– A kormány kibővítené a PSZÁF határkörét. A Felügyelet megtilthatná például a shortolást vagy a kockázatos pénzügyi termékek piacra kerülését. Mi erről a véleménye?

– A világ a pénzügyi válsággal jelentősen megváltozott, ehhez minden országban alkalmazkodni kell. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is szakértői egyeztetések folynak arról, hogy ezekben a válságos időkben milyen hatásos szerepe legyen a felügyeleteknek. Alapvető, hogy olyan hatáskörük legyen, hogy ne csak akkor avatkozhassanak be, ha a baj már megtörtént, hanem akkor is, ha látszik a bekövetkezés veszélye. Tekintettel arra, hogy a Felügyelet nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó csak remélni tudom, hogy javaslataink a Kormány szándéka szerint jogszabályokba megjelenő valósággá válnak. A hatásos, a várható kockázatokat is figyelő felügyeleti munka ugyanis a piac egészének biztonságát szolgálná. Az ilyen preventív helyzetben hozott döntések persze könnyen vita tárgyát képezhetik, de ezt a felelősséget a Felügyeletnek fel kell vállalnia, hiszen a döntés helyességét többnyire csak később lehet igazolni.

– A tervezett közös európai pénzügyi felügyelet hogyan illeszkedik ebbe?

– Ami ma történik a pénzügyi piacokkal a világban, az országos szinten már nem kezelhető. A Jacques de Larosiere vezette bizottság jelentése szerint ezért kell létrehozni egy integrált összeurópai felügyeletet. A magyar miniszterelnök az egységes európai felügyelet gondolatát az elsők között vetette fel tavaly, ezt követően a Felügyelet novemberben kidolgozta az egységes európai felügyelet kialakításának megvalósítható kereteit és ütemtervét. A bizottság javaslata logikájában, ütemezésében 80 százalékban megegyezik a Felügyelet által készített dokumentumban foglaltakkal. Már csak ezért is a Felügyelet üdvözli és támogatja az erre irányuló munkák megindulását..

– Hogyan állapítaná meg a Felügyelet, hogy mekkora a kockázat, ha maguk a piaci szereplők sem voltak képesek erre?

– A pénzügyi szolgáltatók üzleti modelljének megismerésével, megértésével pontosabban látható a Felügyelet számára, hogy mi mennyire kockázatos. Így előfordulhat, hogy maga a pénzügyi tevékenység briliáns logikára épül, viszont a szolgáltatás egy olyan fogyasztói kört ér el, amely nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja mérni a kockázatokat. Ilyenkor többek között a Felügyeletnek kell megvédenie a fogyasztókat az esetleges felelőtlen döntésektől. Az amerikai tőzsde- és értékpapír-felügyeletnek (SEC) például van olyan hatásköre, hogy a fogyasztók egy csoportjára megtilthatja egyes pénzügyi termékek értékesítését.

– Milyen termékektől kell megvédeni a magyar fogyasztókat?

– A bonyolult, nagyon nehezen átlátható termékek kockázataival csak a fogyasztók szűk rétege van tisztában. A befektetési alapokkal kombinált betéteknél például – ha lenne erre vonatkozóan felhatalmazásunk – azt javasolnánk, például, hogy csak meghatározott összeg (pl. 5 millió forint) felett lehessen értékesíteni.

– A shortolás megtiltásról mit gondol?

– Jelenleg nem tiltja jogszabály, hogy valaki úgy kereskedjen, hogy nincs a birtokában az értékpapír. Ha nagyon koncentráltan élnek ezzel a módszerrel, annak komoly következményei lehetnek. Például előfordulhatna, hogy a magyar brókercég, amelyik a megbízást végrehajtja, nem lenne képes a Központi Elszámolóház és Értéktárba (KELER) határidőre leszállítani a papírokat, akkor gondok lehetnének az elszámolásokkal, és hozzá kellene nyúlni a KELER tartalékaihoz. Ennek megelőzése, megakadályozása érdekében a Felügyeletnek kellene rendelkeznie átmeneti beavatkozási lehetőséggel. Ez is annak, a felügyeleti megerősítését ígérő csomagnak a része, amelyről már beszéltünk. Hangsúlyozom: a Felügyelet jogalkalmazó, a jogszabályokat tartja be maradéktalanul. A hatásosabb felügyeleti munkához tehát a jogszabályi feltételeket kell megteremteni.

– Az ingatlanalapoknál beavatkozott a PSZÁF. Nagy botrányt is kavart ezzel.

– Az ingatlanalap az egyike azon kevés esetnek, amikor a Felügyeletnek van joga megelőző lépéseket tenni, ha úgy látja, hogy ez a piac biztonsága érdekében indokolt. Mi éltünk ezzel a joggal, és 10 napra felfüggesztettük az alapok forgalmazását.

– Korábban nem látták az ingatlanalapok veszélyeit? Miért engedélyezte például a Felügyelet, hogy a konstrukciók T+3 napos visszaváltási határidővel működjenek?

– Jogszabály ezt lehetővé tette, lehetőséget adva akár T+3 napos visszaváltásra is. Az alapkezelők ezzel éltek és sokáig jól is működtek, tavaly szeptemberben kaptuk az első jelzéseket, hogy az erősödő tőkekivonások miatt gondok lehetnek. November 7-én éppen a Világgazdaságban volt egy oldal, amelyiken két hír szerepelt: az egyik arról szólt, hogy Németországban kilenc ingatlanalapot függesztettek fel, a másik pedig arról, hogy a hazai ingatlanalapokból mennyi tőkét vontak ki. Az előzményeket is figyelembe véve ezek után nincs mit csodálkozni a döntésünkön.

– A befektetők azonban nem elégedettek a PSZÁF döntésével.

– Éppen a befektetők érdekében vállalnunk kell a konfliktusokat. Olyan döntést nehéz hozni, ami mindenkinek jó. Ennél a befektetésnél általában úgy viselkedtek az emberek, mintha az nem lett volna kockázatos, pedig az volt. Nem lehetett volna meglepetés a befektetők számára, hogy az ingatlanokat nem lehet három nap alatt értékesíteni, és hogy az áruk sem garantált. A pénzügyi termékek értékesítésénél nagyon fontos a tájékoztatás, ezért a 10 napos felfüggesztés egyik indoka éppen az volt, hogy kötelezzük az alapkezelőket a befektetők teljesebb körű tájékoztatására.

– Amerikában is előfordult, hogy a bankok kockázatmentes, likvid befektetésként értékesítettek bizonyos konstrukciókat. Ott az SEC kötelezte őket, hogy névértéken vásárolják vissza a befektetéseket az ügyfelektől. Itt viszont úgy tűnik, a befektetők viszik el a balhét.

– Az értékesítők elképzelhető, hogy sokszor nem mondták el szóban, részleteiben az ügyfélnek a kockázatokat. Az alapok tájékoztatói azonban tartalmazzák a kockázatok leírását az árak alakulásától a likviditási kockázatokig. Az amerikai bankok bizonyos termékekről azonban sehol nem közölték, hogy kockázatosak, így ott jogilag más volt a helyzet.

– A többi befektetési termékek hozama is gyenge lett. Kell-e ezt a Felügyeletnek kezelni?

– A panaszok száma megnőtt, és az ingerültség is egyre nagyobb, ami a helyzet változása miatt érthető, bár a szolgáltatások színvonala nem esett vissza ugyanekkora mértékben. Mi többek között a honlapunkon is próbáljuk felvilágosítani a fogyasztókat, emellett arra kényszerítjük a szolgáltatókat, hogy adjanak minél több információt az ügyfeleknek.

– Hétfőn lépett hatályba az uzsoráról szóló törvény. A Providentet fel is jelentették ez alapján. A felügyelet mit gondol erről?

– A Felügyelet meghirdette a 2009. évi prioritásait és a felügyelési tevékenység középpontjaiba ezt állítottuk. Ez az uzsora esetében két ponton is találkozik a törvénymódosítás szándékaival, nevezetesen a stratégiák elemzésénél, és a tisztességes üzleti magatartás megkövetelésénél. Ennek megfelelően a Providentnél is meg kell nézni, hogy a szabályokat betartva bánik-e az ügyfelekkel a hitel nyújtásakor, másrészt, hogy tisztességes-e a piaci magatartása. Ha azt látjuk, hogy a szerződési feltételek egyoldalúak, aránytalanok és az uzsora hatálya alá tartoznak, akkor intézkedünk, és mi magunk teszünk feljelentést.

– A bankok egyoldalú szerződésmódosítását is sokan kifogásolják manapság. Ebben mi az álláspontjuk?

– Már 2006-ban kiadtunk egy nem kötelező érvényű ajánlást, amelyben felhívtuk a szolgáltatók figyelmét arra: tegyék világossá az ügyfelek előtt, hogy pontosan mitől változnak a kondíciók. Az ajánlást a hitelintézetek tömegesen nem alkalmazták, ezért egyetértünk azzal, hogy ezt foglalják jogszabályba.

– A legproblémásabb termék mostanában valószínűleg a devizahitel. Mennyiben növeli ez a bankok működési kockázatát?

– Működési kockázat szempontjából mindegy, hogy milyen devizában zajlik a hitelezés. Ami nem mindegy, hogy a hitelfelvevők életében milyen szerepe van a devizának. A bankok portfóliója egyrészt a forint gyengülése miatt romlik, és amiatt is, hogy nő a munkanélküliség, ami a forinthitelek minőségét is rontja.

– A bankok megállapodtak a kormánnyal tavaly ősszel arról, hogy bizonyos engedményekkel segítik a devizahiteleseket. Több bank azonban állítólag nem tartja be a paktumot. Ellenőrzik, esetleg szankcionálják ezt valamilyen módon?

– Megállapodást betartani szokás és nem szankcionálni. Mi a panaszok értékelésénél, a panaszkezelési statisztika készítésénél külön is figyelemmel leszünk azonban a megállapodások betartására. Ha gondokat látunk, akkor jelezzük a megállapodást aláíró feleknek, közvetlenül is figyelmeztetjük a bankot, hogy a panaszosok szerint nem tartják be a megállapodást. Ha sűrűn érkeznek ilyen panaszok, nyilvánosságra hozhatjuk akár a piaci szereplő nevét is. Mindenkinek érdeke a megállapodást betartó, egységes és elfogadható gyakorlat létrehozása, a felügyelet különböző eszközeivel ezt segíti.

– Mennyire követi most szorosabban a Felügyelet a piaci szereplők tőkehelyzetét?

– Mindig így teszünk azzal, de most alaposabban átnézzük azokat az elemeket – például a likviditást, az eszközkészletet –, amelyek a tőkehelyzetre is hatással lehetnek. Ha ugyanis csak azt vizsgáljuk negyedévről negyedévre, hogy megfelel-e az adott cég a tőkekövetelményeknek, nem végezzük jól a munkánkat. Azt is figyelnünk kell, hogy a jövőben, dinamikájában figyelve biztonságosan működik-e a piaci szereplő.

– Melyik piaci szegmensben lehetnek nagy problémák?

– Jelenleg sem a bankoknál, sem a biztosítóknál, sem a tőkepiacon nem látunk olyan problémát, amely lényegi kockázatnövekedést jelentene a magyar pénzügyi szektor tőkeellátottsága a jelenlegi aktivitást figyelembe véve stabil. A betétesek teljes biztonságban vannak, és a pénzügyi rendszer szereplőinek működése sem veszélyeztetett.

– A MÁV ÁBE körüli botrányban a Felügyelet felelősségét is felvetették, emiatt 19 munkatársuk ellen kezdődött vizsgálat. Hol tart ez?

– Mostanában fejeződik be. Ez azonban nem fegyelmi vizsgálat. Létrehoztunk egy közvetlenül nekem jelentő, független belső ellenőrzési részleget, amely az eljárások szakmai megalapozottságát vizsgálja. Ha a vizsgálat arra a megállapításra jut, hogy valaki személyesen felelős, akkor kell lefolytatni ellene egy fegyelmi eljárást.

– Lezáródhat úgy is a vizsgálat, hogy nem lesz személyes felelős? Ezt reálisnak tartaná?

– Hangsúlyozom, hogy a vizsgálatok még nem záródtak le, tehát a végeredményt nem szeretném prejudikálni. Elvileg természetesen elképzelhető, hogy ha nem szándékosan követte el az illető a hibát, hanem az a nem megfelelő eljárásrendet követve következett be, akkor a személyi felelősség nem biztos, hogy fennáll.

– Indítottak pert a MÁV ÁBE-ügyfelek a Felügyelet ellen?

– Hallottam olyanról, hogy valaki fenntartotta magának ezt a lehetőséget.

– A problémás piaci szereplőkre kirótt PSZÁF-bírságok elég alacsonyak. Miért?

– A felügyeleti bírságok mértékét jogszabályok határozzák meg. A szankcionálás azonban nem kizárólag a bírságot jelenti. A rendkívüli intézkedések között ott van a számlák zárolása, és akár az engedélyek visszavonása is. Azon persze el lehet gondolkodni, hogy érdemes-e a bírságokat harmonizálni úgy, hogy hasonló helyzetekben a versenyhivatali, a fogyasztóvédelmi és a felügyeleti bírságok hasonló összegűek legyenek.

– Legutóbb az HSBC-re piacbefolyásolás miatt kirótt 80 millió forintos bírságnál volt olyan érzésünk, hogy nevetségesen alacsony?

– A szankciónak a bírság nagyon kicsi része. Az HSBC-re a magyar felügyelet nem tudna olyan bírságot kiszabni, ami igazán jelentős lenne a jövedelméhez képest, de nem ez a lényeg. Erről a bírságról tucatnyi embernek kell majd igazoló jelentést írnia, el fog jutni a legfelsőbb vezetőségig, belső vizsgálat lesz belőle, és ez megtörténne akkor is, ha két forint lenne a büntetés. Ettől függetlenül én is el tudnék képzelni nagyobb bírságokat.

– A vállalkozói számláknál a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok határideje lejárt, a bankoknak zárolniuk kellett volna ezeket a számlákat, ám a sajtóban megjelent hírek szerint nem tették meg. A Felügyelet tud erről?

– A jogszabály azt mondja ki, hogy ilyen esetben 2009. január 1-jétől zárolni kell a számlákat. Folyamatosan vizsgáljuk, hogy a piaci szereplők betartják-e a jogszabályokat. Viszont egyelőre még nem megyünk ki ez ügyben helyszíni vizsgálatra, mivel nem lenne szerencsés, hogy az egyik nap életbe lép a jogszabály, és másnap pedig már közli is a hatóság, hogy azt ki nem tartotta be.


www.pszaf.hu

Az interjú rövidített verziója a Világgazdaság 2009. március 5-i számában jelent meg.

Vissza a lap tetejére