Szerződő, biztosított

Szerződő lehet magánszemély és cég is, aki, vagy amely ajánlatot tesz a biztosításra és a létrejövő szerződés díjfizetését vállalja.

Biztosított lehet az a természetes személy, akinek a vagyontárgyak megóvásához érdeke fűződik.


A szerződés megkötése, fenntartása, megszűnése

Lakásbiztosítás kalkulátor

Válassza kinálatunkból
a legjobb lakásbiztosítást

Jogilag – legtöbbször - a biztosítási ajánlatot a szerződő teszi a biztosítónak, amelynek jogában áll az ajánlatot 15 napon belül elfogadni, vagy elutasítani. Amennyiben a biztosító az ajánlattal megegyező tartalmú kötvényt ad ki vagy az ajánlatot - annak hozzá történő beérkezését követő 15 napon belül - nem utasítja el, a szerződés létrejön.

A biztosítási szerződést folyamatos díjfizetéssel tarthatjuk életben, a díj meg nem fizetése esetén a biztosító törli a szerződést (a díj esedékességétől számított - biztosítótársaságoktól függően, jellemzően 60 nap a türelmi idő, de lehet 30, vagy akár 90 is).

Nem jelent mentséget a díj nem fizetésére, hogy "nem kaptam csekket vagy számlát a biztosítótól", mert a biztosítónak jogszabályilag csak utólagos bizonylatadási kötelezettsége van, a már befizetett díjakra.

Megszűnhet a biztosítási szerződés a díj nem fizetésén kívül felmondással is. Felmondásra mindkét szerződő félnek joga van, a követelmény egyedül az, hogy a felmondást az évforduló előtt legalább 30 nappal a szerződésbeli partner tudomására kell hozni írásban.

Természetesen érdekmúlással (pl.: eladás) is megszűnhet a biztosítás, ekkor a biztosítási díj annak a hónapnak a végéig illeti meg a biztosítót, amikor az érdekmúlás bekövetkezett.


A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosító térítésének felső határa, és egyúttal a díj kiszámításának alapja is. A lakásbiztosítások kárainál a rosszul meghatározott biztosítási összeg súlyos problémát, jelentősen csökkentett kártérítést jelenthet. Ügyeljünk tehát arra, hogy az ingatlanunkra, ingóságainkra meghatározott biztosítási összeg az aktuális újraépítési, újrapótlási költségekkel egyezzen meg! Így el lehet kerülni az egyik leggyakoribb lakásbiztosítási problémát, és az aránylagos (tehát kisebb összegű) kártérítést. A valóságosnál magasabb értékre sem érdemes kötni, mivel ez túlbiztosítást eredményezne – ilyenkor a valós értéket meghaladó részben a biztosítás semmis, az erre vonatkozó díj visszajár.

A biztosítási összegek helyes meghatározása nem egyszerű feladat, de oldalunk ezen probléma elkerüléséhez is hatékony segítséget nyújt mind az ingatlanok, mind pedig a háztartási ingóságok esetében.


Építés alatt álló épületek

A biztosítók többsége nem vállal kockázatot építés, átépítés, felújítás alatt álló épületekre, legalábbis a lakásbiztosítás keretein belül. Ilyen esetekben lehetőség van azonban az ún. Építés-szerelésbiztosítás megkötésére. Ennek megkötését közvetlenül a biztosítónál érdemes kezdeményezni.


Értéktárgyak biztosítása

Gyakran felmerülő kérdés, hogy értéktárgyainkat (ékszereket, gyűjteményeket, művészeti alkotásokat) milyen értéken kell szerepeltetni a biztosítási szerződésben. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, mert kár esetén már nyilván tudni fogjuk, hogy mennyi kártérítést szeretnénk kapni a biztosítótól - a biztosítási összeg pedig ennél ne legyen kevesebb. Természetesen kérhetjük szakértő, becsüs segítségét is, az általa adott szakvéleményt pedig csatolhatjuk is a biztosítási szerződéshez.


Milyen tartamra kötődnek a lakásbiztosítási szerződések?

A lakásbiztosítási szerződések általában határozatlan tartamra jönnek létre, de létezik olyan feltétel is mely határozott tartamot említ. Oldalunkon kizárólag határozatlan, tehát évfordulóra felmondható, felmondás nélkül pedig automatikusan tovább élő szerződéseket kötünk. A biztosítási szerződések évfordulója társaságonként változik, így pl. lehet: minden év január elseje, vagy a biztosítási ajánlattételt követő hónap első napja is – ez a kötvényen minden esetben megtalálható lesz.


Alulbiztosítás

A régi Ptk. szerint "ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik". Az új (2014.03.15-től hatályos) Ptk. eltérően fogalmaz: „Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb, a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni”, de a lakásbiztosítások esetében ez nem jelent érdemi változást. Ez annyit jelent, hogy ha kevesebbet mondunk az értékmegadásnál, mint amennyiért a vagyontárgyainkat újonnan, újra be tudnánk szerezni (mert mondjuk spórolni akarunk a díjon), kár esetén rosszul fogunk járni, mert a minket ért kárt a biztosító csak részben fogja megtéríteni.


Hogyan kerülhető el az 50%-os kártérítés lakására?

A károk rendezésekor a legtöbb probléma abból származik, hogy a lakásbiztosítási szerződésben nem megfelelőek a biztosítási összegek, így a biztosító a teljes kár helyett csak annak egy részét téríti meg. A lakásbiztosításokban pedig sokmilliós érték, szinte a teljes vagyonunk biztonságáról kell gondoskodnunk - ezért szánjunk rá legalább pár percet, hogy végiggondoljuk, mit és mekkora értékben biztosítunk. Épület esetében nem számít a forgalmi érték, a vételár, esetleg a hitelszerződésben szereplő összeg, és az ingóságoknál sem a jelenlegi érték a mérvadó. Rendszerünk kialakítása garantálja, hogy lakása, családi háza ne lehessen alulbiztosított, ingóságai értékének meghatározására pedig szintén szakszerű segítséget kaphat. A portálunkon létrejövő szerződésekkel kivédheti az aránylagos kártérítést, de akár meglévő szerződését is ellenőrizheti pár perc alatt.


Felülbiztosítás

A régi Ptk. szerint "A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani". Ez annyit jelent, hogy ha egy vagyontárgyat újrapótlási értékénél nagyobb összegre biztosítunk (mondjuk kétszeresére), nem érünk el vele semmit, mert kétszeres kártérítés helyett, egyszerűen csak visszakapjuk a túlbiztosított összegre vonatkozó díjrészt. Az új Ptk. ebben az esetben is egy kissé eltérően fogalmaz, de a lakásbiztosítás esetében a lényeg ugyanaz maradt.


Lakáshitelhez is válasszon Ön biztosítást!

Lakást, házat a legtöbben hitelre vásárolnak, és a legtöbben nem figyelnek oda, hogy a sok aláírandó papír között az - egyébként szükséges - lakásbiztosítást a pénzintézet által ajánlott biztosítóval kötik meg, szinte látatlanban. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy így a legjobb ár-érték arányú, igényeinknek legmegfelelőbb lesz a szerződésük. Még a szerződések aláírása előtt tájékozódjon portálunkon, válassza ki az Önnek valóban legjobb szerződést - a rendszerünk által megküldött ajánlatot és a hitelhez szükséges engedményező nyilatkozatot pedig a hitelnyújtónak is el kell fogadnia.


Milyen felelősségbiztosítást köthetünk lakásbiztosításunkhoz?

Ún. magánemberi felelősségbiztosítás köthető a lakásbiztosításokhoz, vagy azok alapból tartalmaznak ilyen szolgáltatást is. Előfordulhat, hogy akaratunkon kívül kárt okozunk másoknak, ebben az esetben polgári jogi alapon kártérítéssel tartoznánk a kár elszenvedőjének. A biztosítók a szerződésben szereplő limitösszegig átvállalják ezt a felelősséget, és megtérítik helyettünk az okozott kárt. A biztosítások általában kiterjednek mindarra a személysérüléssel, vagy dologi kárral járó eseményre, melyért a lakásbiztosítás biztosítottja, mint:

  • az épület tulajdonosa, használója
  • belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
  • emberi erővel hajtott kerékpár és rokkantjármű használója,
  • közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos,
  • szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével),
  • állattartó

felelősséggel tartozik. Természetesen a biztosítási feltételekben itt is vannak apróbb különbségek.


Hogyan állapítják meg az indexált biztosítási összeget?

Az ingatlanoknál és az ingóságoknál a biztosítók általában két különböző indexszámot adnak meg, jellemzően a KSH előző évi építőipari (ingatlanokra) illetve fogyasztói (ingóságokra) árindexét alapul véve. Az indexszámokkal – ellenkező értelmű megállapodás hiányában – évente megemelik a biztosítási összegeket, így jó eséllyel szerződésünk több év után is megfelelő nagyságú marad.


Mi történik akkor, ha a biztosítási kötvény megérkezése előtt történik a káresemény?

A biztosítási szerződésnek a kötvény csupán jele, a szerződés érvényes a biztosítási kötvény nélkül is. Ennek megfelelően, ha a biztosítótársaság az ajánlatot nem utasította el írásban - a hozzá történt beérkezést követő - 15 napon belül, úgy az Ön szerződése az első naptól kezdve érvényes – tehát a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkeztekor beáll.


Teendők betöréses lopás, rabláskár elszenvedése esetén

A lehető legrövidebb idő alatt értesíteni kell a rendőrséget az eseményről. Ezt követően, de mindenképpen a káreset bekövetkezését követő két napon belül a biztosítónak is jelezni kell az esetet. (Kollégáink természetesen szívesen segítenek a kárbejelentésben is.) Ez esetben is érvényes, hogy a kárfelmérésig a helyszínt a lehetőségekhez képest változatlanul kell hagyni.


Mi a teendő tűzkár esetén?

Tűzkár esetén az első teendő a tűzoltó hatóság értesítése, még akkor is, ha egyébként a tüzet már sikerült eloltanunk. Természetesen a kárenyhítési kötelezettség itt is terheli a szerződőt, így a menthető értékeket biztonságba kell helyezni, illetve magát a tüzet is oltani kell amennyiben lehetséges. Ennek a költségét a biztosítási összeg meghatározott százalékáig a biztosító egyébként meg is téríti.

A kár észlelésétől számított két napon belül a biztosítónak is jelezni kell az esetet. (Kollégáink természetesen szívesen segítenek a kárbejelentésben is.) A biztosítóval egyeztetni kell a kárfelmérés időpontját. A megrongálódott vagyontárgyak helyreállítását csak a kárfelmérést követően szabad megkezdeni, kivéve ha további kárt, károkat előzünk meg beavatkozásunkkal. Ez a kárbejelentés valóságtartalmának ellenőrzése miatt szükséges.


Villámcsapás és másodlagos hatása

Sokat nem értik, hogy mi a különbség a villámcsapás, és a villám másodlagos hatása (indukció) között, és hogy miért kell a másodikat kiegészítő biztosításban szerepeltetni Eredetileg a lakásbiztosítási szerződések csak a villámkárokat tartalmazták. Ez alapján a biztosítók kizárólag a biztosított épületbe (vagy annak közvetlen közelébe) becsapó villám által okozott károkat térítették, és csak úgy, ha a villám becsapódási helyén a mechanikai hatás miatt keletkezett károk is megállapíthatóak voltak. Ha azonban a villám távolabbra csap be (vagy éppen két felhő között keletkezik), akkor ilyen mechanikai hatásról, közeli becsapódási helyről nem beszélhetünk, de az érzékeny elektronikai berendezések (pl. számítógép, video) a keletkező túlfeszültségtől tönkremehetnek. A kiegészítő biztosítás – amely több szerződés esetében már bekerült az alapfedezetbe - ezekre a károkra nyújt fedezetet.


Hogyan állapítja meg a biztosító a kártérítési összeget?

A biztosítók legtöbbször újértéken térítenek, azaz épületek esetében újjáépítési költséget, ingóságok esetében pedig újrabeszerzési értéket utalják a károsultnak. Javíttatás esetén a javítási költségek az irányadók a biztosítók számára – de a javítás költségének ÁFA-tartalmát csak szabályos számla ellenében térítik.


Milyen adatokra van szükség a lakásbiztosítási kárrendezéshez?

  • a szerződő neve, születési dátuma, anyja neve
  • a biztosított (ha nem azonos a szerződővel) neve, születési dátuma, anyja neve
  • a szerződésszám (ami a kötvényen található)
  • a kockázatviselés helye,
  • a biztosított vagy annak képviselőjének elérhetősége (levelezési cím, telefon, fax, e-mail)
  • a káridőpont, (év, hónap, nap, kb. óra)
  • a káresemény megnevezése,
  • a kárhelyszín címe,
  • a kár keletkezésének rövid, tényszerű leírása,
  • a károsodott vagyontárgyak megnevezése,
  • a kár becsült összértéke
  • a különleges értéket képviselő vagyontárgyak károsodása esetén ezek részletes adatai is szükségesek.

A lakásbiztosítási kárrendezéshez feltétlen szükséges iratok

  • Tűz és robbanáskárok esetében a tűzrendészeti hatóság határozata
  • Nyomozást megszüntető rendőrségi határozat, ügyészségi vádemelési javaslat, vagy bírósági végzés szükséges a betöréses lopás, illetve a rablás és kifosztás károknál.
  • A nagyobb összegű épületkárok esetében általában szükséges a - három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lap bemutatása is.

Eladtam a lakást, mi a teendőm?

Lakás eladása esetén - amennyiben az oldalunkon keresztül kötötte meg biztosítást - az adásvételi szerződés másolatát kell részünkre megküldenie, melyet továbbítunk a biztosító részére. A biztosítási szerződés ezzel érdekmúlás miatt megszűnik, a már befizetett, de ezutáni időszakra szóló díjat a biztosító visszautalja.

Az alkuszi meghatalmazást küldhetem e-mailben is?

Igen, aláírás után beszkennelve a központi e-mail címünkre küldheti csatolmányként: kapcsolat@biztositas.hu

Mikor kapok csekket/ kötvényt/ átutaláshoz szükséges dokumentumot?

A kockázatviselés kezdetétől számított 30 napon belül küldi meg a választott biztosító a csekket, illetve átutalás esetén a díjbekérőt (az utalás részleteiről) az Ön részére. Amennyiben mégsem érkezne meg, kérjük, jelezze ezt nekünk, mert a díjrészlet meg nem fizetése Önnek okozna gondokat még akkor is, ha pl. a biztosító vagy a posta hibázott.

Mikor kapok az inkasszóhoz nyomtatványt?

Az ajánlat leadását követően e-mailben küldjük el Önnek. A kézzel aláírt dokumentumot szíveskedjen közvetlenül a bankja részére elküldeni eredetiben.

Meddig kell az első esedékes díjat megfizetnem a biztosító részére?

A kockázatviselés kezdetétől számított 60 napon belül (ez az ún. türelmi időszak) köteles a díjat rendezni.

Kaptam egy üres felmondólevelet Önöktől e-mailben. Korábban Önök mondták fel a biztosításomat, most miért nekem kell intéznem?

Amennyiben az ajánlattétel vagy az aláírt alkuszi meghatalmazás visszaküldésének napján az évforduló 40 napnál távolabb van, akkor társaságunk intézi az Ön részére a felmondást. Abban az esetben, ha az évforduló az ajánlattétel vagy az alkuszi visszaküldésének napjához képest 30 és 40 nap közé esik, akkor küldünk Önnek egy felmondó nyilatkozatot e-mailben, és ekkor a felmondást Önnek kell intéznie.

Káresemény történt, mi a teendőm?

A kár rendezését a biztosító intézi, így a kárt közvetlenül a biztosítónál kell bejelentenie.

Kötöttem biztosítást, de nem kaptam e-mailben visszajelzést, mi lehet a probléma?

Ebben az esetben feltehetően nem ment végig a teljes kötési folyamaton (sikeres kezdeményezést követően minden esetben e-mailben visszaigazoljuk a kötést). A másik lehetőség, hogy a kötési folyamatban helytelen e-mail címet adott meg, esetleg levelezőrendszere a spam-mappába helyezte az e-mailt (kérjük, ellenőrizze).

Vissza a lap tetejére