Személyi sérüléses kárrendezési segítség

Szakmai konzultáció kérése
személyi sérüléses károk esetére

Egy közlekedési, munkahelyi, üzemi vagy egyéb jellegű baleset során a sérültnek vagyoni és nem vagyoni jellegű kára keletkezhet. Vagyoni kárnak minősül például a gépjárműben, a poggyászban, a ruházatban vagy egyéb személyes tárgyakban keletkezett kár, amely összegszerűen könnyedén kifejezhető. Nem vagyoni kárnak minősül pedig a súlyos sérülés, a maradandó egészségkárosodás vagy legrosszabb esetben egyik szerettünk halála miatt történő életminőség-csökkenés, testi és lelki fájdalom.


A vagyoni károk kompenzálásáért a baleset elszenvedője vagyoni kártérítési, a nem vagyoni károk kompenzálásáért pedig nem vagyoni kártérítési igénnyel léphet fel. Természetesen testi épségünket, egészségünket vagy elhunyt szeretteinket a pénz nem adhatja vissza, azonban egyfajta gesztust jelent, illetve némileg javíthat életkörülményeinken. A nem vagyoni kártérítés célja tehát nem a tényleges anyagi kár kompenzálása, hanem a károsult életében, a baleset miatt bekövetkezett negatív változások miatti fájdalomdíj, jóvátétel nyújtása. Igaz, az élet vagy az egészség értéke pénzben nem kifejezhető, hiszen hiába kap a károsult akár több százmillió forintot, testi épségét az nem hozza vissza; azonban a nem vagyoni kártérítéssel a vétkes (illetve biztosítója) kifejezheti a kár mértékét.

A nem vagyoni kártérítésnek nincsen törvények által szabályozott minimuma és maximuma. A konkrét összeget a korábbi, hasonló kártérítési ügyeknél megítélt kártérítési összeghez viszonyítva ítélik meg az illetékesek, azonban természetesen mindig figyelembe veszik az adott eset egyedi sajátosságait is. Míg a vagyoni kártérítési igényt mindig alá kell támasztani, összegszerűen, számlákkal (csatolva a gyógyszerek, gyógyászati kezelések nyugtáit, a közműszámlákat, a gépjármű javításáról szóló számlát); a nem vagyoni kártérítési igény összegszerűségét ilyen egzakt módon nem lehet bizonyítani. A nem vagyoni kártérítés összegének megítélése során figyelembe veszik a sérülés tartósságát és súlyosságát, a sérült személyes körülményeit és azt, hogy életét a sérülések milyen mértékben nehezítették el. Amennyiben a baleset vétlen résztvevője életét veszti, a kártérítés az elhunyt hozzátartozóinak jár. Ebben az esetben az összeg megítélésekor az elhunyt személlyel való kapcsolat szorosságát veszik alapul. A kárigény benyújtásához érdemes egy erre a területre szakosodott ügyvéd segítségét kérni, hiszen szakértő közreműködésével nagyobb eséllyel kaphatja meg a károsult a kártérítést.

Vissza a lap tetejére