A Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach az egyetlen olyan kiadvány a hazai könyvpiacon, amely a teljes magyar pénzügyi intézményrendszer bemutatására törekszik. Az eltelt 18 év alatt az almanach immár 80 magyar és angol nyelvű kötetben, több tízezer oldalon, egységes szerkezetben tekintette és tekinti át a hazánkban működő pénzügyi szervezetek történetét, tevékenységét, stratégiai elképzeléseit, valamint mutatja be a társaságok pénzügyi adatait és vezető testületeinek összetételét. A kiadvány szereplői között – a biztosítási szektor képviselőin túl – megtalálhatók a hitelintézetek, a nemzetközi pénzügyi szervezetek magyarországi képviseletei, a lízing- és faktoringtársaságok, a pénztárak, a tőzsde és a tőzsdei kibocsátók, a brókercégek, a befektetésialap-kezelő társaságok, a könyvvizsgálók, a szakmai-érdekvédelmi szervezetek és még sokan mások. A XVIII. évfolyam magyar és angol nyelvű kötetében mintegy 1100 oldalon összesen csaknem 1000 szervezet adatai szerepelnek.

Az almanach struktúrája idén több ponton átalakult. A legjelentősebb változás, hogy a XVIII. évfolyam kötetét 18 rövid tanulmány, szektorelemzés vezeti be, amelyeket állami vezetők (Veres János pénzügyminiszter, Kovács Árpád ÁSZ-elnök), pénzügyi intézmények vezetői (Varga Csaba PSZÁF-főigazgató, Simor András jegybankelnök, Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke) valamint szövetségek, érdekképviseletek elnökei, főtitkárai (a teljesség igénye nélkül: Demján Sándor, Trunkó Barnabás, Mohai György, Temmel András, Lukács János…) jegyeznek. E tanulmányok több mint hatvan oldalon jó áttekintést adnak az egyes szektorokban történt elmúlt évi változásokról, és több elemzés az egészen közeli múlt eseményeit is górcső alá veszi.

E tanulmányok között részletesen foglalkozik a biztosítási szektor elmúlt évi teljesítményével Trunkó Barnabás MABISZ-főtitkár elemzése. Írásában az általános gazdasági helyzet áttekintése után a jogi környezet változását veszi górcső alá. Mint írja: a Biztosítási Törvény (Bit.) legjelentősebb módosítását az EU 5. számú gépjármű-biztosítási irányelvének átültetése jelentette. A Bit. – a két szolvencia-irányelvnek megfelelően – újraszabályozta a biztosítók számára előírt biztonsági tőke nagyságát: 3 millió 200 ezer euró minimális biztonsági tőkével kell rendelkezniük az életbiztosító részvénytársaságoknak és a felelősségbiztosítást is művelő nem életbiztosító társaságoknak, 2 millió 200 ezer euróval pedig a többi nem életbiztosítással foglalkozó részvénytársaságnak. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kínáló egyesületeknek a részvénytársasági minimális biztonsági tőke 75%-ával kell rendelkezniük.

Fontos változás volt, hogy a törvény pontosította a biztosításközvetítők fogalmát, nyilvántartási, illetve képzési szabályait. A nemi megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelvben rögzített opciós lehetőség pedig bekerült a magyar jogrendszerbe. Ennek alapján – hasonlóan az Európai Unió legtöbb országához – a magyar biztosítók továbbra is használhatják a nemi hovatartozást díjalakító tényezőként, amennyiben ezt megalapozó statisztikákkal rendelkeznek, és ezeket nyilvánosságra hozzák.

Trunkó Barnabás részletes elemzést adott a biztosítási piac alakulásáról is. Adatai szerint a hazai piacon 31 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság működik, a biztosítóegyesületek száma: 35. Az EU csatlakozást követően 13 tagállami biztosító létesített hazánkban fióktelepet. Az újonnan felvett tagországokhoz hasonlóan hazánkban is mintegy 400 tagállambéli biztosító regisztráltatta magát határon átnyúló szolgáltatás formájában végzendő biztosítási tevékenységre.

A biztosítási szerződések darabszáma 2007 év végén 13 millió 851 ezer darab volt. Az életbiztosítási szerződések száma 1,7%-kal csökkent, a nem életbiztosításoké 1,4%-kal emelkedett. A nonlife ágon belül a vállalkozói vagyonbiztosítások száma 8%-kal emelkedett. A lakossági vagyonbiztosítások száma 2,6%-kal, a gépjármű-biztosítások száma összességében 2%-kal nőtt (ezen belül gépjármű-felelősségbiztosítások száma 2,1%-kal, a casco-biztosítások száma pedig 1,4%-kal emelkedett.)

2007-ben a biztosítók díjbevétele 930 341 millió forint volt, ami 12,1%-kal magasabb az előző évinél. A növekedés üteme az inflációt 4,1 százalékponttal, a GDP növekedési ütemét 5,5 százalékponttal haladta meg. A piaci részesedés alakulásáról is beszámolt a szektortanumány. Eszerint továbbra is piacvezető Allianz Hungária Biztosító Zrt. piaci részesedése 2007-ben 19,7% volt, a második helyen az előző a Generali-Providencia Zrt. áll (14,9%). A harmadik a kizárólag személybiztosításokkal foglalkozó ING Biztosító Zrt. 13%-os piaci részesedéssel. A negyedik helyen továbbra is az OTP Garancia Biztosító Zrt. maradt (9,7%), az ötödiken pedig az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. áll. A TOP 5 együttes részesedése az előző évi 69,3%-ról 65,6%-ra mérséklődött, a piaci koncentráció 2007-ben is tovább csökkent.

A biztosítók vagyona jelentős mértékben, közel 10%-kal gyarapodott, 157 milliárd Ft-tal nőtt az előző évihez képest. A biztosítók biztosítástechnikai tartaléka 2007 végén 1 453 832 millió Ft volt, amelyből 855 426 millió Ft-ot tett ki az életbiztosítási díjtartalék. A biztosítók saját és idegen vagyonának együttes nagysága 1 766 317 millió forint volt.

A befektetésekben az állampapírok domináns szerepe továbbra is érvényesült; az összes befektetés 67,2%-át ez tette ki. A banki betétek, illetve a bankok által kibocsátott értékpapírok aránya (6,2%) az előző évihez képest megduplázódott. Az ingatlanok, ingatlan befektetési jegyek részaránya gyakorlatilag nem változott, továbbra is szerény (2,1%). A részvények aránya az előző évi 7,0%-os részarányhoz hasonlóan alakult, az összesített portfólióban az év végén 6,9%-ot képviselt. Az önkormányzatok, illetve más szervek által kibocsátott értékpapírok aránya 13,7%-ra emelkedett. A kötvénytulajdonosoknak nyújtott kölcsönök a befektetéseknek mindössze 0,5%-át tette ki.

A szektorszintű biztosítástechnikai eredmény 2007-ben 32,0 milliárd forint, adózott eredmény 56,2 milliárd Ft volt. A társaságok 39,1 milliárd Ft osztalékot fizettek ki, a mérleg szerinti eredmény 17,0 milliárd Ft volt – olvasható Trunkó Barnabás tanulmányában, a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach XVIII. évfolyamának kötetében.

A Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach kötetei az évek során több ezer szervezethez, intézményhez, vállalathoz és magánszemélyhez jutottak el, fontos információkat nyújtva számukra. Külföldön immár 18 országban van jelen a kiadvány. A magyar és angol nyelvű kiadvány megvásárolható a TAS Kiadó szerkesztőségében (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 24. II/4/A), illetve megrendelhető telefonon (354-16-08), faxon (354-06-22) vagy e-mailen (s.toth@tas.hu).

Vissza a lap tetejére