Lakásbiztosítás gyakori kérdései
Szerződő, biztosított
Szerződő lehet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely ajánlatot tesz a biztosításra és a létrejövő szerződés díjfizetését vállalja.
Biztosított lehet az a természetes személy, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik.
A szerződés megkötése, fenntartása, megszűnése
Jogilag a biztosítási ajánlatot a szerződő teszi a biztosítónak, amelynek jogában áll az ajánlatot 15 napon belül elutasítani. Amennyiben a biztosító az ajánlattal megegyező tartalmú kötvényt ad ki vagy az ajánlatot - annak hozzá történő beérkezését követő 15 napon belül - nem utasítja el, a szerződés létrejön.
A biztosítási szerződést folyamatos díjfizetéssel tarthatjuk életben, a díj meg nem fizetése esetén a biztosító törli a szerződést (a díj esedékességétől számított - biztosítótársaságoktól függően, jellemzően - 60 nap, de lehet 30, vagy akár 90-is).
Nem jelent mentséget a díjfizetésre, hogy "nem kaptam csekket vagy számlát a biztosítótól", mert a biztosítónak jogszabályi kötelezettsége csak utólagos bizonylatadási van, a már befizetett díjakra.
Megszűnhet a biztosítási szerződés a díj nemfizetésen kívül felmondással is. Felmondásra mindkét szerződő félnek joga van, a követelmény egyedül az, hogy a felmondást az évforduló előtt legalább 30 nappal a szerződésbeli partner tudomására kell hozni írásban.
Természetesen érdekmúlással (pl.: eladás) is megszűnhet a biztosítás, ekkor a biztosítási díj annak a hónapnak a végéig illeti meg a biztosítót, amikor az érdekmúlás bekövetkezett.
A biztosítási összeg
A biztosítási összeg nem más, mint a biztosító térítésének felső határa. A lakásbiztosítások kárainál a rosszul meghatározott biztosítási összeg bizony súlyos problémát jelenthet. Ügyeljünk tehát arra, hogy az ingatlanunkra, ingóságainkra meghatározott biztosítási összeg az aktuális újraépítési, újrapótlási költségekkel egyezzen meg! Így el lehet kerülni az egyik leggyakoribb lakásbiztosítási problémát.
Oldalunk, ezen probléma elkerüléséhez hatékony segítséget nyújt mind az ingatlanok, mind pedig a háztartási ingóságok esetében.
Építés alatt álló épületek
A biztosítók többsége nem vállal kockázatot építés, átépítés alatt álló épületekre, legalábbis a lakásbiztosítás keretein belül, de lehetőség van ún. Építés-szerelésbiztosítás megkötésére. Ennek megkötését közvetlenül a biztosítónál kell kezdeményezni.
Értéktárgyak biztosítása
Gyakran felmerülő kérdés, hogy értéktárgyainkat (ékszereket, gyűjteményeket, művészeti alkotásokat) milyen értéken kell szerepeltetni a biztosítási szerződésben. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, mert kár esetén már nyilván tudni fogjuk, hogy mennyi kártérítést szeretnénk kapni a biztosítótól - a biztosítási összeg pedig ennél ne legyen kevesebb. Természetesen kérhetjük szakértő, becsüs segítségét is, az általa adott szakvéleményt pedig csatolhatjuk is a biztosítási szerződéshez.
Milyen tartamra kötődnek a lakásbiztosítási szerződések?
A lakásbiztosítási szerződések általában határozatlan tartamra jönnek létre, de létezik olyan feltétel is mely határozott tartamot említ. Oldalunkon kizárólag határozatlan, tehát évfordulóra felmondható szerződéseket kötünk. A biztosítási szerződések évfordulója társaságonként változik, így pl. lehet: minden év január elseje, vagy a biztosítási ajánlattételt követő hónap első napja is.
Alulbiztosítás
A PTK szerint "ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik". Ez annyit jelent, hogy ha kevesebbet mondunk az értékmegadásnál, mint amennyiért a vagyontárgyainkat újonnan, újra be tudnánk szerezni (mert mondjuk spórolni akarunk a díjon), pórul fogunk járni, mert kár esetén egy adott vagyontárgyunkat ért kárt a biztosító csak töredékértéken fog téríteni.
Hogyan kerülhető el az 50%-os kártérítés lakására?
A károk rendezésekor a legtöbb probléma abból származik, hogy a lakásbiztosítási szerződésben nem megfelelőek a biztosítási összegek, így a biztosító a teljes kár helyett csak annak egy részét téríti meg. A lakásbiztosításokban pedig sokmilliós érték, szinte a teljes vagyonunk biztonságáról kell gondoskodnunk - ezért szánjunk rá legalább pár percet, hogy végiggondoljuk, mit és mekkora értékben biztosítunk. Rendszerünk kialakítása garantálja, hogy lakása, családi háza ne lehessen alulbiztosított, ingóságai értékének meghatározására pedig szintén szakszerű segítséget kaphat. A portálunkon létrejövő szerződésekkel kivédheti az aránylagos kártérítést, de meglévő szerződését is ellenőrizheti pár perc alatt.
Felülbiztosítás
A PTK szerint "A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani" Ez annyit jelent, hogy ha egy vagyontárgyat újrapótlási értékénél nagyobb összegre biztosítunk (mondjuk kétszeresére), nem érünk el vele semmit, mert kétszeres kártérítés helyett, egyszerűen csak visszakapjuk a túlbiztosított összegre vonatkozó díjrészt.
Lakáshitelhez is válasszon Ön biztosítást!
Új lakást a legtöbben hitelre vásárolnak, és a legtöbben nem figyelnek oda, hogy a sok aláírandó papír között az - egyébként szükséges - lakásbiztosítást a pénzintézet által ajánlott biztosítóval kötik meg, szinte látatlanban. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy így a legjobb ár-érék arányú, igényeinknek legmegfelelőbb lesz a szerződésük. A szerződések aláírása előtt tájékozódjon portálunkon, válassza ki az Önnek legjobb szerződést - a rendszerünk által megküldött ajánlatot és a hitelhez szükséges engedményező nyilatkozatot pedig a hitelnyújtónak is el kell fogadnia.
Milyen felelősségbiztosítást köthetünk lakásbiztosításunkhoz?
Ún. magánemberi felelősségbiztosítás köthető a lakásbiztosításokhoz. Előfordulhat, hogy akaratunkon kívül kárt okozunk másoknak. Ebben az esetben polgárjogi alapon kártérítéssel tartoznánk a kár elszenvedőjének. A biztosítók külön díj megfizetése mellett átvállalják ezt a felelősséget és megtérítik az okozott kárt. A biztosítás kiterjed mindarra a személysérüléssel, vagy dologi kárral járó eseményre, melyért a lakásbiztosítás biztosítottja, mint:
- belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
- emberi erővel hajtott kerékpár és rokkantjármű használója,
- közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos,
- szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével),
- állattartó felelősséggel tartozik. Természetesen a biztosítási feltételekben itt is vannak apróbb különbségek.
Hogyan állapítják meg az indexált biztosítási összeget?
Az ingatlanoknál és az ingóságoknál a biztosítók általában két különböző indexszámot adnak meg, jellemzően a KSH előző évi építőipari (ingatlanokra) illetve fogyasztói (ingóságokra) árindexét.
Mi történik akkor, ha a biztosítási kötvény megérkezése előtt történik a káresemény?
A biztosítási szerződésnek a kötvény csupán jele, a szerződés érvényes a biztosítási kötvény nélkül is. Ennek megfelelően, ha a biztosítótársaság az ajánlatot nem utasította el írásban - a hozzá történt beérkezést követő - 15 napon belül, úgy az Ön szerződése érvényes - a biztosító szolgáltatási kötelezettsége biztosítási esemény bekövetkeztekor beáll.
Teendők betöréses lopás, rabláskár elszenvedése esetén
A lehető legrövidebb idő alatt értesíteni kell a rendőrséget az eseményről. Ezt követően, de mindenképpen a káreset bekövetkezését követő két napon belül a biztosítónak is jelezni kell az esetet. (Kollégáink természetesen szívesen segítenek a kárbejelentésben is.) Ez esetben is érvényes, hogy a kárfelmérésig a helyszínt lehetőleg változatlanul kell hagyni.
Mi a teendő tűzkár esetén?
Tűzkár esetén az első teendő a tűzoltó hatóság értesítése. Természetesen a kárenyhítési kötelezettség itt is terheli a szerződőt, így a menthető értékeket biztonságba kell helyezni, illetve magát a tüzet is oltani kell amennyiben lehetséges. Ennek a költségét a biztosítási összeg meghatározott százalékáig a biztosító egyébként meg is téríti.
A kár észlelésétől számított két napon belül a biztosítónak is jelezni kell az esetet. (Kollégáink természetesen szívesen segítenek a kárbejelentésben is.) A biztosítóval egyeztetni kell a kárfelmérés időpontját. A megrongálódott vagyontárgyak helyreállítását csak a kárfelmérést követően szabad megkezdeni, kivéve ha további kárt, károkat előzünk meg beavatkozásunkkal. Ez a kárbejelentés valóságtartalmának ellenőrzése miatt szükséges.
Villámcsapás és másodlagos hatása
Sokat nem értik, hogy mi a különbség a villámcsapás, és a villám másodlagos hatása (indukció) között, és hogy miért kell a másodikat kiegészítő biztosításban szerepeltetni Eredetileg a lakásbiztosítási szerződések csak a villámkárokat tartalmazták. Ez alapján a biztosítók kizárólag a biztosított épületbe (vagy annak közvetlen közelébe) becsapó villám által okozott károkat térítették, és csak úgy, ha a villám becsapódási helyén a mechanikai hatás miatt keletkezett károk is megállapíthatóak voltak. Ha azonban a villám távolabbra csap be (vagy éppen két felhő között keletkezik), akkor ilyen mechanikai hatásról, közeli becsapódási helyről nem beszélhetünk, de az érzékeny elektronikai berendezések (pl. számítógép, video) a keletkező túlfeszültségtől tönkremehetnek. A kiegészítő biztosítás ezekre a károkra nyújt fedezetet.
Hogyan állapítja meg a biztosító a kártérítési összeget?
A biztosítók ún. újértéken térítenek, azaz az újjáépítési költséget, vagy az újrabeszerzési értéket utalják a károsultnak. Javíttatás esetén a javítási költségek az irányadók a biztosítók számára.
Milyen adatokra van szükség a lakásbiztosítási kárrendezéshez?
- a szerződő neve, születési dátuma, anyja neve
- a biztosított neve, születési dátuma, anyja neve
- a szerződésszám (ami a kötvényen található)
- a kockázatviselés helye,
- a biztosított vagy annak képviselőjének elérhetősége (levelezési cím, telefon, fax, e-mail)
- a káridőpont, (év, hónap, nap, kb. óra)
- a káresemény megnevezése,
- a kárhelyszín címe,
- a kár keletkezésének rövid, tényszerű leírása,
- a károsodott vagyontárgyak megnevezése,
- a kár becsült összértéke
- A különleges értéket képviselő vagyontárgyak károsodása esetén ezek részletes adatai is szükségesek.
A lakásbiztosítási kárrendezéshez feltétlen szükséges iratok
- Tűz és robbanáskárok esetében a tűzrendészeti hatóság határozata
- nyomozást megszüntető rendőrségi határozat, ügyészségi vádemelési javaslat, vagy bírósági végzés szükséges a betöréses lopás, illetve a rablás és kifosztás károknál.
- A nagyobb összegű épületkárok esetében általában szükséges a - három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lap bemutatása is.
