Jogi

Principles of European Insurance Contract Law – PEICL)

Fontos lépés az Európai Unió nemzeti biztosítási piacai integrációja irányában

Jóllehet a közösségi jog megengedi, hogy a biztosítók az Európai Unión belül határon átnyúló szolgáltatásokat teljesítsenek, a gyakorlatban csak nagyon kevés biztosítást értékesítenek ebben a formában. Az EU Bizottság szerint „a társaságok nem képesek, vagy nem mernek pénzügyi szolgáltatásokat a határon túl kiajánlani, mert a termékeket a helyi jogi követelményeknek megfelelően kell kialakítani” (COM (2003) 68 final, no. 47).

A Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakosztálya, a szakosztály Polgári Jogi Felelősség Munkacsoportja, valamint a Gépjármű Biztosítási Munkacsoportja 2007. november 28. napján „Időszerű jogalkalmazási kérdések a gépjármű-balesetekkel kapcsolatos kártérítési ügyekben” címmel szekcióülést tartott.

Dr. Bárdos Péter ügyvéd, aki szakosztály Polgári Jogi Felelősség Munkacsoportjának a vezetője, a szekcióülés levezetőelnöke, bevezetőjében három problémakörre hívta fel a figyelmet: a nemvagyoni kártérítéssel kapcsolatos problémák között a lelki traumára, az elmaradt haszon megítélésénél megítélésére, vagyis meddig hozható ez okozati összefüggésbe a káreseménnyel, valamint az ésszerű előreláthatóság fogalmára mint leendő új szabályra. Kitért továbbá a bírósági eljárás gyorsításának szükségességére.

A téma átfogó feldolgozásához annak idején, 2000 végén azzal a reménnyel fogtam hozzá, hogy a megszülető könyv majd széles körben elterjed, és hozzájárul valamilyen mértékben a biztosítási kultúra magyarországi fejlődéséhez. A tapasztaltak minden képzeletet felülmúltak. A Biztosítások adózási és elszámolási szabályai című könyv eddig sok-sok ezer példányban jelent meg, és az érdeklődők már a hetedik kiadást olvashatják – jelenleg még csak a PSZÁF honlapján, digitális formában.

Dr. Takáts Péter¹

1. A tradíció

A biztosítási alkusz díjazására vonatkozóan a nemzetközi gyakorlatban az - az elmúlt másfél évszázadban szokásjoggá vált - a szabály alakult ki, hogy az alkusz ellenszolgáltatásként jutalékra jogosult, azt pedig attól a biztosítótársaságtól igényelheti, amelynél a kockázatot elhelyezte³. Jóllehet a szabályt nem egyszer furcsállják, elterjedése szilárd közgazdasági-kereskedelmi megalapozottságra mutat. Az indokok rövid áttekintése közismertségük ellenére nem mellőzhető.

Papp Lajos FBAMSZ elnök előadása2006. szeptember 17., Siófok

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mint a rendezvény házigazdája szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit, kedves külföldi és belföldi vendégeinket, a biztosítókból érkezett kollégáinkat és természetesen alkusz társainkat.

Jelentős szakaszába lépett a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kodifikációja. A jelenleg hatályos civiljogi kódexünk 1959-ben született, a mostanitól alapvetően eltérő társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok mellett. A rendszerváltást követően természetesen történtek korrekciók, de az átfogó kodifikációra csak most kerülhet sor.

A Generali jövő-konferenciáján az Európai Unióban zajló, a biztosítási szférára vonatkozó szabályozások kihatásainak vizsgálatát helyezte a középpontba.

Az európai biztosítási ágazat és ezzel együtt a biztosítási szolgáltatók fogyasztói is számolhatnak a közeljövőben a megváltozott EU-irányvonalak és előírások erőteljes hullámával.

A Magyar Jogász Egylet Biztosításjogi Szakosztálya, a Biztosítási Jogászok Nemzetközi Szervezetének (AIDA) magyar nemzeti szekciója, 2006. november 23/24-én szervezi meg nyolcadik nemzetközi konferenciáját, a IX. AIDA BUDAPEST BIZTOSÍTÁSI KOLLOKVIUMOT a Gellért Szállóban.

Beszélgetés dr. Asztalos Lászlóval a magyar biztosításügy régiós kihívásairól

Egy hír tavaly novemberből: „a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetségének (IAIS) közgyűlése az elnökség tagjává választotta dr. Asztalos Lászlót, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának tagját. A döntés Magyarország és a hazai felügyeleti munka jelentős szakmai elismerését jelzi”. A személy és az ország elismerése kapcsán kérdeztük dr. Asztalos Lászlót az IAIS történetéről és további céljairól.

Trunkó Barnabás

Magyar Biztosítók Szövetsége

dr. Dénes Beatrix, Biztosításfelügyeleti fősztály

Bevezetés

Az eltelt években mind gyakrabban sokkolnak bennünket a média által is közvetített pusztító katasztrófák drámai képei, eseményei. A megdöbbenést követően az általános emberi magatartás a segítségnyújtás elemi ösztönének megnyilvánulása.

A Biztosítási Szemle olvasói többször tapasztalhatták, hogy lapunk igyekezett különböző lépéseket tenni a szakkönyvtárért - sikertelenül. Részben az egyes cégek tulajdonosai rendelték el a szakkönyvtáruk felszámolását, másrészt a szakkönyvtárak további integrált működtetéséről nem jött létre együttműködési megállapodás.

A felügyelés, mint sajátos hatáskör létrejötte óta viszonylag kevés szó esett a PSZÁF szabályozó hatósági funkciójáról. A Felügyeleti Tanács által kiadott ajánlások - a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelésével - egyre inkább e komplex tevékenység jelentős pillérévé válnak. Az írás bemutatja az ajánlások lehetséges szerepét a PSZÁF stratégiájának végrehajtásában és vázolja a még feloldatlan fogalmi, rendszertani kérdéseket is.

Dr. Julesz Máté tudományos kutató, Szeged

1. Bevezetés

1.1. Bónis Gabriella 1980-ban még arra hívta fel a figyelmet, hogy az eszmei károkért való kárpótlás megítélésének lehetősége akkor, ha a bírósági gyakorlat összegszerűségében lényegében az Állami Biztosító pénzkészletéhez mérve alakul ki, nélkülözhetetlenné teszi a gépjárművekkel és vadászfegyverekkel kapcsolatos felelősségbiztosítás lehetőségének kiterjesztését oly módon, hogy lehetőség nyíljon felelősségbiztosítás kötésére olyan, szerződésen kívül okozott károk esetében is, amelyek nem az említett két eszköz közrehatásával merülnek fel (BÓNIS, p. 354.). Az ÁB bizonyítási kérdésként kezelte a jogalapot és az összegszerűséget, de ha egyszer ez a vita eldőlt, fizetett (BÓNIS, p. 353.).

Közismert, hogy az Európai Unióban a biztosítási szektort érintő közjogi szabályozás harmonizálása előrehaladott állapotban van. Az egységes belső piacon az egységes engedély elve érvényesül, azaz a tagállamok bármelyikében kiadott biztosítási tevékenységi engedély az egész közösség területére érvényes. Ennek alapfeltétele pedig az, hogy a biztosítók alapításának és működésének szabályai hasonló módon kerüljenek elbírálásra a közösség egyes tagországaiban. A magyar biztosítási törvény 2004. május 1-jén hatályba lépett verziója már a vonatkozó EU-irányelveknek megfelelően készült. (Igaz ez utóbbiak kapcsán egy új, egységes szerkezetbe foglalt szabályrendszer igénye is felmerült, így ezen a területen várhatóak további fejlemények.)

Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa, különös tekintettel az európai biztosítási piac szabályozására

Ez Európai Unió alapdokumentumában, a Római Szerződésben is rögzített cél az ún. "négy szabadság" - áru, tőke, szolgáltatás és munkaerő - szabad áramlásának biztosítása a közösség területén belül. Ebből a négyből eddig lényegében csak az első két pont esetében valósult meg a kitűzött cél, a munkaerő-mozgás jelenleg érvényes korlátozásai az új tagországok vonatkozásában közismertek, és a szolgáltatások szabad áramlásának útjában is több, az egyes nemzetállamok piacát védő akadály emelkedik. A mostani direktíva ez utóbbi kiteljesedését szándékozik megvalósítani, aminek a gyakorlati jelentőségen túl szimbolikus értéke is van, mivel az Európai Unióban általános szabályként kezelt "származási ország" alapelv kiterjesztése a szolgáltatási szektorra jelentősen kedvezne¹ az egyéb területeken többnyire versenyhátrányban lévő új tagországok számára.

Közép- és Kelet-Európa biztosítási piacait az elmúlt másfél évtizedben az állandó változás jellemezte. A privatizáció, a növekvő belföldi és külföldi verseny, az új törvények és szabályozások, valamint az erősen emelkedő biztosítási díjbevételek felkeltették a külföldi biztosítók és befektetők érdeklődését. Azonban az erős növekedés és a szerkezet folyamatos változása néha háttérbe szorítja a hétköznapi problémákat. Erre példa az alulbiztosítottság. Különösen az ipari vagyonbiztosítás területén sok az alulbiztosított kockázat; a biztosítási összeg nem felel meg a kockázatviselés helyén található vagyontárgyak tényleges értékének. A Swiss Re kifejlesztett egy eszközt, ami támogatást nyújt a kockázatnak megfelelő biztosítási összeg meghatározásához. Ez az eszköz a P.I.S.A..

Helmuth Heiss

Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás

Hotel Azur, Balaton, Magyarország, 2006. szeptember 17.

Alan Beverly, Az Európai Bizottság belső piaci és szolgáltatási főigazgatója, Pénzintézeti Igazgatóság, Biztosítási részleg

A BIPAR az Európai Bizottság egyik értékes partnere, és lényeges szerepet tölt be a biztosítási alkuszok és biztosításközvetítők páneurópai szóvivőjeként. Ellentétben azzal, amit sok ember hisz, a Bizottság nem egy tisztségviselőkből álló óriási hadsereg. A Biztosítási és Nyugdíj részleg teljes létszáma 20 főnél kevesebb és számítunk olyan testületek munkájára, mint a BIPAR, hogy napra készek lehessünk a történésekkel kapcsolatban, és abban, hogy mit mondanak az emberek a jelenleg 25, de hamarosan 27-re bővülő tagállamban.

Az én feladatom ma az, hogy beszámoljak önöknek arról, hogy jelenleg mit tekintünk prioritásnak és mi az elkészítendő munkaprogramunk, amit majd tovább szeretnénk fejleszteni a biztosítás területén, ami a belső piac részét képezi.

Július 1-jétől az adóhivatal is bünteti a színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozásokat. A munkaügyi ellenőr feljelentése alapján az APEH munkatársai bírságot és késedelmi pótlékot szabhatnak ki a korábban meg nem fizetett járulékok után. Az engedetlen vállalkozókat akár 8 év szabadságvesztésre is ítélhetik. Februárban lép hatályba a munkaügyi ellenőrzésről szóló 2005. évi CLV. törvénymódosítása, melynek értelmében a kiszabható bírság felső határa 20 millió forintra emelkedett. A színlelt szerződésért járó büntetés is kerülhet ennyibe, ha az elkövető visszaeső, illetve a visszaélés több munkavállalót is érint egyszerre. Ilyenkor a Munkaügyi Főfelügyelőség további szankciókkal sújthatja a vállalkozót. Elrendelheti például a foglalkoztatás felfüggesztését meghatározott időtartamra, s ezalatt kötelezheti a munkáltatót a Munka Törvénykönyve szerinti személyi alapbér megfizetésére.

Gaálné Kodila Diána, Somlóiné Tusnádi Paula, Tatai Ágnes*

Siófok, Hotel Azúr, 2006. szeptember 17-19.

Immár több éve a szövetség munkájának leglátványosabb és legeredményesebb momentuma az ősszel megrendezésre kerülő Alkusztalálkozó.Tavaly igazi fesztivál hangulat lengte körül a siófoki Hotel Azúrt szeptember közepén, amikor 140 alkuszcég és 14 biztosítótársaság több mint 500 vezetője és munkatársa adott találkozót egymásnak, és töltött el együtt három napot a jubileumi X. Országos Alkusztalálkozón és az előző év sikeres újítása után ismét megrendezésre kerülő II. Biztosításszakmai Konferencián és Kiállításon.

Az idei évben is arra törekedett a szövetség elnöksége az előkészítés során, hogy szinte változatlan költségterhek mellett még tartalmasabb, még színvonalasabb rendezvényt szervezzen.

A jövőben a kartellezést feltáró beismerés csak az első bejelentőt mentesítheti a büntetéstől, a Gazdasági Versenyhivatal ugyanis (GVH) módosította a kartellek feltárását segítő engedékenységi politikáját. Az engedékenységi politika azt jelenti, hogy aki a versenyhivatalnál felfed egy kartellezést - mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna - nem bírságolható, annak ellenére, hogy maga is részese volt a tiltott szövetségnek.

Javaslat

– Normaszöveg és indokolás –

Budapest, 2006. november 14.

Közismert tény, hogy a biztosítási termék egy speciális termék, amely absztrakt szükségletet elégít ki, többnyire bonyolult, összetett módon, így annak megfelelő értelmezéséhez nem nélkülözhetőek a - legalábbis alapszintű - jogi- és pénzügyi ismeretek. Ez a probléma nem csak nálunk, hanem a mienknél régebbi, folyamatos üzleti-biztosítási hagyományokkal rendelkező országok esetében is felmerül. A biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan egyik leggyakrabban felmerülő gond ugyanis az, hogy a fogyasztók többnyire nincsenek tisztában az üzleti biztosítás törvényszerűségeivel, üzemgazdasági összefüggéseivel. Az átlagember fejében sokszor elmosódik a társadalombiztosítás és az üzleti biztosítás közötti határvonal, ami irreális elvárásokat támaszthat az üzleti biztosításokkal szemben, és megnehezíti, hogy az betöltse a valódi társadalmi funkcióját. A fentiekből adódóan a piac valamennyi szereplője számára célszerű újragondolni az ezzel kapcsolatos problémákat.