A kötelező felelősségbiztosítás bónusz-maluszról

A kötelező felelősségbiztosítás rendszerének markánsan jellemző része a bónusz-malusz rendszer. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki nem okoz kárt, évente egyre nagyobb bónuszosztályba kerül, így biztosításának díja egyre kisebb lehet, akár az eredeti felére is csökkenhet. Aki viszont kárt okoz, bónuszfokozata csökkenését lesz kénytelen elviselni - rövid időn belüli több károkozás esetén a legrosszabb maluszfokozatban az alapdíj kétszeresét, de akár háromszorosát kell fizetnie.

A legkedvezőbb bónuszosztály eléréséhez 11 év balesetmentes vezetésre van szükség, ezért a már megszerzett bónuszunkra érdemes vigyázni. A legalapvetőbb persze az, hogy lehetőleg ne okozzunk gápjárművünkkel kárt, de arra is figyelnünk kell, hogy biztosítási díjunkat mindig időben fizessük be, mert ha akár egyszer is kicsúszunk a fizetési határidőhöz képesti 30 napos türelmi időből, a szerződés megszűnése, majd újrakötése miatt ismét visszakerülünk az A0 kategóriába.

Gépjárműcsere esetén - azonos kategóriában, tehát például autóról autóra, motorról motorra - átvihetjük megszerzett bónuszunkat, de ezt csak akkor tehetjük meg, ha a régit már eladtuk, és a biztosítótól kikértük a kártörténeti igazolást. Gyakori tévhit, hogyha valaki pl. egy beszámítási akció keretében leadta régi autóját a kereskedőnél, akkor úgy gondolja, hogy azt már el is adta, de valójában az mindaddig a nevén marad, amíg a kereskedő nem értékesíti - addig pedig a bónuszfokozat sem vihető át az új autóra.

Meglepő, de lehetséges, hogy egy kisebb koccanás utáni kárt érdemes lehet saját zsebből kifizetni. A károkozás után bónuszunk ugyanúgy csökken egy párezer forintos kárnál, mint egy többmilliós kárnál, két fokozatot lépünk vissza, és persze nem lépünk egyet előre... Ez a három fokozat általában 15% díjkülönbözetet jelent, mégpedig annyi évig, ami elméletileg a B10 fokozat eléréséhez szükséges, ez pedig összességében már akár százezer forintot is jelenthet.