baleset-biztosítás

olyan biztosítási szerződés, amely a (lásd: baleset) bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a (lásd: kedvezményezett) részére.

BBP-biztosítás

külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás. Az igazolvány (lásd: kötvény) felmutatása ellenében a külhoni orvos - sürgős szükség esetén - a beteget ellátja, és honoráriumát később a biztosítóval számolja el.

befektetési hozam

a (lásd: díjtartalék)-okat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentős hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.

belépési kor

(lásd: életbiztosítás)-oknál a biztosítási szerződés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.

bemutatóra szóló kötvény

a (lásd: kedvezményezettjelölés) során a (szerződő) úgy is rendelkezhet, hogy az esedékessé váló szolgáltatást a biztosító a (lásd: kötvény) bemutatójának fizesse ki. Ilyen esetben a biztosító nem vizsgálja, hogy a kötvény hogyan jutott a (lásd: kedvezményezett) birtokába; a kötvény quasi értékpapírként funkcionál.

betegségbiztosítás

biztosítási szerződés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Sokak szerint helyes elnevezése: egészségbiztosítás.

betöréses lopás

a (lásd: vagyonbiztosítás)-i szerződésekben meghatározott (lásd: biztosítási esemény) - eltér a büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erőszakos vagy lopott, illetőleg hamis kulccsal történő behatolás.

BIOSZ

Biztosító Intézetek Országos Szövetsége. 1919. február 17-én alakította meg 35 hazai biztosítóintézet. Érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetként működött egészen az 1949-es államosításig. A (lásd: MABISZ) elődje.

bizalmi orvos

a biztosító által megbízott szakértő orvos, aki közreműködik az élet-, nyugdíj- vagy balesetbiztosítási kockázatok elbírálásában. Titoktartási kötelezettség terheli, ez alól csak a biztosított, illetőleg az ajánlattevő adhat felmentést.

bizonyítási teher

eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a (lásd: biztosítási esemény) bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a (lásd: mentesülési ok) fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.

Biztosításfelügyeleti Bizottság

a (lásd: biztosítási törvény), által létrehívott 7 tagú testület, amely az (lásd: ÁBIF) mellett működik.

biztosítási ág

a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a (lásd: nem-életbiztosítás) és az (lásd: életbiztosítás). Elterjedt angol nyelvű elnevezésük (lásd: non-life) illetőleg (lásd: life).

biztosítási ágazat

a (lásd: biztosítási ág)-on belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármű-biztosítás.) biztosítási

csalás

célzatos bűncselekmény, amelynek során a biztosítót tévedésbe ejtik, vagy tévedésben tartják, és ezzel kárt okoznak. (Btk. 318. §) büntetése: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

biztosítási díj

a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (lásd: respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg (lásd: díjhalasztás)-ban vagy hosszabb (lásd: respiro)-ban.

biztosítási esemény

a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a (lásd: kizárás). Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (lásd: életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (lásd: baleset-biztosítás).

biztosítási érdek

vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszűnik - pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta - , az (lásd: érdekmúlás) miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.

biztosítási időszak

a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltér (általában rövidebb) is. A szerződés (lásd: felmondás)-ánál is nagy jelentősége van.

biztosítási kötvény

(lásd: kötvény)

biztosítási összeg

a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (lásd: alulbiztosítás), (lásd: túlbiztosítás)

biztosítási szaktanácsadó

(lásd: ÁBIF) engedéllyel rendelkező biztosítási szakértő, aki meghívás alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot, (lásd: biztosításközvetítő)-ként azonban nem járhat el.

biztosítási szerződési feltételek

törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.

biztosítási tevékenység

szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a (lásd: biztosító) megszervezi a (lásd: veszélyközösség)-et, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a (lásd: biztosítási díj)-at, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít. Biztosítási tevékenység csak az (lásd: ÁBIF) előzetes engedélyével folytatható.

biztosítási titok

minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az (lásd: alkusz), vagy a (lásd: biztosítási szaktanácsadó) ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés - bármilyen okból - nem jött létre.

biztosítási törvény

1996. január 1-jén hatályba lépett magas szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.

biztosításközvetítő

a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért (lásd: jutalék)-ot kap. Pozícióját tekintve lehet (lásd: ügynök) vagy (lásd: alkusz).

biztosított

a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a (lásd: szerződő) fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.

biztosító

(lásd: biztosítási tevékenység) folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: (lásd: biztosító részvénytársaság), (lásd: biztosító szövetkezet) vagy (lásd: biztosító egyesület).

biztosító egyesület

önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat. Tevékenységét az (lásd: ÁBIF') engedélyezi, és ellenőrzi működését is.

biztosítópénztár

teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végző, sajátos egyesületi (pénztári) formában működő, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre; gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. Tevékenységüket állami hatóság felügyeli.

biztosító részvénytársaság

részvénytársasági formában működő biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.

biztosító szövetkezet

szövetkezi formában működő biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. Tevékenységét az (lásd: ÁBIF') engedélyezi, és ellenőrzi működését is.

blokk kötvény

egyszerű kockázat-elbírálású, tömeges biztosítási szerződések megkötését igazoló okirat. Az ajánlat aláírása egybeesik a kötvény átadásával, így a szerződés azonnal létrejön.

bonus

díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. casco) vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás).

Bonus-malus rendszer

A rendszer egy alap (A00), 10 bonus (B01-10) és 4 malus osztályból (M01-M04) áll. A legmagasabb B10 fokozat rendszerint 50% díjengedményt, a legalacsonyabb M04 fokozat 100%-os pótdíjat jelent az alapdíjhoz képest. Személygépjármű, illetve motorkerékpár esetén két kategóriát csúszik vissza az üzembentartó a bonus-malus skálán, egy-egy károkozás kapcsán, egy kármentes év pedig egy kategóriával kedvezőbb besorolást eredményez. (Tehergépkocsik, autóbuszok, vontatók és mezőgazdasági vontatók minden egyes károkozása egy kategória visszasorolást jelent az üzembentartónak.)

Bonus-malus igazolás

lsd. Kártörténeti igazolás

bróker

(lásd: alkusz)

Vissza a lap tetejére