A gazdasági válság sújtotta jelenlegi gazdasági helyzetben az emberek jobban odafigyelnek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére. Ez leginkább a városi alsóközéposztályra és a befutott értelmiségiekre jellemző. Legkevésbé a szegény munkások rétege foglalkozik egészségével, bár ők is igyekeznek egyre jobban odafigyelni magukra.

Általában a felnőtt lakosság fele (51%) tesz ma többet a betegségek megelőzése érdekében, mint egy évvel korábban. Ők úgy gondolják, ma érdemes többet költeni az egészségükre, mint a tavalyi évben. Még többen, kétharmaduk (67%) pedig többet szeretne tudni arról, hogy mit tehet a saját egészsége érdekében.

Az egészségügyi magánszolgáltatók iránti bizalom is megnőtt a válság kezdete óta. A legkeresettebb a fogorvos, a gyerekorvos és a szemész magánszolgáltató.

A szolgáltatások iránt 17-36 százalékkal nőtt meg az érdeklődés, a legnagyobb mértékben a szemorvosi szolgáltatások iránt. Emellett még abban az esetben, ha valaki nem akar kiesni a munkából.

A következő esetek közül melyek azok, amelyekkel ma nagy valószínűséggel egészségügyi magánszolgáltatóhoz fordulna? (%)

Fogorvos-fogászati problémával66,4
Ha már sok helyen jártam, de nem sikerült megoldást találni a panaszomra44,8
Gyermekem krónikus betegsége esetén36,5
Szemorvos-szemészeti problémával33,8
Bőrbetegséggel28,5
Kisebb műtét esetén19,3
Lelki problémával17,5
Ha nem akarok kiesni a munkából15,8
Allergiával12,2

Forrás: GfK Hungária, GfK LHS HealthCare

Vénynélküli kontra vényköteles gyógyszerek

A vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlása kapcsán a lakosság 67 százaléka nem változtatott szokásain az elmúlt hónapokban. A fogyasztók 5 százaléka olcsóbb, nem vényköteles, 11 százaléka kevesebb, 15 százaléka pedig csak súlyosabb esetekben vásárol gyógyszert. Emellett mindössze 2 százalékuk döntött úgy, hogy már nem vesz ilyen jellegű készítményt.

A legnagyobb változás a szegény nyugdíjasok körében figyelhető meg. 33 százalékuk továbbra is vásárol vénynélküli gyógyszereket, 47 százalékuk viszont már csak súlyosabb esetekben szerez be ilyen készítményeket. A legkevésbé a városi alsóközéposztály változtatott gyógyszervásárlási szokásain, hiszen 75 százalékuk ugyanazokat a vénynélküli gyógyszereket vásárolja, mint egy évvel korábban.

A vényköteles gyógyszerek beszerzése során a lakosság 85 százaléka nem változtatott szokásain, 8 százalék az orvostól kéri az olcsóbb gyógyszert, 7 százalék pedig a patikában.

Az úgynevezett felső klasszik fogyasztói szegmensbe tartozók fogadják el leginkább az orvos által felírt gyógyszert, 93 százalékuk váltja ki a recepten szereplő medicinákat.

A szegény nyugdíjasok azok, akik a leggyakrabban kérnek olcsóbb gyógyszert. 27 százalékuk már az orvosnál, míg 20 százalékuk a gyógyszertárban kéri az olcsóbb orvosságot.

A felmérés a GfK LHS HealthCare 1000 fős lakossági felmérése alapján készült 2009. január-márciusban.

„Porsche, szerelem, száguldás” – az élet 50 felett

A fogyasztás nem szűnik meg, csak átalakul

50+… A tini korosztálynak már „öregek”, az idősek szerint viszont még előttük az élet. Akkor valójában kik ők, kik alkotják az 50 feletti, ezüst generációt? Milyen fogyasztási szokások jellemzik őket? Mit olvasnak, mit hallgatnak, mit néznek? Szoktak vajon „shoppingolni”, vagy „nagybevásárolni”, mire költik leginkább a pénzüket, és vajon mire spórolnak? – Többek között ezekre a kérdésekre is választ adnak a GfK Hungária kutatásainak eredményei.

Magyarországon a legtöbb európai országhoz hasonlóan öregszik a társadalom. Az elmúlt két és fél évtizedben a kedvezőtlen demográfiai változások – úgy, mint a természetes fogyás, a termékenység csökkenése –, valamint a születéskor várható élettartam emelkedése miatt a népesség korösszetétele átalakult, az öregedési folyamat felgyorsult.

A KSH adatai szerint 2008-ban az 50 év feletti korosztály a népesség közel 37 százalékát tette ki. Az 50-64 évesek aránya 20,4 százalék, a 65-79 éveseké 12,5 százalék, a 80 évnél idősebbeké pedig 3,7 százalék volt.

Az ötven éven felüli korosztályt vizsgálva elmondható, hogy az anyagi lehetőségek és az életkörülmények szempontjából heterogén összetételű csoport, amelynek két alcsoportját érdemes megkülönböztetni. Egyrészt ide tartoznak a gazdaságilag még aktív, magasabb jövedelmű és társadalmi státuszú családok, akik változatos fogyasztást engedhetnek meg maguknak. Másrészt a munkaerőpiacról már kilépett, alacsonyabb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok is, akik szerényebb életvitelt folytatnak. A gazdasági aktivitás a KSH adatai alapján meglehetősen eltér az egyes korosztályokban. Amíg az 50-54 év közöttiek háromnegyede aktív, addig az 55-59 évesek közül már csak minden második, a 60-64 éves korosztályban pedig már a 15 százalékot sem éri el az aktívak aránya. (Ez az arány a teljes népességre vonatkozóan 50,3 százalék.)

Előnyben a hagyományos konyha alapanyagai

A háztartások napi fogyasztási cikkekre vonatkozó vásárlásait vizsgáló Consumer Tracking szektor adatai azt mutatják, hogy 2008-ban a magyar háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek értékének 51 százalékát az 50 év feletti háztartások adták. A heterogén fogyasztás ellenére közös ezekben a háztartásokban, hogy a teljes lakosság átlagánál többet vásárolnak állateledelből (90%), a hagyományos konyha alapanyagaiból – pl. zsírból, pörkölt kávé mixből –, hagyományos termékekből, mint szifon patron (76%), illetve ecet (66%), ezenkívül édes finomságokból, mint pl. a sűrített tej (75%) a kávé mellé.

Ezzel szemben a teljes lakosság átlagánál kevesebbet fogyasztanak a modern étkezési szokásokra épülő, innovatív termékekből, úgymint készételekből (35%), fagyasztott pizzából (31%), reggeliző pelyhekből (21%) és jeges teából. Az általános fizikai állapot miatt kevésbé használt testápolási termékekből, pl. sampon (36%), hajkondicionáló (34%), női életciklushoz kapcsolódó higiéniai termékekből, valamint a modern berendezésekhez szükséges cikkekből (pl. gépi mosogatószer).

Nagy bevásárlás havonta egyszer

Az idősebb korosztály vásárlási szokásait illetően csupán néhány tekintetben tér el a teljes lakosságban tapasztalt tendenciáktól. Nagy háztartási bevásárlást az 50 felettiek közel fele havonta végez, ez valamivel magasabb, mint a teljes lakosságban mért arány, azaz ők ritkábban végeznek nagybevásárlást. Egy ilyen vásárlás alkalmával az 50-59 évesek átlagosan 16 000 forintot, a 60 év felettiek 15 300 forintot költenek el. (Az átlagos költés a lakosság egészében 17 100 Ft.) Alkalmi vásárlásokat évente néhányszor végeznek (ünnepi alkalmakra vagy ajándék céljából történő vásárlás), ekkor viszont az idősebbek, vagyis a 60 éven felüliek többet hagynak az üzletek kasszáiban, átlagosan 9800 forintot. A nem tervezett, spontán vásárlás az életkor előrehaladtával egyre ritkább, az 50 év felettiek fele egyáltalán nem végez ilyen jellegű tevékenységet. Szinte a teljes időskorú lakosságra jellemző, hogy nem vásárolnak interneten.

A legfőbb megtakarítási cél a nyugdíjas évekre való felkészülés

A GfK Hungária 2008-as adataiból kitűnik, hogy amíg a teljes lakosság alig 23 százaléka rendelkezik megtakarítással, addig az 50 évnél idősebbek között ez az arány 30 százalék. A legfőbb megtakarítási cél a nyugdíjas évekre való felkészülés, az 50 éven felüliek egyharmada gyűjt ilyen célból, ami nem meglepő, hiszen számukra már jóval közelebb van a munkaerőpiacról való kilépés ideje. Természetes módon hangsúlyosabb számukra, hogy később is megfelelő életvitelt folytathassanak, mint az, hogy a pénzüket a jelenben lakásuk felújítására vagy üdülésre költsék. A legfőbb célok között második helyen említették a váratlan kiadásokat, erre a korosztály tagjainak egynegyede gyűjt. Harmadik legfontosabb cél a gyermekek jövője, viszont az idősebbek körében ez kevésbé fontos, mint a teljes lakosságban. Szomorú adat, de tény, hogy az 50 év felettiek számára kiemelten fontos, hogy temetésre, sírkőre tegyenek félre.

Összességében elmondható, hogy három aspektusban magasabb a megtakarítással rendelkezők aránya az 50 éven felüliek között, mint a teljes lakosságban: a nyugdíjas évekre, a váratlan kiadásokra valamint a temetésre, sírkőre való takarékoskodás.

Mit olvasnak, mit hallgatnak, mit néznek?

Vajon igaz lenne az, hogy az idősebbek, az 50 év felettiek médiafogyasztási szokásai hasonlóak, mint a 18-49 éves korosztályé? Valószínűleg nem, habár a média ezt sugallja. Műsorait és reklámjait a többség még mindig a 18−49 év közöttiekre pozícionálja, és továbbra sem számol a társadalom jelentős hányadát kitevő, érettebb korosztályt képviselő ötvenesekkel.

Az 50+ korosztály rádióhallgatási szokásait vizsgálva megfigyelhető a közszolgálati csatornák térnyerése az életkor előrehaladtával. Míg az 50-59 évesek körében a legnépszerűbb a Sláger Rádió, addig a 60 éven felüliek már inkább a közszolgálati adókat részesítik előnyben: leginkább a Kossuth rádiót hallgatják, a Sláger Rádiót hátrébb szorítva. Összességében megállapítható, hogy 2007-hez képest tovább csökkent mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi csatornákat hallgatók aránya, mert minden korosztályban egyre kevesebben választják a zenehallgatás, kikapcsolódás e formáját.

A rádióadókkal ellentétben a kedvenc TV-adókról már nem állítható, hogy az idősebbek a közszolgálati csatornákat preferálják, ugyanis minden korosztály jellemzően a kereskedelmi csatornákat nézi. Tehát megállapítható, hogy az 50 éven felüliek televíziózási szokásai nem különböznek jelentősen a 15 éven felüli lakosságétól. Talán az sem meglepő, hogy kivétel nélkül minden korcsoport a kereskedelmi csatornák közül a nézettségi listák éllovasát, az RTL Klubot részesíti előnyben a TV2-vel szemben. A lista harmadik helyén a közszolgálati M1 szerepel, amely csak a 75 év felettiek esetében előzi meg a TV2-t.

Minden korosztály esetében ugyanaz a lapcsoportok sorrendje és általánosságban igaz, hogy az életkor növekedésével egyre kevesebben olvassák az adott lapcsoportot. Van azonban néhány kivétel: a hirdetési lapokat leginkább a 65-69 évesek kedvelik, a megyei/helyi lapokat pedig inkább az 55-59 évesek olvassák. Az önállóan terjesztett TV magazinok viszont a 65-69 és a 70-74 évesek körében egyaránt kedvelt olvasmánynak számítanak. A sztár magazinok és az országos bulvárlapok iránt kevésbé érdeklődnek az 50 felettiek.

Az internet használati szokások tekintetében még mindig igaz, hogy a fiatalabb korosztályokban magasabb az internet hozzáféréssel rendelkezők aránya, a teljes lakosságban ez az arány 48 százalék. Az 50 év felettieknek csupán egynegyede, a 65 év felettieknek pedig mindösszesen egytizede fér hozzá a világhálóhoz. Az internetező 50 év feletti lakosság hasonlóan a 15 évnél idősebb, fiatalabb korosztályhoz elsősorban általános információk, hírek elérésére, majd levelezésre használja az internetet. Az 50 és 59 év közöttiek pedig még viszonylag nagyobb arányban használják a világhálót munkavégzésre, illetve a munkához kapcsolódó információk keresésére. A leginkább látogatott honlapok a teljes lakosság és az 50+ korosztály körében a Startlap, a Freemail, az Origo és az Index.

Hazai FMCG piac: jelentős visszaesés 2008 negyedik negyedévében, amely az idei év első két hónapjában tovább folytatódott

A válság hírére a magyar háztartások a megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyiségét csökkentették

A napi fogyasztási cikkek piacának értéke 2008-ban az inflációtól elmaradó mértékben növekedett. Az októberben kirobbanó gazdasági világválság hírére azonban 2008 negyedik negyedévében a tavalyi év legnagyobb piaci visszaesése következett be, 3,7 százalékkal csökkent a piac volumene – derül ki a GfK Hungária 2008. évi kereskedelmi trendeket összegző tanulmányából, a Kereskedelmi Analízisekből. A válság hírére a magyar háztartások nem az olcsóbb termékeket vásárolták, hanem a megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyiségét csökkentették inkább. A kereskedelmi csatornák közül 2008-ban a legnagyobb növekedést a szupermarket csatorna érte el.

A hazai kereskedelem főbb trendjeit részletesen bemutató elemzés szerint 2008-ban a napi fogyasztási cikk piac értéke az inflációtól elmaradó mértékben növekedett, más szóval szűkült a piac volumene. Az év során a legjelentősebb piaci visszaesés a negyedik negyedévben volt érzékelhető, az októberben kirobbanó gazdasági világválság hírét követően 3,7 százalékkal csökkent a piac volumene. A negyedik negyedévben a válság ellenére sem tapasztalható az előző időszakokhoz képest erősebb eltolódás a termékszerkezetben az olcsóbb áru termékek irányába. Azaz, a negyedik negyedévben a háztartások reakciója a gazdasági válság hírére a piac egészére nézve jellemzően nem az olcsóbb termékek irányába történő erősebb lefelé váltás volt, hanem inkább a megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyiségét csökkentették. 2009 első két hónapjában a napi fogyasztási cikkek értékbeli forgalma közel 2 százalékkal csökkent tavaly január-februárhoz képest (közel 5 százalékos élelmiszerinfláció mellett).

Bár a kereskedelmi márkás termékek aránya Magyarországon még nem érte el a számos nyugat-európai országban tapasztalt egyharmados forgalmi részesedést, a magyar háztartások vásárlásaiban arányuk évről évre nő. A korábbi évekhez hasonlóan 2008-ban is folytatódott a kereskedelmi márkás termékek előretörése, részesedésük 2008-ban meghaladta a 25 százalékot.

A szupermarket csatorna 2008 nyertese

A kereskedelmi csatornák közül 2008-ban a legnagyobb növekedést a szupermarket csatorna érte el, piacrésze 15 százalékról 2008-ban 17 százalékra növekedett. A növekedés mögött egyrészről a csatorna expanziója áll, melynek következtében növekedett a vásárlói hatóköre, másrészről jelentősen növekedett mind a vásárlás gyakorisága, mind pedig az átlagos kosárméret. Ennek következtében 16 százalékkal magasabb értéket hagytak a vásárlók a csatornában 2008 során, mint egy évvel korábban.

A cash & carry csatorna az egyik áruházlánc megszűnésével veszített piacrészéből, 2008-ban 3 százalék alatt maradt. A korábbi években dinamikus fejlődést mutató hipermarket csatorna növekedése megállt a csatornába tartozó kereskedelmi láncok ellentétes növekedési trendjeinek következtében. A diszkont csatornán belül is átrendeződés figyelhető meg, habár a csatorna aggregált piaci részesedése nem változott 2007-hez képest. A kisboltok jelentősége évről évre 1-2 százalékponttal esik vissza, leginkább a független kisboltokkal szemben támaszt versenyt a modern kereskedelmi csatornák növekvő jelenléte. Annak ellenére, hogy a drogériák forgalma a napi fogyasztási cikkek piacán mindössze 2 százalék, mind a teljes 2008-as évet, mind az utolsó negyedévet vizsgálva erőteljesen nőtt.

Egy átlagos háztartás egy év alatt több mint 8 kereskedelmi láncban vásárol, és ebben a tekintetben nincs jelentős különbség az egyes láncok vásárlói csoportjai között. Havi rendszerességgel átlagosan 4 láncban vásárolunk (3 kereskedelmi láncban + 1 „sarki kisboltban”).

Továbbra is a péntek és szombat, illetve a délelőtti órák forgalma magasabb

A hét napjai szerinti fogalom megoszlás az előző évekhez hasonlóan alakult 2008-ban is. A teljes FMCG forgalom 40 százaléka továbbra is pénteken és szombaton realizálódik. A vasárnapi forgalom összességében szintén nem változott 2007-hez képest, habár az egyes csatornák tekintetében lényeges különbségek mutatkoznak. A hipermarketek forgalmának több mint tizede a hét utolsó napján bonyolódik, és közel hasonló ez az arány a cash&carry csatorna esetében is, míg a tradicionális kereskedelmi csatornákban és a drogériákban csak a 3 százalékot közelíti.

A napszak szerinti forgalommegoszlás tekintetében ez előző évekhez képest lényeges változás nem következett be 2008-ban: a privát vásárlások forgalmának több mint 60 százaléka délelőtt realizálódik. Ebből a szempontból azonban jelentős különbségek figyelhetők meg a modern és a tradicionális csatornák között. Míg a kisboltok (láncba szerveződött és független) esetében a reggeli és a délelőtti órák a legjelentősebbek, addig a hipermarketek és a cash&carry esetében a délutáni és esti időszak is forgalmasnak mondható.

Autós vásárlások tekintetében a C&C csatorna az élen

A magyar háztartások által elköltött összeget tekintve 2008 során nem változott az autós vásárlások súlya. Az autós vásárlások – a vásárlás jellegéből adódóan – különösen nagy szereppel bírnak a C&C csatornában, ahol 2008-ben szinte a teljes forgalmat az ilyen típusú vásárlások teszik ki. Hasonlóan magas az arányuk a hipermarketekben (75%), illetve a diszkontokban (52%).

Egyre többször fizetünk bankkártyával

A kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. Az értékforgalom alapján ez az arány 17 százalékra nőtt 2008-ban. A hipermarketekben a privát vásárlások értékének 35 százalékát kártyával egyenlítették ki a háztartások, míg a C&C csatornában ugyanez az arány 34 százalék volt. Legalacsonyabb (bár lassan növekvő) a kártyahasználat jelentősége a kisboltokban: mind a lánchoz tartozó kisboltok, mind a független kisboltok esetében a vásárlások értékének kevesebb, mint 3 százalékát fizetik bankkártyával.


www.gfk.com

Vissza a lap tetejére