Gépjármű-biztosítási tendenciák 1995–2006

Kovács Norbert

A kilencvenes évek második felében a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése, a gazdasági stabilizáció, az öngondoskodást erősítő és szorgalmazó gazdaságpolitikai döntések, a biztosítótársaságok egyre intenzívebbé váló termékértékesítése, a régi életbiztosítási szerződésállomány cseréje, átdolgozása mind az életbiztosítási üzletág díjbevételeinek dinamikus növekedését idézte elő. Ezzel párhuzamosan a korábban – díjbevételek szempontjából feltétlenül – domináns nem-életbiztosítások részesedése a biztosítási piac összes díjbevételein belül évről évre csökkent. A nem-életbiztosítási üzletág bevételein belül ugyanakkor meghatározó szerepe volt/van a gépjármű-biztosítási díjbevételeknek. Éppen ezért van jelentősége annak, hogy a gépjármű-biztosítás átalakulási folyamatait figyelemmel kísérjük. A tanulmány megírásának két további mozgatórugója is van. Az egyik az, hogy évek óta minden évben jelentős eseménynek számít a biztosítási piacon a „gépjármű kampány”. A másik pedig az, hogy nem készült még hosszabb időszakot elemző, áttekintő munka a gépjármű-biztosítási piacról. Éppen ezért e tanulmány célja azon fő tendenciák bemutatása, melyek a kilencvenes évek közepétől az átalakulóban lévő gépjármű-biztosítási üzletágat jellemzik. Érdemes megvizsgálni, eredményezett-e az 1998-tól elinduló gépjárműpiaci díjliberalizáció jelentős változásokat, átalakult-e a vezető szereplők összetétele, módosult e számottevően súlyuk és jelentőségük?

Ezen kérdésekre e tanulmány keretében piacszerkezeti elemzési módszerekkel dolgozva történik a válaszadás. Az első részben bemutatásra kerül, hogyan változott az összpiaci díjbevételeken belül a nem-életági, ezen belül a gépjármű-biztosítási, továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási, valamint a casco díjbevételek súlya. A második részben a piaci koncentráció elemzésének segítségével a piaci szerkezet átalakulásának fő tendenciái kerülnek a vizsgálat fókuszába. A harmadik részben pedig az öt piacvezető társaság súlyának és összetételének változása kerül tárgyalásra.

1. A gépjármű-biztosítás súlyának változása a bruttó biztosítási díjbevételekben 1995-2006

A nem-életbiztosítási üzletágból (továbbiakban: nem-életág) származó díjbevételek részesedése a biztosítótársaságok bruttó díjbevételéből az 1995. évi 70,21%-ról 2006-ra 49,33%-ra csökkent. A csökkenés mértéke 20,88%, éves átlagban közel 2%. A nem-életágból származó díjbevételek súlyának mérséklődése nem volt egyenletes. Jelentős a visszaesés 1995 és 2000 között, valamint 2004 és 2006 között, a köztes időszakban ugyanakkor növekedés figyelhető meg. A nem-életág bruttó díjbevételeinek jelentős hányada a gépjármű-biztosítási üzletágból származik. 1995-ben a díjbevételek 59,33%-a, 2006-ban 57,06%-a, ami 2,27%-os minimális csökkenést jelent, de jól látható, hogy 1995 és 2006 között a nem-életbiztosítási üzletágon belül a legnagyobb bevételi forrást a gépjármű-biztosítási termékek értékesítése jelentette.

A gépjármű-biztosítási termékek közül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból (továbbiakban: kgfb) származó bruttó díjbevételek súlya a nem-életági díjbevételekben az 1995-ös 41,7%-ról jelentősen csökkent (10,11%-kal) 2006-ra. cascóból származó bruttó díjbevétel az 1995-ös 17,64%-ról 2006-ra 25, 47%-ra növekedett. (lásd 1. táblázat) Az 1. táblázat adataiból kiderül, hogy 1995 és 2006 között jelentős átalakulás ment végbe a gépjármű üzletág bevételeinek összetételében. A kgfb dominanciája megszűnt, a díjbevételek egyre jelentősebb része származott a casco termékekből. A kgfb részesedése a gépjármű bevételekben 70,27%-ról 55,36%-ra csökkent a casco részesedése 29,73%-ról 44, 64%-ra növekedett 1995 és 2006 között (lásd 1. ábra).

1. táblázat: A gépjármű üzletág súlya a bruttó biztosítási díjbevételben (1995–2006)

	Nem-életág az összpiaci díjbevétel százalékában	Gépjármű-biztosítási díjbevétel a nem-életági díjbevétel százalékában	KGFB díjbevétel a nem életági díjbevétel százalékában	CASCO díjbevétel a nem-életági díjbevétel %-ában
1995	70,21%	59,33%	41,70%	17,64%
1996	68,30%	59,78%	40,86%	18,92%
1997	67,25%	59,61%	38,86%	20,75%
1998	63,69%	57,97%	35,62%	22,35%
1999	59,69%	57,50%	33,04%	24,46%
2000	53,75%	56,94%	31,42%	25,52%
2001	58,27%	56,08%	29,39%	26,69%
2002	57,99%	57,95%	30,09%	27,86%
2003	59,87%	55,32%	28,96%	26,36%
2004	59,31%	57,95%	31,04%	26,90%
2005	55,99%	58,11%	31,93%	26,18%
2006	49,33%	57,06%	31,59%	25,47%

A hazai biztosítási piac fejlődési folyamatai szempontjából jelentős, hogy a nem-életágon belül jelentős súllyal bíró gépjármű üzletági bevételek aránya hogyan változott 1995 és 2006 között. A gépjármű-biztosítási bevételek súlya az összes bruttó díjbevételeken belül 41,66%-ról 28,15%-ra csökkent 1995 és 2006 között, ami összességében 13,51%-os, éves átlagos értéken pedig 1,22%-os csökkenést jelent. A kgfb bevételek aránya 29,28%ról 17,88%ra csökkent, a visszaesés üteme egyenletes volt. A casco biztosítások részesedése az összpiaci díjbevételeken belül gyakorlatilag ugyanakkora maradt – 1995-ben 12,38%, 2006-ban 12,56% – ami a korábban bemutatott jelenségnek köszönhető, hogy a casco biztosításokból származó díjbevételek aránya jelentősen növekedett a gépjármű – és ezzel együtt a nem-életbiztosítási üzletág bevételein belül. Különösen erős időszaknak számított a 2001 és a 2005 közötti időszak a casco díjbevételek tekintetében (lásd 2. táblázat).

2. táblázat A gépjármű üzletág meghatározó szerepe az összpiaci díjbevételekben (1995–2006)

	Gépjármű-biztosítás összesen az összpiaci díjbevétel százalékában	Kgfb az összpiaci díjbevétel százalékában	Casco az összpiaci díjbevétel százalékában
1995	41,66%	29,28%	12,38%
1996	40,83%	27,91%	12,92%
1997	40,08%	26,13%	13,95%
1998	36,92%	22,69%	14,24%
1999	34,32%	19,72%	14,60%
2000	30,60%	16,89%	13,72%
2001	32,68%	17,12%	15,55%
2002	33,60%	17,45%	16,15%
2003	33,12%	17,34%	15,78%
2004	34,37%	18,41%	15,96%
2005	32,54%	17,88%	14,66%
2006	28,15%	15,58%	12,56%

2. A díjbevételek koncentrációja a gépjármű-biztosítási üzletágban 1995-2006

Ebben részben bemutatásra kerül, hogyan változott a gépjármű üzletágban a díjbevételek koncentrációja. A koncentráció elemzése alkalmas a piaci szerkezet változásának jelzésére, de magáról a piaci versenyről, annak intenzitásáról és természetéről nem ad pontos képet. E tanulmány keretei közt ez utóbbi kérdéseket nem tárgyaljuk.

2.1. Módszertan

A piaci szerkezet elemzése során alkalmazott eljárások közül a piaci koncentráció számítása a leginkább elterjedt. Mérésére az általános koncentrációs mutatók közül a Herfindahl-Hirschman-indexet (továbbiakban: HHI), valamint a két- és az ötvállalatos koncentrációs hányadost (továbbiakban: CR(2), valamint CR(5)) használják leggyakrabban.

Az említett indikátorok közül a HHI-index alkalmazása tekinthető a leginkább elterjedtnek a piaci szerkezeteket és versenyt, valamint ezek kapcsolatát elemző hazai és a nemzetközi irodalomban, továbbá a verseny-felügyeleti gyakorlatban. A HHI-index értéke megegyezik a vizsgált piacon működő vállalatok százalékos piaci részesedéseinek négyzetösszegével (Kerékgyártó – Mundruczó [1999]):

, ahol az i. cég piaci részesedése a vizsgált piacon.

Ha néhány domináns vállalat uralja a piacot, akkor az index értéke magas, ha a piacszerkezet kevésbé koncentrált, akkor értéke alacsony(abb). Ez utóbbi utalhat a piaci verseny intenzitásának növekedésére, a piaci szerkezet kiegyenlítettebbé válására.

A HHI-index mellett – a korábban említetteknek megfelelően – kiszámításra kerül a két- és az ötvállalatos koncentrációs hányados. Az előbbi – vagyis a CR(2) – a két legnagyobb társaság, míg az utóbbi – vagyis a CR(5) – az öt legnagyobb vállalat együttes piaci részesedését mutatja. E mutatók értékének növekedése a legnagyobb vállalatok piaci hatalmának erősödését, csökkenése pedig a gyengülését jelzi, mely a HHI-index változásához hasonlóan utal(hat) a piaci verseny erősödésére, illetve gyengülésére.

2.2. Elemzési eredmények

A kgfb esetében a díjbevételek koncentrációja rendkívül magas volt a kilencvenes évek közepén. A vizsgált időszakban a HHI-index értéke az 1995-ös 3808 bázispontról 2110 bázispontra esett vissza, ami 1698 bázispontos éves átlagban 154 bázispontos csökkenésnek felel meg. A két legnagyobb vállalat együttes piaci részesedését mérő CR(2) értéke 74,95%ról 20,58%-al 54,37%-ra csökkent, vagyis a jelentős, évente átlagos 1,87%-os csökkenés ellenére a két vezető társaságnál összpontosul az éves kötelező díjbevételek több mint 50%-a.

Érdemes megvizsgálni, hogyan alakult ebben az időszakban az öt legnagyobb vállalat együttes piaci részesedése. A CR(5) mutató értéke 80,5%-ról 74,1 %-ra csökkent, az éves átlagos csökkenés 0,58%, ami meglehetősen csekélynek tekintető. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a gépjármű üzletág szereplőinek a száma jelentősen növekedett (7-ről 13-ra 1995 és 2006 között) a vizsgált időszakban, továbbra is az öt legnagyobb szereplőnél összpontosul a díjbevételek jelentős hányada. A casco biztosítások esetében a kgfb-hez hasonló folyamatok voltak megfigyelhetők. A HHI-index értéke jelentős mértékben 1741 bázisponttal csökkent 1995 és 2006 között, ami éves átlagban 158 bázispontos csökkenést jelent. A 2006-os évre kapott 3255-ös érték is rendkívül magasnak és versenyszempontból – legalábbis az iparági szervezetek elmélete irányzat gondolatmenete szerint – kritikusnak tekinthető. Ugyanezek a magas értékek jellemzőek a két- és az ötvállalatos koncentrációs hányadosok tekintetében is. A CR(2) mutató értéke 6,42%-al évente átlagosan 0,58%-al csökkent a vizsgált időszakban, a CR(5) mutató értéke pedig mindössze 2,9%-al, ami éves szinten csekély, mindössze 0,26%-os mérséklődést jelent. Mindkét koncentrációs arányszám nagyon magas volt a vizsgált időszakban, a CR(2) értéke egyszer sem csökkent 70%-alá, míg a CR(5) értéke végig 90% felett maradt. (lásd 3. táblázat)

3. táblázat A bruttó díjbevételek koncentrációja a gépjármű-biztosítási piacon (1995–2006)

Év	HHI		CR(2)		CR(5)
	kgfb	casco	kgfb	casco	kgfb	casco
1995	3808	4976	74,95%	80,50%	80,50%	95,83%
1996	3567	3755	71,60%	71,60%	71,60%	93,66%
1997	3742	3742	69,85%	73,20%	73,20%	94,10%
1998	3552	4015	74,80%	80,76%	80,76%	97,68%
1999	3387	3873	73,66%	78,71%	78,71%	97,54%
2000	3388	3794	73,65%	77,45%	77,45%	97,97%
2001	3406	3806	74,11%	77,12%	92,80%	95,69%
2002	3176	3551	70,82%	74,65%	89,68%	96,40%
2003	2878	3439	66,59%	73,46%	87,03%	96,37%
2004	2349	3231	58,76%	71,54%	80,12%	94,23%
2005	2279	3332	56,89%	73,33%	76,12%	93,21%
2006	2110	3255	54,37%	74,08%	74,21%	92,93%

3. Piacvezetői szerepek a gépjármű-biztosítási piacon 1995–2006

A 2. részben láthattuk, hogy a piaci koncentráció folyamatosan csökkent a gépjármű-biztosítási piacon 1995 és 2006 között, ugyanakkor az öt legnagyobb biztosítótársaság részesedése a díjliberalizáció és az új belépők ellenére is meghatározó maradt, különösen a casco biztosítások tekintetében, ahol a CR(5) mutató értéke mindvégig 90% feletti volt 1995 és 2006 között. A 3. rész célja annak bemutatása, hogyan változott az öt piacvezető társaság súlya és összetétele.

A kgfb piacon 1995 és 2006 között mindvégig az Allianz (Hungária) Biztosító volt a piacvezető. Piaci részesedése azonban jelentősen csökkent 57,52%-ról 41,15%-ra. A vizsgált időszak kezdetén az ÁB-Aegon (Aegon) volt az üzletág második legnagyobb szereplője. Pozícióját 1998-ban a Generali és a Providencia fúzióját követően a Generali-Providencia (Generali) vette át és meg is őrizte 1998- és 2006 között. Piaci részesedése azonban folyamatosan és jelentősen csökkent 21,36%-ról 13,21%-ra. A két piacvezető társaság összetétele tehát nem változott, azonban az őket követő három helyen sem figyelhető meg jelentős mozgás, ugyanakkor a teljes kgfb piacon igen, hiszen a piaci szereplők száma jelentősen – 7-ről 13-ra – nőtt. (lásd 4. táblázat)

A casco üzletágban is az Allianz (Hungária) a piacvezető biztosító, de részesedése itt ebben a piacszegmensben is jelentősen csökkent, egészen pontosan 68,89%-ról 50,12%-ra. A piac második legnagyobb szereplője 1998-tól az akkor fúzióval létrejövő Generali (Generali Providencia). A Generali részesedése növekedett a vizsgált időszakban 22,57%-ról 23,97%-ra. A casco piac jelentős szereplője az Uniqua is, de részesedése az Allianz-hoz hasonlóan csökkenő. Szembetűnő, hogy az Aegon kevesebb ideig tudta magát a casco biztosítások piacán az első ötben tartani, mint a kgfb piacon. A vezető öt társaság összetételében gyakorlatilag nem történt változás, ugyanez elmondható a rangsorokról is. Ugyanakkor a casco piac szereplőinek a száma jelentősen – 7-ről 13-ra növekedett – csakúgy, mint kgfb esetében. (lásd 5. táblázat)

A kgfb és a casco piac öt legnagyobb vállalatának piaci részesedéseit vizsgálva megállapítható, hogy két meghatározó, domináns szereplő – az Allianz és a Generali – uralja a gépjármű-biztosítási piacot, annak ellenére, hogy részesedésük összességében folyamatosan csökkent 1995 és 2006 között.

Összefoglalás

Összességében gépjármű-biztosítási díjbevételek a vizsgált időszak során végig jelentős súlyt képviseltek a nem-életági díjbevételekben. A kgfb értékesítéséből származó díjbevételek aránya fokozatosan visszaesett és egyre nagyobb jelentősége lett a CASCO-ból származó bevételeknek 1995 és 2006 között. A gépjármű üzletágban elsősorban a díjliberalizációnak köszönhetően jelentősen emelkedett a piaci szereplők száma. Ennek köszönhetően a piaci koncentráció csökkenésnek indult. A HHI-index értékei jelentős csökkenést mutattak, mert ez a mutató érzékeny a domináns szereplők piaci részesedésének változására, mely valóban jelentősen csökkent. Ugyanakkor az ötvállalatos koncentrációs hányados értékei azt mutatják, hogy a piacnak a díjliberalizáció, valamint a jelentős számú új belépő által generált, fokozódó ár- és szolgáltatásverseny ellenére öt igazán meghatározó szereplője van. Az öt vezető társaság közül pedig a két nagy – az Allianz és a Generali – piaci dominanciája 1995 és 2006 között megkérdőjelezhetetlen.

Irodalomjegyzék

Bikker, J.A. – Haaf, K. [2000]: Competition, concentration and their relationship: an empirical analysis of the banking industry, Paper for the Financial Structure, Bank Behaviour and Monetary Policy in the EMU Conference, October 5-6, 2000, Groningen

Bikker, J. A. – Leuvensteijn, M. [2005]: An exploration into competition and efficiency in the Dutch life insurance industry CPB Discussion Paper, No 48.

Blank, M. – Persson, A. M. [2004]: The Swedish food retail market: An econometric analysis of the competition on local food retail markets, http://www.diva-portal.org/liu/abstract.xsql?dbid=2521, letöltés dátuma: 2006. október

Carlton, D. W. – Perloff, J. M. [2003]: Modern piacelmélet, Panem, Budapest Don, H. – Kalbfleisch, P. [2005]: Competition in markets for life insurance; CPB Document; No 96;

Jedlicka, L. – Jumah, A. [2006]: The Austrian Insurance Industry: A Structure, Conduct and Performance Analysis; Institut für Höhere Studien (IHS), Wien

Fenn P. – Vencappa, D. – Diacon S.- Klumpes P. – O’Brien, C. [2004]: Market Structure and the Efficiency of European Insurance Companies: a Stochastic Frontier Analysis, http://ideas.repec.org/a/eee/jbfina/v32y2008ilp86-100.html, letöltés dátuma: 2007. december

Juhász A. – Seres A. – Stauder M. [2005]: A kereskedelmi koncentráció hatásának egyes kérdései, Közgazdasági Szemle, LII. évf., 774–794. o. Kerékgyártó Gy.-né – Mundruczó Gy. [1999] Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. Aula Kiadó, Budapest.

Klüver, S. [2002]: Konzentrationsursachen der europäischen Versicherungsmärkte – eine theoretische und empirische Untersuchung, Inaugural-Dissertation zur Erlangung des Grades eines Doktors der Wirtschaftswissenschaften der Wirtschaftswissenschaftlichen Fakultät der Universität Passau

Kovács G. – Kovács N. – Losoncz M. – Solt K. – Takács D. [2008]: A költségvetési és monetáris politika hatása az életbiztosítási piacra, Külgazdaság, LII. évf., 60-74.o.

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2007”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2007. augusztus

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2006”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2006. szeptember

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2005”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2004”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2002”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2003”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2001”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2000”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 1998”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

Várhegyi É. [2003]: Bankverseny Magyarországon, Közgazdasági Szemle, L. évf., 1027–1048