Ezen kérdésekre e tanulmány keretében piacszerkezeti elemzési módszerekkel dolgozva történik a válaszadás. Az első részben bemutatásra kerül, hogyan változott az összpiaci díjbevételeken belül a nem-életági, ezen belül a gépjármű-biztosítási, továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási, valamint a casco díjbevételek súlya. A második részben a piaci koncentráció elemzésének segítségével a piaci szerkezet átalakulásának fő tendenciái kerülnek a vizsgálat fókuszába. A harmadik részben pedig az öt piacvezető társaság súlyának és összetételének változása kerül tárgyalásra.

1. A gépjármű-biztosítás súlyának változása a bruttó biztosítási díjbevételekben 1995-2006

A nem-életbiztosítási üzletágból (továbbiakban: nem-életág) származó díjbevételek részesedése a biztosítótársaságok bruttó díjbevételéből az 1995. évi 70,21%-ról 2006-ra 49,33%-ra csökkent. A csökkenés mértéke 20,88%, éves átlagban közel 2%. A nem-életágból származó díjbevételek súlyának mérséklődése nem volt egyenletes. Jelentős a visszaesés 1995 és 2000 között, valamint 2004 és 2006 között, a köztes időszakban ugyanakkor növekedés figyelhető meg. A nem-életág bruttó díjbevételeinek jelentős hányada a gépjármű-biztosítási üzletágból származik. 1995-ben a díjbevételek 59,33%-a, 2006-ban 57,06%-a, ami 2,27%-os minimális csökkenést jelent, de jól látható, hogy 1995 és 2006 között a nem-életbiztosítási üzletágon belül a legnagyobb bevételi forrást a gépjármű-biztosítási termékek értékesítése jelentette.

A gépjármű-biztosítási termékek közül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból (továbbiakban: kgfb) származó bruttó díjbevételek súlya a nem-életági díjbevételekben az 1995-ös 41,7%-ról jelentősen csökkent (10,11%-kal) 2006-ra. cascóból származó bruttó díjbevétel az 1995-ös 17,64%-ról 2006-ra 25, 47%-ra növekedett. (lásd 1. táblázat) Az 1. táblázat adataiból kiderül, hogy 1995 és 2006 között jelentős átalakulás ment végbe a gépjármű üzletág bevételeinek összetételében. A kgfb dominanciája megszűnt, a díjbevételek egyre jelentősebb része származott a casco termékekből. A kgfb részesedése a gépjármű bevételekben 70,27%-ról 55,36%-ra csökkent a casco részesedése 29,73%-ról 44, 64%-ra növekedett 1995 és 2006 között (lásd 1. ábra).


1. táblázat: A gépjármű üzletág súlya a bruttó biztosítási díjbevételben (1995–2006)

Nem-életág az összpiaci díjbevétel százalékábanGépjármű-biztosítási díjbevétel a nem-életági díjbevétel százalékábanKGFB díjbevétel a nem életági díjbevétel százalékábanCASCO díjbevétel a nem-életági díjbevétel %-ában
199570,21%59,33%41,70%17,64%
199668,30%59,78%40,86%18,92%
199767,25%59,61%38,86%20,75%
199863,69%57,97%35,62%22,35%
199959,69%57,50%33,04%24,46%
200053,75%56,94%31,42%25,52%
200158,27%56,08%29,39%26,69%
200257,99%57,95%30,09%27,86%
200359,87%55,32%28,96%26,36%
200459,31%57,95%31,04%26,90%
200555,99%58,11%31,93%26,18%
200649,33%57,06%31,59%25,47%

A hazai biztosítási piac fejlődési folyamatai szempontjából jelentős, hogy a nem-életágon belül jelentős súllyal bíró gépjármű üzletági bevételek aránya hogyan változott 1995 és 2006 között. A gépjármű-biztosítási bevételek súlya az összes bruttó díjbevételeken belül 41,66%-ról 28,15%-ra csökkent 1995 és 2006 között, ami összességében 13,51%-os, éves átlagos értéken pedig 1,22%-os csökkenést jelent. A kgfb bevételek aránya 29,28%ról 17,88%ra csökkent, a visszaesés üteme egyenletes volt. A casco biztosítások részesedése az összpiaci díjbevételeken belül gyakorlatilag ugyanakkora maradt – 1995-ben 12,38%, 2006-ban 12,56% – ami a korábban bemutatott jelenségnek köszönhető, hogy a casco biztosításokból származó díjbevételek aránya jelentősen növekedett a gépjármű – és ezzel együtt a nem-életbiztosítási üzletág bevételein belül. Különösen erős időszaknak számított a 2001 és a 2005 közötti időszak a casco díjbevételek tekintetében (lásd 2. táblázat).


2. táblázat A gépjármű üzletág meghatározó szerepe az összpiaci díjbevételekben (1995–2006)

Gépjármű-biztosítás összesen az összpiaci díjbevétel százalékábanKgfb az összpiaci díjbevétel százalékábanCasco az összpiaci díjbevétel százalékában
199541,66%29,28%12,38%
199640,83%27,91%12,92%
199740,08%26,13%13,95%
199836,92%22,69%14,24%
199934,32%19,72%14,60%
200030,60%16,89%13,72%
200132,68%17,12%15,55%
200233,60%17,45%16,15%
200333,12%17,34%15,78%
200434,37%18,41%15,96%
200532,54%17,88%14,66%
200628,15%15,58%12,56%

2. A díjbevételek koncentrációja a gépjármű-biztosítási üzletágban 1995-2006

Ebben részben bemutatásra kerül, hogyan változott a gépjármű üzletágban a díjbevételek koncentrációja. A koncentráció elemzése alkalmas a piaci szerkezet változásának jelzésére, de magáról a piaci versenyről, annak intenzitásáról és természetéről nem ad pontos képet. E tanulmány keretei közt ez utóbbi kérdéseket nem tárgyaljuk.

2.1. Módszertan

A piaci szerkezet elemzése során alkalmazott eljárások közül a piaci koncentráció számítása a leginkább elterjedt. Mérésére az általános koncentrációs mutatók közül a Herfindahl-Hirschman-indexet (továbbiakban: HHI), valamint a két- és az ötvállalatos koncentrációs hányadost (továbbiakban: CR(2), valamint CR(5)) használják leggyakrabban.

Az említett indikátorok közül a HHI-index alkalmazása tekinthető a leginkább elterjedtnek a piaci szerkezeteket és versenyt, valamint ezek kapcsolatát elemző hazai és a nemzetközi irodalomban, továbbá a verseny-felügyeleti gyakorlatban. A HHI-index értéke megegyezik a vizsgált piacon működő vállalatok százalékos piaci részesedéseinek négyzetösszegével (Kerékgyártó – Mundruczó [1999]):

, ahol az i. cég piaci részesedése a vizsgált piacon.

Ha néhány domináns vállalat uralja a piacot, akkor az index értéke magas, ha a piacszerkezet kevésbé koncentrált, akkor értéke alacsony(abb). Ez utóbbi utalhat a piaci verseny intenzitásának növekedésére, a piaci szerkezet kiegyenlítettebbé válására.

A HHI-index mellett – a korábban említetteknek megfelelően – kiszámításra kerül a két- és az ötvállalatos koncentrációs hányados. Az előbbi – vagyis a CR(2) – a két legnagyobb társaság, míg az utóbbi – vagyis a CR(5) – az öt legnagyobb vállalat együttes piaci részesedését mutatja. E mutatók értékének növekedése a legnagyobb vállalatok piaci hatalmának erősödését, csökkenése pedig a gyengülését jelzi, mely a HHI-index változásához hasonlóan utal(hat) a piaci verseny erősödésére, illetve gyengülésére.

2.2. Elemzési eredmények

A kgfb esetében a díjbevételek koncentrációja rendkívül magas volt a kilencvenes évek közepén. A vizsgált időszakban a HHI-index értéke az 1995-ös 3808 bázispontról 2110 bázispontra esett vissza, ami 1698 bázispontos éves átlagban 154 bázispontos csökkenésnek felel meg. A két legnagyobb vállalat együttes piaci részesedését mérő CR(2) értéke 74,95%ról 20,58%-al 54,37%-ra csökkent, vagyis a jelentős, évente átlagos 1,87%-os csökkenés ellenére a két vezető társaságnál összpontosul az éves kötelező díjbevételek több mint 50%-a.

Érdemes megvizsgálni, hogyan alakult ebben az időszakban az öt legnagyobb vállalat együttes piaci részesedése. A CR(5) mutató értéke 80,5%-ról 74,1 %-ra csökkent, az éves átlagos csökkenés 0,58%, ami meglehetősen csekélynek tekintető. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a gépjármű üzletág szereplőinek a száma jelentősen növekedett (7-ről 13-ra 1995 és 2006 között) a vizsgált időszakban, továbbra is az öt legnagyobb szereplőnél összpontosul a díjbevételek jelentős hányada. A casco biztosítások esetében a kgfb-hez hasonló folyamatok voltak megfigyelhetők. A HHI-index értéke jelentős mértékben 1741 bázisponttal csökkent 1995 és 2006 között, ami éves átlagban 158 bázispontos csökkenést jelent. A 2006-os évre kapott 3255-ös érték is rendkívül magasnak és versenyszempontból – legalábbis az iparági szervezetek elmélete irányzat gondolatmenete szerint – kritikusnak tekinthető. Ugyanezek a magas értékek jellemzőek a két- és az ötvállalatos koncentrációs hányadosok tekintetében is. A CR(2) mutató értéke 6,42%-al évente átlagosan 0,58%-al csökkent a vizsgált időszakban, a CR(5) mutató értéke pedig mindössze 2,9%-al, ami éves szinten csekély, mindössze 0,26%-os mérséklődést jelent. Mindkét koncentrációs arányszám nagyon magas volt a vizsgált időszakban, a CR(2) értéke egyszer sem csökkent 70%-alá, míg a CR(5) értéke végig 90% felett maradt. (lásd 3. táblázat)


3. táblázat A bruttó díjbevételek koncentrációja a gépjármű-biztosítási piacon (1995–2006)

ÉvHHICR(2)CR(5)
kgfbcascokgfbcascokgfbcasco
19953808497674,95%80,50%80,50%95,83%
19963567375571,60%71,60%71,60%93,66%
19973742374269,85%73,20%73,20%94,10%
19983552401574,80%80,76%80,76%97,68%
19993387387373,66%78,71%78,71%97,54%
20003388379473,65%77,45%77,45%97,97%
20013406380674,11%77,12%92,80%95,69%
20023176355170,82%74,65%89,68%96,40%
20032878343966,59%73,46%87,03%96,37%
20042349323158,76%71,54%80,12%94,23%
20052279333256,89%73,33%76,12%93,21%
20062110325554,37%74,08%74,21%92,93%

3. Piacvezetői szerepek a gépjármű-biztosítási piacon 1995–2006

A 2. részben láthattuk, hogy a piaci koncentráció folyamatosan csökkent a gépjármű-biztosítási piacon 1995 és 2006 között, ugyanakkor az öt legnagyobb biztosítótársaság részesedése a díjliberalizáció és az új belépők ellenére is meghatározó maradt, különösen a casco biztosítások tekintetében, ahol a CR(5) mutató értéke mindvégig 90% feletti volt 1995 és 2006 között. A 3. rész célja annak bemutatása, hogyan változott az öt piacvezető társaság súlya és összetétele.

A kgfb piacon 1995 és 2006 között mindvégig az Allianz (Hungária) Biztosító volt a piacvezető. Piaci részesedése azonban jelentősen csökkent 57,52%-ról 41,15%-ra. A vizsgált időszak kezdetén az ÁB-Aegon (Aegon) volt az üzletág második legnagyobb szereplője. Pozícióját 1998-ban a Generali és a Providencia fúzióját követően a Generali-Providencia (Generali) vette át és meg is őrizte 1998- és 2006 között. Piaci részesedése azonban folyamatosan és jelentősen csökkent 21,36%-ról 13,21%-ra. A két piacvezető társaság összetétele tehát nem változott, azonban az őket követő három helyen sem figyelhető meg jelentős mozgás, ugyanakkor a teljes kgfb piacon igen, hiszen a piaci szereplők száma jelentősen – 7-ről 13-ra – nőtt. (lásd 4. táblázat)

A casco üzletágban is az Allianz (Hungária) a piacvezető biztosító, de részesedése itt ebben a piacszegmensben is jelentősen csökkent, egészen pontosan 68,89%-ról 50,12%-ra. A piac második legnagyobb szereplője 1998-tól az akkor fúzióval létrejövő Generali (Generali Providencia). A Generali részesedése növekedett a vizsgált időszakban 22,57%-ról 23,97%-ra. A casco piac jelentős szereplője az Uniqua is, de részesedése az Allianz-hoz hasonlóan csökkenő. Szembetűnő, hogy az Aegon kevesebb ideig tudta magát a casco biztosítások piacán az első ötben tartani, mint a kgfb piacon. A vezető öt társaság összetételében gyakorlatilag nem történt változás, ugyanez elmondható a rangsorokról is. Ugyanakkor a casco piac szereplőinek a száma jelentősen – 7-ről 13-ra növekedett – csakúgy, mint kgfb esetében. (lásd 5. táblázat)

A kgfb és a casco piac öt legnagyobb vállalatának piaci részesedéseit vizsgálva megállapítható, hogy két meghatározó, domináns szereplő – az Allianz és a Generali – uralja a gépjármű-biztosítási piacot, annak ellenére, hogy részesedésük összességében folyamatosan csökkent 1995 és 2006 között.

Összefoglalás

Összességében gépjármű-biztosítási díjbevételek a vizsgált időszak során végig jelentős súlyt képviseltek a nem-életági díjbevételekben. A kgfb értékesítéséből származó díjbevételek aránya fokozatosan visszaesett és egyre nagyobb jelentősége lett a CASCO-ból származó bevételeknek 1995 és 2006 között. A gépjármű üzletágban elsősorban a díjliberalizációnak köszönhetően jelentősen emelkedett a piaci szereplők száma. Ennek köszönhetően a piaci koncentráció csökkenésnek indult. A HHI-index értékei jelentős csökkenést mutattak, mert ez a mutató érzékeny a domináns szereplők piaci részesedésének változására, mely valóban jelentősen csökkent. Ugyanakkor az ötvállalatos koncentrációs hányados értékei azt mutatják, hogy a piacnak a díjliberalizáció, valamint a jelentős számú új belépő által generált, fokozódó ár- és szolgáltatásverseny ellenére öt igazán meghatározó szereplője van. Az öt vezető társaság közül pedig a két nagy – az Allianz és a Generali – piaci dominanciája 1995 és 2006 között megkérdőjelezhetetlen.


Irodalomjegyzék

Bikker, J.A. – Haaf, K. [2000]: Competition, concentration and their relationship: an empirical analysis of the banking industry, Paper for the Financial Structure, Bank Behaviour and Monetary Policy in the EMU Conference, October 5-6, 2000, Groningen

Bikker, J. A. – Leuvensteijn, M. [2005]: An exploration into competition and efficiency in the Dutch life insurance industry CPB Discussion Paper, No 48.

Blank, M. – Persson, A. M. [2004]: The Swedish food retail market: An econometric analysis of the competition on local food retail markets, http://www.diva-portal.org/liu/abstract.xsql?dbid=2521, letöltés dátuma: 2006. október

Carlton, D. W. – Perloff, J. M. [2003]: Modern piacelmélet, Panem, Budapest Don, H. – Kalbfleisch, P. [2005]: Competition in markets for life insurance; CPB Document; No 96;

Jedlicka, L. – Jumah, A. [2006]: The Austrian Insurance Industry: A Structure, Conduct and Performance Analysis; Institut für Höhere Studien (IHS), Wien

Fenn P. – Vencappa, D. – Diacon S.- Klumpes P. – O’Brien, C. [2004]: Market Structure and the Efficiency of European Insurance Companies: a Stochastic Frontier Analysis, http://ideas.repec.org/a/eee/jbfina/v32y2008ilp86-100.html, letöltés dátuma: 2007. december

Juhász A. – Seres A. – Stauder M. [2005]: A kereskedelmi koncentráció hatásának egyes kérdései, Közgazdasági Szemle, LII. évf., 774–794. o. Kerékgyártó Gy.-né – Mundruczó Gy. [1999] Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. Aula Kiadó, Budapest.

Klüver, S. [2002]: Konzentrationsursachen der europäischen Versicherungsmärkte – eine theoretische und empirische Untersuchung, Inaugural-Dissertation zur Erlangung des Grades eines Doktors der Wirtschaftswissenschaften der Wirtschaftswissenschaftlichen Fakultät der Universität Passau

Kovács G. – Kovács N. – Losoncz M. – Solt K. – Takács D. [2008]: A költségvetési és monetáris politika hatása az életbiztosítási piacra, Külgazdaság, LII. évf., 60-74.o.

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2007”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2007. augusztus

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2006”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2006. szeptember

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2005”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2004”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2002”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2003”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2001”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 2000”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

„Magyar Biztosítók Évkönyve 1998”, http://www.mabisz.hu/publikaciok_f.html, letöltés dátuma: 2005. november

Várhegyi É. [2003]: Bankverseny Magyarországon, Közgazdasági Szemle, L. évf., 1027–1048

Vissza a lap tetejére