Mi a tűz, és mi nem az?

Leggyakrabban a lánggal való égést értjük alatta, amely nem a rendeltetési helyén okoz károkat – tehát a gyertyaláng, kandallótűz, stb. nem tartozik ide, csak ha a tűz onnan máshová is átterjed. A legtöbb biztosító kizárja tűzkárként azt, hogy valami nem ég lánggal, csak izzik, parázslik, és emiatt keletkezik kár (leggyakoribb eset az ottfelejtett vasaló).

Nem tartozik ide, ha valaminek eleve az a rendeltetése, hogy tűznek, hőnek, lánghatásnak legyen kitéve, és az elektromos tűz sem – kivéve, ha továbbterjed.

Lakásbiztosítás kalkulátor

Válassza kinálatunkból
a legjobb lakásbiztosítást

Az értékelhető tűzkárok nélküli füst- és koromszennyeződést egyik biztosító sem tekinti tűzkárnak (ilyen eset például, ha a tűzhelyen felejtett olaj meggyullad, de a tűz nem terjed át másra), de több biztosítónál kiegészítőként a szerződés része lehet. Szinte minden biztosító feltételében benne van viszont – persze limitált mértékben – a tűz oltása során felmerült, minket terhelő költségek megtérítése, valamint ha a lakás lakhatatlanná vált, az ideiglenes szálláshely költségei is.

Hogyan védjük értékeinket a tűztől?

Természetesen minden olyan dolgot meg kell tennünk, ami józan ésszel elvárható tőlünk, annak érdekében, hogy ne gyújtsuk fel a saját lakásunkat. Ebbe éppúgy beleértendő, hogy a fűtőberendezéseket és a füstelvezető csatornákat, kéményeket megfelelően karban kell tartani, mint az, hogy az elektromos rendszert ne babráljuk szakértelem nélkül, vagy hogy január közepén már ne gyújtsunk meg egy gyertyát sem a teljesen kiszáradt karácsonyfán.

Égő olajat, zsiradékot, vagy elektromos áram okozta tüzet a teljes áramtalanítás előtt soha ne próbáljunk vízzel oltani, mert csak még több kárt okozunk vele, és saját testi épségünket is veszélyeztetjük.

Ne használjunk (a normál háztartási mennyiségen felül) fokozottan tűzveszélyes anyagokat a lakásban – például folttisztításra jó lehet a sebbenzin, de nem a zárt lakásban, működő elektromos készülékek közelében.

Mi a teendő tűzkár esetén?

Tűz esetén mindig az első és legfontosabb az emberi élet, a testi épség védelme. Kisebb tüzeket megpróbálhatunk eloltani, de ha nem sikerül, mindenféleképpen értesítsük a tűzoltókat. Egyébként törvényi kötelességünk, hogy a tűzoltókat még az eloltott tűzhöz is hívjuk ki, ennek elmulasztása esetén még a biztosítói kártérítés is akadályokba ütközhet. (Bűncselekmény, pl. gyújtogatás gyanúja esetén – persze ez ritka eset - pedig a rendőrséget is ki kell hívni).

Ha a tüzet már sikerült eloltani, akkor a kárt maximum 2 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, amely 5 napon belül kiküldi a szakértőjét szemlét tartani (nagy tűzkárok esetében persze sokkal gyorsabb szokott lenni a folyamat). A helyszíni szemléig csak olyan mértékben változtathatunk a kár helyszínén, ami a károk enyhítéséhez és a további károk megelőzéséhez szükséges. Mindenképp érdemes azonban fényképeket, akár videót is készíteni a kár helyszínéről, és az azonosítható maradványokat se dobjuk ki, őrizzük meg a kárszakértő megérkezéséig.

A biztosító kifizetés előtt kérheti a tűzvizsgálati jegyzőkönyvet, és/vagy a Katasztrófavédelem jogerős végzését is. A továbbiakban vélhetőleg rengeteg teendő lesz a helyreállítással, javításokkal, árajánlatok, számlák beszerzésével, de ezekben az ügyekben általában követhetjük a biztosító szakértőjének útmutatásait.

Figyelem – kivétel a Posta Biztosító esetében!

A Posta Biztosító lakásbiztosítása (oldalunkon nem köthető) tartalmazza a Tűz definíciójánál a „balesetszerűen” szót. Nem egyértelmű, de a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy emberi közreműködés következményeként keletkezett tűzkárokat (pl. gyújtogatás) a Posta Biztosító nem téríti meg.

Az Aegon Biztosító minden káreseményre a biztosítási szerződés létrejöttétől számított 15 napos várakozási időt köt ki, tehát az ekkor bekövetkezett károkat nem téríti meg.