Érdekesség

Objektív és szubjektív alakító erők

A megbízhatóság a biztosítási jogviszonyok de facto konstitutív kategóriája. Tehát a biztosítás létrejöttéhez az kell, hogy a biztosító ténylegesen oly mértékben megbízható legyen, hogy a társadalom de iure bizalmat szavazzon neki. A biztosítás vegyesen praestare és dare típusú kontraktust jelent. A praestare típusú elemek a biztosítóba helyezett bizalmat emelik ki, míg a dare már a megbízhatóság gyakorlati próbája. A dare azt jelenti, hogy az ígérteket a biztosítónak (vagy a vele szerződő harmadik félnek) adnia, fizetnie kell. Ez az intangibilis megbízhatóság átültetését jelenti a tárgyi a realitásba. Általános nyelvi felfogásban biztosító tehát csak az lehet, aki megbízható, mert a kapott bizalmi tőkét vissza tudja adni, amennyiben jogi értelemben szükségessé válik.

A szélenergia jelentősége egyre inkább nő. Ennek oka egyrészt az éghajlatváltozásban rejlik, amely jelentős mértékben felgyorsította az alternatív energiák iránti igény növekedését. Másrészről pedig időközben kiforrottá és költséghatékonnyá vált ez a technika. Még ha a témát általában inkább a tárgybiztosításokkal kapcsolatban említik is, felmerül néhány kérdés a felelősségbiztosítás vonatkozásában is, amelyekkel a továbbiakban foglalkozunk.

A módosult tudatállapotok elérése évszázadok óta fontos szerepet töltött be az emberiség kultúrtörténetében. A varázsló, mágus, kuruzsló vagy szellemgyógyító az, aki akaratereje segítségével transzállapotba kerül, és közvetítő szerepet játszik az emberek, az istenek és szellemek között. A sámánok dobokat, rituális tárgyakat és ünnepi jelmezeket használnak az istenekkel való azonosulásukhoz.

„…the loss lighteth easily upon many than on few…”

„A károk kevésbé nyomják sok ember vállát, mint kevését.”

Az 1601-es angol biztosítási törvény (Act Touching Policies of Assurances used among Marchants) ezen megállapítása a biztosítás fogalmának egyik központi jelenségére, a kockázatközösségi elemre, a közösségi szolidaritásra utal. Az ember személye és vagyona állandóan ki van téve a véletlen veszélyeinek. Ezen kockázatokból fakad az az általános emberi igény, hogy az egyén gondoskodjon a jövőbeni és esetleges kockázatok elkerüléséről, a káros következmények csökkentéséről.

Biztosítási gazdaságpolitikai előzmények

1986-ban az egyetlen hazai biztosítási vállalat, az Állami Biztosító kettéválasztásával az üzleti monopolhelyzetet megszüntették, az akkor még ugyan állami tulajdonú Hungária Biztosító létesítésével kialakult a verseny lehetősége a biztosítási piacon.

MÉBOT XIV. Kongresszus, 2009, május 14-16.

A MÉBOT XIV. Kongresszusának előkészítése, szervezése során több aggódó hang is figyelmeztetett bennünket, hogy a gazdasági válság miatt változtatnunk kell az eddigi megszokott kongresszusi formán, ha sikeres, nagy létszámú, sok szakmai előadást tartalmazó konferenciát akarunk tartani 2009-ben.

A szokásos fordulattal úgy is mondhatnánk, hogy a Biztosítási Szemle utolsó számát tartja kezében az olvasó.

Az információ azonban pontosítandó: az utolsó nyomtatott példányát.

Beértük-e már Európát? - A 2004-ben és a már korábban csatlakozott európai uniós államok életbiztosítási piacainak összehasonlítása

Elemzésem során a célom annak vizsgálata volt többváltozós adatelemzési módszerek segítségével, hogy 2007-ben mennyire hasonló a már 2004 előtt EU-tagországok életbiztosítási piacainak fejlettsége, illetve a 2004-ben csatlakozottaké. Volt-e az Európai Unióban eltöltött éveknek hatása?

A Holland Biztosítók Szövetsége honlapján tette közzé annak az elemző tanulmánynak az angol nyelvű változatát, melyet a BCG 2009 januárjában készített a számára a biztosítóknak a pénzügyi-, és főként a hitelválságban játszott szerepéről és az ebből már levonható tanulságokról. A BCG számos ajánlást tett, hogyan lehetne a pénzügyi-, de főként a biztosítási szektor ellenállóbb a jövő piaci viharaiban.

Bár a tanulmány a holland piacra koncentrál, megállapításai érvényesek, megfontolandóak valamennyi válság sújtotta nemzetközi piacon.

A VI. Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás megrendezésére idén is a szervezett alkuszok összefogása mellett kerül sor.

A helyszín új, az érdeklődőket a Ramada Resort AQUAWORLD Budapest szállodában (1044 Budapest, Íves út 16.) várják a szervezők.

Előszó

Hét évig oktattam egy 16 hetes reklámkurzuson a Dél-Kaliforniai Egyetemen (USC). A kurzust az AAAA, az American Association of Advertising Agencies szponzorálta, és az volt a célja, hogy a reklámügynökségeknél dolgozó fiatalok áttekintést kapjanak választott szakmá­jukról.

Az ING Biztosító elnök-vezérigazgatóját biztosításról, befektetésről, kockázatról és öngondoskodásról kérdeztük, de az Erick van Egeraat-tervezte épület tetőteraszán Budapest szépségeiről is szó esett.

Egyre növekszik az érdeklődés a szakmai felelősségbiztosítások iránt: eddig nem látott szakmák képviselői is megjelennek az érdeklődők között. Az ügyfelek azonban csak a díjak alapján döntenek, és a teljes vállalkozási szektort tekintve továbbra is kevesen vannak. Novák Ádám cikke.

A közfelfogás erkölcsi normarendszere

A biztosítási jog terén fokozottan releváns a jó erkölcs fogalma, és annak materializációja. Jó erkölcsnek mindig az számít, amit egy konkrét társadalmi közegben erkölcsösnek tekinthetünk. Ennek koncipiálása a gyakorlatban számos nehézséget vet fel. A legfontosabb, hogy az adott területen élő és egymással jogi kommunikációt folytató emberek közös fogalomrendszerrel éljenek. Azaz alapfogalmaikban egyező felfogást valló és gyakorló jogalanyok alkossák a társadalmat. Éppen ezért lényeges, hogy a jó erkölcs mint alapmértékegység miként szervül a szociális közegben. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (1948. december 10.) 22. cikkelye értelmében a társadalom tagjaként mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz. A szociális biztonságot független és demokratikus államok tudják a legteljesebben realizálni. Olyan államok, ahol a jó erkölcs az erkölcsösség optimumában bomlik ki. Ezt az optimumot az erkölcsi magasság és az erkölcsi mélység közt félúton találjuk. Az elvárható erkölcsi magatartás professzionális joghasználó esetében mindig egy olyan, emelkedettebb szakmai erkölcs színvonalát képviseli, amely meghaladja a laikus joghasználótól elvárható szintet.

A gazdasági válság hatása a vállalatokra a kintlévőség-kezelés szemszögéből, avagy a hitelbiztosítás szerepe a válságban és az azt követő fellendülésben

A magyar vállalatok számára hosszabb felkészülési időt biztosított a válságra, hogy már 2006 végétől látható gazdasági problémák jelentkeztek, és Magyarország gazdasági növekedése leszakadt a többi régiós országétól. Mint mindig, most is az építőipar mutatta legelőször a gazdasági fordulat jeleit, ez várhatóan igaz lesz a fellendülés esetében is. Sajnálatos módon azonban a belső problémákon túli, globális gazdasági válság is elérte hazánkat; begyűrűzése elkerülhetetlen volt. Az első kézzel fogható jelek 2008 októberében jelentek meg, amikor a lakossági devizahitelezés lehetőségei beszűkültek, majd Magyarország az IMF vezette bankkonzorcium hitelére szorult. A válság hatásait több tényező is felerősítette a volt szocialista országok körében.