Természetesen nem várható el, hogy a hatósági vizsga eredménye önmagában bárkinek a szaktudását megalapozza, netán szakemberré képezzen. A biztosítások értékesítésében érdekelt cégeknél szervezett alap- és folyamatos oktatások, párosulva az önképzéssel és a mindennapok gyakorlatával, képesek visszaigazolni a szakemberré válás teljességét. Az üzletkötők kizárólag több hónapos szorgalom, kitartás és napi aktivitás által válhatnak sikeressé.

Az eddig szerzett tapasztalatokról és a továbbfejlesztés lehetőségeiről kértünk információt az előkészítésben, bonyolításban és az együttműködésben szereplő munkatársaktól. Jelzésértékű, hogy az érintett személyek mindegyike más nézőpontból élte meg a struktúra kiteljesedését.

Az előkészítésben közreműködött szövetségek képviselői:

Szekulesz Judit (Mabisz)

A szövetség a 2007-es évben azt a feladatot kapta a tagbiztosítóitól, hogy dolgozzon ki, és kezdeményezzen megoldást az OKJ képzést határidőn belül meg nem szerző közvetítők ügyében annak érdekében, hogy a 2008 július 1-jén életbelépő Bit. változás értelmében gyorsan munkába állhassanak.

A munka 2007 nyarán kezdődött meg, a PM illetékes vezetőivel történő kapcsolatfelvétellel és a közös gondolkodás, tárgyalás eredményeképpen decemberre eldőlt, hogy egy hatósági vizsga lehet a megoldás. Ehhez szükséges volt a szakma felügyeletét ellátó PSZÁF együttműködése és a feladat részükről történő elvállalása.

PM kreatív megoldással 2007 decemberében elfogadtatta a parlamentben a Bit. 13. mellékletének módosítását, amely a biztosításközvetítők képzéséről szól. Ezzel a hatósági vizsga bevezetésének kérdése eldőlt. A 2008-as esztendő igen izgalmas munkával telt minden érintett részére, de végül is, igaz időbeli csúszásokkal, 2008 augusztusának végén kezdődtek el az első vizsgák.

A hatósági vizsga követelmény- és vizsgarendszerét a szakma dolgozta ki együttműködve a vizsgáztatásért felelős PSZÁF-tel, és a FBAMSZ és a MABIOSZ, valamint a Brókernet és a BOI szakértőivel. A jogszabályi változás 2008. július 1-jétől lépett életbe, de a vizsgák csak ősszel kezdődtek meg.

A szakmának ekkorra már nagyon sürgető volt a helyzet, hiszen július 1-jétől már csak olyan biztosításközvetítőt vehettek fel, aki rendelkezett szakképesítéssel.

Mint minden, így a hatósági vizsgák esetén is a gyakorlatban dőlt el, hogy mi az, amin javítani kell. A szakma folyamatosan kérte a partnerséget és az együttdolgozást a felügyelettől, amelynek keretei egy közös megbeszélésen kialakultak és azóta folyamatosan működik a munkakapcsolat.

A hatósági vizsga mellett megmaradt az OKJ képzés is, de kétségtelen, hogy háttérbe szorult, mert mind a biztosítóknál, mind a közvetítőknél elsődleges cél a minél gyorsabb felügyeleti regisztráció. Miután az OKJ-s képzést is a Mabisz kezdeményezte és dolgozta ki annak követelmény- valamint vizsgarendszerét – később remélhetőleg lesznek olyan biztosítók, akik fontosnak tartják a szakmai képzésnek ezt a magasabb formáját, és annak megszerzését elő is írják azon közvetítők részére, akikre hosszú távon számítanak.


Gyovai János (FBAMSZ)

Az Önök megbízásából a biztosítási szakmában nagy változást hozó hatósági vizsga előkészületével kapcsolatosan számos bizalmas megfigyelést hajtottam végre, amelyekről most adom át rövid tájékoztatómat.

Az előzmények

A biztosítási szakma gyakorlásához szakirányú képesítés megszerzését kéri a törvényalkotó, erre türelmi időt határozott meg és előírta az OKJ-s képesítés megszerzését. Mivel ezen képzéshez kötött szakirányú képesítés megszerzése igen hosszadalmas, kb. 6-8 hónapot vesz igénybe, ezért a szakma elindított egy lobbitevékenységet, hogy gyorsabban lehessen képesítést szerezni, ne legyen ellehetetlenítve a szakma fejlődése. Ez az ún. hatósági képzés, amelyet egy olyan vizsga követ, ahol egyszerű feleletválasztós vizsga tesztsor megoldását követően hatósági engedélyt kap a jelölt a szakma gyakorlására. (Megjegyzés: ez egy méltányolható szép elv, mert az, aki már valaha egyetlen embert is felvett biztosításközvetítőnek, csak az tudja, hogy a toborzás nem egyszerű feladat.)

A hatósági képzés főbb követelményeiről egyeztetések folytak a rendelet megszületése előtt, hogy milyen témakörök kerüljenek be a tananyagba.

A fordulópont

2008. május 7-én a BOI megpróbálta összefogni a piac domináns szereplőit, elsősorban azokat a biztosítókat, alkuszokat, többes ügynököket, akik mint kiemelt partnerek náluk képezték nagyobb létszámban embereiket, illetve az adott társaságok érdekképviseleteit. Így a biztosítási piac ezen szereplőit meghívta a központjába, hogy a hatósági vizsga tananyagtartalmi egyeztetetésén vegyenek részt. Ez a megbeszélés nagyon érdekes és tanulságos volt, hogy a piac konkurens szereplői akkor, amikor a szakma jövőjét érintő kérdésekben kell dönteni, felelősségteljesen tudnak együtt dolgozni.

A munka

A résztvevők ezek után elkezdték a hatósági vizsga tervezetének követelményeihez igazodó tananyag összeállítását. Önként vállalások alapján íródtak meg a tankönyv egyes fejezetei, amelyből összeállt a tananyag tartalma. Nehézséget és gyakori fejtörést okozott a résztvevőknek, hogy a rendelet tervezetében lévő témákat milyen mélységig kell kidolgozni. Az ismeretanyagot is úgy kellett összeállítani, hogy egyik ágazat se legyen túlsúlyban. Erre vonatkozóan nem volt útmutatás a PM rendelet tervezete alapján. A tananyag összeállításával párhuzamosan születtek meg az anyaghoz kapcsolódó tesztkérdések is. Öröm volt nézni és részt venni ebben a pezsgő alkotó munkában, amikor mindenki átérezte, hogy egy a szakma jövőjét meghatározó anyag formálódik a kezei között.

Összeállt a tankönyv, elkészült az első 750 tesztkérdés. Voltak viták, nézetkülönbségek a különböző érdekek és álláspontok védelmében, de ez teljesen természetes egy ilyen nagy létszámú közösségben. A műhelymunka során több alkalommal (június 4., június 18.) találkoztak a csoport tagjai, akik új résztvevőkkel és a PSZÁF képviselőivel kibővülve folytatták tovább az egyeztetést. Ezt követően a további tesztkérdések elkészítését a BOI-s munkacsoporton kívül a PSZÁF egyéb szakmai képviselők bevonásával bővítette. A munkacsoport még javaslatot tett a vizsgaszabályzat kialakítására is.

Ezt követően a PSZÁF a hatósági vizsgával kapcsolatos egyeztetéseket az érdekképviseleteken keresztül bonyolította.

A végeredmény

A BOI összeállította a saját tankönyvét és tananyagát a hatósági képzésre.

Elkészült 750 induló tesztkérdést a PM rendelet kihirdetéséig. Ezt a kérdésbankot bővítette tovább 1330 kérdésre a PSZÁF a szakma képviselőinek kiszélesítésével, az érdekképviseleti szervezetek közreműködésével.

A tesztek egyelőre megoldó kulcs nélkül kerültek fel a PSZÁF honlapjára, azonban ha már 2000 db kérdés lesz a kérdésbankban, akkor a megoldó kulcs is felkerül a tesztek mellé.

A PSZÁF összehívta a vizsgabiztosokat a székhelyén és Dr. Déri Éva részletes tájékoztatást adott a vizsga lebonyolításának szabályairól és elvárásairól.

A PM rendelet kihirdetését követően elindultak a hatósági képzések, majd ezt követően egy kisebb fáziseltolódással a vizsgáztatások. Zárom képzeletbeli titkos jelentésemet, eredményes toborzást és sok sikeres vizsgázót kívánok mindenkinek.

A hatósági vizsgáztatás folyamata:

MABIASZ

A MABIASZ meglátása szerint a hatósági vizsgáztatás intézményével, mint sokaknak a piacon, a kezdeti időkben sok kérdés merült fel abban a témakörben, hogy hogyan lehet megoldani a minőségi és mennyiségi mutatókat is figyelembe véve egy olyan típusú vizsgáztatást, ahol rövid idő alatt, több ezer embernek kell vizsgalehetőséget nyújtani ezen a szinten. Úgy gondoljuk, ez már nem is oktatáspolitikai, hanem inkább foglalkoztatáspolitikai kérdés. Tudvalevőleg a piacon 2008 végén több mint 10 000 embernek lejárt vagy közeljövőben lejár a BÜR regisztrációs határideje.

A hatósági vizsga kérdésbankjának összeállításában tevékenyen részt vettek az egyes szövetségek, a Biztosítási Oktatási Intézet, egyéb külsős képzőszervek képviselői, a PSZÁF és a biztosítótársaságok, valamint a Brókernet Akadémia munkatársai. Az elkészült kérdésbank kérdéseinek összetételéről az a véleményünk, hogy azok dominánsabban a jogi kérdéskört érintik, háttérbe szorítva a szakmai kérdéseket. Ezt a problémát többszörösen felvetettük az egyes szakmai fórumokon, melyek eredményeképpen azt tapasztaltuk, hogy a konkrét feltett kérdéssorok már egészséges arányban tolódtak el a szakmai kérdések irányába.

Tapasztalataink szerint a vizsgázók és a vizsgahelyek – kevés kivételtől eltekintve – igen jól felkészültek, a vizsgán a megfelelési arány mára átlagosan számításaink szerint elérte a közel 70 %-ot. Ez a szám jól mutatja a képző intézetek felkészültségét, valamint a hallgatók hozzáállását.

A közeljövőben kibővítésre kerülő kérdésbank kérdéseinek összetétele reméljük, már egészséges arányokat mutat és transzparens lesz. Abban is bízunk, hogy a felülvizsgált és kibővített kérdésbank már jó arányban tükrözi az elvárt szakmaiságot.

Az előkészítésben résztevőkön kívül egy szakmai team is segíti ezt a folyamatot, így reményeink szerint elkészül egy olyan jól használható kérdésbank, ami híven tükrözi a piac elvárásait.

A MABIASZ továbbra is részt vesz a kérdésbank fejlesztésében, szem előtt tartva az eddigi tapasztalatokat és a szövetség tagjainak érdekeit.

A képző intézmény szemszögéből:

Balogh Ildikó (BOI Fejlesztési Alapítvány)

A tények, amiket mindenki tud…

A függő- vagy független biztosításközvetítő hatósági képzésre és vizsgára jelentkező üzletkötő a PSZÁF által vezetett biztosításközvetítő hatósági képzést és vizsgáztatást végző szervekről vezetett jegyzékbe felvett intézményekhez jelentkezhet képzésre és vizsgára.

Képzésre és vizsgára történő jelentkezés az adott jegyzékbe vett szerv honlapján nyilvánosságra hozott jelentkezési lapokon lehetséges. Vizsgaidőpontokat a képzőszervek folyamatosan biztosítanak, ha a vizsgához szükséges minimális 15 fő összegyűlt. Ezen létszám alatt vizsga sajnos nem szervezhető.

Ha a jelentkező csak vizsgára jelentkezik, úgy a PSZÁF által meghirdetett vizsgaidőpontokra közvetlenül is jelentkezhet a hatósághoz.

A vizsga viszonylag egyszerű, tesztjellegű vizsgasort jelent és egyidejűleg kell az egyes modulokból abszolválni azt. Különbözeti független biztosításközvetítői hatósági vizsga esetén természetesen csak a független biztosításközvetítő alapismeretek modulból szükséges vizsgát tenni.

Vizsgát legkorábban a képzés befejezését követő 15. napon lehet tenni, vigyázva arra, hogy a vizsgára legalább a vizsgát megelőző 15 nappal korábban kell jelentkezni.

A vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a tesztsorozatban szereplő kérdésekre minimálisan 75% erejéig helyesen válaszolt.

…és a tények, amikről alig beszélünk

Azt minden érdekelt tudja, hogy finoman szólva, akadozva indult az EU direktívának megfeleltetett, az állítólagos fogyasztóvédelmi elvárásokat támogató biztosításközvetítő hatósági vizsga.

A gyermekbetegségein átesett oktatási és vizsgáztatási rendszer mára már stabilizálódni látszik, és már elmondhatjuk azt is, hogy ha a vizsgázó személy az oktatáshoz és vizsgáztatáshoz szükséges dokumentumait körültekintő figyelemmel nyújtja be, esélyes arra, hogy valóban három-négy hét alatt a biztosítási regiszter követelményének megfelelő vizsgával rendelkezzen. Sőt, úgy tűnik, ennyi elegendő is, merthogy a leendő vizsgázónak a legtöbb energiáját a formai követelmények teljesítése jelenti.

Rend a lelke mindennek. Úgy tűnik, hatósági vizsgánk esetében sikerült talán a legbürokratikusabb jelentkezési és vizsgarendszert kialakítani. Intézetünk több vizsgáztatást felügyelő intézménnyel (pl. PM, NSZFI) is kapcsolatban van, így megfelelő tapasztalatok birtokában keserűen kell megtapasztalnunk, hogy sikerült egy olyan merev, rugalmatlan jelentkezési, „felügyelői” rendszert kialakítani, amely feltételezi, hogy a biztonsági kapun átjutva legalább ilyen színvonalú módszeres és alapos képzési mechanizmussal találkozhat mindenre elszánt jelentkező.

Csak a példa kedvéért: jaj annak a leendő vizsgázónak, ki valaha házasságot kötött és később elvált, és arra vetemedett, hogy újra házasságot köt. A törvényhozók ez esetben könyörtelenek voltak: a jelentkezőnek az összes névváltozással kapcsolatos dokumentációt be kell csatolnia. Azaz, jó, ha a delikvens már a házasságkötésének napján gondol arra, hogy az érettségi bizonyítványában szereplő nevet mindenképpen, minden esetben megtartsa, mert egyébként az ügyintézés egy esetleges hatósági vizsga esetében szinte megoldhatatlanul bonyolíthatja, lassíthatja a vizsga megszerzését.

Azzal természetesen egyetértünk, hogy a szakma hitelessége mindenek előtt, a piacon szereplők mindegyikének valódi felkészültséggel és vizsgával kell rendelkeznie.

Ez lenne a képzés?

A szakma az 1500 darab, alaposan kidolgozott kérdés tekintetében felkészült, azt megküldte a hatóságnak.

E nem kevés kérdésszám megtekinthető, teljes mértékben publikus. Szögezzük le: a számunkra oly fontos oktatás szempontjából csak vizsgafelkészítésről beszélhetünk. Hivatásunknak, az oktatásnak semmiképp nem nevezhetjük az összesen 30-40 órában leadott pénzpiaci, jogi és biztosításszakmai ismereteket. (Tessék csak megtekinteni egyéb, a szakmánktól távol eső képzési feltételeket! Mennyi kontaktórán is kell részt vennie annak, aki biztonsági őr munkakört kíván ellátni?) Igen, az idő. Muszáj volt. Muszáj volt?

Mi értjük, a hatóságok értik, a pénzpiac résztvevői talán meg is értik, de mit szól majd az az ügyfél, aki azt tapasztalja, hogy néhány órás gyorstalpalón szerzett tudás birtokában akar valaki a zsebében turkálni, pénzét kezelni, saját és családja anyagi biztonsága érdekében javaslatokat tenni. Méghozzá hitelesen, minden kétséget eloszlató módon. Mert másképpen nem lehet.

Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a megadott és egyetlen követelményként meghatározott óraszámban a szakmával szemben elvárt követelményrendszer teljesíthető. Ebből a rendszerből kerülnének ki a „szakmailag felkészült szakemberek?”.

Igen, a rutin, a szakmai tapasztalat. Igazuk van azoknak, aki azt mondják, hogy az legalább ilyen fontos. De mi van azokkal a zöldfülűekkel, akik újként kerülnek a szakmába? Azzal toboroztuk be őket, hogy a pénzpiac fontos szereplőivé válhatnak, majd elküldjük őket ezen a szinten „levizsgázni”. Meg kellene talán őket is hallgatni, mit szóltak ahhoz, hogy ez ilyen egyszerű.

Valóban elegendő, hogy az oktatásokon, ismertetőn részt vett tanulók nagy része arra hegyezze ki a ceruzáját, hogy mihamarabb „bemagolhassa” a PSZÁF honlapjára kitett kérdéseket, azok helyes válaszát? Rövid távú memóriánk erre talán még alkalmas is lehet. Az alapkérést azonban nem kerülhetjük meg: valóban ez volt-e a direktíva célja?

Ez lenne a fogyasztói pajzs? Mert a tét nem elhanyagolható. Az illetékes hatóság által kiállított, A4-es papírra nyomtatott 3 sor, amely mögött szakmai tudás nem húzódik, nem húzódhat? A vitathatatlanul mindannyiunk által birtokolt információk birtokában tiszta szívvel engedünk piacra pénzpiaci termékeket értékesítőket?

És akkor még nem beszéltem arról a szerencsésről, aki egy tornatanári diplomával, minden szakmai követelmény nélkül „letarolhatja” a piacot…

Lássuk be, a hatósági vizsgával szakmai összefüggéseket az érdekeltek a legkevésbé sem tudnak elsajátítani. Teljesítettünk, letudtunk egy feladatot. Mert követelték.

Remélem, nekünk is vannak önmagunkkal szemben támasztott követelményeink.

Ismereteim szerint a szakma többsége többlépcsős önálló képzési mechanizmuson keresztül juttatja ki munkatársait a piacra. Szerencsére, szerencsénkre.

A felkészítő tanár álláspontja:

Dr. Pintér Imre (CIG-Pannónia)

A hatósági tanfolyam témaköreinek, így a vizsgakérdéseknek körülbelül kétharmada szorosabban vagy lazábban, de a jogász szakmához kapcsolódik.

A jogászias kérdésekkel kapcsolatos felkészítések során szerzett tapasztalataimat a következő, nyilván kiragadott, de mindenképpen jellemző példával szeretném illusztrálni.

1. Terminológia:

A jogi témakörökhöz kapcsolódó kérdéseket – természetszerűleg – jogászok fogalmazták meg, az adott szakma képviselői számára nyilván evidens, a vizsga résztvevői számára gyakran nehezen értelmezhető nyelvezettel:

„A biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat, amit jogi értelemben a biztosítási védelmet kereső, a szerződő tesz, nem pedig a biztosító.

a) ajánlat

b) kötvény

c) elfogadó nyilatkozat”

Az idézett kérdés a képzést követően természetesen megválaszolható, de sokkal közelebb állna a közvetítőktől elvárt gyakorlatias tudáshoz a következő megfogalmazásban:

„Az ügyféljelölt szerződéskötésre irányuló nyilatkozata.”

2. Gyakorlatiasság:

A kérdések jelentős hányada a biztosítással összefüggő joganyag mechanikus visszakérdezése, azzal a sajátos technikával, hogy egy – a környezetéből kiemelt – jogszabályi rendelkezést kell a vizsgázónak kiegészítenie:

„Melyik kifejezés illeszthető, a kipontozott rész helyére? A(z) ………….. önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi elven működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, a tagdíj ellenében nyújt szolgáltatást.

a) biztosítóegyesület

b) biztosító rt.

c) biztosító kft.”

A kérdés a közvetítői gyakorlatban nem szükséges ismereteket kér számon, emellett – jóllehet a jogszabályt pontosan idézi – azokat a vizsgázókat hozza hátrányos helyzetbe, akik korábbi tapasztalataik alapján tudják, hogy egyes biztosítóegyesületek tevékenysége túlterjeszkedik a hagyományos értelemben vett egyesületi tagok körén.

3. Pontosság

A lehetséges kérdések között találhatóak olyanok is, amelyek fogalomhasználata megkérdőjelezhető:

„A biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő a biztosítóval létesített megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, nem jogosult viszont az ajánlat elfogadására (ami által a szerződés létrejön), ez a biztosító hatáskörébe tartozik. Megbízotti minőségben károkozásáért a biztosító felelős. Kire igaz az állítás?

a) Alkusz

b) Bróker

c) Függő ügynök”

A jogszabályban nem szereplő „bróker” kifejezés tartalma bizonytalan, sokan az alkusz szinonimájaként használják, mások többes ügynököt is értenek alatta. Mindemellett a kérdés nem a függő közvetítő legpontosabb és leginkább elterjedt meghatározására utal, ezért egészében megtévesztő.

Összefoglalva: A korábbi vizsgákon szerzett tapasztalatok szerint a jogi vizsgakérdések elsajátítása nem lehetetlen ugyan, azonban a téma tényleges megértése helyett mechanikus tudást feltételez, a kérdések „bemagolását” igényli. A hatósági képzés és vizsga valódi célját, azaz az ügyfelek szakszerű kiszolgálását inkább kevésbé, mint többé szolgálja.

A biztosítótársaság nézőpontjából:

Németh Károly (Allianz)

Az Allianz Hungáriánál 2009. január hónapban indult el a hatósági vizsgára felkészítő képzés.

A képzések lebonyolítására 11 helyszínen van lehetőségünk, és szintén 11 fő oktatónk vesz részt a hatósági vizsgára felkészítő képzésben. Az első hatósági vizsgára 2009. február hónapban került sor. A február és márciusi vizsgákat a vizsgázók 95 százaléka sikeresen teljesítette.

A képzés elindulását megelőzően jelentős felkészülési időre volt szükség, hogy a PSZÁF előírásait és a határidőket betartva készüljenek az adatszolgáltatások. A képzésre és a vizsgára történő jelentkezés dokumentálása, az adatok továbbítása a hatósághoz excel táblázatok kitöltésével történik. A változások – helyszín, oktató, vizsgaidőpont, vizsgabiztos, aláíró stb. – bejelentésére szintén táblázatot használunk, ugyanakkor jelentős mennyiségű papír alapú dokumentumot is el kell küldenünk. A képzés és vizsgáztatás adminisztrációja időben és mennyiségben is komoly feladat. A képzésben rejlő legfontosabb ellentmondás az, hogy míg maga a képzés rövid idő alatt teljesíthető, addig az adminisztrációs folyamat ehhez képest nagyon elnyúlik. Ez akadályozza a jelentkezőket abban, hogy minél hamarabb dolgozni kezdhessenek az általuk választott új szakmában. Mivel sok idő eltelik maga a képzés és a vizsga között az adminisztrációnak köszönhetően, ezért a valóságban a képzés nem korlátozódhat a hivatalos hatósági képzés keretei közé. További oktatásokat, konzultációkat kell tartanunk azért, hogy a hivatalos képzés és a vizsga közötti több hétben a tanulók tudása szinten maradjon.

Az adminisztráció mellett a vizsgán használt tesztbank a hatósági vizsga folyamatában a legfontosabb elem. A tesztbank feltöltésével kapcsolatban ma is folyamatos az egyeztetés a szakma és a hatóság között ennek naprakésszé és szakmai szempontból megfelelővé tételére. Összességében elmondhatjuk, hogy ma már működik a hatósági képzés és vizsga rendszere. Ugyanakkor van még néhány terület, ahol lehet fejleszteni ezen a rendszeren.

Eredményes vizsgát tett hallgató értékelése:

Benedek Gyöngyi (Hitelkapu Magyarország Kft.)

Őszintén örültem a hatósági vizsgával kapcsolatos felkérésnek, hiszen azzal, hogy a BOI-nál tanulhattam, ezúttal nem csak egy újabb „papírt” sikerült begyűjtenem, hanem olyan tudásra tettem szert, amely vállalkozásomnak új lendületet adott.

Egy hitelügyintéző és ingatlanközvetítő iroda vezetőjeként régóta a terveim között szerepelt, hogy irodám szolgáltatásait, új, versenyképes termékekkel bővítsem. Több pénzügyi vonalon is elindultam, minden felkínált lehetőséget megvizsgáltam és értékeltem. Voltak ajánlatok, amiket elfogadtam és volt olyan is, amely nem tudott meggyőzni. Ekkor találkoztam Réthi Istvánnal, a Start-R Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetőjével, aki felhívta a figyelmemet a BOI-ra.

A mai pénzügyi piacon egyetlen vállalkozás sem éli túl a holnapot, ha nem áll több lábon. Már ekkor is úgy gondoltam, hogy a közeljövőben nem csak a megtakarítások, hanem a különféle biztosítások is reneszánszukat élik majd, épp ezért ezen a vonalon szerettem volna elindulni. Mivel a független biztosításközvetítői hatósági vizsga elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki a biztosítási szakmában dolgozzon, ezért a Réthi István által ajánlott BOI kézenfekvő megoldásnak tűnt.

Ami igazán a BOI mellett szólt, hogy a képzés mindössze 2 egymást követő hétvégét (szombat és vasárnap) vett igénybe. Az idő rövidsége miatt voltak kételyeim afelől, hogy vajon hogyan lehet egy ekkora tudásanyagot ennyi idő alatt elsajátítani. Különösen az órarendben szereplő tantárgyak miatt aggódtam, hiszen sem a biztosításszakmai alapfogalmak, a biztosítási szerződésjog, a független biztosításközvetítői alapismeretek, sem pedig a pénzügyi és biztosítási piac szereplőinek ismerete nem tartozott a könnyű tantárgyak közé. Rövid időn belül világossá vált azonban, hogy aggodalomra semmi ok, hiszen 3 olyan neves szakembertől tanulhattunk, akik már komoly eredményeket tettek le az asztalra ebben a szakmában. Az előadások jól érthetőek, beszédesek voltak, és az előadók rengeteg olyan szakmai és gyakorlati tapasztalatot, megtörtént esetet tettek hozzá a tananyaghoz, amit egyetlen tankönyv sem tartalmaz.

A képzést követően 2-3 hetünk volt a vizsgára felkészülni, ami úgy gondolom az igen erős előadásoknak köszönhetően senkinek sem jelenthetett problémát. A tankönyvek mellé segítségül egy az összes vizsgakérdést tartalmazó tesztfüzetet is kaptunk, amivel ellenőrizhettük tudásunkat.

A vizsga Budapesten volt és a remek felkészítés ellenére ettől tartottam a legjobban. Egy nehéz napra készültem tele buktatókkal és késésekkel, hiszen ki látott már olyat, hogy egy vizsga időben elkezdődjön, vagy zökkenőmentesen befejeződjön? Hát itt megtörtént! Az egész rendkívül jól meg volt szervezve, pontosan kezdődött és ért véget. Ami azonban a legszimpatikusabb volt, hogy a tanfolyam elindulásakor és a vizsga kezdetekor is ott volt velünk Hermann Tivadar, a BOI biztosításszakmai és értékesítési vezetője, aki együtt izgult velünk és mindenben a segítségünkre volt.

A vizsgával nem az volt a célom, hogy beállhassak a több ezer biztosítási ügynök közé, sokkal inkább az, hogy olyan tudásra tegyek szert, melyet az élet több területén is szaktudásként hasznosíthatok. A közelmúltban kerültem kapcsolatba a Hamilton Hungary Kárrendezési Kft.-vel. Kárrendezési szolgáltatásukkal újabb lehetőséget kaphatnak ügyfeleim, hogy minél elégedettebbek legyenek az életben. Cégük a károsultak testi épségét illetve vagyonát (pl. jármű, ingatlan, személyi sérülés, munkahelyi baleset) érintő káreseményből eredő kártérítési igény érvényesítésével kapcsolatos eljárásokban való teljes körű közreműködésre, képviseletére, kárrendezésre vállal megbízást. Biztosításszakmai tapasztalatuk, ügyvédi gyakorlatuk, szaktudásuk, magasan képzett szakembereik révén a tapasztalatok szerint esetenként 50-80%-al nagyobb összegű kártérítést sikerül realizálniuk, mint amennyit segítségük nélkül a károsult elfogadna, mindezt gyorsan, hatékonyan és lehetőleg peres eljárás elkerülésével.

Nem tudom, hogy a véletlen műve volt e, hogy megismerhettem ezt az egyedülálló szolgáltatást, de az biztos, hogy a BOI nélkül most nem lehetnék ennek a cégnek a képviselője.

Köszönöm, hogy pár percet rám szánt az életéből és elolvasta ezt a kis beszámolót. Remélem ez a pár sor meggyőzte arról, hogy felnőtt fejjel is érdemes egy rövid időre újra visszaülni az iskolapadba, és ha belevág, nagyon sok sikert kívánok Önnek a tanfolyamhoz!

A rendszer fejlesztésére vonatkozó megoldási javaslatok:

Dr. Dinnyés Gábor (BROKERNET AKADÉMIA Kft.) és Bach György (BROKERNET Zrt.)

Mielőtt a hatósági vizsgarendszer továbbfejlesztésére vonatkozó kérdést megválaszolnánk, foglalkozzunk az előzményekkel. Nézzük meg, hogy mit ért el mintegy egy év alatt a szakma, és ezen belül a BROKERNET Csoport tavaly tavasz óta, amikor hosszas várakozás után a szakma szereplői először kísérelték meg, hogy érdekeiket összehangolva és egymással összefogva, bekapcsolódjanak a hatósági vizsgarendszer kialakításba. A célunk az volt, hogy ne csak elszenvedői, hanem aktív részesei, formálói, sőt haszonélvezői legyünk a változásnak.

A BROKERNET Csoportnak mint a független biztosításközvetítői szektoron belül a befektetési egységhez kötött életbiztosítások piacvezető értékesítőjének elemi érdeke fűződött ahhoz, hogy a hatósági vizsgarendszer kialakításában, majd fejlesztésében intenzíven részt vegyen A BROKERNET AKADÉMIA Kft., amely a BROKERNET Csoport államilag regisztrált és akkreditált felnőttoktatási intézménye, 2008. augusztus 1-jén az országban elsőként indította el a független biztosításközvetítői hatósági vizsgára felkészítő képzését, és szintén elsőként vette fel a PSZÁF a hatósági képzésére és vizsgáztatásra feljogosított képzőszervek jegyzékébe. Úgyszintén, a BROKERNET AKADÉMIA hallgatói tettek elsőként hatósági vizsgát 2008. október 16-án. Az azóta eltelt időszakban, 2009. április végéig közel 1300 hallgatónk jelent meg a hatósági vizsgákon, és 84%-uk sikerrel vette az akadályt. Természetesen a tavaly augusztusi indulást hosszas felkészülés előzte meg. A BROKERNET Csoport már április elején bekapcsolódott a széles körű szakmai előkészítő munkába. Erőfeszítéseink két fő területre koncentrálódtak.

Egyrészt, a legnagyobb értékesítési hálózatot működtető független többes ügynökként lehetőséget kaptunk arra, hogy megtegyük észrevételeinket, javaslatainkat az új hatósági képzési és vizsgarendszer bevezetésének jogszabályi előkészítése során. Ezeken az egyeztetéseken Dr. Dinnyés Gábor akadémiai főigazgató képviselte a BROKERNET Csoportot.

Másrészt, bekapcsolódunk abba a szakmai műhelymunkába, amelyet a Biztosítási Oktatási Intézet (BOI) kezdeményezett, és amelyben a MABISZ, a két alkuszszövetség (FBAMSZ, MABIASZ) a biztosítótársaságok és szakképző intézmények képviselői vettek részt, hogy kidolgozzák a hatósági képzési rendszer alaptananyagát, és az ahhoz kapcsolódó vizsgakérdéseket. Ebben a munkában oroszlánrészt vállalt Bach György BROKERNET Zrt. oktatási igazgatója, aki a BOI kiadásában megjelent legelső tananyag „Pénzügyi és biztosítási alapismeretek” című jegyzet egyik szerzője és lektora. Ezt a tananyagot vehették kézbe az első hatósági képzésünk hallgatói az első oktatási napon. Ez a tananyag azóta a BOI, az AVIVA biztosító és a BROKERNET AKADÉMIA közös fejlesztése eredményeként távoktatási rendszerben, elektronikus tananyag formájában is segíti a hallgatóink felkészülését a hatósági vizsgára.

A hatósági vizsgáztatás bevezetése nem volt zökkenőmentes, mind technikai, mind tartalmi szempontból számos nehézséggel járt a rendszer indítása. Technikai szempontból különösen a vizsgajelentkezésekkel, a vizsgabiztosok kijelölésével, a vizsgaidőpontokkal, a sikeres vizsgát bizonyító tanúsítványok kiállításával kapcsolatban mutatkoztak nehézségek, tartalmi szempontból a vizsgakérdéseket tartalmazó kérdésbank a pénzügyminiszteri rendelet mellékletében meghatározott alapismereti követelményrendszeren messze túlmutató kérdéseket tartalmazott, de ugyanakkor fontos biztosításszakmai, üzemtani témákhoz kapcsolódó kérdések hiányoztak. Ahogy tavasszal, úgy ősszel is úgy gondolta a szakma, hogy kezdeményezőleg kell fellépnie, és az első néhány hét tapasztalatai alapján a biztosítási és biztosításközvetítői szakmát képviselő szervezetek sürgős találkozót kértek a PSZÁF-tól.

A PSZÁF és a szakma találkozójára 2008. november végén, Visegrádon került sor. A szakmát Dr. Trunkó Barnabás főtitkár és Szekulesz Lászlóné ügyvezető (MABISZ), Püski András elnök (MABIASZ), Turcziné Pálos Anna főtitkár (FBAMSZ), valamint meghívottként Dr. Dinnyés Gábor, a BROKERNET AKADÉMIA főigazgatója képviselték. A PSZÁF részéről Dr. Asztalos László, a Felügyeleti Tanács tagja, Erdős Mihály főigazgató-helyettes és Dr. Déri Éva igazgató vettek részt a találkozón.

A megbeszélés őszinte, konstruktív légkörben zajlott. A PSZÁF ígéretet tett arra, hogy további erőforrások biztosításával, informatikai fejlesztésekkel megoldja a hatósági vizsgáztatással kapcsolatos technikai problémákat, és kész a szakmával együttműködve dolgozni a kérdésbank fejlesztésén. A szakma vállalta, hogy a MABISZ, a két alkuszszövetség által felkért szakértőkből, a biztosítók és oktatási intézmények szakoktatóiból munkacsoportot hoz létre. Ez a szakértői kör elkészíti a PSZÁF honlapján megtalálható és mintegy 1300 kérdésből álló kérdésbank véleményezést, és új kérdéseket dolgoz ki, hogy a kérdésbank összetétele, a kérdések jellege és mélysége a pénzügyminiszteri rendelet mellékletében meghatározott alapismereti követelményrendszerhez és tematikához jobban igazodjon.

A megbeszélés legfontosabb eredményének azt tartjuk, hogy létrejött a PSZÁF és a szakma közötti egyeztetés, párbeszéd új fóruma és csatornája, amelyre a felek kölcsönösen úgy tekintenek, hogy képes megjeleníteni a biztosítók, a biztosításközvetítők és a képzőszervek egyeztetetett szakmai véleményét, javaslatait a hatósági képzés és vizsgáztatás területén. Ezáltal megválaszolásra került a PSZÁF által feltett nagy kérdés, miszerint ki képviseli a szakmát.

A visegrádi találkozónak is köszönhető, hogy önkéntes alapon összeállt egy a szakmát széles körben reprezentáló munkacsoport, amelyben az ING, AVIVA, Generali-Providencia, UNIQA, CIG, Allianz Hungária biztosítók képzéssel foglalkozó munkatársai, az FBAMSZ és MABIASZ által delegált szakértők, a Biztosítási Oktatási Intézet, a BROKERNET AKADÉMIA és a BROKERNET Csoport szakemberei, valamint MABISZ képviselője vesznek részt. A munkacsoport tevékenységének koordinálását szervezési és kommunikációs szempontból Dr. Dinnyés Gábor, szakmai szempontból Bach György vállalta magára.

Az elmúlt hónapokban a „visegrádi program” megvalósításán dolgoztunk. Decemberben, még az ünnepek előtt elkészült a mintegy 1300 kérdésből álló kérdésbankot feldolgozó szakvélemény, amelyet közel 300 új kérdéssel egészítettünk ki. Márciusban több mint 600 újabb kérdést küldtünk be a PSZÁF-nak. Ezek jelentős részben biztosításszakmai kérdések voltak, amelyek kidolgozásakor a munkacsoport tagjainak is sokszor konszenzusra kellett jutniuk egymással szakmai ügyekben. Szintén márciusban a PSZÁF az új partnerség jegyében megküldte a továbbfejlesztett, kibővített kérdésbankjába szánt 1500 kérdés tervezetét, és egyúttal megerősítette, hogy a kérdések közzétételéhez a szakmával konszenzusra kíván jutni. Az 1500 kérdésről újabb szakvélemény készült, amelyet áprilisban küldtünk meg a PSZÁF-nak.

Véleményünk szerint, az elmúlt hónapokban a hatósági vizsgáztatással kapcsolatos technika jellegű problémák túlnyomó többsége vagy enyhült, vagy megoldódott a PSZÁF, a szakma és a képzőszervek közös erőfeszítéseinek eredményeként. A várt nagy roham elmaradt, a biztosításközvetítői regiszterben már deaktivált, vagy a deaktiválás veszélyének kitett közvetítők nem állnak tömött sorokban a képzőintézmények előtt beiskolázásra várva. Nagy valószínűséggel, túlnyomó többségük már régóta nem közvetít. Ebből a szempontból az elektronikus, számítógépes vizsgáztatás megoldása fontos, de nem halaszthatatlan feladat. Egy ilyen rendszer bevezetése és működtetése (számítógéppark, vizsgatermek kialakítása, szélessávú internetkapcsolat on-line megoldás esetén stb.) a képzőintézményeknél jelentős többletköltséggel járna.

Jelenleg és a jövőben is a kérdésbankkal kapcsolatos tartalmi problémák megoldása jelenti számunkra a legnagyobb kihívást. Ehhez a problémák gyökeréhez kell visszanyúlni.

A pénzügyminiszteri rendelet melléklete tematikusan, az egyes területeken címszavakban, hol kisebb, hol nagyobb mélységben, sok esetben nem arányosan bontja ki az alapismereti követelményeket. A keretek tananyaggal, konkrét tartalommal történő megtöltéséhez nagyon tág teret enged. Az egyedüli, inkább tapasztalati korlát a kötelezően előírt kontaktórák száma, azaz mennyi ismeret oktatása fér bele 30 órába (függő biztosításközvetítők) vagy 40 órába a hallgatók önálló tanulását, vizsgára történő felkészülését is feltételezve.

Úgy gondoljuk, hogy a kérdésbank kialakításánál arra kell törekednünk, hogy a vizsgázók átfogó, de ugyanakkor mélységében az alapismeretek szintjén maradó tudást szerezzenek.

Ebből a szempontból a Biztosítási törvénynek, és a Polgári törvénykönyv vonatkozói részeinek alaposabb, mélyebb ismerete elvárható. Ugyanezt nem lehet megkövetelni az egy tucatnyi, a közvetítő tevékenységhez közvetlenül vagy csak közvetve kapcsolódó kiegészítő jellegű törvényi szintű jogszabály esetében, nem beszélve az alacsonyabb szintű jogszabályokról. Hasonlóképpen meg kell találni az arany középutat a jogi és biztosításszakmai, üzemtani ismeretek arányait tekintve is. Ehhez folyamatos párbeszédre és interakcióra van szükség a PSZÁF és szakma között, és adott esetben a követelményrendszerért felelős Pénzügyminisztérium részvétele is szükséges.

A hatósági képzési és vizsgarendszer jelenleg zajló konszolidációja is ebbe az irányba halad. Meggyőződésünk, hogy a közeli jövőben megoldandó, legégetőbb feladat a PSZÁF honlapján most közzétett és mintegy 1300 kérdésből álló kérdésbank megújítása, véglegesítése az összetétel, a mélység, a témakörök, továbbá a jogi és biztosításszakmai és üzemtani kérdések aránya, valamint a kérdések és lehetséges válaszok tömör és egyértelmű megfogalmazása szempontjából. Hasonlóképpen fontos cél a kérdések számának 2000 fölé emelése a PSZÁF-fal közösen.

Ez két szempontból is kritikus célkitűzés. Egyrészt, a kérdésbank az az „arkhimédészi pont”, amelyből kiindulva felépíthető, véglegesíthető az alapismereti követelményrendszer és az arra épülő tananyag. Másrészt, a 2000-es kérdésszám meghaladása esetén a PSZÁF vállalta, hogy nem csak a kérdéseket, hanem a helyes válaszokat is közzéteszi. Amennyiben ez a kettős cél megvalósul, a képzőintézmények a jelenleginél nagyobb biztonsággal és azonos eséllyel képezhetik a hallgatóikat, és a hallgatók is számon kérhetik a képzőintézményeken, hogy miből és milyen sikerrel készítették fel őket a hatósági vizsgára. A biztosításközvetítők hatósági képzésének és vizsgáztatásának továbbfejlesztése, a finom hangolás csak ezután kezdődhet.

Az irányító hatóság témagazdájának reflexiói:

Dr. Déri Éva (PSZÁF)

A hatósági vizsga szervezése és az oktatás, vizsgáztatás ellenőrzése alapvetően idegen a pénzügyi intézményeket felügyelő hatóságtól. Ennek ellenére néhány hónap alatt a szakma támogatásával a PSZÁF elindította a folyamatos vizsgázást, sőt noha nem kellett volna decemberben vizsga időpontot biztosítani, decemberben is volt vizsga. A jelenlegi rendszer teljesen rugalmas, heti két alkalommal de. és du. időpontban lehet vizsgázni, azaz a rendszer korlátlan számú vizsgázót be tud fogadni, csak tárgyi-technika-személyi (kellő nagyságú férőhely, adminisztratív kapacitás és kellő számú vizsgabiztos) feltételek kérdése, hogy milyen gyorsan tehetik le a vizsgát a jelentkezők. Ezzel a legfontosabb szabályozási cél, a rugalmas vizsgáztatás teljesült.

Eddig 2008 októberétől 8505 vizsgázó tett vizsgát, ebből sikeres 5345, mintegy 63%.

A tapasztalatok közül az alábbiakat emelném ki: A képző-vizsgáztató szervek egy – sajnos kisebb – része gyakorlatilag hibátlan, ellenőrzött, példamutatóan rendezett jelentkezéseket nyújt be, másik része a mai napig jellemzően hibás, hiányos jelentkezéseket továbbít, melyeket előzetesen nem kontrollált, tehát a teljes ellenőrzési munka a Felügyeletre hárul. Sokszor a vizsgára jelentkező neve, anyja neve, születési dátuma kétszer egyformán nem jelenik meg, a vizsgázó gyakorlatilag nem azonosítható. Ezt sok esetben éli meg úgy a piac, hogy a Felügyelet rugalmatlan és „kukacoskodik”, de a helyzet az, hogy a hatóságnak is többletmunka, amit azonban el kell végezni, hiszen köztudott, hogy a PM rendelet írja elő a vizsgára jelentkezés feltételeit. Értelemszerűen, aki első alkalommal teljes és hibátlan jelentkezést nyújt be, az hamarabb kaphat vizsgaidőpontot. Nehéz volt, de mára már talán sikerült elfogadtatni, hogy a Felügyeletnek 2 hónapon belül kell vizsgaidőpontot biztosítani – a gyakorlatban ez az idő még a 15 napot sem éri el –, hiszen a vizsgajelentkezések ellenőrzéséhez időre van szükség, így nem áll módunkban 300 fő részére hétfőn benyújtott jelentkezés alapján csütörtökre időpontot biztosítani. Sokat segítene tehát, ha képző szervek általuk már kontrollált jelentkezéseket nyújtanának be.

Érdekes, hogy a becsléseink szerint a vizsgázók kb. 60-70 %-a nem a regiszterben már szereplő és „kipotyogni” nem akaró, hanem új piacra lépő. Ez azt mutatja, hogy nagyon sok a valójában nem tevékenykedő, csak a regiszterben ragadt közvetítő.

Sok panasz érkezik a képzés minőségével és különösen időtartamával kapcsolatosan. Itt szeretnék rámutatni, hogy a 30, illetőleg 40 óra a kötelező minimum képzési idő, a képző szerv ennél hosszabb időt is előírhat, mint ahogyan sokan meg is teszik. Az ő esetükben jobb a sikeres vizsgák átlaga is.

Sokat segítene mind a vizsgák szervezésével, mind a panaszok csökkentésével kapcsolatosan, ha a képző szervek sokkal jobban tájékoztatnák a vizsgázókat a tudnivalókról. Sok vizsgázó azt sem tudja, mi van a vizsgaszabályzatban, noha jelentkezési feltétel, hogy igazolja: azt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Felügyelet a maga részéről a vizsgázók tájékoztatása érdekében az első pillanattól kezdődően internetes honlapján minden szükséges dokumentumot, információt megjelentet.

Érdekes, hogy sokan a hatósági vizsgarendszert a szakma lealacsonyításának, színvonal rombolónak érzik, pedig csak a szakmán múlik, hogy mit tesz mögé, függetlenül attól, hogy a piacra lépési minimumot teljesíti.

A Felügyelet a vizsgákat szúrópróba-szerűen, bejelentés nélkül ellenőrzi, de eddig visszaélésre utaló körülményre nem derült fény. Összességében elmondható, hogy lassan levetjük a gyerekcipőt: van egy jól működő informatikai támogató rendszerünk, nemsokára összeáll egy a szakma bevonásával tisztított és frissített kérdésbank, a tanúsítványok most már határidőben kiállításra kerülnek, a problémák megoldása gyors, ami a szakmai szervezetek szerepvállalásának, illetőleg a Felügyelet és az e szervezetek közötti jó kommunikációnak – személyes együttműködésnek – nagyban köszönhető. Kiemelném, hogy a vizsgabiztosok úgyszintén nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy végül is sikertörténetnek könyvelhető el a hatósági vizsgarendszer felállása.


Boros Pál

Vissza a lap tetejére