Munkabalesetnek tekinthető minden olyan baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során, illetve azzal összefüggésben éri, tehát a munkához kapcsolódó közlekedés, üzemi étkeztetés, anyagvételezés és anyagmozgatás, tisztálkodás, vagy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás során. A munkavállalót otthonából a munkahelyére, illetve a munkahelyéről otthonába való közlekedés közben érő baleset is lehet munkabaleset, de csak akkor, ha a munkavállaló az utazáshoz a munkáltató járművét használja.

Személyi sérüléses kárrendezési segítség

Szakmai konzultáció kérése
személyi sérüléses károk esetére


Az üzemi baleset a munkabalesetnél tágabb fogalom. Az üzemi balesetet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény definiálja. Ennek értelmében a fent említetteken kívül üzemi balesetnek számítanak azon balesetek is, amelyek a sérültet otthonából a munkahelyére, illetve a munkahelyéről otthonába való közlekedés során érik. A munkáltató csak akkor kerülheti el a felelősségre vonást munkahelyi vagy üzemi baleset esetén, ha teljesítette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazta követelményeket. Ezek közé tartoznak például az alábbiak: a munkáltatónak be kell tartania és tartatnia a munkavédelmi előírásokat, gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozók megismerkedjenek a biztonságos munkavégzés szabályaival, biztosítania kell a szükséges védőeszközöket, illetve ellenőriznie azok viselését.

Munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a munkáltatónak be kell jelentenie azt, majd kivizsgálnia és nyilvántartásba vennie. A súlyos üzemi baleseteket mindig be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak. Amennyiben a munka- vagy üzemi baleset nem a munkavállaló mulasztása miatt következett be, a munkáltató kártérítési felelősséggel tartozik a keletkezett személyi és vagyoni károkért. A munkáltató hasonló balesetek esetén szabálysértési vagy munkavédelmi bírsággal sújtható, előbbi összege legfeljebb hatvanezer forint lehet, utóbbié pedig ötvenezertől tízmillió forintig terjedhet. A sérültet megillető vagyoni és nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igényt ügyvéd segítségével a munkáltatóhoz kell benyújtani, amely azt – feltéve, hogy rendelkezik megfelelő felelősségbiztosítással – biztosítójához továbbítja. Ilyen esetekben mindig érdemes a témában nagy gyakorlattal rendelkező szakemberhez fordulni, hiszen így sokkal nagyobb eséllyel juthatunk hozzá a minket megillető kártérítési összeghez, valamint az eljárás is lerövidíthető.

Vissza a lap tetejére