adatokból képezhető mutatók ismerete ahhoz, hogy tervezni tudjuk jövőnket.

És persze nem múlhat el találkozónk anélkül, hogy a kgfb helyzetéről ne egyeztetnénk. A magyar piacra eddig nem jellemző biztosítói botrány, amely, ahogy azt mindenki tudja, felügyeleti engedély megvonásával zárta le a MÁV Biztosító Egyesület korántsem problémamentes működését, az előttünk álló újabb, várhatóan átfogó rendeletmódosítás ezt különlegesen érdekessé, időszerűvé teszi, nem mintha nem tudtunk volna eddig is jókat vitatkozni ebben a témában.

A Pénzügyminisztérium ígérete szerint most először hallhatunk azokról az elképzelésekről, amelyek mentén végre kívánják majd hajtani a kötelező gfb-rendelet módosítását.

A programok után engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek a szövetségünk által elvégzett munkáról, az előttünk álló legfontosabb feladatokról, és általában a közvetítői piacról.

Tanulmányút


Madrid, Barcelona – Spanyolország 2008

VENDÉGLÁTÓNK: Spanyol Biztosítási Brókerek Szövetsége

FBAMSZ részéről: 25 fő vett részt a szakmai úton

2009 – Ausztria


Kezdjük a legvidámabbal, a nemzetközi kitekintéssel, szokásos szakmai utunkkal. Persze most majd sokan azt mondják magukban, hogy ez inkább egy vajaskenyér-túra volt, nem is szakmai út. Persze van ebben valami, de az vesse ránk az első követ, aki nem nézne körül ezekben a gyönyörű városokban, ha alkalma adódik rá.

Épp elég olyan konferencia van az ember életében, melyeket gyönyörű városokban rendeznek ugyan, de ezekből mégis csak az ablaktalan konferenciatermek maradnak emlékül. No jó, azért néha vannak ablakok is. Nos ezek a szövetségi utak nem olyan utak, ahol ne lehetne legalább egy kicsit lazítani, ezért ezúton is arra buzdítom szövetségünk tagjait, hogy mind többen vegyenek részt ezeken.

Bár én is tisztában vagyok vele, hogy mi magyarok vagyunk a legokosabbak a föld kerekén, azért lehet tanulni a külföldi kollégáktól, ha másért nem azért, mert általában lényegesen nagyobb tapasztalattal bírnak.

Jövőre úticélunk Ausztria, amely földrajzi közelsége miatt talán a legérdekesebb, leghasznosabb célállomás lehet számunkra.

Érdekvédelmi tevékenységünk az elmúlt időszakban a következő fő vonalak mentén haladt:

Aktivitásaink / érdekvédelem

Fő tevékenységek:

  • oktatás (hatósági vizsga)
  • új elektronikus felügyeleti adatszolgáltatás
  • az „örökzöld” kgfb
  • biztosító megállapodások (alkuszi alapszerződés)
  • pr-tevékenység

Minden területen célunk, hogy a szektorral egészével egyeztetett, közös álláspontot alakítsunk ki.


Tavaly még a különböző felügyeleti munkacsoportok, bizottságok szerepeltek mint a szakma kommunikációs csatornái. Azóta sajnos ezek az egyeztető fórumok megszűntek.

Szövetségünk megszűnésük pillanatában vélte úgy, hogy semmiképpen sem szabad lemondanunk az egyeztetésekről, csak ezek után nekünk kell kezdeményezőnek lenni mindazokban a témákban, amik jelentősen befolyásolják életünket.

És talán nincs is az rendjén, hogy az állami szervektől várjuk el, hogy megszervezzék ezeket az egyeztetéseket.

Ma már biztos vagyok abban, hogy sokkalta jobb út, ha mi magunk vagyunk a kezdeményezők, és – a szakmai konszenzust követően – mi vonjuk be az illetékeseket ezekbe az egyeztetésekbe.

Ennek a, mondjuk ki, kényszer szülte felismerésnek , és az azt követő cselekvésnek az eredménye, hogy az egyeztetések nemhogy elmaradtak volna, hanem ha lehet, még sűrűsödtek, és egyúttal hatékonyabbak is lettek.

Így volt ez az oktatás és a gfb kapcsán egyaránt.

Nem állítom, hogy felhőtlen volt az elmúlt időszak, de azt igen, hogy eredményes. Nehéz volt, mert természetesen szövetségünk sem tökéletesen egységes. Tagjaink sokfélesége garancia erre. De ez egyáltalán nem baj. Éppen hogy jó, mert egy ilyen sokféle társaságban lehet felismerni a kompromisszumokra való törekvés szükségességét. Ezt lehet aztán továbbvinni szövetségen kívüli fórumokra, egyeztetésekre. Ez a felismerés tette lehetővé, hogy súlyunk, elismertségünk megnőjön a napi és a stratégiai egyeztetések során, legyen az a biztosítói, vagy éppen a felügyeleti, pénzügyminisztériumi egyeztetések terepe.

Úgy véljük, hogy a siker titka az a töretlen eltökéltség, amivel az érdekelt feleket párbeszédre hívjuk, és amivel sikerül is leültetni őket a tárgyalóasztalhoz.

És ebben törekvésünkben ma már nem vagyunk egyedül. A MABIASZ-ban kiváló partnerre leltünk az oktatási ügyek közös képviseletét illetően, és sikerült áttörni a MABISZ gátjait is, amikor a kfgb témája került terítékre.

Ezt látjuk egyébként az európai szövetségben, a BIPAR-ban is.

Szerintem nem kell ecsetelnem, hogy mennyire sokszínű egy ilyen európai szervezet, mennyire különböző az egyes országok helyzete, mennyire más a kulturális alap, és még sorolhatnám. Ennek ellenére mégis azt tapasztaljuk a BIPAR-ban végzett munka során, hogy igenis van lehetőség a konstruktív párbeszédre, a közös többszörösök megtalálására, a megegyezésre. És mindezt úgy, hogy a közös érdekek valóban előtérbe kerüljenek. Azt nem állítom, hogy az európai szövetség a jövőbe lát, azt viszont igen, hogy példaértékű az amit csinál, az, hogy tudatosan törekszik a jövő formálására, olyan jövőt célozva, amelyben a független közvetítőknek (brókereknek) nem mellékszerep jut.

Megragad minden lehetőséget arra, hogy meghallgassa az Unió meghatározó tisztségviselőit, és ugyanakkor el is mondja nekik a mi álláspontunkat, megvilágítva számukra a mi nézőpontunkból látható, egyértelmű igazságokat.

Az utóbbi időben azt tapasztalom, hogy már nem félni kell a jogalkotóktól. A feladat az, hogy érjük el, és azt követően pedig győzzük meg őket meglátásaink, elképzeléseink helyességéről.

Én látok fogékonyságot az ésszerű javaslatok elfogadására a szabályozói oldalon is.

Higgyék el nekem, ez a munka nagyon tudatos, én egyértelműen mintának tekintem, kulturáltságát és eredményességét illetően egyaránt. De mi is ma a legfontosabbnak tűnő cél, feladat?

Előrebocsátom, hogy véleményem szerint az európai törekvés, pontosan megegyezik a hazaival.

A BIPAR ma azt hangsúlyozza, és ezt véli a legeredményesebb eszköznek érdekei védelmében, hogy meg kell őrizni a szektorok közötti versenysemlegességet. Azt hiszem, ezzel az alapgondolattal csak azonosulni lehet.

Itt természetesen a pénzügyi szektor egyéb területeivel való versenysemlegességről van szó.

Akkor, amikor a biztosításközvetítők már Magyarországon sem csupán biztosítások közvetítésével foglalkoznak, hanem egyre szélesebb körben jelenik meg tevékenységükben a különböző pénzügyi termékek közvetítése, nem hiszem, hogy különösebben magyarázni kellene a törekvés helyénvalóságát.

Ugyanilyen könnyű belátni ezt, ha a nagyon is hasonló, egymást helyettesítő pénzügyi, illetve biztosítási termékekre gondolunk. És hogy még ragozzam egy kicsit, jól tudjuk, mennyire különböző követelmények vannak jelenleg is az egyes szektorokban, hogy másra ne, csak a képzettségi követelményekre, vagy a különböző kivételekre gondoljunk a közvetítőkre vonatkozó szabályozásban.

El kell érnünk, hogy a ránk vonatkozó újabb szigorítások helyett, a többi szereplő számára írjanak elő hasonló erősségű kötelezettségeket. A szabályozás, ha nem megy túl az ésszerűség és az életszerűség határain, akkor lehet szigorú, de legyen egyformán az. Azt hiszem, ez jogos kívánalom, és biztos vagyok abban, hogy ezzel kapcsolatban nem lehet elutasító egyetlen jogalkotó sem.

De térjünk vissza a mindennapi érdekvédelmi munkára!

Az egyes témákat siker és sikertelenség egyaránt jellemzi. Majd minden területről az mondható el, hogy az egyik szemünk sír, a másik nevet.

Nézzük az oktatást. Sokáig izgultunk azon, hogy egyáltalán megértik-e a szakmánkért is felelős tisztségviselő szakemberek, azt, amit el szeretnénk érni. Megértik-e, hogy nem könnyítéseket akarunk, hanem azt, hogy a képzettségi feltételek igazodjanak a való élethez, a szakmába való belépést ne lehetetlenítsék el. És akkor a versenysemlegességet még nem is említettem érvként.

De még időben megértették, és megváltoztatták az idevágó szabályozót. Aztán elvérezni látszott az ügy a végrehajtási rendelet megalkotásán, de hál’ Istennek mára ezen is túl vagyunk, ugyan itt már jelentős volt a késedelem.

A sorban következő témában sem volt felhőtlen minden. A szakma egyöntetűen üdvözölte az elektronikus adatszolgáltatást, hisz feldolgozható adatokra már olyan régen áhítoztunk. Ugyanakkor nem volt érthető számunkra az, hogy miért ilyen rendkívül bonyolultan fogták meg ezt a kérdést, belekeverve például az elektronikus aláírást is. Valószínűsíthetően az alkalmazott informatikai megoldás is bonyolultabb volt a kelleténél, legalábbis az előforduló és visszatérő hibákból mi csak erre tudunk következtetni. Persze nyilvánvalóan lehettek gondok az alkuszok felkészültségével is, tudjuk, hogy ezen az oldalon is van mód a fejlődésre.

A KGFB témakörében nagyon sok fordulón vagyunk túl, és kíváncsian várjuk, hogy mi is lesz ebből végül. A változtatásra már régóta megérett az idő, több helyen is tovább kell javítani a szabályozást, amelyre most erőt és elszántságot érzek a minisztériumban is. Biztos vagyok benne, hogy előbbre tudunk majd lépni a szabályozó egyértelműsége, a biztosítottak és a károsultak védelme területén is, persze ezt követően is lesz még pár olyan dolog, amit érdemes lenne lemásolni a nálunk előbbre járó országokról. Hogy mást ne mondjak, az elektronikus központi (ez nem feltétlenül jelent állami) kártörténeti nyilvántartást, vagy a szerződés beazonosításhoz nélkülözhetetlen azonosító alkalmazásának lehetővé tételét.

Nonszensz, hogy adatvédelmi indokok miatt ne használhassunk egy olyan alkalmas azonosítót, mint az adószám, az adóazonosító jel. Főképp akkor, amikor más tagállamokban ennek nincs akadálya. Reméljük, hogy az életbiztosítási területből hozott példánk jobb belátásra bírja a jogalkotókat. Ennyi haszna igazán lehetne a pénzmosás körüli őrületnek.

A biztosítói egyeztetésekbe nem igazán mennék most bele, ezen a területen is folyamatosan haladunk előre, ma már többnyire partnerként tekintenek ránk a biztosítók. Bár az igaz, hogy még mindig vannak sajnálatos kivételek is, akik még mindig nem értik meg, hogy nem egy „kitolósdi” játékot kell a független közvetítőkkel játszaniuk. A pr tevékenységünkről is csak annyit szeretnék elmondani, hogy minden egyes megszólalásunkban arra törekszünk, megítélésem szerint többségében sikeresen, hogy a sokat emlegetett biztosítási kultúra amúgy alacsony színvonalát egy kissé emeljük. Ez a szakma közös felelőssége, és egyúttal sikerének záloga, habár igaz, hogy ez csak hosszú távon megtérülő, éppen ezért talán nehezebben érthető, vállalkozás.

Ehhez a tájékoztató munkához minduntalan kérjük a média munkatársainak a segítségét is. Persze értjük mi, hogy a közszolgálat nehezebb, mint a napjainkra oly jellemzővé vált szenzációhajhászás. Ugyanakkor hiába általános ez az attitűd, mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy ez a tendencia mennyire sajnálatos.

De az alagút végén van azért fény, ezen a területen is vannak már szövetségeseink, akik nem feltétlenül csak a folyamatosan csökkenő biztosítási díjakban látják a jövő zálogát, hanem a szolgáltatás minőségének fontosságát is hajlandóak világgá kürtölni.

Gondoljanak arra, hogyan várhatnánk el az emberektől felelősebb gondolkodást az öngondoskodás területén, ha mi magunk felelőtlenül nyilatkozunk, cselekszünk!

Már tavaly is elmondtam, de ez azóta is hangsúlyos maradt, ezért megismétlem:

Ha ezen a területen tényleg előbbre akarunk lépni, akkor számunkra is fontos a transzparencia. Ha nem valami homályos dolgot akarunk közvetíteni ügyfeleink számára, hanem a velük való kommunikáció során arra törekszünk, hogy ügyfeleink a szükséges információk birtokába kerülhessenek, döntésüket megfelelő tájékozottsági szint mellett hozhassák meg, akkor hosszú távon mi is csak nyerhetünk.

Most pedig lássuk az elmúlt időszakot, a 2007-es esztendőt, a számok tükrében:


2007 – a számok tükrében

LEGNAGYOBB HIÁNYOSSÁG: Sajnos nem állnak még rendelkezésre hivatalos piaci adatok a biztosításközvetítői szektorról.

ENNEK HIÁNYÁBAN: FBAMSZ tagok adatszolgáltatása ad némi tájékoztatást a független biztosítási alkuszok teljesítményéről.


A szakma sajnálatos módon még mindig nem rendelkezik olyan adathalmazzal, amely egy-egy ilyen értékelés alkalmával felhasználható lenne arra, hogy a biztosításközvetítői piacról átfogó képet adjon. Szerencsére az idei adatszolgáltatás már olyan módszerrel folyt, hogy az lehetőséget teremt az adatok számítógépes feldolgozására, és így remélhetőleg azok publikálására is. Ahogy már előzőleg is említettem, a felügyelet ígérete szerint a keddi napon napvilágot látnak az első jellemző piaci adatok.

Addig is nézzük, mit mond a biztosítók szövetségének kiadványa a biztosítási szektorról, milyen adatok állnak szövetségünk rendelkezésére, és mit mond a felügyeleti regiszter.

A biztosítási piac fejlődése

A biztosítási szektor fejlődése az életágnak köszönhetően még mindig dinamikusnak mondható, ugyanakkor a non-life ágazat már megtorpanást mutat, az infláció körüli emelkedésre volt csak képes.

Ha a Magyarországon oly fontos gépjárműves területet szemléljük, akkor a következőket látjuk.

A biztosítási piac fejlődése

A verseny élesedését egyértelműen visszajelzik a számok. Mind a casco díjbevétel, mind pedig az állománydíj csökkent, a kárhányad pedig emelkedett.

A kötelező gfb-nél pedig csak minimális a díjbevétel emelkedés, a záró állománydíj stagnál, míg a kárhányad mutató itt is emelkedik. A verseny tehát olyan környezetben zajlik, amikor a jövedelmezőség csökken, ahelyett, hogy emelkedne. Ez is azt támasztja alá, hogy nincs más lehetőségünk, mint hogy innovatív gondolkodással, az öngondoskodási hajlam erősítésével, emeljünk a biztosítottsági rátán. Illetve a brókerek számára változatlanul igaz az az üzenet, hogy jobban kellene koncentrálniuk az életbiztosítási területre.

De nézzük mit mond a felügyeleti regiszter a közvetítőkről.


Regisztráció


A REGISZTERBŐL NÉHÁNY ADAT

A Felügyeletnél regisztrált alkuszcégek száma

Független alkuszcégek és többes ügynökök által

regisztrált gazdálkodó szervezetek száma

Összes regisztrált gazdálkodó szervezet

Független alkuszcégek és többes ügynökök

által regisztrált természetes személy száma (fő)

Összes regisztrált természetes személy száma (fő)

VÁLTOZATLANUL KIEMELT FIGYELMET KELL FORDÍTANI A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI SZAKOKTATÁSRA!

A hatósági vizsga bevezetése reményeink szerint csökkenti a képzettséggel nem rendelkező brókerek számát.


Kezdjük az alkuszok számának alakulásával. Az alkuszok száma tovább nőtt, mára meghaladja az 500-at, a darabszámos fejlődés tehát igen látványos.

A külföldi (határon átnyúló szolgáltatásra kész) társaságok még inkább szenderegnek, de jó pár fióktelep már megkezdte működését.

Az előző évekhez hasonlóan tovább nőtt a regisztrált gazdálkodó szervezetek száma, és ezzel összhangban nőtt a regisztrált természetes személyek száma is.

A hatósági vizsga lehetőségének birtokában mindenképpen nyugodtabban tekinthetünk arra a rétegre, akiknek még szükségük van az előírt képzettség megszerzésére.

Szövetségünk tagjainak adatszolgáltatásából kinyerhető adatokra rátérve a következőket láthatjuk.

Ez, hangsúlyozom, csak a teljesség igénye nélkül ad némi támpontot számunkra, mivel szövetségünk csak egy, bár jelentős szeletét adja az alkuszi piacnak.

Nézzük hát először a jutalékbevétel alapján felállított alkuszi sorrendet. Amint látható, viszonylag kevés a helycsere, az élmezőny többé-kevésbé állandó, ebben az évben csak keveseknek sikerült érzékelhető mértékben növelniük jutalékbevételeiket.

Amint már említettem, a biztosítási piac sem fejlődött valami eget rengetően nagyot, és ez kihatott az alkuszok által kezelt állomány nagyságára is. Szövetségünk tagjainak kezelt állománya kissé csökkent is a tavalyi adatokhoz viszonyítva, bár itt meg kell jegyeznem, hogy tavaly még nem az elektronikus adatszolgáltatás alapján készíthettük el az összesítést, így a tavalyi adatok valószínűsíthetően sokkal bizonytalanabbak, mint az idei értékek.

Mindenesetre ez figyelmeztető jel lehet a számunkra.

De fogjuk fel pozitívan a dolgokat, és ismételjük meg a tavalyi gondolatot. Az életbiztosítási területen – ha a grafikon szinte láthatatlan részére néznek rögtön szembeötlő -, hogy még mindig igen nagy az alkuszok fejlődési lehetősége.

FBAMSZ tagok adatai


Alkuszok sorrendje jutalékbevétel alapján – 2007*

* A 2008-as FBAMSZ adatszolgáltatás során megadott adatok alapján


Alkuszok sorrendje az összbevétel alapján – 2007*

* A 2008-as FBAMSZ adatszolgáltatás során megadott adatok alapján


A biztosítási alkuszpiac fejlődése (2002 – 2005 – 2006 - 2007)*

* A 2008-as FBAMSZ adatszolgáltatás során megadott adatok alapján, millió Ft-ban


A következő grafikon az alkuszok által kezelt díj megoszlását mutatja biztosítók szerint, méghozzá az életbiztosítási ágban. Amint látható az Excel program csodákra képes, pl. képes vagyok én is egészen mutatós kis grafikont bemutatni az alkuszok életbiztosítási teljesítményről, mindez csupán a függőleges tengely optimális skálázásán múlik.


Alkuszok által kezelt díj, biztosítótársaságok szerint – ÉLET ÁG, 2007*

* A 2008-as FBAMSZ adatszolgáltatás során megadott adatok alapján Következzék a nem-életági mutató, a kezelt biztosítói állományok szerint. A sorrend itt szintén keveset változott tavaly óta, bár van olyan biztosító, aki két helyet is képes volt előbbre lépni.


Alkuszok által kezelt díj, biztosítótársaságok szerint – NEM-ÉLET ÁG, 2007*

* A 2007-es FBAMSZ adatszolgáltatás során megadott adatok alapján


Szövetségünk súlyát hivatott mutatni a következő grafikon.

A FBAMSZ súlya a nem-élet ágban – 2007*

* Vonatkozó PSZÁF adatok, illetve a FBAMSZ adatszolgáltatás során megadott adatok alapján, ezer Ft-ban


Mint látható, még mindig a 2. legnagyobb biztosító vagyunk a nem-életbiztosítási rangsorban, persze csak képzeletben. Képzeletbeli grafikon ide, képzeletbeli grafikon oda, partnereinknek érezniük kell azt a potenciális erőt, amellyel rendelkezünk. Tapasztalatom egyébként azt mutatja, hogy ezzel mára már nincs is gond, hiszen partnerséget adunk a biztosítók számára, és cserébe partnerséget is kapunk tőlük.

Az ügyfelek megbecsülése mellett ez lehet sikerünk záloga.

Vissza a lap tetejére