A biztosításközvetítők, az alkuszok a biztosítótársaságok és az ügyfelek közötti kapcsolatot hivatottak megteremteni, Önök a biztosítótársaságok „meghosszabbított karjai”, akik hozzáadott értékként az ügyfelek számára személyre szabott tanácsadást végeznek. Az is tény, hogy a közvetítői szektor egyre nagyobb súllyal vesz részt a piac fejlődésében, alakulásában.

Az elmúlt hetek eseményei, a kibontakozó súlyos nemzetközi pénzügyi válság közepette, amely sajnos így vagy úgy, de mindenkit érinteni fog, akár magánemberként, akár üzleti szereplőként, engedjék meg nekem, hogy három fontos területre hívjam fel a figyelmüket, amelyek véleményem szerint most különös jelentőséget kapnak, bár mindig is a biztosítási-közvetítői tevékenység fundamentumait jelentették.

Az első és legfontosabb terület a felelősség. Felelősség az ügyfeleink iránt, felelősség a partnerek, azaz a biztosítók és a munkatársak iránt, és végül, de nem utolsósorban felelősség önmagunk, a saját jövőnk és családunk iránt.

A második terület a bizalom. Bizalom az ügyfeleink iránt, hogy megismerjük őket és legyünk annak tudatában, hogy szolgáltatásainkkal jót teszünk, segítünk nekik a biztonságos jövő megteremtésében. Bizalom a partneri kapcsolatokban, bízzanak a partnereikben, a biztosítókban, hogy jó termékeket, szolgáltatásokat nyújtanak, és bízzanak saját munkatársaikban. Mindez egészséges önbizalom és hit nélkül elképzelhetetlen. Fontos, hogy bízzunk magunkban és higgyünk abban, amit csinálunk!

A harmadik terület pedig a tudás, a hozzáértés. Adhat-e hiteles, megbízható befektetési tanácsot ügyfelének az, aki nem képzi magát folyamatosan, aki nem ismeri a piaci trendeket, a legújabb termékeket, s nem rendelkezik alapos termékismerettel? A közmondás ránk is igaz: A jó pap holtig tanul. És még az sem elég, ha mi tudatában vagyunk annak, hogy jó ügyet szolgálunk. Ügyfeleink számára is át kell adnunk tudásunkat, meggyőzni őket az öngondoskodás fontosságáról, mert hosszú távon csak ez lehet a kölcsönös boldogulásunk alapja.

Ez a mi közös missziónk: bizalmat építve, felelősségteljesen, legjobb tudásunk szerint ügyfeleinket szolgálni!

Köszönöm figyelmüket.

Püski András

MABIASZ elnök

Tisztelt Elnök Urak!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnökeként őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit, aki megtisztelte jelenlétével ezt a rendezvényt.

Köszönöm, hogy eljöttek és növelik rendezvényünk színvonalát. Ha egy kicsit visszatekintünk az időben, akkor jól látható, hogyan fejlődött, hogyan formálódott ez a konferencia.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének konferenciájából hogyan lett mára a magyar biztosítási szakma legnagyobb súlyú seregszemléje. Olyan találkozó, ahol mindenki megjelenik, aki számít a szakmában. Mindenki megjelenik, aki tenni akar valamit a magyar biztosításügyért, akinek fontos az, hogy Magyarországon európai szintű és színvonalú biztosítási kultúra alakuljon ki, akinek fontos az, hogy a biztosítási szakma elfoglalja méltó helyét a magyar társadalomban és megfelelő súllyal rendelkezzen a döntéshozó rendszerekben.

Igen, véleményem szerint bátran mondhatjuk azt, hogy mára a biztosítási piac szereplőinek legnagyobb, legfontosabb konferenciája lett, amit jól példáz az, hogy itt és most a szakmai szövetségek elnökei a legnagyobb összhangban köszöntik Önöket.

Fontos, hogy kiemeljem ezt a két fogalmat: szövetség és összhang. Bár igazi piacgazdaságban élünk és dolgozunk, a valós piaci rivalizáció mellett rá kellett jönnünk az együttműködés és az összefogás szükségességére.

Az alkuszi társadalom jelentős része rájött arra, hogy szükség van bizonyos szinten az összefogásra, hiszen egymással együttműködve még hatékonyabban léphetünk fel érdekeink érvényesítése érdekében. Nagyon jól mutatja ezt a két alkuszszövetség kapcsolatának fejlődése is, hiszen tudjuk, nagyon is jól tudjuk, hogy alapvető érdekeink – a különbözőségek megtartása és tiszteletben tartása mellett – azonosak. Így aztán természetesen elkezdtünk egyfajta összhangot teremteni a két alkuszszövetség között, összhangot azokban a feladatokban, ahol a természetes érdekazonosság megjelenik. Ezeken a szinteken, ezen a síkon – véleményem szerint egyre hatékonyabban – segítjük egymást, és végső soron szövetségünk tagjait.

Úgy gondolom, hogy a jövő vagy talán a közeljövő egyik nagy kihívása, hogy sikerül-e ezt az együttműködést kiszélesíteni, és a Magyar Biztosítók Szövetségével is hatékonyabb szakmai összhangot teremteni annak érdekében, hogy a biztosítási szakma még elismertebb legyen Magyarország lakosai, az egyszerű emberek és a vállalatok, vállalkozók körében.

Meg vagyok győződve arról, hogy többet kell tennünk azért, hogy valóban európai szintű biztosítási kultúrát hozzunk létre ebben az országban. Olyan biztosítási kultúrát, ahol az emberek a biztosítás szó hallatán nem legyintenek sokatmondóan, és nem azt mondják, hogy úgysem fizet a biztosító, hanem meg vannak arról győződve, és tudják, hogy számukra milyen fontos, hogy megfelelő biztosítási rendszer védje, óvja életüket és vagyonukat.

Úgy gondolom, hogy ez a konferencia hozzá fog járulni a hazai biztosításügy fejlődéséhez, a biztosítás népszerűségének növeléséhez. Biztos vagyok benne, hogy ismét sokat fogunk tanulni az elhangzottakból, és kívánom, hogy minden kedves részt vevő kolléga érezze nagyon jól magát ez alatt a néhány nap alatt.

Köszönöm figyelmüket.

Papp Lajos

FBAMSZ elnök

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves vendégeink!

A rendezvény házigazdájaként szeretettel és tisztelettel köszöntöm minden kedves vendégünket, meghívott előadóinkat, a sajtó munkatársait, biztosítókból érkezett kollégáinkat, a Pénzügyminisztérium és a Felügyelet képviselőit és természetesen alkusztársainkat.

Külön tisztelettel köszöntöm Eric Galbraith urat, az angol brókerszövetség igazgatóját, aki nemrég szövetségünk képviselőit látta vendégül Glasgow-ban, most pedig mi mutathatunk meg számára valamit magunkból, ízelítőt adva a magyar biztosítási valóságból, bízva abban, hogy sikerül jó benyomást keltenünk a hazai biztosítási szakma egészéről.

Kérem, használják ki a lehetőséget, és bátran cseréljenek eszmét skót barátunkkal, aki, ahogy azt majd az előadásából is láthatják, igen nagy tapasztalattal rendelkezik szakmánkat illetően.

Ahogy a kivetítőn láthatják, ez immáron az 5., jubileumi biztosításszakmai konferencia és kiállítás. Természetesen nem azért tettem zárójelbe a 13. alkusztalálkozó megnevezést – amely természetesen szintén fedi a valóságot –, mert kevésbé tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy ez a találkozó hagyományosan az alkuszok találkozójaként indult, és így is vonult be szakmánk köztudatába, és nem is azért, mert babonás lennék, és nem igazán szeretném a 13-as számot hangsúlyozni. (Biztos vagyok benne, hogy Anna szokásosan magas színvonalú szervezésébe, amelyet ezúton is köszönök, most sem csúszik majd be hiba.)

Nem, egyértelműen nem ez az ok. Büszke vagyok arra, hogy ez a szakmai fórum az alkuszok, szövetségünk akkori vezetése, tagjai kezdeményezésének köszönhetően indult „útjára”. Ugyanakkor mára tény, hogy ez az összejövetel már régóta nem csupán a brókerek konferenciája. Ezt nem én állítom, hanem maga a szakma tartja így.

Ez a fórum a szakma legnagyobb összejövetele, ahol a komoly szakmai eszmecserék mellett lehetőségünk nyílik baráti beszélgetésekre is, egymás jobb megismerésére attól függetlenül, hogy a biztosítási, vagy ma már inkább így helyes, a pénzügyi élet melyik területén is tevékenykedünk. Személyes véleményem szerint ez utóbbi nagyon is hozzátartozik ahhoz, hogy egyre rohanó világunkban, az eredmények kötelező hozása mellett, egy kicsit jól is érezzük magunkat. Azt gondolom, minden ilyen esemény hozzá tud járulni ahhoz, hogy erőnk legyen a mindennapos „harcok” során, ahol ezt a küzdelmet nem arctalan hősök vívják, hanem egymást tisztelő hús-vér emberek.

De visszatérve a megnevezés magyarázatára hangsúlyozni szeretném, a konferencia mellett a kiállítás szó jelentőségét is. Öt éve, amikor a lengyel kollégáktól hazatérve elhatároztuk, hogy elcsenjük módszerüket, azt a célt tűztük ki, hogy a résztvevők számát növeljük, új színt vigyünk ebbe az amúgy is színes forgatagba. A résztvevők számára gondolva, látva a teremben helyet foglaló kollégák sokaságát, azt hiszem, bátran kijelenthetjük, hogy a jubileumi találkozóra elértük célunkat.

Persze idén is van változás, és nem csak azért, mert örökös változásban éljük életünket, hanem azért is, mert hiszünk abban, hogy a változtatásra való hajlandóság maga is nyitottságot mutat, és egyben nyitottságot szül. E nélkül a képesség nélkül talán nem is lehetünk igazán sikeresek munkánk során.

Amint hallhatták, immár nem egyedül köszöntöm Önöket, hanem a MABIASZ (a másik brókerszövetség) és a MABISZ (a biztosítók szövetségének) elnöke is elfogadta meghívásunkat, és az elnök urak nem csak meghívott vendégként vannak jelen ezen a konferencián, hanem tevékeny részesei is konferenciánknak. Köszönöm megnyitó szavaikat. Együttműködésünk persze nem innen datálódik. Februárban, a közgyűlésünket követő szintén hagyományos bálon, a két brókerszövetség már együtt köszöntötte a megjelenteket. Azt hiszem megértettük, hogy csak együtt vagyunk igazán hatékonyak az érdekvédelem területén, és az igazán fontos kérdésekben, fontos pillanatokban a közös fellépés nem jelenti a szövetségek összemosását, ahogyan Püski elnök úr is említette, ez csupán összhangot jelez, közös érdekeink világos felismerését igazolja vissza.

Nagy örömömre szolgál, hogy az utóbbi időben egyre nyitottabb a párbeszéd a biztosítók szövetségének munkatársaival is. Mára már nem tűnik utópiának az a réges-régi gondolatunk, hogy folyamatos párbeszéd mellett, szakmánk szereplőivel közösen, ésszerű kompromisszumokat hozva, egymást tiszteletben tartva mi irányíthatjuk szakmánk sorsát, nem feledve, hogy ehhez meg kell találnunk a megfelelő hangot a biztosítási területet szabályozó ellenőrző szervekkel is.

Talán az sem kincstári optimizmus, hogy mind a Pénzügyminisztérium, mind a felügyelet megértette törekvésünk lényegét, és mára velük is kiegyensúlyozott párbeszédet folytatunk. Reményeim szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a Pénzügyminiszter úr elfogadta meghívásunkat, és a gálavacsorán pohárköszöntőt mond meghívott vendégeink, a szakma tiszteletére.

A fenti gondolatok jegyében kívánok mindannyiuknak kellemes ittlétet, kívánom, hogy közösen lépjünk előbbre munkánkat illetően.

Meghívott előadóinknak előre is köszönöm előadásaikat, amelyek megítélésem szerint jó alapot adnak majd a holnapi, igen tartalmasnak ígérkező szakmai napnak.

Megtisztelő figyelmüket nagyon köszönöm.

Vissza a lap tetejére