Nyilván sokan emlékeznek a pár évvel ezelőtti, nagy port felvert "kulcsnyilatkozattal" kapcsolatos döntésre, amely a casco biztosítás esetében, az ellopott gépjárművek kárrendezési folyamatát változtatta meg. Ehhez hasonló jelentőségű döntések születtek a közelmúltban is.

A Legfelsőbb Bíróság előtt zajló perben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nyert pert az egyik vezető biztosító ellen, amelyet a tisztességtelen szerződési feltételek megállapítása miatt indított. A bíróság ítéletében két ponton is osztotta a Főügyészség álláspontját, ezzel precedensértékű döntést hozva semmisnek nyilvánított a szerződési feltételek között szereplő kitételeket.

Az egyik döntés arra vonatkozik, hogy olyan káreseteknél, amely rendezéséhez eddig a biztosító hatósági okirat benyújtását követelte meg (betöréses lopás, autólopás, rablás vagy tűzkár), a biztosító ezentúl nem teheti meg, hogy csak a jogerős hatósági végzés beérkezése után fizeti ki a kártérítést. Ez főleg azokban az esetekben volt különösen hátrányos a károsultak számára, amikor a rendőrség elfogta az elkövetőt, és a biztosító az ellene hozott jogerős bírósági ítélet bemutatását követelte meg ? ez azon túl, hogy évekig is eltarthat, azzal a következménnyel is járt, hogy a károsult nem volt érdekelt a tettes elfogásában? A Bíróság álláspontja szerint a biztosító kártérítését az esemény bekövetkezése alapozza meg, nem pedig a hatósági eljárás (eredményes, vagy eredménytelen) befejezéséről hozott határozat.

A másik döntés pedig az újérték-biztosítással kapcsolatos. A biztosítási szerződésekben a biztosító vállalja, hogy bizonyos esetekben a károsodott, megsemmisült vagy eltűnt vagyontárgyat annak újértékén téríti meg, de eddig ezt csak akkor tette meg, ha a károsult pótolta a tárgyat ? ellenkező esetben csak a kárkori, avult értéket térítette. Az ítélet indoklása szerint a biztosító nem írhatja elő ügyfelének a vagyontárgy pótlását. Ha a szerződésben vállalta az újérték megtérítését (és nyilván a biztosítás díját is ennek megfelelően magasabb összegben állapította meg), akkor a kártérítést is így kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy ügyfele a kapott kártérítést mire fordítja.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére