Személyi sérüléses kárrendezési segítség

Szakmai konzultáció kérése
személyi sérüléses károk esetére

Közlekedési balesetnek nevezzük azokat a baleseteket, amelyek egy, vagy több mozgó jármű részvételével történnek, a kár a közlekedési szabályok megsértésének következményeképp és a jármű mozgásából eredően történik, illetve okozati összefüggés áll fenn a jármű mozgása és a bekövetkezett kár között. Ha a közlekedési baleset során személyi sérülés vagy más jellegű kár keletkezik, minden vétlen felet kártérítés illet meg. Vétlen félnek számít a vétkes autóvezetőn kívül mindenki, tehát a vétkes és a vétlen vezető utasai, illetve a baleset pillanatában a helyszínen tartózkodó, megsérült gyalogosok is.


A vétkes járművezető akár elismeri a felelősségét, akár nem, ki kell tölteni egy bármely biztosítótársaságtól ingyenesen beszerezhető baleseti bejelentő nyomtatványt, majd azt mindkét félnek alá kell írnia. Ha a felek nem jutnak dűlőre a felelősséget illetően, azt rendőri intézkedés során lehet megállapítani. A vétlen felek vagyoni és nem vagyoni (az új Ptk. hatálybalépése óta: sérelemdíj) kártérítésre jogosultak, amelyet általában a vétkes sofőr kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának terhére fedeznek. Amennyiben a vétkes nem rendelkezik kötelező biztosítással, az összeget a Magyar Biztosítók Szövetség (MABISZ) állja az általa kezelt garanciaalap terhére. A Ptk. elsősorban az eredeti állapot helyreállítását szorgalmazza, amennyiben ez lehetséges. A kártérítés mértékének így akkorának kell lennie, hogy abból ezt biztosítani lehessen. A kártérítés kiterjed az okozott vagyoni és nem vagyoni károkra, és a károsult egy összegben vagy életjáradék formájában is megkaphatja, illetve a két formát kombinálni is lehet.

Vagyoni kárnak minősül a gépkocsiban, a ruházatban vagy a poggyászban keletkezett kár, amely pénzben könnyen kifejezhető, és számlákkal igazolni lehet annak mértékét – illetve a kárrendezési folyamat során kell is. Nem vagyoni kár pedig a vétlen vezetők vagy utasok maradandó egészségkárosodása, súlyos sérülése vagy lelki megrázkódtatása. Ezeket nehezebb összegszerűen kifejezni, illetve pénzzel nem is helyrehozhatók; a kártérítés ebben az esetben inkább egy gesztusként funkcionál. Halállal végződő balesetnél az összeg az elhunyt hozzátartozóinak jár. A kártérítéshez nem peres és peres úton egyaránt hozzájuthatnak a károsultak. A kártérítési igényt ügyvéd segítségével érdemes a vétkes járművezető biztosítója elé terjeszteni, hiszen csak egy tapasztalt szakember állíthat össze szakszerűen megfogalmazott és valóban kellően alátámasztott kárigényt.

Fontos különbség, hogy a régi Ptk. (a 2014.03.15. előtti esetekre még az érvényes) szerint a nem vagyoni károkat tételesen igazolni és bizonyítani kellett, addig az új Ptk. által meghatározott sérelemdíj esetében ez a kötelezettség megszűnt, pusztán a jogsértés ténye megalapozza a sérelemdíj iránti igényt.

Vissza a lap tetejére