Személyi sérüléses kárrendezési segítség

Szakmai konzultáció kérése
személyi sérüléses károk esetére

Ha vétlen félként közlekedési, üzemi vagy más jellegű baleset szenvedünk, kártérítésre vagyunk jogosultak. A kártérítés jellege lehet vagyoni és nem vagyoni, a károsult megkaphatja egy összegben vagy járadék formájában, illetve a két forma együtt is alkalmazható. A vagyoni kártérítés a baleset során a járművünkben, ruházatunkban, poggyászunkban keletkezett kárt, illetve kiesett munkabérünket téríti meg. A nem vagyoni kártérítés a személyi sérülésekre vonatkozik. Természetesen egészségünket nem pótolja a pénz, főképp, ha maradandó egészségkárosodásról vagy egyik szerettünk elvesztéséről van szó; azonban mindennapi életünket megkönnyítheti. Ha bekövetkezik a legrosszabb, a kártérítés összege fedezheti például a temetés költségeit, otthonunk megváltozott egészségi állapotunknak megfelelően történő átalakítását (akadálymentesítését) vagy az ápolás költségeit.


A nem vagyoni kártérítés összegének megítélése során figyelembe kell venni a sérülés súlyosságát és tartósságát. A károsult élete végéig tartó egészségromlása esetén életjáradékot lehet kérni. Baleseti halál esetében a kártérítés a hozzátartozóknak jár. Ennek megítélésekor az elhunyttal való kapcsolat szorosságát, illetve családok esetén a kieső jövedelmet veszik figyelembe. Mivel a kárrendezési folyamat biztosítási, jogi és adóügyi ismereteket igényel, szakember segítségének igénybe vétele ajánlott. Egy a témában jártas és tapasztalt ügyvéd segíthet elkészíteni és benyújtani a kárigényt a vétkes biztosítójához. Közúti baleset esetén a kárrendezés általában a vétkes vezető kötelező biztosításának terhére történik, munkahelyi baleset esetén pedig a munkáltató felelősségbiztosítása alapján nyújthatja be a kárigényt a károsult ügyvédje.

A kárrendezési folyamat első lépéseként egy összegszerűen megfogalmazott, kellően alátámasztott kárigény benyújtására van szükség. Ehhez különböző dokumentumokat kell csatolni, például az orvosi leleteket, számlákat, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök nyugtáit, közműszámlákat, utazási menetjegyeket, jövedelemigazolásokat, orvosszakértői véleményeket és a tanúk nyilatkozatait. A tárgyalást érdemes peren kívül indítani, mivel amennyiben a felek meg tudnak egyezni, így a kárrendezési folyamat jelentősen meggyorsítható.

Vissza a lap tetejére