- Jogi

A gépjármű kiterjesztett garancia biztosítás speciális kérdései

Gyöngyi — h, 03 aug 2009 07:17:29 +0000

A gépjármű kiterjesztett garancia biztosítás speciális kérdései - különös tekintettel a meg nem szolgált díjak tartalékának képzésére

A gépjármű kiterjesztett garancia biztosítás egy újszerű termék a gépjárművekhez adható biztosítások palettáján. A hagyományosnak tekinthető gépjármű-biztosításokkal ellentétben ez a biztosítás a biztosított gépjármű belső meghibásodásaira nyújt fedezetet úgy, hogy a jellemzően egy-két éves gyártói garanciát további két-három évvel meghosszabbítja.

tovább

Diszkrimináció vagy differenciálás?

Gyöngyi — h, 03 aug 2009 06:35:07 +0000

- Az európai, diszkriminációt tiltó szabályozás biztosítási vonatkozásai

A tagállamoknak 2007. december 21-ig kellett átültetni nemzeti jogrendszerükbe a 2004/113/EK számú irányelvet (ún. „Gender” irányelvet), amely általános szabályként tilt bármilyen megkülönböztetést a nemek között. (A Biztosítási Szemle annak idején a 2005. áprilisi számában tudósított az irányelv létrejöttének körülményeiről.)

tovább

Kihívások előtt a Felügyelet

Gyöngyi — cs, 11 jún 2009 09:08:50 +0000

A megváltozott világgal a pénzügyi felügyeletek hatáskörének is módosulnia kell. Nem elég, ha a hatóságok csak akkor avatkoznak be, ha már megtörtént a baj, a megelőzés is szükséges - állítja Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke, aki üdvözli a közös uniós felügyelet létrehozásának tervét.

tovább

Mindenkinek joga van

Gyöngyi — k, 09 jún 2009 10:03:27 +0000

„Mindenkinek joga van a munkanélküliség esetére szóló biztosításhoz”

(Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata)

„Everyone has the right to security in the event of unemployment”

(Universal Declaration of Human Rights)

„Jeder hat das Recht auf Sicherheit im Falle von Arbeitslosigkeit”

(Allgemeine Erklärung der Menschenrechte)

tovább

Tájékoztató a PSZÁF kockázatalapú felügyelési módszertanáról

Gyöngyi — sze, 11 már 2009 09:38:04 +0000

www.pszaf.hu

A PSZÁF, eleget téve a felügyeleti módszerekkel szemben támasztott transzparencia követelményeknek, a felügyelt szektorok számára nyilvánosságra hozza a kockázatalapú felügyelés során alkalmazott módszereit bemutató tájékoztatót. A nyilvánosságra hozatal célja, hogy a felügyelt intézményeket tájékoztassa azokról az elvekről és módszerekről, amelyek alapján az egyes intézmények napi felügyelése során eljár.

A „Tájékoztató a PSZÁF kockázatalapú felügyelési módszertanáról” és Mellékletei, a felügyelt intézmények részére iránymutatásul szolgál, képet kíván nyújtani az alkalmazott módszerekről, de részletes eljárásokat nem tartalmaz. A felügyelési folyamat az itt bemutatott elvek alapján részletesen lebontott módszertani útmutatók és eljárásrendek alapján folyik.

Fontos figyelemmel lenni továbbá arra, hogy az anyag kialakításánál fontos szempont volt, hogy valamennyi felügyelt szektorra alkalmazható legyen, az egyes szektorok/alszektorok egyedi sajátosságaiból fakadó eltérések kezelése a részletes dokumentumokban került lefektetésre, és a konkrét felügyeleti munka során kerül figyelembevételre.

Az alábbiakban közöljük a tájékoztató 1. fejezetét. A teljes anyag a honlapon megtalálható.

tovább

A biztosításközvetítés közjogi szabályozásáról

Gyöngyi — sze, 11 már 2009 07:33:44 +0000

A biztosításközvetítés közjogi szabályozásáról az „AIDA Distribution of Insurance Products Working Party” budapesti ülése kapcsán1

Takáts Péter

Az európai biztosításközvetítési irányelv (Insurance Mediation Directive, 2002/92/EC – a továbbiakban: IMD) kimondott célja a tevékenység egységes közjogi szabályozásának megalapozása volt. Az IMD preambulumának (9) megfontolása hangsúlyozza a különböző közvetítői csatornák egyenlő kezelésének („equality treatment”) fontosságát. Ezzel függ össze, hogy az irányelv fókuszába a piacra lépés (a piacon maradás) feltételrendszerének kialakítása került – itt pedig az igazán fontos cezúra a saját nevében és kockázatára tevékenykedő független, illetve a biztosító felelősségvállalása mellett működő függő közvetítő helyzete között van – és emiatt mellőzi az IMD a hagyományos, a közvetítők magánjogi státusán alapuló biztosításközvetítői kategóriákat (alkusz, ügynök).

tovább

Beszámoló a Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakosztályának 2008. október 28-i szekcióüléséről

Gyöngyi — sze, 11 már 2009 07:20:18 +0000

Dr. Pataky Tibor

A Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakosztályának legutóbbi ülésére 2008. október 28. napján került sor, melynek címe „A szerződésen kívüli kártérítés nemzetközi magánjogi szabályainak 2009-től várható változásai, különös tekintettel a közlekedési balesetekre („Róma II.”); a károsultak és a biztosítók nézőpontja, a kárrendezés és a bírói gyakorlat gyakorlati kérdései” volt.

tovább

A jutaléktranszparenciára vonatkozó szabályozás felülvizsgálata az Egyesült Királyságban

Gyöngyi — k, 10 már 2009 09:42:48 +0000

Dr. Dispiter Szabolcs

A jutaléktranszparenciára vonatkozó szabályok módosítása, és a közvetítői jutalékok kötelező közzétételének bevezetésére vonatkozó felügyeleti elképzelések ez év elején élénk visszhangot váltottak ki az Egyesült Királyság biztosítási piacán. Annak ellenére, hogy az angol és a magyar biztosítási piac közötti különbözőségek több ponton könnyen tetten érhetőek, különösen a londoni piac hatása az európai biztosítási piacra mindenképpen jelentős, ezért az ottani fejleményeket a hazai szakmai közvéleménynek is érdemes figyelemmel kísérnie. Ebből kiindulva, a jelen cikkben szeretnék röviden áttekintést adni a kötelező jutaléktranszparencia igényének megfogalmazódásáig tartó folyamatról, illetve bemutatni, hogy a jelen állapot szerint milyen irányai lehetnek a jövőbeni szabályozásnak.

tovább

A nemvagyoni kártérítés szabályozása és bírói gyakorlata

Gyöngyi — h, 09 már 2009 13:12:03 +0000

Beszámoló a Magyar Jogászegylet Biztosításjogi Szekciója 2008. június 6-án tartott üléséről

A Magyar Jogászegylet Biztosításjogi Szekciója 2008. június 6-án tartott ülést, amelynek témája a nemvagyoni kártérítés bírói gyakorlata volt, mégpedig abból a megfontolásból, hogy a lehetséges tényállások köre új esetkörökkel – a nem baleseti eredetű esetekkel – bővült, és a hagyományos tényállások megítélésében mutatkozó jelentős eltérés is indokolja az áttekintést.

tovább

Hír-ADÓ – A biztosítási szektort érintő aktualitások - A Deloitte szeptemberi hírlevele

Gyöngyi — p, 06 már 2009 12:34:37 +0000

Veszprémi István - Kelemen László

Csoportos adóalanyiság terjedése

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (a továbbiakban: áfa-törvény) egyik legnagyobb újdonság a csoportos adóalanyiság bevezetése. A csoportos adóalanyiság elsősorban a pénzügyi intézmények körében terjed, 2008. január elsején történt bevezetése óta Magyarországon 48 darab áfaalany-csoport jött létre. A csoportos adóalanyiság legnagyobb előnye, hogy a csoport tagjai közötti termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra nem kell áfát felszámítani, és tekintettel arra, hogy a csoporttagok közötti ügyletek áfa-szempontból nem értékelhető ügyletek, áfás bizonylat kiállítására sincs szükség.

tovább