Orvosi műhibának tekintjük azt az orvosi beavatkozást, amelynek során az orvos vagy más egészségügyi dolgozó a rájuk vonatkozó szakmai szabályokat megszegi, és ebből kifolyólag a betegnek vagy a beteg hozzátartozóinak kára keletkezik. Orvosi műhiba vélelmezése esetén a károsult többféle eljárást is indíthat. Fordulhat panasszal a hibát okozó egészségügyi intézményhez vagy annak fenntartójához. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes megyei, fővárosi intézetét szintén felkeresheti panaszával, azonban utóbbi megoldás hátránya, hogy a panaszossal ez esetben csak a vizsgálat eredményét közlik, a folyamatból kizárják.

Személyi sérüléses kárrendezési segítség

Szakmai konzultáció kérése
személyi sérüléses károk esetére


A károsult megkeresheti az adott egészségügyi intézményhez rendelt betegjogi képviselőt is. Ő azonban nem jogosult a sértett jogi képviseletére, kizárólag a panasz megfogalmazásában és a megfelelő helyre történő eljuttatásában segíthet. A kórház és a beteg közötti egyezség kialakítását egy egészségügyi közvetítő is segítheti; ezek listáját az Igazságügyi Szakértői Kamara megyei és fővárosi szervezete vezeti. Azonban ez a módszer ritkán zárul egyezséggel. A károsult fegyelmi eljárást is kezdeményezhet a mulasztásért felelős egészségügyi szolgáltatónál, azonban ezt a kórházak nem kötelesek a beteg vagy hozzátartozó kérelmére megindítani. Etikai eljárás szintén indítható a vétkes orvos vagy más egészségügyi dolgozó ellen, amennyiben az illető olyan hibát vétett, amelyet a 30/2007 EüM rendelet, illetve a kamara szabályzata tartalmaz. Ez az eljárás első fokon a kamara testületi etikai bizottságánál, illetve a Megyei Etikai Tanácsnál, másodfokon pedig az Országos Etikai Tanácsnál indítható. Lehetőség van az Egészségbiztosítási Felügyelet peren kívüli megkeresésére is, azonban pozitív döntés esetén csak a szolgáltatót kötelezik pénzbírság megfizetésére, a károsult nem kap kártérítést.

Peren kívül meg lehet keresni a fogyasztóvédelemben működő békéltető testületeket, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget is. A fogyasztói szemlélet erősödése miatt ezeket manapság egyre gyakrabban kezdeményezik. Polgári eljárást is lehet indítani az egészségügyi intézmény ellen, melynek során megállapíthatják az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét, illetve a kártérítés mértékét. Végezetül, a károsult büntetőeljárást indíthat a kárt okozó orvos vagy más egészségügyi dolgozó ellen, a Btk. „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” tényállása alapján. Az eljárás megindításához jogi képviselő segítsége szükséges

Vissza a lap tetejére