biztositas.hu - Lakásbiztosítás

Lakásbiztosítás: általános információk a lakásbiztosításról

Albert — sze, 20 feb 2008 13:27:55 +0000

Lakásbiztosítás díjszámítás-kötés

Válassza legjobb lakásbiztosításunk!

Mindenütt jó, de a legjobb ?

Otthonunk kialakítása, életünk legnagyobb vállalkozásainak egyike. Magánszemélyként talán nincs is még egy tárgy, amelyhez annyira kötődnénk, amelyre annyit áldoznánk szabadidőnkből, anyagi erőnkből, mint lakásunk, házunk.

Lakókörnyezetünk megóvása tehát elemi érdekünk, és bár otthonunkhoz kapcsolódó élményeink megfizethetetlenek, a biztosítótársaságok kártérítése ideális esetben azt eredményezi, hogy az un. előszereteti értéken kívül, anyagi kár nem ér minket.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy lakásbiztosításunk terhére a biztosítótársaságok akkor is helyt állnak helyettünk, ha esetleg mi magunk okoznánk kárt lakótársainknak, vagy akár teljesen idegen személyeknek.

Testre szabott, saját értékítéletünkhöz illeszkedő lakásbiztosítási szerződést kötni azonban nem egyszerű. Ehhez nyújt szakmai segítséget honlapunk, mely a különböző társaságok biztosítási fedezeteit az Ön választása alapján értékeli.

Kinek kell, mire jó a lakásbiztosítás?

Mindenki lakik valahol, akár saját házában, lakásában, vagy bérelt ingatlanban, a lakóhelyén pedig ott van az összes ingósága, használati és személyes tárgyai. A károk melyek ezen vagyontárgyakat érhetik a bagatelltől a totálkárokig terjedhetnek. Míg a kisebb károk inkább csak bosszúságot okoznak, a nagyobb károk esetében egy élet munkája mehet veszendőbe., Legtöbben belátjuk ezt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a magyarországi lakások mintegy 70%-a rendelkezik biztosítással.

Ezen biztosítások általában a következő alapfedezeteket tartalmazzák:

Tűz, robbanás, villámcsapás;
vihar, felhőszakadás, árvíz;
hónyomás, jégverés;
földrengés, fölcsuszamlás, kő- és földomlás, üregbeomlás;
idegen jármű ütközése, légijármű ütközése, idegen tárgy rádőlése.

Kiegészítő fedezetek pedig a következők lehetnek:

Betöréses lopás, rablás, vandalizmus;
csőtörés, vezetékes vízkár, üvegtörés;
villámcsapás másodlagos hatása (indukció)
balesetbiztosítás, felelősségbiztosítás(ok)

További szolgáltatások lehetnek:

Oltás, mentés, rom- és törmelékeltakarítás, kárenyhítés költségei;
Ideiglenes lakás költségei, elmaradt bérleti díj;
Szigetelési hibák, személyi okmányok pótlása és bankkártyák letiltása, zárcsere költségei, készpénz, vállalkozás vagyontárgyai

Természetesen kinek-kinek magának kell eldöntenie, mely fedezetek a legfontosabbak számára, de általánosságban elmondható, hogy a nagy összegű károkat (több milliós, esetleg totálkárokat) okozni képes események a legfontosabbak, míg a kiegészítő fedezetek már inkább kényelmi szempontokat, a fedezeteink teljes körűvé tételét szolgálják. Az optimális biztosítási fedezetek megtalálásához lakásbiztosítási díjszámító modulunk hatékony segítséget ad.

Egy jó lakásbiztosítással elkerülhetjük, hogy a bekövetkező károk alapjaiban rengessék meg anyagi helyzetünket. A kockázatok biztosítóra történő áthárításával biztonságot teremthetünk magunk és családunk számára, valamint finanszírozott lakás esetén megfelelhetünk a hitelnyújtó által előírtaknak.

Lakásbiztosítás díjszámítás-kötés

Válassza legjobb lakásbiztosításunk!

Lakásbiztosítás hitelfelvételhez

Hitelfelvételhez legtöbbször szükséges a lakásbiztosítási szerződés megkötése. Az ilyen lakásbiztosítások megkötése pusztán annyiban tér el a normál lakásbiztosításokétól, hogy meg kell jelölnünk a hitelnyújtót, mint kedvezményezettet. A biztosítási szerződésben ilyenkor a hitelnyújtó kedvezményezettként szerepel, ami azt jelenti, hogy egy kár esetén a kártérítés őt illeti meg. A gyakorlatban azonban ezzel a jogukkal csak akkor élnek a bankok, ha nem fizetjük pontosan a részleteket, vagy totálkárt szenvedünk..

Gyakran előfordul, hogy a hitelnyújtó a vele szerződésben, vagy azonos tulajdonban levő biztosító által adott biztosításhoz ragaszkodik. Fontos azonban tudni, hogy ehhez nincs joga! A biztosítónkat szabadon megválaszthatjuk, még hitel esetén is. Ha nekünk egy másik biztosító szerződése jobban megfelel és/vagy olcsóbban tartalmazza ugyanazt a szolgáltatást, akkor a hitelszerződésben foglalt kötelezettségünknek ennek megkötésével is eleget tehetünk. Nem közismert, de jobb feltételek esetén a hitel tartama alatt is van lehetőség biztosítóváltásra, természetesen a hitelszerződésben vállalt és aláírt kötelezettségeinknek ekkor is eleget kell tennünk (lásd a biztosítóváltás résznél ).

A hitelhez kapcsolódó lakásbiztosításoknál is feltétlenül tájékozódjunk tehát az egyes biztosítók ajánlatairól, gondoljuk át a szerződésbe bekerülő biztosítási összegeket (lásd vagyonértékek meghatározása résznél) és válasszuk ki a számunkra leginkább megfelelő biztosítást. Hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítás esetén se feledkezzünk meg az ingóságok biztosításáról és a nekünk szükséges kiegészítőkről még akkor sem, ha egyébként ez a hitelügyintézéshez ez nem szükséges feltétel.

Lakásbiztosítás társasházban

A társasházi lakások biztosítására többféle lehetőség is van.

Az első, és legegyszerűbb lehetőség az önálló lakásbiztosítás, ekkor minden szempontból a nekünk legmegfelelőbb konstrukciót választhatjuk. Ekkor sem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a társasház közös részei (pl. a lépcsőház, a padlástér) tulajdoni hányadunk arányában a mi felelősségi körünkbe tartozik, ezért ezt nekünk kell biztosítanunk. Ebben az esetben a gondot a közös részekben keletkezett károk rendezése jelentheti, hiszen elméletileg minden lakás lehet más biztosítónál biztosítva, így a kárrendezéshez sok biztosítóval kell tárgyalni, sokféle, különböző feltétel alapján.

További lehetőség az ún. társasház-biztosítás megkötése. Ennek is két fő vállfaja van, az egyik esetben a teljes épületet (beleértve a mi lakásunkat is) egy szerződésben biztosítják, a másik esetben pedig csak a közös tulajdonban levő részeket veszik be a szerződésbe - mindkét esetben a biztosítási díj beépül a közös költségbe. Itt a gondot általában az jelenti, hogy a társasházi közösség a szerződésről a lakógyűlésen, többségi szavazással kell döntsön, ami a tapasztalatok szerint nem szokott egyszerűen és mindenki megelégedésére lezajlani. A teljes épület biztosításánál pedig az épületben levő lakások biztosítási szempontból szükségszerűen "uniformizáltak", tehát az alacsony, vagy átlagos színvonalú lakások ugyanolyan értéken biztosítottak, mint az igényes, drága színvonalon kivitelezettek.

A társasházi lakások biztosítása általában a biztosítóval történő egyedi megállapodás alapján, a lakók egyetértésével, a biztosító alkalmazottjának személyes közreműködésével történik, kivéve az alábbi eseteket:

Az oldalunkon elérhető szerződéskötési modulban Önnek akkor érdemes lakásbiztosítást kötnie, ha ugyan társasházi lakásban lakik, de a lakóközösségük nem kötött társasház biztosítást - ebben az esetben ne feledkezzen el a közös tulajdonú részek beszámításáról sem. Ha Ön társasházi lakásban lakik, és a lakóközösség olyan szerződés megkötéséről határozott, ami a közös tulajdonú részekre vonatkozik, akkor Önnek ténylegesen csak a saját lakására (és persze az ingóságaira) kell biztosítást kötnie.

Lakásbiztosítás díjszámítás-kötés

Válassza legjobb lakásbiztosításunk!

Lakásbiztosító váltás

Amennyiben kedvezőbb lakásbiztosítási szerződésre szeretnénk váltani, előbb fel kell mondanunk meglévő szerződésünket. Ezt a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal tehetjük meg.

A felmondáson célszerű feltüntetni az alábbiakat:

név, lakcím, és ha nem azonos, a biztosított épület címe
a szerződés kezdetének időpontja
szerződésszám és/vagy kötvényszám

A felmondást ajánlott levélben kell elküldeni a biztosító szerződést kezelő egységének címére (ezt a biztosítási kötvényen találjuk). Ügyeljünk arra, hogy levelünk a postázás idejét is figyelembe véve biztosan legalább az évforduló előtt 30 nappal beérkezzen, ellenező esetben felmondásunk érvénytelen lesz.

Az így felmondott szerződés helyett a következő napi kezdettel már szabadon megköthetjük a számunkra kedvezőbb szerződést a másik biztosítónál (időbeli átfedés nem megengedett).

Arra is van lehetőség, hogy ugyanannál a biztosítónál váltsunk át egy másik konstrukcióra, ez értelemszerűen nem felmondással és újrakötéssel járó biztosítóváltás, hanem szerződésmódosítás. A biztosítóval történő megegyezés alapján ennek nem szükséges az évfordulókor megtörténnie, bármikor kezdeményezhetjük, ha szükségét látjuk.

Biztosított vagyontárgy

Lakásbiztosítás esetén biztosíthatjuk magát az épületet - az ingatlant, illetve annak "tartalmát" - az ingóságokat.

Az ingatlanbiztosítás keretében biztosítható: lakás, ház, nyaraló, nem lakott melléképület, egyéb építmények (pl. medence) stb.

Ingóságbiztosításon belül a biztosítók általában két főbb csoportot különítenek el: a különleges értéket képviselő tárgyak (általában nemesfémek, szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, gyűjtemények, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak) illetve a háztartási ingóságok jellemzően külön megítélés alá esnek. Létezik ugyanakkor biztosítótársaság mely a nagy értékű háztartási ingóságokat (pl. házimozi rendszer) külön csoportban kezeli.

Lakásbiztosítás díjszámítás-kötés

Válassza legjobb lakásbiztosításunk!

Vagyonérték meghatározása

A lakásbiztosítások kárrendezési tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása, legtöbbször alulbiztosítás miatt merül fel. Ez azután oda vezet, hogy az ügyfél elégedetlen a kárrendezéssel és a biztosításával.

Ha figyelmesen elolvassa az alábbiakat és elfogadja a szerződéskötési modulunkban felajánlásra kerülő segítségeket, Önnek elkerülheti mindezen problémákat.

A lakásbiztosítási szerződésekben külön-külön kell rendelkeznünk az épületek és az ingóságok (ezen belül többféle kategória) biztosítási összegeiről, és ezek kárrendezéskor nem vonhatók össze. A biztosítási összeg - azon kívül, hogy a biztosítási díj megállapításának alapja - egyrészt a mindenkori kártérítés abszolút felső határa, másrészt meghatározza a kifizethető kártérítés mértékét is. Ezt legjobban egy példával tudjuk megvilágítani: ha valaki egy 10 milliós lakást csak 5 millióra biztosít, akkor teljes kár esetén csak 5 millió kártérítést kaphat, de egy 1 milliós részkár után is csak félmillióra tarthat igényt (aránylagos kártérítés).

Az épületek biztosításánál a közkeletű tévedéssel ellentétben soha nem a forgalmi értéket kell a szerződésbe foglalni, hanem az újjáépítési értéket, amennyiért az adott épületet újra fel lehetne építeni. Épp ezért két, teljesen egyforma épület piaci értéke között többszörös különbség is lehet, ha az egyik pl. a Rózsadombon épült, a másik pedig egy félreeső kis faluban, de a biztosítás szempontjából mindkettőt azonos éréken kell a szerződésben szerepeltetni. Persze ha az ingatlant hitel felhasználásával vásároltuk, akkor a kamatokkal növelt hitelösszeget is figyelembe kell vennünk, a biztosítási összeg annál nem lehet kisebb.

Az ingóságok biztosításánál is az újrabeszerzési értékeket kell figyelembe (mintha újat vennénk mindenből). A leggyakoribb hiba, hogy a legtöbb ember, ha arra kérik, hogy becsülje meg az összes ingóságának értékét, mégpedig új áron, a valóságosnál lényegesen kisebb számot mond. Ez oda vezet, hogy a kára csak töredék értéken térül meg.

Érdemes tehát végiggondolni mindent, amihez egy megfelelően előkészített segédlet jó támpontot nyújthat (erre vonatkozó segédlet lakásbiztosítási díjszámító modulunkban található).

Az ingóságok értékével azonban nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni. A biztosító indexálást javasló ajánlatát (év végi értékkövetés, amikor a biztosító küld egy levelet, hogy ennyi meg annyi volt az infláció, és emeljük meg értékeinket) illik elfogadni, sőt, akkor is értesítenünk kell a biztosítónkat amikor értéknövelő beruházást végzünk ingatlanunkon, vagy épp értékes vagyontárgyakat vásárolunk. (Mindkét esetben írásban kell a biztosítóhoz fordulnunk.)

Mire kell figyelnünk a betörés biztosítással kapcsolatban?

Bár a betöréses lopások száma az utóbbi időben némileg csökkent, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a veszélyt sem. Ráadásul azzal, hogy biztosítást kötöttünk (több biztosítónál ez kiegészítő modulként szerepel a szerződésben), még nem tettünk meg mindent értékeink védelmében.

A biztosítók feltételei tartalmazzák, hogy a betörés elleni biztosítást milyen védelmi szint megléte esetén, milyen mértékben vállalják A védelem többszintű lehet. A mechanikai védelem (ajtók, ablakok, zárak, rácsok) nem jelent áthatolhatatlan akadályt, de a betöréshez szükséges időt jelentősen meghosszabbíthatják, és ily módon esetleg el is veszik a behatoló kedvét.

Az elektronikai védelem egyik fajtája a helyi riasztórendszer, ami erős hang- és fényjelzéssel zavarja meg a behatolót. Sajnos a mai körülmények között ez a szomszédokat is inkább csak bosszantja (főleg, ha többször felesleges megszólalt már a sziréna), de annyira nem, hogy közbelépjenek, vagy értesítsék a hatóságokat. Épp ezért sokkal hatékonyabb módszer (bár némileg költségesebb is) az ún. átjelzős riasztórendszerek kiépítése, amely nem egy helyi szirénát szólaltat meg, hanem vagy közvetlenül a rendőrségen, vagy egy beavatkozó vagyonvédelmi cégnél jelez. Riasztás esetén a pár percen belül a helyszínre érkező szolgálat valóban hatékonyan léphet közbe.

A biztosítás szerződések már a közepes kártérítési összegek kifizetését is megfelelően kialakított mechanikai, és kiegészítőként felszerelt elektronikus védelem meglétéhez kötik. Amennyiben nem rendelkezünk a megfelelő védelmi szinttel a biztosító jogosan tagadja meg a kártérítést. A védelmi rendszer kialakításánál érdemes a MABISZ által minősített termékeket előnyben részesíteni, ezeket (szakszerű telepítés, beépítés esetén) a minősítés kategóriáján belül minden biztosító elfogadja. Az ezzel foglalkozó vállalkozótól feltétlenül kérjük el a termék minősítésére vonatkozó tanúsítványt. Az egyes biztosítók által előírt védelmi szintek leírását lakásbiztosítási díjszámító modulunkban megtalálja.

Lakásbiztosítás díjszámítás-kötés

Válassza legjobb lakásbiztosításunk!

A lakásbiztosítás indexálása - értékkövetés

A biztosítók lakásbiztosítások esetében minden évben automatikusan indexálják a szerződéseket, egyszerűbben szólva emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan a díjakat. Ezt elfogadva biztosíthatjuk azt, hogy lakásunk, házunk és a benne található ingóságok infláció követve legyenek biztosítva.

Az indexálásról az értesítést legalább 60 nappal az évforduló előtt kell a biztosítóknak a szerződőkhöz eljuttatniuk. Az indexálás elutasítható, ezt az indexértesítés után, írásban kell biztosító felé jelezni.

Általános mentesülések a lakásbiztosítás alól, kizárások

A biztosítók nem vállalják a kockázatot a nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő eseményekre. Hasonlóan nem terjed ki a fedezet a háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra. (Egyetlen biztosítónál - az OTP-Garancia Biztosító Rt-nél - nem zárják ki ez utóbbiakat.)

Mentesülnek ugyanakkor a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól, ha a szerződő, biztosított, vagy a velük közös háztartásban élők a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Mentesülésre ad okot az is, ha a szerződő, biztosított változás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ezért lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. További mentesülési indok lehet a kármegelőzési kötelezettség szándékos, vagy súlyosan gondatlan elmulasztása, valamint a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása is.

Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, melyek az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze, valamint azokat a károkat, melyek az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be.

Lakásbiztosítás díjszámítás-kötés

Válassza legjobb lakásbiztosításunk!

Speciális kötelezettségek lakásbiztosítás esetén

A biztosított, szerződő köteles a szerződés megkötésekor minden a kockázat vállalásához szükséges információt a biztosító rendelkezésére bocsátani, illetve ha ezekben változás következne be azt a biztosító tudtára kell hoznia.

Köteles a kár észlelésétől számított két napon belül a biztosítónak jelezni kell a káreseményt. Tűzeset és robbanás esetén az esetet a tűzoltóknak is jelezni kell, míg a betöréses lopás, rablás, kifosztás esetén a rendőrséget kell értesíteni. A biztosítók - hogy a kár körülményeit kideríthessék - ragaszkodnak ahhoz is, hogy a károsodott vagyontárgyon öt napig csak kárenyhítést végezhetünk; igaz ezt kötelező is megtenni.

Egyes biztosítótársaságok értékfelmérési és értéknyilvántartási kötelezettséget is rónak a biztosítottra. Ennek a különleges értéket képviselő vagyontárgyak kategóriájában lehet szerepe. Oldalunkon kötött szerződéseknél ezt is kezeljük

Védelmi előírások

A lakásbiztosítási szerződések, biztosítási feltételek egyik legfontosabb pontja a védelmi előírások meghatározása. A biztosítók különböző kategóriákba sorolják a lakások védelmét, és ehhez igazítják a lopás-rabláskockázati limiteket.

A védelmi előírások kétféle védelmet szoktak említeni, és a kétféle védelmen belül is többféle kategóriát. Így - biztosítási terminológiával élve - létezik mechanikus és elektronikus védelem.

A biztosítók általában elvárnak egy minimális mechanikai védelmet ahhoz, hogy az általuk vállalt limitek általunk is elfogadhatók - azaz legalább egy-két milliós biztosítási összegig terjedők - legyenek. Noha a minimális mechanikai védelem követelményei is eltérnek társaságonként, az alapvető vonások a következők:

Falazat, födém, padozat szilárdsága a minimum 6 cm vastag hagyományos, kisméretű, tömör téglafal védelmi képességével azonos értékű, vagy azt meghaladja,
az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
a bejárati ajtók zárását legalább 1 db. biztonsági zár végezze (Biztonsági zárszerkezetnek minősül a 10 000 variációs lehetőséget meghaladó
minimum 5 csapos hengerzárbetétes zárszerkezet,
minimum 6 rotoros mágneszárbetétes zárszerkezet,
MABISZ által minősített lamellás zár, valamint
minden egyedileg minősített zár. )

A fent felsoroltakon kívül a minimális mechanikai védelemhez különböző biztosítóknál, különböző egyéb pontoknak is teljesülniük kell. A feltételekből mindez pontosan kiderül.

A lakás vagyonvédelménél fontos tudni, hogy csak a káridőponti védelem számít!

Lakásbiztosítási modulunkat azoknak ajánljuk, akik gyorsan és egyszerűen szeretnének olyan lakásbiztosítást kötni, amely számukra a leginkább megfelelő és ára arányos a benne foglalt szolgáltatásokkal.

A kötési, tarifálási folyamatunkat mindezeknek megfelelően rengeteg hasznos információval, tanáccsal egészítettük ki, melyek a biztosításokban kevésbé jártas látogatóink számára is egyszerű eligazodást biztosítanak.

Lakásbiztosítás díjszámítás-kötés

Válassza legjobb lakásbiztosításunk!

Az online lakásbiztosítás kötésről

Portálunk lakásbiztosítási modulja a hazai biztosítási piac széles skáláját, és ezen belül is több variáció lehetőségét tárja fel előttünk mindössze néhány perc alatt. Egyedülálló módon finanszírozott lakásra is online módon köthetünk itt szerződést.

A biztosításkötési folyamat első felében semmilyen személyes adatra nincs szükség, kizárólag olyan kérdéseket kell megválaszolni, amelyek a megfelelő biztosítási szerződés kiválasztásához szükségesek.

Az alapadatok megadása, valamint a nekünk megfelelő szolgáltatáscsomag kiválasztása után megkapjuk a biztosítók ajánlatait, az éves biztosítási díjat, és a módozatok szakmai értékelését. Rendszerünk garantálja, hogy helyesen megadott alapadatok esetén a szerződés valóban megfelelő lesz, alulbiztosítottság nem fordulhat elő, és a széles választékból a saját igényünknek legmegfelelőbb csomagot választhatjuk ki.

A szerződéskötés is teljesen online módon történik, a személyes adatok megadását követően. Amennyiben Ön még nem ügyfelünk, egy általunk emailben megküldött meghatalmazást kell majd aláírva visszaküldenie számunkra faxon, hogy az Ön által választott biztosító felé eljárhassunk. A biztosításkötésről rendszerünk ajánlati igazolót (valamint finanszírozott lakás esetén a banknak átadandó engedményező nyilatkozatot) küld. A kötvényt pedig a biztosító fogja megküldeni Önnek.

Természetesen a szerződéskötés kapcsán a fentiekről újra tájékoztatjuk és minden egyéb felmerülő kérdésére válaszolunk.

Ingyenes lakásbiztosítás díjtájékoztató és ügyintézés

Az oldalunkon megtekintheti a vezető hazai biztosítók épület és lakásbiztosítási ajánlatait és kiválaszthatja ezekből az Önnek leginkább megfelelőt.

Amennyiben Ön a kiválasztott biztosítást meg szeretné kötni, úgy azt társaságunk - meghatalmazásának birtokában - elintézi Ön helyett.

Mindezt külön díj megfizetése nélkül végezzük el Önnek!

Teendők kár esetén

A lakásbiztosítási szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint a keletkezett kárt két napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító köteles a bejelentéstől számított 5 napon belül a helyszínen megvizsgálni a történteket, mi pedig a helyszíni szemléig csak annyit változtathatunk a kár helyszínén, amennyi a további károk megelőzéséhez szükséges. Például egy csőrepedés esetén a sérült csőszakasz javíttatását elvégezhetjük, de a kicserélt, lyukas csőszakaszt őrizzük meg, és a megbontott csempét se pótoljuk a szemle időpontjáig. Ha lehetőségünk van rá, akkor a közvetlenül a kár utáni állapotról készítsünk fényképeket (jobb híján akár mobiltelefonnal is), ez később egyértelművé teszi a helyzetet, és elkerülhetővé a felesleges vitákat.

Körülbelül mindenki számára egyértelmű (de a biztosítási szerződések is tartalmazzák), hogy betörés vagy rablás esetén értesíteni kell a rendőrséget. Azt azonban már nem tudja mindenki, hogy tűz és robbanás után viszont minden esetben értesíteni kell a tűzoltóságot, még akkor is, ha viszonylag kis tűz volt, és sikerült magunknak eloltani. A hatóság értesítésének elmaradása a kártérítési igény elutasítását is maga után vonhatja.

Rendszeres konfliktusforrás a helyreállítási összegek mértéke is. A biztosító általában tapasztalati értékeket, piaci átlagárakat vesz figyelembe, míg az árajánlatot adó vállalkozók nem ritkán a vastagabban fogó ceruzájukat veszik elő, mondván, a biztosító úgyis kifizeti. A jogszabályok azonban ránk is kárenyhítési kötelezettséget rónak, ezért érdemes lehet több árajánlatot bekérni, és ezeket a biztosító kirendelt szakértőjével egyeztetni - így valóban megtérülhet minden költségünk.

Gyakran felmerülő probléma kárrendezéskor, hogy a biztosító kárszakértője a károsodott vagyontárgyakról számlát kér. Ez egy vállalkozás kára esetében természetes igény, de lakásbiztosításnál nem ilyen egyértelmű a helyzet, ez esetben ugyanis nem vagyunk kötelesek megőrizni a vásárláskor kapott számlát. Az azonban elvárható, hogy ha nagy értékű, nemrégen vásárolt tárgyak megfizetését igényeljük a biztosítótól, akkor igényünket támasszuk alá a számlával, hiszen ezt már csak a garancia miatt is meg kellett őriznünk.

Lakásbiztosítás díjszámítás-kötés

Válassza legjobb lakásbiztosításunk!

? Vissza a lap tetejére ?

Építés-szerelés biztosítás

betty — k, 14 okt 2008 06:53:28 +0000

A vállalkozások, különösen az építőipari cégek esetében jól bevált biztosítási forma az építés-szerelés biztosítás, a lakosság körében azonban messze nem közismert. Pedig a lakásbiztosítások nem vonatkoznak az építés alatt álló épületekre, de sok esetben még a felújítás alatt állókra sem. Biztosításra pedig ekkor is szükség van, egyrészt mert arra mindig szükség van, másrészt a felvett hitelek fedezeteként is.

A lakossági építés-szerelés biztosítás családi házak, kisebb társasházak biztonságos felépítését, elkészültét segítheti. A szerződés tartalma is speciálisan a lakossági igényekhez alkalmazkodik.

A biztosítás tartamának meghatározása (mikor kezdődik a kockázatvállalás, és meddig tart) az építés-szerelési tervdokumentáció alapján történik, nem függ azonban például a folyósított hitel futamidejétől. A tartam minimum fél, maximum egy év lehet. Az egy évnél hosszabb időtartamú beruházások esetén a fennmaradó időre ? a biztosító egyetértésével - új szerződést köthetünk. A biztosítási védelem már az építési munkák elindításával, illetve az építéshez szükséges biztosított termékek, munkaeszközök - az építkezési helyszínen történő - lerakodásával megkezdődik, és a használatbavételi engedély hatálybalépésével végződik.

Családi ház építése esetén elsősorban a beruházás épületének és a beépítésre váró épülettartozékok, épület-berendezések (építészeti berendezési tárgyak, épületvillamossági berendezések és épületgépészeti berendezések) biztosítására van igény. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értékét és a kivitelezés költségeit tartalmazza, és lehetőség van a munkavégzés eszközeinek biztosítására is.

Az alapbiztosítást jelentő tűz- és elemikár-biztosításhoz köthetők a kiegészítő biztosítások:

a betöréses lopás- és rablásbiztosítás rablás és a zárt helyen tárolt vagyontárgyak betöréses lopása esetén nyújt szolgáltatást, de megköthető a szabadban tárolt munkagépek lopás kockázatára is. Ide tartozik, hogy az épületrongálás-biztosítás alapján a biztosított épületben betöréses lopással, annak kísérletével keletkezett épületrongálási károk térülnek meg.

Az általános felelősségbiztosítás az építés-szerelési tevékenység során a harmadik személynek okozott dologi és személyi sérüléses károkat téríti meg a biztosított helyett.

A kiegészítő belföldi szállítmánybiztosítás a beruházás vagyontárgyainak és a munkavégzés eszközeinek - biztosított által történő - szállítására köthető meg.

Az igények szerint választható záradékok alkalmazásával a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási fedezetet szűkítése árán a biztosítás díja kedvezőbb legyen, de a másik véglet is igaz, külön díj ellenében bővebb szolgáltatásokhoz juthatunk hozzá.

Nagyon fontos, hogy beruházás befejezését követően ? a használatbavételi engedély napjától - az új lakóépületre már nem az építés-szerelés biztosítás, hanem az akkor megkötött lakásbiztosítás megkötése nyújt védelmet.

Vihar, jégeső, felhőszakadás

betty — k, 14 okt 2008 06:50:56 +0000

Mostanában egyre többször szerepelnek viharról, jégesőről és felhőszakadásról szóló hírek az írott és az elektronikus sajtóban. Hogy ez valóban a globális felmelegedés hatása-e, vagy csak a statisztikai átlagtól való eltérés, komoly vitatéma a tudósok körében, mi azonban most ezek biztosítási vonatkozásait tekintjük át.

A szélsőséges időjárási események leginkább az épületekben, a gépjárművekben és a növényi kultúrákban okoznak kárt. Logikus, hogy ilyen károk esetén a biztosító fizethet nekünk kártérítést ? persze ha volt érvényes biztosításunk, ami vonatkozott is arra, ami éppen történt. Az épületkárokra elsősorban a lakásbiztosítások vonatkozhatnak, gépjárműkárok esetében a Cascora számíthatunk. A növénykárokra pedig a mezőgazdasági biztosítások vonatkozhatnak, de ez annyira speciális szakterület, hogy ezzel most részletesen nem foglalkozunk.

Adott tehát a helyzet: a vihar vagy a jégverés megrongálja az épület tetőzetét, a mélyebben fekvő helységeket akár méteres magasságban is elöntheti a felhőszakadásból származó nagymennyiségű víz, a gépjárműveket pedig a vihar által lesodort, leszakított épületrészek, vagy letört ágak, kidőlt fák károsítják.

A lakásbiztosítások és a casco biztosítások többsége fedezetet nyújt ezekre a károkra is, tehát a legjobb, ha rendelkezünk ilyen szerződéssel. Fontos azonban tudni, hogy semmi sem olyan egyértelmű, mint amilyennek elsőre látszik? Csökkentheti a kifizetett kártérítés mértékét, ha utólag az állapítható meg, hogy a kár nem csak a vihar miatt keletkezett, hanem közrehatott a tetőfedés rossz kivitelezése vagy elhanyagolt állapota is. A biztosítási szabályzatok a vihart 54 km/h feletti sebességű szélnek definiálják, az építésügyi szabványok viszont 120 km/h szélsebességre való méretezést és kivitelezést írnak elő. A két érték közötti szélsebességnél tehát felmerülhet a kármegosztás lehetősége.

Felhőszakadás esetén a biztosítók megtérítik a talajszinten áramló nagymennyiségű víz által okozott károkat, amennyiben a víz bejut az épületbe. Jellemző kizárás azonban, hogy a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben (tehát magyarul pincében, garázsban) tartott ingóságok káraira a biztosítási szerződések nem vonatkoznak! Kérhetjük azonban a víz kiszivattyúzásának költségeit a biztosítótól.

Nehéz a helyzetünk akkor, hogy a gépjárművünkben tetőről lehulló cserép, vagy kidőlt fa okoz kárt, és nem rendelkeztünk Casco-val. Ilyen esetekben alapvetően felmerülhet az épület tulajdonosának, illetve a közterületen álló fa gondozójának felelőssége ? a Ptk. szerint kivéve akkor, ha bizonyítja, hogy minden tőle elvárhatót megtett a károk megelőzése érdekében. Ilyen esetekben már az is komoly nehézséget okozhat, hogy az esetleges felelős személyét megállapítsuk (ki tudja például egyértelműen bizonyítani, hogy az a cserép pont arról a házról hullt le? vagy ki tudja gyorsan beszerezni azt az információt, hogy az út szélén álló fa kinek a gondozásába, kezelésébe tartozik?), a felelősség kérdésének egyértelmű tisztázása pedig még nehezebb. Az ilyen esetek gyakori lezárása az, hogy sajnos vis maior történt, pénz az ablakban? Persze egy jó biztosítással ez esetben is sokkal egyszerűbb minden.

Mi minden van a lakásbiztosításokban?

betty — k, 14 okt 2008 06:45:16 +0000

A biztosítók lakásbiztosítási szerződései első látásra meglehetősen hasonlítanak egymásra ? még teljesen azonos mondatokat is lehet bennük találni szép számmal. Mégsem egyformák azonban. A legnagyobb különbség persze a biztosítások díjában vannak, de most a tartalmi különbözőségeket mutatjuk meg.

Minden lakásbiztosításban megtalálhatóak az összefoglaló néven tűzkárok (tűz, robbanás és villámcsapás), az elemi károk (vihar, jégverés, hónyomás, kő- és földomlás, földcsuszamlás, üregbeomlás) és a katasztrófakárok (földrengés, felhőszakadás, árvíz). Azonban az egyes biztosítók nem feltétlenül ugyanazt értik ezeken a meghatározásokon, a szabályzatokban szereplő megfogalmazásbeli különbségek pedig adott esetben lényegesek lehetnek. Legszemléletesebb példa a villámcsapás esetében az, hogy a nem közvetlen villámcsapás (tehát az indukció) miatt keletkezett károk benne vannak-e a szerződésben, és ha igen, alapból, vagy kiegészítőként megköthetően.

Mindenki természetesnek veszi, hogy a vezetékes vízkárok és az üvegkárok a lakásbiztosítás részét képezik. Pedig ez korántsem így van: nem is egy biztosítónál ezeket a szolgáltatásokat szintén kiegészítőként, és persze így külön díjért kell megvásárolni.

Fordított logika érvényesül az ingóságbiztosítások esetében a betöréses lopás nevű biztosítási eseménynél. Ez az átlagos szerződésekben benne van (persze nagyon érdemes megnézni, hogy milyen feltételekkel, milyen védelmi előírásokkal és milyen felső kártérítési határösszegekkel). Azonban ha valakinek erre nem lenne szüksége, például azért, mert valaki mindig otthon van a lakásban, akkor találhat olyan szerződéseket is, amelyek ezt az elemet nem tartalmazzák ? és így persze a fizetendő díj is lényegesen kedvezőbb lehet.

Az általánosan alkalmazott kiegészítő biztosítások között találunk felelősségbiztosításokat (csomagban, vagy egyesével megvehető formában), balesetbiztosítást (amely többszörözhető), vagy akár mezőgazdasági kistermelői biztosítást is.

Egyes biztosítók további, exkluzív kiegészítőket, szolgáltatásokat is ajánlanak a lakásbiztosítási szerződés mellé. Ilyenek lehetnek például az akvárium vagy a tükrök törése, a hibás tetőszigetelés miatti beázás, a kulcsok ellopásának vagy a bankkártya letiltásának járulékos költségei, de akár a mélyhűtő leolvadásából származó károk fedezete is, vagy az egyre fontosabbá váló jogvédelmi szolgáltatások.

A lakásbiztosítások tehát hasonlóságuk ellenére nagyon sokfélék lehetnek, és elég rugalmasan meg is változtathatók. Nem érdemes az első adódó ajánlatot elfogadni, nem biztos, hogy a legolcsóbb ajánlat a legmegfelelőbb, szerződéskötés előtt (de akár utána is?) érdemes tájékozódni.

Lakásbiztosítás jó, de lehetne jobb is

betty — k, 14 okt 2008 06:43:53 +0000

Szinte minden este láthatunk a híradásokban egy-egy esetet, ami eszünkbe juttathatja, hogy szükségünk van otthonunk biztosítására. Az újságokban is rendszeresen olvashatunk lakástüzekről, gázrobbanásról, vihar által megrongált, vagy éppen villámcsapott épületekről, a lakásbetöréssel kapcsolatos hírek pedig már talán megszokottá is váltak.

Magyarországon jelenleg az összes lakás nem egész kétharmada van biztosítva. Nyilván aki nem köt lakásbiztosítási szerződést, az kár esetén nem is reménykedhet abban, hogy kárát valaki megtéríti ? és az önkormányzat által ilyenkor nyújtott segély is ritkábban érkezik, mint azt gondolnánk.

Az sem lehet azonban teljesen nyugodt, akinek van lakásbiztosítása. Adorján Zsolt biztosítási szakértő húszéves kárrendezési tapasztalatait elemezve elmondta, hogy a károk rendezésekor a legtöbb problémát a nem megfelelően megkötött biztosítás, ezen belül pedig a túl alacsony biztosítási összegek okozzák ? így pedig a biztosító is csak részleges kártérítést fizethet.

Az alacsony biztosítási összegek, és így az alulbiztosítás három fő esetben jön létre. Az első, amikor a lakásbiztosítást mintegy a hitelfelvétel "mellékeseként" kötik meg, ilyenkor persze ez csak eggyel több aláírást és némi többletköltséget jelent az ügyfélnek. A másik ilyen esetben a régen, több éve megkötött biztosítási szerződést nem vizsgálta senki felül, és így az idő múlásával, a család gyarapodásával a kezdetben jó biztosítási összegek értéküket veszítik.

a harmadik, és egyben legfőbb hibaforrás, ha valaki a lakásbiztosítási szerződés megkötésekor nem gondolja végig, mekkora is az ő ingó és ingatlan "vagyona", vagy egész egyszerűen csak spórolni szeretne a biztosítási díjon. Ezzel aztán valóban megspórolhatnak évente párezer forintot, de egy kicsit is komolyabb kár esetén többszázezret, de akár többmilliót is veszíthetnek.

A szakértő azt tanácsolja, hogy ? főleg az ingóságok biztosítási összegének megállapításakor ? ne hagyatkozzunk az első gondolatunkra, hanem akár a lakás összes helyiségét végigjárva készítsünk listát mindenről, olyan árakkal, amelyért most meg tudnánk venni tárgyainkat (pl. egy pár éve 200 Ft-ba kerülő könyv ma 3-4000 Ft is lehet). Akinek ehhez nincs kedve, az pedig használja a www.biztositas.hu portál lakásbiztosítási díjszámító rendszerét, így garantált, hogy szerződése nem lesz alulbiztosított.

Az indexálás

betty — k, 14 okt 2008 06:35:03 +0000

Az indexálás a biztosítási szaknyelvben előforduló legcsúnyább szavak egyike, leírva a szemet, kimondva pedig a fület bántja. Természetesen semmi köze nincs az indexeléshez (egyik értelemben sem), viszont nem is olyan veszélyes dolog, mint amilyennek tűnik?

A vagyonbiztosítási szerződések többségét hosszútávra kötik, nem ritka, hogy egy szerződés 5-10 évig is folyamatosan érvényes. Ezalatt persze a forint romlik, az árak emelkednek, és persze a biztosított vagyon is gyarapodhat. Pár év alatt a szerződésben levő biztosítási összegek ezért elértéktelenedhetnek, ami egy esetleges kár rendezésénél már probléma és vitaforrás lehet, az pedig nem jellemző, hogy a biztosítottak pár évenként rendszeresen felülvizsgálnák és módosítanák biztosításukat.

A biztosítók ezért ? persze az ügyfelek hozzájárulásával - egy félautomatikus módon működő rendszert találtak ki. Ennek az a lényege, hogy évente egyszer, jellemzően a biztosítási évfordulókor a biztosítási összegeket megemelik, így azok sokkal időtállóbbak lesznek. Természetesen a biztosítási összegek emelkedésével arányosan a biztosítás díja is emelkedik (az ügyfelekben leginkább csak ez tudatosul), de ez a dolog lényegéből adódóan nem jelent egyúttal drágulást is.

Kérdés, hogy mennyivel emelik a biztosítók a biztosítási összegeket? Minden biztosító a KSH adatait használja, de az indexálás mértékének nincs közvetlen összefüggése az általános inflációs mértékszámhoz. Az indexálás százalékait a biztosítók külön-külön határozzák meg az épületek, és az ingóságok esetében, majd ezt vagy külön-külön is alkalmazzák, vagy egységes szorzóval emelik a szerződésben szereplő összegeket.

A számítás módszere persze szakmai titoknak számít (és az sem mindegy, hogy a biztosító melyik hónap KSH-adatait tekinti bázisértéknek). Ebből adódik, hogy a biztosítók által alkalmazott százalékértékek elég jelentősen eltérhetnek egymástól. A 2007-es évre például az Aegon 6,0, de az Allianz csak 2,8 százalékos egységes szorzót alkalmazott, míg azon biztosítóknál, amelyek a két szorzós megoldást választották, az OTP-Garancia 2,7-es (ingóságokra) és a Generali 6,9-es (épületre) számai a szélső értékek.

Ha egy kicsit utánaszámolunk ? mondjuk egy 1997-ben kötött 10 mFt értékű lakásbiztosítási szerződést és évente 5%-os indexálást feltételezve ? akkor azt látjuk, hogy indexálás nélkül a biztosítási összeg azóta is csak 10 mFt lenne (ami nyilvánvalóan kevés), az indexálással viszont azóta 15,5 mFt-ra emelkedett. Az az 5,5 mFt egy komoly kár esetén nem lenne lebecsülendő különbség, évi pár száz, vagy 1-2 ezer forint díjtöbblet ellenében. Az indexálásnak tehát van értelme, és nem az, amit sokan gondolnak róla, hogy a biztosító megint csak emeli a díjat.

Lakásbiztosítás - Otthonbiztosítás

betty — sze, 06 aug 2008 13:24:39 +0000

Ha új lakásba költözött, vagy lakásvásárlás előtt áll valaki, vagy meglévő lakására nincs biztosítása, vagy csak az eddiginél kedvezőbb feltételeket és kisebb díjakat szeretne, mindenképpen érdemes tájékozódnia a lakás-, vagy más néven otthonbiztosítások körül.

Az otthonbiztosítás, mint a vagyonbiztosítás körének legismertebb tagja, meglehetősen összetett konstrukció, így a lakás biztosítók sokféle ajánlatát igen nehéz lenne részletesen összehasonlítani. Ráadásul nem csak vagyonbiztosítás (épület- és ingóságbiztosítás), hanem balesetbiztosítás és felelősségbiztosítás is lehet benne, így az összkép még bonyolultabb lehet.

A lakás biztosítók kínálatából tehát nem egyszerű kiválasztani azt, amelyik tartalmazza a nekünk szükséges elemeket, de a díja is kedvező. A lakásvásárlás, legyen szó új lakásról vagy használt lakás megvételéről, rendszerint hitelfelvétellel jár együtt. A legtöbb bank pedig valamilyen szoros kapcsolatban áll egy lakás biztosítóval, így természetesen annak a termékét ajánlja. Ezt még azzal is megfejelhetik, hogy valamilyen kedvezményt adnak, ha a hitelt felvevő ügyfél a vele kapcsolatban álló biztosítóval szerződik. Ugyanakkor könnyen lehetséges, hogy még ezt a kedvezményt figyelembevéve is érdemesebb egy másik lakás biztosító által kidolgozott otthonbiztosítást választani, mert az több szolgáltatást nyújt, akár olcsóbb díjért.

Az otthonbiztosítás választásához ezért mindenféleképpen ajánlott egy online biztosítási portál szolgáltatásait igénybevenni, mert ott a szükséges adatok és információk könnyen, és nem utolsósorban ingyen elérhetők.

Rövid cégtörténet-Dinamizmus a háttérben

Albert — p, 22 feb 2008 10:23:12 +0000

A Magyar Posta Biztosító a német Talanx AG (67%) - amely a 3. legnagyobb biztosító társaság Németországban - és a Magyar Posta Rt. (33%) közös leányvállalata. Üzleti működésének kezdete óta (2003) a legdinamikusabban növekvő biztosítótársaságok közé tartozik a magyar piacon, amely mellett már közel 200 ezren döntöttek.

A társaság dinamizmusát bizonyítja, hogy már a működés 2 évében bevezetett Posta- Casco terméket, amellyel a gépjármű-biztosítások piacán kivívott sikeres pozícióját kívánja tovább erősíteni.

A Magyar Posta Biztosító eredményei

A cég indulása után másfél évvel a Magyar Posta Életbiztosító a 6. legnagyobb társaságnak számít a magyar piacon, míg a Magyar Posta Biztosító a 12. helyet foglalja el. A két társaság működése óta már köze 200 ezer ügyfelet szerzett, ami jól bizonyítja a cég üzletpolitikájának helyességét, hogy az egyszerű termékek postai hálózaton keresztül történő értékesítése jól működik a magyar piacon is.

A termékfilozófia: „Egyszerű • Közeli • Biztos • Kedvező”

A biztosítások értékesítése 2003 elején kezdődött négy termékkel. PostaÉrtékŐr folyamatos díjas élet-, PostaHozamŐr egyszeri díjas élet-, PostaTestŐr baleset-, és PostaFészekŐr otthonbiztosítással, amely májusban a PostaUtasŐr utasbiztosítás értékesítésével kiegészült. 2003. november 1-jétől a PostaAutóŐr kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás került bevezetésre, amely nagyon nagy sikert aratott a magyar piacon. A Magyar Posta Biztosító gépjármű-biztosításai körét teljessé téve 2004 novemberében a PostaCasco szolgáltatásával is megjelent a piacon. Ezen kívül szintén ebben az évben egészült ki a PostaFészekŐr termék ingóságbiztosítással is, amely tovább bővítette a piaci lehetőségeket. A társaság minden szolgáltatásánál a vállalati filozófiát követve - „Egyszerű • Közeli • Biztos • Kedvező” kedvező ár-érték arányú szolgáltatást kínál az ügyfeleknek.

A Magyar Posta Biztosító szerepe a Posta modernizációs folyamatában

A Postán zajló változások nehéz feladatok elé állítják a munkatársakat, egy teljesen új irány és szemlélet kialakítását feltételezik. A változások sikerének egyik mérföldköve, a munkatársak aktív, konstruktív közreműködése.

A biztosító által Németországból átvett modern értékesítési szaktudás és az ennek alkalmazásához szükséges eszköztár a postás szakemberek ismereteire, tapasztalatára épít. A biztosító célja, hogy az általa közvetített szemlélet általánossá váljon, a biztosítások közvetítéséhez elsajátított ismereteket a munkatársak széleskörűen, sikerrel tudják alkalmazni, hasznosítani.

Az induló cég sikeres első évet zárt, amelyet egy eredményes 2004. év követett. A siker egyik fontos eleme az a németországi know-how volt, amelyet kezdetektől fogva a Magyar Posta Biztosító eredményesen használ Magyarországon a biztosítások értékesítésében és az eladások postai hálózatban történő támogatására.

Németországi módszer alkalmazása Magyarországon

A Magyar Posta Biztosító a Magyar Posta Rt.-vel közösen alakította ki azt az egyedi, a magyar piaci viszonyokra alkalmas értékesítési módszertant, a BEST-módszert, amelyet a Talanx AG németországi vállalata, a PB Versicherung közösen a Deutsche Posttal és a Postabankkal mér évek óta sikeresen alkalmaz.

A BEST-módszer a sajátságos terméktulajdonságokon alapszik. A biztosítások eladása - legtöbb termék értékesítésével szemben - specifikus, mivel nem egy kézzelfogható, azonnali termékről vagy szolgáltatásról, hanem egy jövőbeni ígéretről szól. Ennek következtében csak speciális igényfelkeltő módszerek alkalmazásával értékesíthető. Az ügyfelekben nem, vagy csak minimális esetben fogalmazódik meg magától a biztosítás utáni igény, ugyanakkor más termékek esetében a forgalmat szinte teljes egészében az ügyfelekben már kialakult igény alakítja.

A többi szolgáltatásnál is igaz, hogy az igényfelkeltés alapú értékesítés forgalomnövekedést eredményez. Biztosítás esetében viszont csak ez a módszer alkalmazható a biztos forgalom megteremtésének érdekében.

A BEST módszer folyamata: Bemutatás • Együttműködés • Siker • Támogatás

A biztosítás eladásának sikere csak az értékesítési és szakmai ismeretek rendszeres gyakorlati alkalmazásán, továbbá belső meggyőződés és külső meggyőzés által valósul meg, amely előzetes tanulást, sikerélményt és önmaguk által megszerzett pozitív tapasztalatokat igényel.

Ennek a feladatnak a megoldása a változásokat előidéző és megvalósító értékesítés támogatóktól lényegesen időigényesebb, összetettebb munkát, komplex rendszerek folyamatos és rendszeres alkalmazását teszi szükségessé.

A biztosítás-értékesítést támogató munkatársak feladata, hogy személyes jó példával járjanak elöl, ezáltal a postahelyi kollégáknak bizonyítsák szakmai és értékesítési kompetenciájukat. Idejük nagy részét együtt töltik munkatársaikkal, és nap mint nap bizonyítják, hogy képesek az eladás minden lépésére oktatni kollegáikat, azt a gyakorlatban is bemutatni, gyakoroltatni mindaddig, amíg a postai dolgozó maga is saját hasznára tudja sikeresen alkalmazni az elsajátítottakat.

A módszer lényege, hogy a postások ne elméleti síkon tanulják meg az ügyfélmegszólítást, valamint a biztosítási szolgáltatások értékesítését, hanem testközelben, rögtön a gyakorlatban legyenek részesei a folyamatnak.

A fenti módszer alapjai ugyanolyan jól működnek a német piacon, mint ahogy Magyarországon is.

Feketén-fehéren összehasonlítható-A Generali 15 éve a személyi számítógépek tükrében

Albert — p, 22 feb 2008 10:23:12 +0000

Őszinte és szakszerű beszámoló a Generali Kurírból

Kedves Olvasó!
Gondolom te magad is számítógép felhasználó vagy, ki ezen sorokat olvasod. Bízom benne, hogy az alábbi cikk nemcsak pusztán technikai információkkal szolgál majd számodra, hanem némi - reményeim szerint pozitív - emlékeket is ébreszt benned.

A személyi számítógépek előtti korszakban sok-sok szekrényből álló, hatalmas termekben elhelyezkedő, nagy számítógépek (mainframe) léteztek, melyekhez a felhasználók ún. terminálokon keresztül fértek hozzá. A terminálok perifériaként működtek, szerepük kizárólag adatok bevitele és megjelenítése (input/output) volt, tehát a legegyszerűbb esetben egy billentyűzetből és egy képernyőből állak. A képernyőn csak a karakterek voltak megjeleníthetőek és a leggyakrabban csak egy színt tudtak megjeleníteni (monokróm).

A Providenciánál az első időkben szintén ilyen IBM terminálokat használtunk, melyek a központi AS/400 számítógéphez kapcsolódtak és a felhasználók ezeken keresztül érték el az olyan központi alkalmazásokat, mint a VIAS, SK, BÉR. A Providencia a magyarországi biztosítók között elsőként valósította meg, hogy a távoli irodákban is közvetlenül (on-line) hozzá lehessen férni a központi adatbázisokhoz, ehhez volt szükség az ún remote kontrollerekre. Ilyen terminálokat ma már csak az AS/400 rendszeradminisztrátorok használnak.

A PC architektúrát az IBM találta ki 1982-ben, ő gyártotta az első gépeket is Intel mikroprocesszorok felhasználásával (XT, AT), de mivel ezek nyílt szabványokra épültek, hamar megjelentek másodgyártók is, akik olyannyira sikeresek voltak, hogy rövid idő után már nagyobb piaci részesedéssel rendelkeztek, mint maga az IBM. Ezek a számítógépek teljesen önállóan voltak működőképesek, kompletten tartalmaztak minden olyan komponenst, mint a nagy számítógépek: processzor, memória, merevlemez, cserélhető tároló, megjelenítő, beviteli eszköz.

A Providenciánál már az első években is voltak személyi számítógépek, olyan eredeti IBM AT-k, melyeket a Wiener Allianz adott át felhasználásra. Ezeken DOS operációs rendszer és karakter-orientált programok működtek, szövegszerkesztőként az IBM TEXT4, táblázatkezelőként pedig a Borland Quattro programja. Ebből a gépből kb. 20 darab működött nálunk 1990-1994 között.

A személyi számítógépek következő Intel processzorcsaládra (80386 SX/DX) épülő sorozata már képes volt grafikus felhasználói felület futtatására. A Providenciánál az első széles felhasználói körben elterjedt üzleti PC alkalmazás a KIROKOS volt, melynek első változata még DOS környezetben futott. Ezeken a gépeken a TEXT4 helyett a Microsoft Word 5.0 változatát használtuk. A PC beszerzéseink során igyekeztünk egyféle gyártó által szállított gépparkot összeállítani, az első standard partnerünk a Tandon volt.

A Microsoft a DOS helyett az Apple Macintosh mintájára egy grafikus operációs rendszert fejlesztett ki, ez lett a Windows, melynek a hálózati munkát is támogató változata a Windows for Workgroups 3.11 volt. Ennek magyar nyelvű változata a Providenciánál is standard környezetté vált 1994-1995 tájékán. Ebben az időben már 486 PC-ket használtunk egérrel és színes SVGA monitorral. A nagy előrelépés felhasználói oldalról a korábbi PC-kkel szemben az volt, hogy ezek a számítógépek TokenRing hálózatba voltak kötve, így a központi kiszolgálók (AS/400, bécsi HOST), nyomtatók, szerverek Novell fájlkiszolgáló), közös könyvtárak elérésére is alkalmasak voltak! Ez jelentette a terminálok kihalásának a kezdetét.

A Tandon csődbe menetele után (1993) a Digital Equipment Co. (ismertebb nevén DEC) lett a standard szállító. A Teréz körúti vezérigazgatóság birtokba vételekor jelentős géppark modernizálást hajtottunk végre, 270 új DEC Lpv+PC-t szereztünk be. Ebben az időben a Generali Budapest az IBM PS/VP PC-k használatát részesítette előnyben.

Felhasználói alkalmazások tekintetében a MS Office 5.0 (Word 6.0, Excel 2.0) irodai alkalmazás, az MS Mail levelező program, a PC Support (AS/400) emulációs programvolt használatos, és igen kevéssé elterjedve ugyan, de már jelen volt az MS Internet Exporer Inernet elérésre, akkoriban még betárcsázós-modemes kapcsolattal.

A DEC LPv-+-t a Venturis család követte. 1994 és 1997 között több mint 800 PC berendezést állítottunk üzembe, és gyakorlatilag ez volt az a korszak, amikor mind világszerte, mind vállalatunknál szignifikánsan elterjedt a PC-s technológia.1996-ban új operációs rendszerrel (technológiával) rukkolt elő a Microsoft, a Windows NT (New Technologies) 4.0-ás termékével, mely már valódi, nem DOS alapú operációs rendszert jelentett. Ez komoly igényeket támasztott a gépek teljesítményével szemben, új központi processzorra volt szükség az elfogadható használathoz, melyet az Intel fejlesztett ki, és 586 helyett Pentiumnak nevezett el. Ez a fantázianév olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy még ma is használatos. Még ezeken a „Pentiumos” gépeken sem érezhettünk számottevő javulást a sebességben, de az 1998-ban megjelent Lotus Notes és az egyre elterjedő Internet használat, valamint a Microsoft Office 97 verziója örömtelibbé tehette mindennapi munkánkat. A Windows NT futtatásához az első Pentium processzorral szerelt PC-ket a DEC-től szereztük be a PC3000 családból, közel 500 darabot.1998-tól működtek ilyen számítógépek és még a mai napig megtalálhatók produktív üzemben, de kivonásuk már folyamatban van. Ebben az időszakban terjedtek el új technológiák a cserélhető tárolók terén is, úgy mint a SyQuest vagy a CD ROM. Ezekkel az eszközökkel a ma már csekélynek mondható, de akkoriban ideálisnak számító több 100MB-os tárolási kapacitás vált elérhetővé.

A DEC számítógépek 1998-ban eltűntek a piacról, mivel a Compaq felvásárolta a céget.

Az új „udvari szállítónk” a Hewlett-Packard (HP) lett és mind a mai napig HP PC-ket szerzünk be. Az első HP PC-k bőröndnyi házukkal keltettek feltűnést, ezeket dagadt Vectráknak becéztük, és közel 150 darabot szereztünk be 1998 vége és 1999 között.1999-ben kellett szembenéznünk az Y2K inkompatibilitási problémával, ami miatt néhány régebbi PC kiváltására kényszerültünk. Beszerzési koncepciónk helytállósága - miszerint nemzetközileg jegyzett, nagy gyártók megbízható modelljeit vásároljuk - kamatozott ezekben az időkben, mivel mindössze kb. 50 darab volt azon PC-k száma, melyeket az évezredváltás miatt kellett kicserélnünk. A HP ekkor újnak számító, Vectra VEi7-es típusával válthattuk ki őket.

A monitorok terén nem ragaszkodtunk a HP gyártmányokhoz, Daewoo és LG monitorokat szereztünk be, 1998 óta 15'' képátló-méretben. 2002-ben már létezett a Windows legújabb operációs rendszere, az XP. Ennek bevezetésekor már nem „csak” az operációs rendszert telepítettük, hanem egy úgynevezett komplett platformot, mely magában foglalta a számítógépek profi, távoli menedzselhetőségét, a felhasználói alkalmazások telepíthetőségét, a jogosultságok finom hangolását. Ennek az úgynevezett platformnak a bevezetése a GITS (Generali IT Services) informatikai szakembereivel karöltve történt 2002-ben, a Generali közép-kelet-európai régiójában elsőként!A bevezetés kapcsán a gépparkunk megfelelő szintre történő javítása érdekében egyszerre több mint 300 gépet szereztünk be, köztük az újdonságnak tekinthető eVectra PC-ket, melyek az akkori átlaghoz képest meglepően kis helyet foglaltak el. Ezekben a PC-kben floppy meghajtó már nem volt. A perifériákat illetően a DVD-ROM-ok előretörése és az USB univerzális soros port elterjedése jelentett újdonságot. Ezen felül mind a memória mérete mind a processzorok (Celeron, PIII,P4) teljesítménye, mind a háttértárolók kapacitása a sokszorosára növekedett, mely nagyjából úgy jellemezhető, hogy másfél évenként megduplázódott (ún. Moore-féle állandó szerint). Helyi hálózatunk ekkorra már szinte kizárólag az Ethernet technológiára épült, kiváltva a már kiöregedett IBM-es technológiát, a TokenRinget.

A cikkben említett berendezések a Váci úti irodaház ebédlőjében tekinthetőek meg. A „múzeum” jelenleg is bővítés alatt áll, így az újabb modellek kiállítása még várat magára...Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Raksányi Richárd
IT Infrastruktúra osztály

Román András-A műemlékvédelem

Albert — p, 22 feb 2008 10:23:12 +0000

A szerzőről: 1929-ben született Budapesten. 1951-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1961 óta dolgozik a műemlékvédelem területén, tíz éve nyugdíjasként. Több mint két évtizeden keresztül volt az akkori Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője, illetve főosztályvezetője.

1969-ben lett a műszaki tudományok kandidátusa, 1978-ban címzetes egyetemi docens az Építészkaron. Közel harminc éve adja elő a műemléki szakmérnöki oktatás keretében a Műemlékvédelem elmélete című tantárgyat, tíz éve ugyanezt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is. Tizenegy más külföldi egyetemen tartott előadást.

Jelentős szerepet töltött be a műemlékvédelem legfontosabb nemzetközi szervezetében, az ICOMOS-ban. Öt ciklusban volt a végrehajtó bizottság tagja, ebből kettőben alelnök. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának három cikluson át volt elnöke, s alapító elnöke volt az ICOMOS Történeti városok és falvak nemzetközi bizottságának.

Fontosnak tartja a publikációs tevékenységet, számos szakkönyvnek a társszerzője, ez a jelenlegi a harmadik önálló kötete. Hat évig volt főszerkesztője a Műemlékvédelem című folyóiratnak, a napilapokban hetvennél több, a műemlékvédelmet ismertető cikke jelent meg.

Munkámat nem tudományos műnek szánom, bár van benne nem egy gondolat, amit más még nem írt le. Inkább valami olyasminek gondolom, hogy „műemlékvédelem mindenkinek”. Noha nem mindenkinek, a valóságsók nézőinek, a plázák ténfergőinek nem. Ámbár valószínűleg nem nagy a veszély, hogy valaha is hozzányúlnak egy ilyen könyvhöz. Abban viszont reménykedem, hogy a művelt nagyközönség - ahogy ezt a réteget nevezni szokás -, vagy annak legalábbis egy részének nem lesznek érdektelenek olyan kérdések, hogy mi a különbség műemlék és építészeti örökség között, hogy miért példaértékű a soproni ó-zsinagóga restaurálása és miért nem az egy-két olyan műemléké, amiket most nem kívánok megnevezni, mi is az igazi városrehabilitáció stb. stb.

Be kell azonban vallanom, hogy könyvem nem öleli föl a műemlékvédelem egészét. Úgy vélem ugyanis, hogy az három részből áll: elméletből, gyakorlatból (szervezet, jogszabályok, finanszírozás stb.) és történetből (a műemlékvédelem kialakulása és fejlődése itthon és külföldön). Most csak arra vállalkoztam, hogy az elsővel foglalkozzam. Talán egyszer megírja valaki a másik kettőt is.

A műemlékvédelem, a műemlékvédők célja és feladata az, hogy védje, hogy védjék a műemlékeket. Ez világos. De mit kell tenni a védelem keretében? A feladat általában hármas: elsősorban és legfőképpen fenn kell tartani a műemléket, meg kell akadályozni lassú vagy gyors pusztulását. Ehhez elengedhetetlen a célszerű hasznosítás. S harmadikként ügyelni kell arra, nehogy hozzá nem értő, vagy éppen ártó beavatkozás károsítsa a műemléki értékeket.

A MŰEMLÉK FENNTARTÁSA

Tévedés azt hinni, hogy a jó műemléki törvény önmagában biztosítja a műemlékek fennmaradását. A törvény csupán keret, de azt kitölteni a tulajdonos és a hivatásos műemlékvédelem (meg a társadalom) közös feladata. A magyar műemléki jog (mint a legtöbb országé) a műemlék folyamatos fenntartásáért a tulajdonost teszi felelőssé. A műemléki szervezet és a civil szféra ehhez nyújthat segítséget. A műemlék puszta fenntartása, létének folyamatos biztosítása nem könnyű feladat. Számos objektív és szubjektív tényező hat a fennmaradás ellen. Van köztük olyan, ami okos, körültekintő módon kiküszöbölhető, mások káros hatását csökkenteni lehet. Lássunk - a teljesség igénye nélkül - egy csokrot a műemlék fennmaradása ellen ható objektív és szubjektív tényezőkből.

A MŰEMLÉK FENNMARADÁSA ELLEN HATÓ OBJEKTÍV TÉNYEZŐK

Ilyenek elsősorban az elemi csapások. árvíz, földrengés, vulkánkitörés, tengerár: rettenetes pusztítást végeznek emberben és anyagiakban egyaránt, nem kímélik a műemlékeket se. Ide kell számítani a tűzkárokat még akkor is, ha ezek oka nagyon gyakran emberi felelőtlenségre vezethető vissza. (…)

Mai társadalmunkban gyakori jelenség a műemlékből való meggazdagodás hajszolása. Nem az a baj, ha az épületet okosan hasznosítják, és annak le akarják aratni a tisztességes hasznát, ez helyes és természetes. Az viszont, ha a műemlék érdekeivel szemben csak a profitot hajszolják, napjainkban sok kárt okoz. „Mit nekünk ez az ócska épület, a telek többet ér, bontsuk le, építsünk jobban hasznosítható újat a helyére.” Nem engedi meg a hatóság a lebontást? Alakítsuk legalább át úgy a műemléket, hogy jobban bérbe lehessen adni. Előnyösebb a hasznosítás, ha emeletet húzunk rá, ha befedjük az udvart, ha a tetőteret padlásablakokkal tűzdeljük tele, ha egybenyitjuk a termeket és mobil válaszfalakat építünk be - a műemléki érték rongálásának rengeteg módja van. Az se ritkaság, hogy a tulajdonos inkább még pusztulni is hagyja a műemléket, ha nem tudja azt az általa elvárt módon leadni vagy bérbe adni. (…)

Kérdés, hogy a szubjektív okok közé sorolható-e a szegénység, de végül is mindegy, milyennek tekintjük, tény, hogy ez az egyik legsúlyosabb műemlékpusztító ok. Gyakran megvan a fenntartásra a jó szándék, de a kellő pénz hiányzik. Egyénekre és intézményekre (egészen az államig bezárólag) igaz lehet ez. Manapság tipikus eset, hogy forráshiányos önkormányzat, intézmény nem tud még pályázni sem, holott a pályázat elnyerésére jó esély lenne, de hiányzik a szükséges önerő. Megjegyzem azt is, hogy a szegénység végső soron relatív is lehet. Néha az a benyomásom, hogy a soha nem elég műemléki pénzt nem arra költik, amire legszükségesebb lenne. A visegrádi palota emeletráépítéséből, a székesfehérvári romterület felesleges lefedéséből - és annak lebontásából - hány pusztuló műemléket lehetett volna megmenteni?

Bármennyire is ellentmondásos dolog, de a műemlékeknek nem jó a túlzott gazdagság se. Itt is az arany középút a kívánatos. A gazdagság kivagyiságra késztet kicsiben és nagyban egyaránt. Jól példázza ezt az a német gyakorlat, amikor egy kis darab hiányzó vakolat pótlása helyett inkább az egész műemlékről leverik a középkorit és újravakolják a teljes homlokzatot. Az utóbbira példa a Chicago Sullivan-építette felhőkarcolóinak a sorsa: a 20. századi építészet korai, klasszikus műemlékeit azért bontották le még néhány évtizede is, mert csak 30 emeletesek voltak, nem a cég gazdagságát, státusát kifejező százemeletesek. Magyarországon viszont a 60-as évek relatív gazdagodása súlyosbította a kastélyok helyzetét: ekkorra jutott már pénz falun új iskolára, kultúrházra, könyvtárra, a kastély üressé vált, romlásnak indult.

Az az épület, amit nem használnak valamilyen célra, előbb-utóbb tönkremegy. Érvényes ez a műemlékre is. Érvényes akkor is, ha a műemlék nem épület, hanem más építmény. Érvényes akkor is, ha egészen kivételes esetben megfelelő őrzés és karbantartás mellett ideig-óráig fenntartják a műemléket használaton kívül is. Ilyen kivételes módon tudta épségben megvárni néhány műemlék kastély a rendszerváltás után, hogy az új kézben ismét rendeltetése legyen.

Az épületeknek - így a műemlékeknek is - használati értékük van. A célszerűen hasznosított műemlék jól tölti be funkcióját, ami éppúgy nagyon sokféle lehet, mint minden más épületé. Minthogy a műemlékek valamikor meghatározott rendeltetés céljára épültek, mai felhasználásuk is akkor a legjobb, ha az azonos az eredetivel. Ezt nem mindig lehet biztosítani, ekkor viszont az a célszerű, ha az eredetihez hasonló funkciót kap a műemlék. A jó hasznosítás kielégíti a tulajdonos igényeit, s ezzel a műemlék szolgálja gazdáját, vagy anyagi hasznot hoz neki. Az ilyen hasznosítás nem ellentétes a műemlékvédelem céljaival. A gondos tulajdonos tudja, hogy műemléke fennmaradásához és hasznosításához karban kell tartania épületét, időről időre nagyobb felújítást is kell végeznie.