Utasbiztosítás

Az utasbiztosítások speciális követeleményeket is kielégítő ágazatai közül talán a legjelentősebb a síelés biztosítás. Noha Magyarország természeti adottságai nem a legkedvezőbbek ebből a szempontból, a síelés mégis egyre népszerűbb sport. Aki pedig síelni indul, nagy valószínűséggel külfödre fog utazni, tehát szüksége lesz egy jó biztosításra.

A biztosítók és az alkuszcégek egybehangzó tapasztalatai szerint az ügyfelek az utasbiztosítással kapcsolatban leginkább a poggyászbiztosítást tartják lényegesnek. A bekövetkezett károkat elemezve viszont az látszik, hogy az orvosi költségek megtérítése sokkal nagyobb jelentőséggel bír, hiszen amíg egy poggyászkár legrosszabb esetben is csak pár százezer forint veszteséget jelent, egy komolyabb kórházi kezelés, műtét akár a tízmilliós nagyságrendet is elérheti.

A balesetbiztosítás a biztosítók által igen régen művelt, közkedvelt biztosítási forma. Megköthető önállóan is, de jellemző, hogy más termékek részeként is megjelenik. Így például részét képezi a casco, a lakás- és az utasbiztosítási szerződéseknek is.

Egyre több bank ad a bankkártyához ingyenes utazás biztosítást is. Van-e a kártyatulajdonosnak teendője ezzel kapcsolatban külföldi utazás előtt?

Ma már egyre többen tudják, hogy ha külföldre utaznak, mindenképpen érdemes utasbiztosítást kötni. Nem mindegy azonban, hogy milyen céllal utazunk külfödre, hogy a kinntartózkodás alatt mivel töltjük el az időnket. Nyilván egész más kockázata van annak, ha a tengerparton napozunk, vagy városnézés a program, és megint egész más, ha például síelni vagy snowboardozni megyünk.

Horváth Péter értékesítési igazgató (Atlasz)

Fél évvel Magyarország Eu-ba lépése után kerestük fel az Atlasz Biztosítót, pontosabban Horváth Péter értékesítési igazgatót, aki a cégnél az utasbiztosítások üzletágát irányítja.

Egy adott pillanatban egyszerre tízezer repülőgép van a Föld légkörében, a Ferihegyi repülőtér tavaly 8,4 millió utast fogadott. A hazai légiutasok számának további emelkedése várható a munkaerőpiacok megnyílása következtében, a „fapados” légitársaságok előretörése ugyancsak növeli a légiutasok számát, vélhetően hazánkban is egyre több terhes asszony fogja a légiközlekedést választani akár üzleti, akár turisztikai utazás céljából.

Dr. Bíbok Györgyvezető főorvos (Európai Utazási Biztosító Rt.)

Az utasbiztosítást is nyújtó biztosítótársaságok lehetőséget adnak arra, hogy tervezett, szervezett külföldi utazás esetén az előre nem látható váratlan egészségi állapot változás bekövetkezésére biztosítást kössön az ügyfél az utazás elmaradásából adódó károk enyhítésére. A biztosítási szerződést az utazási szerződés mellékleteként szereplő „Igazolójegy az útlemondási biztosítási szerződés létrejöttéről” vagy a biztosítási kötvény aláírásával érvényesítik a szerződő felek. Fontos tudni, hogy a biztosítás csak a biztosítási díj befizetésétől a szerződésben foglalt utazás megkezdésének időpontjáig tart. További fontos információ, hogy a biztosító szolgáltatására csak a kedvezményezett jogosult, mely külön megnevezés hiányában lehet a biztosított, illetve halála esetén a biztosított örököse. Sajnos gyakori tapasztalat, hogy a biztosítási szerződést a szerződő és biztosított csak a biztosítási eseményt követően olvassa el és nincs tisztában azzal, hogy milyen esetekben érvényesítheti kárigényét a jogos utazási képtelenség miatt. Feltehetően részben ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a biztosítóhoz benyújtott dokumentumok, melyek az utazás elhalasztásának tényét igazolják, hiányosak vagy pontatlanok.

Márfi Attila
főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár

Pécs, de az ország ipartörténetében is előkelő helyet foglal el a nemzetközi hírnevű kerámiagyár. A több mint 150 éve létező ipari egység számos nemzetközi sikert ért el, ugyanakkor kudarcok, válságos helyzetek sem kerülték el e másfél évszázad alatt. A Baranya Megyei Levéltárban, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.-nél és számos közgyűjteményben, múzeumokban is őrzött írásos emlékek, s a gyár történeti értékű irattára jól dokumentálja ezeket a korszakokat.² Vizsgálódásunk esetében azonban, azaz a Zsolnay Kerámiagyár biztosítástörténetére vonatkoztatva, csak kevés forrás található. A két világháború közti időszakban maradt fenn a legtöbb hiteles dokumentum, különböző biztosítási kötvények, melyek a biztosítás tényén és mértékén túl számos értékes és fontos gyár- ipari és művészettörténeti adatokat is tartalmaznak. Mielőtt azonban ezeket részletesen ismertetném, talán nem érdektelen, ha a kerámiagyár rövid történetét összefoglalom.

„A Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakosztálya a II. Biztosításszakmai Szakkiállítás és X. Országos Alkusztalálkozó keretében tartotta Biztosításközvetítői Szekciójának alakuló ülését. Az alakuló ülés keretében vitaindító előadást tartott dr. Molnár István (Berke Kovács Molnár Ügyvédi Iroda), melyhez korreferensként dr. Déri Éva (PSZÁF), dr. Oláh György (Generali-Providencia Biztosító Rt.) valamint dr. Gyenes-Kovács Zoltán (Eurorisk Kft.) csatlakoztak észrevételeikkel. A vitaindító előadás leírt változatát ezennel közzétesszük, azzal, hogy a Szerkesztőség reményei szerint ez jó alkalmat szolgáltat arra, hogy a biztosításközvetítőkre vonatkozó joganyag értelmezésével és gyakorlati tapasztalataival összefüggésben a jövőben más is kifejthesse gondolatait, melynek közzétételére a Biztosítási Szemle igyekszik helyet adni.”

(Új CEA publikáció: Between Public and Private)

Európában két tendencia kibontakozása figyelhető meg, amelyek már most is hatással vannak a biztosítási szektorra, és még inkább befolyásolják azt az elkövetkező években.

Sok tagországban felerősödött a vita a jóléti államok szerepének újragondolása kapcsán. Az idősödő népesség és az alacsony születési ráta kombinációja, a növekvő egészségügyi költségek és az aktív népesség csökkenése egyaránt megnehezítik, hogy az állami ellátó rendszerek a jelenlegi színvonalon tovább finanszírozzák a szociális ellátásokat. Az emberek ugyanakkor számukra is kielégítő és fenntartható színvonalon várják el az egészségügyi ellátást, a nyugdíjak és a munkanélküli ellátások biztosítását. Ebben a vonatkozásban az a kulcskérdés, hogy mi az, amit továbbra is képes az állam fedezni, és mit lehet - vagy kell - a piaci megoldásokra bízni. A másik jelentős fejlemény az új, illetőleg kialakuló kockázatokkal kapcsolatos. árvíz, hurrikán, terrorizmus, szennyezés, élelmiszer krízis, egy futó hír az esti híradóban már elégséges, hogy valakit megbénítson a félelem. Egy kockázatokkal teli világban az emberek fokozottan igénylik a kompenzációt kár vagy veszteség esetén, függetlenül attól, hogy ki volt a hibás. Miközben ezek a kockázatok rendkívüli módon különböznek egymástól, van bennük egy közös vonás, felvetik a kérdést, hogy ki fizessen a kárért.

Call centeres direkt értékesítés

„1992 januárjában a Microsoft piaci értéke egy időre megelőzte a General Motorsét. A New York Times hozzáfűzte, hogy a Microsoft egyetlen gyári eszköze a dolgozók fantáziája.”

Dr. Novák Imre

A kormány 2006 júniusában úgy döntött, hogy a társadalombiztosítást „biztosítási alapokra” helyezi, azaz piacorientált intézményrendszer keretében, kötelező biztosítási megoldással, független gazdálkodó szervezetként, a kockázatviselés megosztása útján, önfenntartó szereposztásban oldja meg a magyar egészségügyi és nyugdíj ellátás ügyét.Ma is tisztázatlan azonban, hogy milyen a több biztosítós társadalombiztosítási szervezet. A reformtörekvéseket hallgatva, a hivatalos kommunikáció a „biztosítási” tevékenység témáját szinte megkerülve, az egészségbiztosítási intézmények és az egészségügyi helyzet elemzésével foglalkoznak. Az ellátás és intézményi ügyekben van vita, de a szervezeti megoldás lehetőségeivel adósak maradtak azon kívül, hogy egy vagy több biztosító legyen.Tényleg azt akarja megvalósítani az egészségpolitika, hogy bármely egyéb biztosítási intézményhez hasonlóan, valóságos szerződési (az lehet jogszabályi kötelem is) feltételek mellett legyen jogosult minden polgár egészségbiztosítási ellátására. A biztosító kalkuláljon biztosítási díjat (járulékot), és azt szedje be a biztosítottaktól (esetleg állami garanciával).Pénzbeli szolgáltatást nyújtson. Nyújtsa azt, amit a biztosítási szerződés feltételei, vagy a jogszabály szerint nyújtani köteles. Az elgondolás helyes. Ha ez a cél, akkor nem hagyható figyelmen kívül ma hazánkban, de egész Európában működő magán- (nem állami tulajdon) biztosítók működése, kockázatmegosztó, kárfizető és ügyviteli rendszere sem. Megkülönböztetve erősen azt, hogy az egyik a biztosítási piac részese, a másik nonprofit szervezet.

Molnár László (Európai Utazási Biztosító Rt.)

Az utasbiztosításban a külföldön bekövetkező, orvosi beavatkozást igénylő esetek során talán a szokásosnál is nagyobb nyomás nehezedik az orvosszakértőre. Feladata a beteg gyógyításának szervezése, figyelemmel kísérése, annak érdekében, hogy olyan állapotba kerüljön, hogy utazását folytatni tudja, vagy hazatérhessen, illetve a beteg hazaszállítható legyen, majd a gyógykezelés itthon folytatódhasson. Mindezt a kezelés és szállítás összköltségének orvosi szempontból szükséges, ugyanakkor ésszerű minimális szinten tartásával. (Ez utóbbi a biztosító gazdasági érdekén túl adott esetben - a szolgáltatási limitek, valamint a biztosító egyéb szolgáltatás korlátozásai miatt - a beteg érdekét is szolgálhatja.) A biztosító egy káresemény kapcsán számos kérdésre vár választ az orvosszakértőtől: biztosítási esemény történt-e, hol kapja meg a beteg az ellátást (megfelelő-e a primer intézmény felszereltsége, szakmai felkészültsége), szükséges-e (orvosi szempontból), illetve szóba jöhet-e (pénzügyi szempontból) a beteg egészségügyi állapota alapján egy másik intézménybe történő szállítás? Melyek a mindenképpen külföldön elvégzendő vizsgálatok, beavatkozások? Indokolhatóak, elfogadhatóak és a biztosítási feltételek alapján térítendők-e az egyes szolgáltatások? Megfelelően alakul-e a beteg sorsa, mekkora a gyógyítási folyamat várható tartama, illetve melyek a várható költségvonzatok, alternatívák? Végül, de nem utolsósorban mikor és hogyan lehet lezárni a gyógyítási folyamatot (szállíthatóság, szállítás módja, kísérő, magyarországi folytatás stb). A fenti kérdések megválaszoláshoz nagyon sok információ (lenne) szükséges: a helyi viszonyokról (ellátási rendszer, protokollok, gyógyszerek, betegségek…); a helyi ellátókról (felkészültség, felszereltség, árszínvonal,…); a kórelőzményről (itthoni kezelőorvos /?/), az aktuális vizsgálati eredményekről, szakvéleményekről. Szükség van továbbá szakmai - lehetőleg nemzetközi - tapasztalatra , valamint megfelelő nyelvismeretre. Az orvosszakértő állásfoglalását számos tényező nehezíti: nem ő az „ügy gazdája” (feladata egyfajta aktív monitoring), nincs „testközeli” információja a betegről, a kórelőzmény felkutatása nehézkes, sőt legtöbbször lehetetlen, mivel az idő mindig szűkös (a kórház sokszor meg sem kezdi az ellátást, amíg a biztosító nem nyilatkozik), a kommunikációs gondok (nyelv, elérhetőség, információáramlás), és kiemelten a résztvevők gyakran egymásnak gyökeresen ellentmondó érdekei (beteg, kórház, hozzátartozók, biztosító…). Részben éppen az előzőekben felsorolt nehézségek áthidalásában jut fontos feladat az ún. assistance-szolgáltatásnak, amely itthon és külföldön is kulcsszerepet játszik a biztosítás szereplői közötti aktív kapcsolattartásban.

Dr. Horváth Imre, Dr. Melles Márta, Dr. Kalabay László Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság, „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ, Magyar Biztosítók Szövetsége Orvosi Tagozata

Összefoglalás

A biztosítási kármegítélésben balesetszerűen kialakuló fertőző betegségek közé soroljuk általában azokat az eseteket, amikor nem az emberről emberre terjedés, hanem külső behatolás - a károsult akaratától függetlenül - juttatja a szervezetbe a kórokozó ágenst, ami heveny fertőző betegséget vagy ételfertőzést okoz. Ilyen mechanizmussal jön létre pl. a rovarcsípés által közvetített kullancsencephalitis, a harapás révén okozott veszettség és a vendéglátás vagy közétkeztetés során létrejött heveny ételfertőzés. Ez utóbbi közé sorolhatjuk azokat a madárinfluenza megbetegedéseket, is, amelyek a fertőzött állat húsának véletlenszerű (nem foglalkozás körében, munkavédelmi szabályokat mellőző) fogyasztásával alakulhatnak ki. Ilyen biztosítási események különösen madárinfluenzával erősen fertőzött állatállományú országokba történő utazás esetén fordulhatnak elő. Ezek a megbetegedések az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségek fedezésén kívül a baleseti kártalanítást is indokolják az utasbiztosítás keretében.

A legtöbb biztosító a kártérítés kifizetése előtt magánnyomozót küld a károsultakhoz, hogy megvizsgáltassa a káresemény körülményeit. A biztosítási csalásra specializálódott bűnszervezetek trükkjeit azonban sokszor ők is csak hónapok munkájával képesek leleplezni. Elég egy részletet késve befizetni, s a biztosító azonnal felmondja a szerződést, ám ha az embert kár éri, addig vizsgálódik, amíg a képzett jogászok számára is nehezen emészthető „általános szerződési feltételek” között rá nem talál arra, az adott esetben miért nem kell fizetnie. Sokan látják így a biztosítási szakmát, nem meglepő tehát, ha a biztosítók átverését kevesen tartják számon a fő bűnök között.

Bevezetés

Az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatályba lépése óta eltelt több mint négy évtizedben számos, a szerződési gyakorlat szempontjából fontos változás történt a magyar biztosításgazdaság szerkezetében. A múlt század hetvenes éveitől kezdve a lakossági üzleten túlmenően a biztosítás a gazdálkodó szervezetek és - a kilencvenes évektől - az állami költségvetési szervezetek gazdálkodásában is egyre jelentősebb szerepre tett szert. 1986. július 1. napjával megszűnt a biztosítás állami monopóliuma, a rendszerváltást követően - túlnyomórészt a multinacionális biztosítási vállalkozások letelepedésének köszönhetően - gyors ütemben épült fel a korszerű biztosítási piac, emellett új lendületet kaptak a kölcsönös szolidaritásra épülő biztosítóegyesületek és megjelentek az ehhez hasonló konstrukciójú, de szabályozásukat tekintve önálló intézményi formát alkotó kölcsönös biztosító pénztárak. Az egymással versenyző biztosítási vállalkozások és a piac összekapcsolására Magyarországon is létrejöttek és ma már el nem hanyagolható tényezővé váltak a független biztosításközvetítők. A rendszerváltást követő szociális folyamatokban az üzleti biztosítás egyre fontosabb szerepet tölt be, a lakossági megtakarítások katalizálása mellett az - idős korra vonatkozó, vagy a betegségi - öngondoskodásban is. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán ugyanakkor a jogharmonizáció szükségessége nemcsak a közjogban, hanem - alapvetően fogyasztóvédelmi éllel - a magánjogban is új szabályozáshoz vezetett (elegendő lehet itt az általános szerződési feltételek alkalmazásával történő szerződéskötés, vagy legújabban a távollévők között létrejött pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló fogyasztói szerződések kérdéskörére utalni).

Mi tagadás, a szerkesztő is megkérdőjelezte magában: vajon felhívja-e a szakmabeli olvasók figyelmét első hallásra riasztó Mary Roach tanulmányára. Aztán úgy döntött: kár volna elhallgatni az orvostudomány jelentős és - egyebek között - a biztosítással feltétlen összefüggő témákat, tapasztalatokat.

A „Holttestek lenyűgöző élete” alcímű tanulmány külön fejezetben taglalja az ütésállóság szükséges, szörnyűséges tudományát.

A nyaralási szezon közepe táján körbejártuk, hogy mi a helyzet az utasbiztosításokkal, milyenek az idei kötési tapasztalatok. Az összkép meglehetősen vegyesre sikeredett.

Az utasbiztosítással kapcsolatos híreket és újdonságokat figyelve sok érdekességet lehet megtudni. Ezek között szerepel egy első hallásra meghökkentő állítás, amelyet azonban kicsit továbbgondolva rájöhetünk, hogy mi az összefüggés az utasbiztosítás és a vizitdíj között.