A megújuló energiák és a széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló új technológiák egyre gyakoribb használata a klímavédelemre gyakorolt pozitív hatások mellett, új műszaki veszélyeztetési potenciálokat is rejt magában. Jelentésünkben ezeknek a felelősségre és a felelősségbiztosításra vonatkozó kihatásaival foglalkozunk.

Klíma és energia

A vállalatok klímavédelme során számos esetben az energia témája dominál. A világ energiaelőállítása ezért középtávon nagymértékben meg fog változni. A megújuló és alacsony széndioxid-kibocsátású energiák egyre jobban feltörekvőben vannak: Az EU-Bizottság tervei szerint a megújuló energiák részaránya Európában 2020-ig a jelenlegi 6%-ról 20%-ra növekszik majd. Emellett a fosszilis nyersanyagokon alapuló energiagyártásban is jelentős technológiai változások lesznek tapasztalhatók. Mindkét változás kihatással van a biztosítás szempontjából relevanciával bíró kockázati területre.

Sokrétűség és vízerőművek

A vízerőművekkel történő áramelőállítás kiforrott technológia. Európában jelenleg az elektromos energia 15 százalékát vízerőművek segítségével állítják elő, és az egyes államokra eső részarány erősen változó. A kipróbált technológiák közé tartoznak: vízerőművek, amelyek turbináikkal egy folyó áramlatát vagy a magasságkülönbséget, valamint a völgyzáró gátak és hegyi tavak tárolókapacitását használják. Kevésbé elterjedtek és így fejlődőképesek és kiépíthetők az ár-apály erőművek, és a tengeri áramlatot vagy a hullámokat kihasználó erőművek.

Mivel a vízkörforgást a klímakörülmények határozzák meg, a várható változások közvetlen kihatással vannak az energiaelőállítás ezen fajtájára: A folyóvizek esetében több lesz az extrém szituáció, régióktól függően a vízhiánytól kezdve egészen az árvízeseményekig. A vízerő felhasználási lehetőségei így jelentős mértékben változnak. Ennek első hatásai a 2003-as év nyarán tomboló kánikula-sorozat következményeként jelentkező vízhiányban mutatkoztak meg Európában. A jól ismert áradási forgatókönyvek esetén az erőmű-üzemeltetők az áramszolgáltatás elmaradása miatt erőteljesebben számíthatnak igényekre. Az erőművek fejlesztésében és felépítésében résztvevő mérnökök és építészek, valamint engedélyezési hivatalok felelősségi forgatókönyve is módosulni fog a klímaváltozás miatt.

Onshore és offshore szélenergia

A szélerőművek száma az elmúlt években erősen gyarapodott. A szélipar időközben nemcsak Európában, hanem világszerte is növekszik. Ennek oka a technológiai továbbfejlesztésekben és a csökkenő erőműköltségekben, azonban a kedvező politikai keretfeltételekben is rejlik. Mivel a vidéki telephelyek egyre fogynak, a szélerőművek egyre inkább offshore módon kerülnek telepítésre, ami új kihívásokat állít az erőművek alapjaival, a karbantartással és a korrózióvédelemmel szemben. A zajkibocsátás, a tájkép változásai és az állatvilágra gyakorolt negatív hatások miatt (különösen a madarakra veszélyesek a rotorlapátok) a szélerőművek vonatkozásában is történtek kritikus hangvételű felszólalások. A téma az európai felelősségi irányelv tekintetében is jelentőséggel bír.

Az áramgazdasággal és az ellátás biztonságával szemben támasztott különleges követelmény abból adódik, hogy a szél nem állandóan és folyamatosan áll rendelkezésre és a hálózatba betáplálandó energiarész erős ingadozásoknak van kitéve. A szélenergiából nyert áram nagyobb részének integrálása ezért intelligens betápláló menedzsmentet és megfelelő kiegyenlítő kapacitást igényel. A hálózat áramkieséssel járó instabilitásai közvetlen vagy közvetett módon számos, felelősségi szempontból releváns esethez vezethetnek.

Szénerőművek és CO2 leválasztás

A fosszilis üzemanyagok, pl. a szén elégetése során széndioxid keletkezik. A kibocsátások csökkentése egyike a klímaváltozás döntő tényezőinek. A technológiai újítások ezen a területen azt a célt szolgálják, hogy a CO2 az égetési folyamat után leválasztható és tárolható legyen. Mindenek előtt a ’Carbon Capture and Storage’ technológia (CCS) ismert. A CO2 leválasztása az erőművekben egy műszakilag igényes, energiaintenzív és ebből kifolyólag drága folyamat, amely még messzemenően fejlesztési stádiumban van. A CO2 tárolása jelentős technikai és ökológiai kockázatokkal jár: A gázokat először csővezetékeken vagy hajón szállítják, majd földalatti kőzetrétegekbe, vagy kiürült földgáz- vagy olajraktárakba töltik. A szállítás, de mindenekelőtt a végső tárolás során is fennáll a nagyobb mennyiségű CO2 hirtelen kibocsátásának veszélye. A levegő magas CO2 koncentrációja – a környezeti károktól eltekintve – fulladáshoz vezethet. A nagyobb CO2-kibocsátás hatásaira találó példa az 1986-ban Kamerunban történt vulkánkitörés Lake Nyos-nál. A vulkánkitörés során 1700 ember vesztette életét és több ezer szarvasmarha pusztult el 20 kilométeres körzetben.

Biomassza, napenergia és geotermia

A klímaváltozás által sürgetett megváltoztatása az energiaelőállítási mixnek és az új technológiák bevezetése más, itt nem megnevezett területeken is kihatással van a kockázati területre. Itt meg kell említeni a biomassza használatát, úgy üzemanyagként energetikai használatra, mint a biogén üzemanyagok kiindulási alapjaként. A kutatási projektek (pl. Finnországban) a bioüzemanyagok új generációjával foglalkoznak, amelyek a biomassza mindegyik fajtájából kinyerhetők: Az úgynevezett ’Biomass-to-liquid’ eljárással az üzemanyagot fákból vagy cellulózból is elő lehetne állítani, amely nagy jelentőséggel bírna az erdő- és papíripar számára.

A napenergia egyre növekvő használata mellett a geotermia is egyre nagyobb jelentőséget kap: A föld hője elvileg mindenhol és korlátlanul rendelkezésre áll. Azonban ezen energiaforrás feltárása és használata során részben jelentős költségek és kockázatok keletkeznek. 2007-ben például Basel térségében egy geotermikus projekt keretében történt fúrás után többször is megremegett a föld. Nem tisztázott, hogy a földrengést valóban a fúrás idézte-e elő, vagy hogy a földrengés a fúrások miatt csak hamarabb következett-e be.

Speciális téma: atomenergia

A növekvő földolaj-árak láttán az utóbbi időben Európában és az Egyesült Államokban egyre nagyobb a kereslet az atomenergia használatára. Az IAEA, a nemzetközi atomhivatal becslései szerint az atomenergia részaránya a világ áramelőállításában 2030-ra eléri a 27%-ot, amely a mai részarány megduplázódását jelentené. Mivel az atomenergia kockázatai külön biztosítottak, a klasszikus kötelező felelősségbiztosítási területre történő kihatása jelenleg nem téma.

Járműipari változások: Nagyobb erő – kevesebb üzemanyag?

Az energiagyártók mellett többek között a járműveket teszik felelőssé a klímaváltozásért. Az autóipar évek óta nagy erőt fordít az alapkutatásra. A járművek által kibocsátott CO2-t csökkentő intézkedések mellett nemcsak a klímaváltozás miatt, hanem a csökkenő nyersolajtartalékok végett is alternatív meghajtási koncepciókat fejlesztenek ki, kezdve a hibrid-meghajtástól a hidrogén-meghajtásig. Az alternatív üzemanyagok – pl. az ethanol vagy a földgáz – potenciálja még nem merült ki, azonban a gyártás során jelentkező magas víz- és helyszükséglet miatt egyre több kritikát kap a bioüzemanyag. Az elektromobilitás témája ismét jelentőséget nyer, még ha az elemes technika jelenleg nem is kiforrott, és csak rövid távokra alkalmas.

Az EU azt tervezi, hogy 2015-ig klímavédelmi okokból jelentősen csökkenti a széndioxid kibocsátást, és ezzel az új autók üzemanyag-fogyasztását. Megfelelő intézkedések nélkül 2050-ig világszerte megduplázódna az utcai forgalom általi CO2-kibocsátás, ami jelenleg 4400 megatonnát jelent. A környezet- és klímabarát autók gyártásának közéleti és politikai nyomása egyre növekszik. Ajánlatos, hogy a járműipar gyorsan cselekedjen, már csak az általuk gyártott járművek üvegház hatású gázkibocsátásai végett várható további keresetek miatt is. Az alkalmazott technológiák vonatkozásában még sok a nyitott kérdés, így ebben a vonatkozásban nem láthatók részleteiben az autógyártók és alkatrészgyártók kockázati és felelősségi helyzetére vonatkozó kihatások.

További iparágak

A klímaváltozás más gazdasági szektorokat is jelentős mértékben befolyásol, így például az élelmiszeripart, az építőipart vagy a hulladékkezelést. A fogyasztóvédők felszólították az élelmiszeripart az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére: A táplálékok 16-20%-kal járulnak hozzá az összes üvegház hatású gáz kibocsátásához. Ennek során a teljes értékteremtő láncot – kezdve a szántóföldi termesztéstől az ipari feldolgozáson, a raktározáson és szállításon keresztül egészen a háztartásokban történő felhasználásig – figyelembe kell venni. Klímaproblémákat a haszonállatok tartása (címszó: metángáz-kibocsátás a marhatenyésztés során), valamint a mezők nitrogénnel történő trágyázása is okoz. Itt is szükség van a CO²-csökkentés új módszereire.

Az építőiparban az energiahatékonyság és az energiatakarékosság óriási és részben államilag támogatott területe mellett fontosak a szélsőséges időjárás, pl. viharok elleni intézkedések, amelyek további megbízásokat generálnak. Új felelősségi helyzetek mindenekelőtt akkor keletkeznek, amikor a tervezés során nem veszik megfelelően figyelembe a jövőben várható szélsőséges időjárást. A technika aktuális állapotának – a felelősség vonatkozásában – fontos fogalmát a klímaváltozás újra fogja definiálni.

A klíma- és környezetbarát hulladékkezelés témája a folyamatosan növekvő hulladékmennyiség miatt világszerte egyre nagyobb jelentőséget kap. A hulladék szelektív kezelésének eljárása, a recycling és a környezetbarát hulladékégetés egyre fontosabb.

A felsorolt iparágak csak példaként szolgálnak. Számos további iparágat közvetlenül vagy közvetetten is érinthetik a klímaváltozás kihatásai.

Köztes összesítés: Nem csak a klíma, hanem a kockázati terület is változóban van.

Klímaváltozás és a felelősségbiztosítás

A klímaváltozás következményeinél tipikusan a tárgyi biztosításokra, mérnöki fedezetekre, szállítási biztosításokra és mezőgazdasági biztosításokra gondolunk.

De a kötelező felelősségbiztosítás számára is konkrét kihatások adódnak.

Két esetcsoportot kell megkülönböztetnünk.

Klímaváltozási kárfelelősség viselése

Az első esetcsoport azon helyzetekre vonatkozik, ahol az egyes vállalatok vagy intézmények felelősségre vonhatók a klímaváltozás következményeiért. Ilyen esetekre már volt példa, és továbbiak is lesznek. Mindeddig rendszerint a kauzalitás kérdése miatt vallottak kudarcot a keresetek. Ez azonban változhat: Nem szabad alábecsülni az ügyvédek kreativitását és a bíróságok felelősségtudatát.

Mindenekelőtt az energiagyártási, az autógyártási és autóalkatrész-gyártó iparágak, a klasszikus szállítási vállalatok minden fajtája, valamint további CO2-kibocsátó vagy energiaintenzív iparágak érintettek. A biztosítási oldalon az igények az üzemi- vagy termék-felelősségbiztosítási kötvény alá eshetnek.

Különösen a vállalatvezetők állnak a klímára vonatkozó viták középpontjában. Ezért különösen a menedzser-felelősségbiztosítások (úgynevezett D&O biztosítás) száma látszik meghatványozódni. A menedzsment felelőssége a vállalatnak a termelés és a beruházás területén betöltött, a klímaváltozást befolyásoló szerepe vonatkozásában egyre inkább kritikus pontot képez. A proaktív intézkedések bevezetésének elmaradása és a klímaváltozás témájának figyelmen kívül hagyása, vagy a hibás tájékoztatási politika is felelősségi tényálláshoz vezethet. Ezért egyre nagyobb jelentőséggel bír a klímaváltozásnak az egyes vállalatokra gyakorolt kihatásainak megfelelő megítélése. A D&O biztosítóknak időben fel kell készülniük erre.

Kárfelelősség vállalása az új technológiák alapján

A második esetcsoportnál, az új technológián alapuló felelősségi szituációknál nem csak a klímaváltozás okozásáról és annak következményeiről van szó. Új kárforgatókönyvek, valamint az új, és részben nem kielégítően kipróbált technológiák használata miatt módosult kárforgatókönyvek léteznek. Ezeket a forgatókönyveket a mindenkori biztosítási megoldás esetén figyelembe kell venni. Másrészt csökkenthető például a környezetfelelősségi kockázat: A megújuló energiák területén egyre ritkább a környezetre ártalmas anyagok használata, és azok kibocsátása is csekélyebb mértékű.

Az üzemi felelősségbiztosítás mellett mindenekelőtt a termékek felelősségbiztosítása és az építészek és mérnökök szakmai felelősségbiztosítása (címszó: a technika aktuális állapota) játszik fontos szerepet. A megújuló energiák esetében az üzemi kárfelelősség vállalását más biztosítások mellett részben tartalmazzák a testre szabott fedezeti koncepciók, amelyeket speciális biztosítók vagy a közvetlen biztosítók specializált csapatai kínálják.

Azonban ezen esetcsoport esetén is érintettek a különböző iparágak vállalatvezetői, amennyiben döntéseik során nem elegendő mértékben mérlegelték a klímaváltozás által a vállalatukra gyakorolt várható hatásokat. Ezek között szerepelnek többek között a csökkenő részvényárfolyamok, a piacrészesedések elvesztése, a reputációs károk stb.

További kihívások

A fentiekben felsorolt esetcsoportoktól függetlenül a vagyoni kár kárfelelősségének összes területe is többé-kevésbé konfrontálódik majd a klímaváltozás témájával. Legyen szó könyvvizsgálókról, pénzügyi intézetekről, vállalati tanácsadókról vagy a klímavédelmi projektekre vonatkozó tanúsítványok kiállítóiról, mint a tanúsítványkereskedelem alapjáról: számos felelősségi konstelláció és konstrukció elképzelhető.

A biztosítási megoldások a változási kockázatra új állami szabályozások formájában jönnek szóba, különösen az adók, a megengedett kibocsátások csökkentése, valamint a kibocsátás-kereskedelem tekintetében. A forgalomra közvetlen kihatással bíró reputációs károk esetén is megfelelő fedezeti szükséglet keletkezhet. A fantáziának szinte semmi sem szab határt. Nem az a döntő kritérium, hogy a végén kötelező felelősségbiztosítási vagy egyéb megoldásokra kerül-e sor.

Összegzés

A klímaváltozás és következményei összetett témát alkotnak, amely felbecsülése a felelősségbiztosítás esetében is speciális tudásanyagot igényel. A felelősségbiztosítóknak fel kell készülniük erre, és a kockázatmegítélés és a tarifaszabás során figyelembe kell venniük ezt a témát. Fontos, hogy az új esélyeket és az új kockázatokat egyaránt időben felismerjük és helyesen értékeljük.

Vissza a lap tetejére