Jogi

A gépjármű kiterjesztett garancia biztosítás egy újszerű termék a gépjárművekhez adható biztosítások palettáján. A hagyományosnak tekinthető gépjármű-biztosításokkal ellentétben ez a biztosítás a biztosított gépjármű belső meghibásodásaira nyújt fedezetet úgy, hogy a jellemzően egy-két éves gyártói garanciát további két-három évvel meghosszabbítja.

A tagállamoknak 2007. december 21-ig kellett átültetni nemzeti jogrendszerükbe a 2004/113/EK számú irányelvet (ún. „Gender” irányelvet), amely általános szabályként tilt bármilyen megkülönböztetést a nemek között. (A Biztosítási Szemle annak idején a 2005. áprilisi számában tudósított az irányelv létrejöttének körülményeiről.)

A megváltozott világgal a pénzügyi felügyeletek hatáskörének is módosulnia kell. Nem elég, ha a hatóságok csak akkor avatkoznak be, ha már megtörtént a baj, a megelőzés is szükséges - állítja Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke, aki üdvözli a közös uniós felügyelet létrehozásának tervét.

„Mindenkinek joga van a munkanélküliség esetére szóló biztosításhoz”

(Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata)

„Everyone has the right to security in the event of unemployment”

(Universal Declaration of Human Rights)

„Jeder hat das Recht auf Sicherheit im Falle von Arbeitslosigkeit”

(Allgemeine Erklärung der Menschenrechte)

www.pszaf.hu

A PSZÁF, eleget téve a felügyeleti módszerekkel szemben támasztott transzparencia követelményeknek, a felügyelt szektorok számára nyilvánosságra hozza a kockázatalapú felügyelés során alkalmazott módszereit bemutató tájékoztatót. A nyilvánosságra hozatal célja, hogy a felügyelt intézményeket tájékoztassa azokról az elvekről és módszerekről, amelyek alapján az egyes intézmények napi felügyelése során eljár.

A „Tájékoztató a PSZÁF kockázatalapú felügyelési módszertanáról” és Mellékletei, a felügyelt intézmények részére iránymutatásul szolgál, képet kíván nyújtani az alkalmazott módszerekről, de részletes eljárásokat nem tartalmaz. A felügyelési folyamat az itt bemutatott elvek alapján részletesen lebontott módszertani útmutatók és eljárásrendek alapján folyik.

Fontos figyelemmel lenni továbbá arra, hogy az anyag kialakításánál fontos szempont volt, hogy valamennyi felügyelt szektorra alkalmazható legyen, az egyes szektorok/alszektorok egyedi sajátosságaiból fakadó eltérések kezelése a részletes dokumentumokban került lefektetésre, és a konkrét felügyeleti munka során kerül figyelembevételre.

Az alábbiakban közöljük a tájékoztató 1. fejezetét. A teljes anyag a honlapon megtalálható.

Takáts Péter

Az európai biztosításközvetítési irányelv (Insurance Mediation Directive, 2002/92/EC – a továbbiakban: IMD) kimondott célja a tevékenység egységes közjogi szabályozásának megalapozása volt. Az IMD preambulumának (9) megfontolása hangsúlyozza a különböző közvetítői csatornák egyenlő kezelésének („equality treatment”) fontosságát. Ezzel függ össze, hogy az irányelv fókuszába a piacra lépés (a piacon maradás) feltételrendszerének kialakítása került – itt pedig az igazán fontos cezúra a saját nevében és kockázatára tevékenykedő független, illetve a biztosító felelősségvállalása mellett működő függő közvetítő helyzete között van – és emiatt mellőzi az IMD a hagyományos, a közvetítők magánjogi státusán alapuló biztosításközvetítői kategóriákat (alkusz, ügynök).

Dr. Pataky Tibor

A Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakosztályának legutóbbi ülésére 2008. október 28. napján került sor, melynek címe „A szerződésen kívüli kártérítés nemzetközi magánjogi szabályainak 2009-től várható változásai, különös tekintettel a közlekedési balesetekre („Róma II.”); a károsultak és a biztosítók nézőpontja, a kárrendezés és a bírói gyakorlat gyakorlati kérdései” volt.

Dr. Dispiter Szabolcs

A jutaléktranszparenciára vonatkozó szabályok módosítása, és a közvetítői jutalékok kötelező közzétételének bevezetésére vonatkozó felügyeleti elképzelések ez év elején élénk visszhangot váltottak ki az Egyesült Királyság biztosítási piacán. Annak ellenére, hogy az angol és a magyar biztosítási piac közötti különbözőségek több ponton könnyen tetten érhetőek, különösen a londoni piac hatása az európai biztosítási piacra mindenképpen jelentős, ezért az ottani fejleményeket a hazai szakmai közvéleménynek is érdemes figyelemmel kísérnie. Ebből kiindulva, a jelen cikkben szeretnék röviden áttekintést adni a kötelező jutaléktranszparencia igényének megfogalmazódásáig tartó folyamatról, illetve bemutatni, hogy a jelen állapot szerint milyen irányai lehetnek a jövőbeni szabályozásnak.

Beszámoló a Magyar Jogászegylet Biztosításjogi Szekciója 2008. június 6-án tartott üléséről

A Magyar Jogászegylet Biztosításjogi Szekciója 2008. június 6-án tartott ülést, amelynek témája a nemvagyoni kártérítés bírói gyakorlata volt, mégpedig abból a megfontolásból, hogy a lehetséges tényállások köre új esetkörökkel – a nem baleseti eredetű esetekkel – bővült, és a hagyományos tényállások megítélésében mutatkozó jelentős eltérés is indokolja az áttekintést.

Veszprémi István - Kelemen László

Csoportos adóalanyiság terjedése

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (a továbbiakban: áfa-törvény) egyik legnagyobb újdonság a csoportos adóalanyiság bevezetése. A csoportos adóalanyiság elsősorban a pénzügyi intézmények körében terjed, 2008. január elsején történt bevezetése óta Magyarországon 48 darab áfaalany-csoport jött létre. A csoportos adóalanyiság legnagyobb előnye, hogy a csoport tagjai közötti termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra nem kell áfát felszámítani, és tekintettel arra, hogy a csoporttagok közötti ügyletek áfa-szempontból nem értékelhető ügyletek, áfás bizonylat kiállítására sincs szükség.

Váradi Ágnes

„Conqueri fortunam adversam, non lamentari decet.”

A balszerencsét nem siratni kell, hanem legyőzni – állította Cicero, s talán ez a biztosítás céljának tömör összefoglalásaként is értékelhető.

Az egészség védelme, a balesetből és betegségből eredő kockázatok hatékony megelőzésének és kezelésének igénye már a római jog időszakában is megjelent, különböző jogintézmények szabályozási rendszerébe ágyazva. Az egységes szabályozási előkép hiányában a különböző személyi csoportok egészségében, testi épségében beállt károsodások jellegét és azok kompenzálási módjait kell áttekintenünk. Ezen vizsgálat során felvetődnek olyan elvi jellegű kérdések is, melyek az orvosi felelősség római jogi értelmezésének alapjait jelenthetik.

www.pszaf.hu

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Hatóság) a függő és független biztosításközvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról szóló 18/2008 (VI.13.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) alapján az alábbi tájékoztatást teszi közzé.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 235. § b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában foglalt feladatkörömben a következőket rendelem el:

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – összhangban a törvényi, felügyelési követelmények változásával – átdolgozta intézkedési politikáját. A jelenleg nyilvános szabályozással ellentétben az új intézkedési politika elvei nem csak a jogi aktusokra, hanem a felügyelet egyéb eljárásaira és cselekményeire is vonatkoznak.

Dr. Pataky Tibor

2008. március 26-án került sor a Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakosztályának következő ülésére, melynek témája a Polgári Törvénykönyv tervezete Biztosítási Címének néhány vitára érdemes rendelkezése volt.

MiFID ügyféltájékoztató

Jelen ügyféltájékoztató a CESR 08-003 ref. számú „A Consumer’s guide to MiFID” című anyagának, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) alapul vételével készült. (A dokumentum letölthető a PSZÁF honlapjáról: www.pszaf.hu)

Common frame of reference (CFR)

Szerkesztette a Szövegező bizottság: Jürgen Basedow, John Birds, Malcolm Clarke (vezető), Herman Cousy, Helmut Heiss

III. FEJEZET, IX. szakasz, A Biztosítási szerződés tervezet, Állapot: 2007. december 17.

2008. április 2. és 5. között Budapesten ülésezett a „Restatement of European Insurance Contract Law” munkacsoport, mely maga is része az EU Bizottság által finanszírozott, az európai szerződési jog alapelvein dolgozó hálózatnak (Network of Excellence, Common Principles of European Contract Law, bővebben: www.copecl.org). A munkacsoport, melynek Európa 20 vezető jogi professzora a tagja, megalakulása óta évente három alkalommal ülésezik. Az ülések sorában ezúttal Budapest volt a házigazda. A munkacsoport folytatta az európai biztosítási szerződési jog elveinek kidolgozását (Principles of European Insurance Contract Law – PEICL, bővebben: www.restatement.info), mely – a viszontbiztosítás kivételével – az összes biztosítási szerződésre irányadó általános szabályokat, továbbá a kárbiztosításokra és az összegbiztosításokra vonatkozó különös szabályokat tartalmaz. Jogi természetét tekintve a PEICL ún. opcionális eszköz, amelyet a biztosítók és a szerződő felek az egyébként irányadó nemzeti jogok helyett választhatnak szerződésükre irányadó jogi instrumentumként. A PEICL jelentős szerepet tölthet be a belső biztosítási piac egységes, azaz közös nevezőre hozott szerződési szabályok szerinti működésének megteremtésében, melyet ma még a tagállamok biztosítási szerződési jogai között fennálló különbségek hátráltatnak. A munkacsoport budapesti ülésezésének alkalmából a Biztosítási Szemle szerkesztőbizottsága örömmel teszi közzé a PEICL eddig elkészült szövegének magyar nyelvű változatát.

Budapest, 2006. szeptember 19. (Origo) - A magyarországi biztosítók méltányosságból kifizetnék a televízió székházában és az ott parkoló autókban esett károkat, annak ellenére, hogy a tüntetés vagy zavargás miatt bekövetkezett károkra mentességük lenne. A tárgyalások már folynak az ügyben. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a biztosítási szerződésben szereplő feltételek az irányadóak, ezek viszont nem vonatkoznak a zavargás, háború vagy terrorizmus miatt keletkezett károkra.

Mindenki előtt ismert, hogy ha egy biztosítási, kárrendezési ügyben a biztosító és az ügyfél nem jut közös álláspontra, akkor a végső döntést a bíróság mondja ki. Ilyen ügyeket szinte mindennap tárgyalnak, de ezek eredménye általában csak az adott ügyre van hatással. Néha azonban a bíróság olyan megállapításokat tesz, amely már nem csak a konrét esetre vonatkozik, hanem akár a biztosítók által alkalmazott eljárásokat, sőt, akár a biztosítási szerződések feltételeit is megváltoztatják.

Takáts Péter

Kiss Ferenc Kálmán tudósítása korrekt áttekintést adott a polgári jogi kodifikáció állásáról és a Javaslat biztosítási szerződési fejezetének egyes rendelkezései körül kialakult szakmai vita állásáról, ide értve a fontosabb témákat érintő kompromisszumos megoldásokat is. Én úgy látom, azon elvi kérdések többségében, ahol vita volt, jobbára a Mabisz csatlakozott a Javaslat koncepciójához, ugyanakkor a Javaslatba átment a Mabisz legtöbb, inkább pontosító, mint koncepcionálisan módosító jellegű indítványa. Fel kell hívni ugyanakkor a figyelmet, hogy a kodifikációs folyamat irányításában történt változások kapcsán elvi szabályozási kérdések újra gondolása is szükségessé válik.

Dr. Kiss Ferenc Kálmán

A szerző mentegetődzése: az alábbi írás nem tud kimerítő tájékoztatással és még kevésbé megalapozott dogmatikai elemzéssel szolgálni, ráadásul a most végső alakját éppen elnyerő szabályozás tervéről sem lehet jogásztól elvárható pontossággal tájékoztatni. Amit azonban lehet: tudósítani a viták közepéből, a főkérdésekről,a szakmában jártas és fejleményei iránt fogékony olvasó számára – a történtek viszonylag pontos ismeretében – felvázolni, megjelölni, bemutatni az aktuális vitapontokat, szabályozási dilemmákat, azt is jelezve, milyen pozíciókat vett fel a biztosítók érdekképviselete (1).

Principles of European Insurance Contract Law – PEICL)

Fontos lépés az Európai Unió nemzeti biztosítási piacai integrációja irányában

Jóllehet a közösségi jog megengedi, hogy a biztosítók az Európai Unión belül határon átnyúló szolgáltatásokat teljesítsenek, a gyakorlatban csak nagyon kevés biztosítást értékesítenek ebben a formában. Az EU Bizottság szerint „a társaságok nem képesek, vagy nem mernek pénzügyi szolgáltatásokat a határon túl kiajánlani, mert a termékeket a helyi jogi követelményeknek megfelelően kell kialakítani” (COM (2003) 68 final, no. 47). Különösen igaz ez a biztosításban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az európai biztosítási szerződésről készített véleményében (OJ 2005 No C 157/1) azt emelte ki, hogy a belső biztosítási piac a biztosítási szerződési jog nagyobb mérvű uniformitását igényli.

Dr. Pataky Tibor

A Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakosztálya, a szakosztály Polgári Jogi Felelősség Munkacsoportja, valamint a Gépjármű Biztosítási Munkacsoportja 2007. november 28. napján „Időszerű jogalkalmazási kérdések a gépjármű-balesetekkel kapcsolatos kártérítési ügyekben” címmel szekcióülést tartott.

Dr. Bárdos Péter ügyvéd, aki szakosztály Polgári Jogi Felelősség Munkacsoportjának a vezetője, a szekcióülés levezetőelnöke, bevezetőjében három problémakörre hívta fel a figyelmet: a nemvagyoni kártérítéssel kapcsolatos problémák között a lelki traumára, az elmaradt haszon megítélésénél megítélésére, vagyis meddig hozható ez okozati összefüggésbe a káreseménnyel, valamint az ésszerű előreláthatóság fogalmára mint leendő új szabályra. Kitért továbbá a bírósági eljárás gyorsításának szükségességére.

József-Polonyi Gábor

A téma átfogó feldolgozásához annak idején, 2000 végén azzal a reménnyel fogtam hozzá, hogy a megszülető könyv majd széles körben elterjed, és hozzájárul valamilyen mértékben a biztosítási kultúra magyarországi fejlődéséhez. A tapasztaltak minden képzeletet felülmúltak. A Biztosítások adózási és elszámolási szabályai című könyv eddig sok-sok ezer példányban jelent meg, és az érdeklődők már a hetedik kiadást olvashatják – jelenleg még csak a PSZÁF honlapján, digitális formában.

Az európai biztosításüggyel foglalkozó szakembereknek az elmúlt időszakban új betűszavakat kellett megtanulniuk. A közelmúltban ugyanis politikai megegyezés született a pénzügyi területet szabályozó döntéshozatali rendszer átalakításáról. Az ún. „Lámfalussy-féle eljárás” ezentúl teljes egészében beépül a pénzügyi szolgáltatások EU-szabályozásába is, vagyis a biztosítók, nyugdíjpénztárak és bankok piacára. Korábban ezt a döntéshozatali mechanizmust csak az értékpapírok vonatkozásában alkalmazták a közösségen belül.

Dr. Mohos László biztosítási szakjogász

Bevezetés

Hazánkban az 1990-es évektől kezdődően megélénkült a gazdasági társaságok üzleti kapcsolata. A piaci liberalizáció, illetve az exporttevékenység fellendülése olyan újfajta kockázatok megjelenésével járt, amelyre sem a gazdasági szereplők, sem a biztosítási piac nem voltak felkészülve. Először volt érezhető hazánkban a környező országok gazdaságához hasonlóan az a jelenség, amely szerint az újonnan piacra lépő társaságok csak akkor maradhatnak versenyben, ha meghitelezik vevőiknek az értékesített árut vagy szolgáltatást. A halasztott fizetési konstrukcióban folytatott értékesítéssel a vezető tisztségviselők olyan politikai és gazdasági kockázatnak tették ki a vállalataikat, amely gyakran csődhelyzetbe juttatta a vezetésük alatt álló társaságot. A vevők hitelezéséből adódó kockázatok csökkentésére kínálkozó legjobb lehetőség a hitelbiztosítás, amely a magyar biztosítási piacon viszonylag új biztosítástípus. Újdonságából ered, hogy meghatározását sem a magánjogi, sem a közjogi szabályok között nem lelhetjük fel. Ez a tény önmagában elegendő okkal szolgált arra, hogy a szerző jelen tanulmány keretében próbálja megvilágítani e különös biztosítás gyakorlati problémáit.

Jelentős szakaszába lépett a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kodifikációja. A jelenleg hatályos civiljogi kódexünk 1959-ben született, a mostanitól alapvetően eltérő társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok mellett. A rendszerváltást követően természetesen történtek korrekciók, de az átfogó kodifikációra csak most kerülhet sor.

dr. Lampert György - ügyvezető igazgató (EuroBond Kft.)

A kezesi biztosítással kapcsolatosan alig néhány cikk, rövid tanulmány látott napvilágot mindeddig Magyarországon, s ez nem is meglepő, hisz a biztosítótársaságok sem mutattak túlzott aktivitást a téma iránt, főleg persze - teljesen jogosan - azért, mivel szinte egyetlen hazai jogszabály sem nyitotta oly tágra „biztosítékokkal kapcsolatos kapuját”, hogy azon a bankok mellett a biztosítók is befértek volna.

Július 1-jétől az adóhivatal is bünteti a színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozásokat. A munkaügyi ellenőr feljelentése alapján az APEH munkatársai bírságot és késedelmi pótlékot szabhatnak ki a korábban meg nem fizetett járulékok után. Az engedetlen vállalkozókat akár 8 év szabadságvesztésre is ítélhetik. Februárban lép hatályba a munkaügyi ellenőrzésről szóló 2005. évi CLV. törvénymódosítása, melynek értelmében a kiszabható bírság felső határa 20 millió forintra emelkedett. A színlelt szerződésért járó büntetés is kerülhet ennyibe, ha az elkövető visszaeső, illetve a visszaélés több munkavállalót is érint egyszerre. Ilyenkor a Munkaügyi Főfelügyelőség további szankciókkal sújthatja a vállalkozót. Elrendelheti például a foglalkoztatás felfüggesztését meghatározott időtartamra, s ezalatt kötelezheti a munkáltatót a Munka Törvénykönyve szerinti személyi alapbér megfizetésére.

Javaslat

– Normaszöveg és indokolás –

Budapest, 2006. november 14.