A szélsőséges időjárási események leginkább az épületekben, a gépjárművekben és a növényi kultúrákban okoznak kárt. Logikus, hogy ilyen károk esetén a biztosító fizethet nekünk kártérítést ? persze ha volt érvényes biztosításunk, ami vonatkozott is arra, ami éppen történt. Az épületkárokra elsősorban a lakásbiztosítások vonatkozhatnak, gépjárműkárok esetében a Cascora számíthatunk. A növénykárokra pedig a mezőgazdasági biztosítások vonatkozhatnak, de ez annyira speciális szakterület, hogy ezzel most részletesen nem foglalkozunk.

Adott tehát a helyzet: a vihar vagy a jégverés megrongálja az épület tetőzetét, a mélyebben fekvő helységeket akár méteres magasságban is elöntheti a felhőszakadásból származó nagymennyiségű víz, a gépjárműveket pedig a vihar által lesodort, leszakított épületrészek, vagy letört ágak, kidőlt fák károsítják.

A lakásbiztosítások és a casco biztosítások többsége fedezetet nyújt ezekre a károkra is, tehát a legjobb, ha rendelkezünk ilyen szerződéssel. Fontos azonban tudni, hogy semmi sem olyan egyértelmű, mint amilyennek elsőre látszik? Csökkentheti a kifizetett kártérítés mértékét, ha utólag az állapítható meg, hogy a kár nem csak a vihar miatt keletkezett, hanem közrehatott a tetőfedés rossz kivitelezése vagy elhanyagolt állapota is. A biztosítási szabályzatok a vihart 54 km/h feletti sebességű szélnek definiálják, az építésügyi szabványok viszont 120 km/h szélsebességre való méretezést és kivitelezést írnak elő. A két érték közötti szélsebességnél tehát felmerülhet a kármegosztás lehetősége.

Felhőszakadás esetén a biztosítók megtérítik a talajszinten áramló nagymennyiségű víz által okozott károkat, amennyiben a víz bejut az épületbe. Jellemző kizárás azonban, hogy a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben (tehát magyarul pincében, garázsban) tartott ingóságok káraira a biztosítási szerződések nem vonatkoznak! Kérhetjük azonban a víz kiszivattyúzásának költségeit a biztosítótól.

Nehéz a helyzetünk akkor, hogy a gépjárművünkben tetőről lehulló cserép, vagy kidőlt fa okoz kárt, és nem rendelkeztünk Casco-val. Ilyen esetekben alapvetően felmerülhet az épület tulajdonosának, illetve a közterületen álló fa gondozójának felelőssége ? a Ptk. szerint kivéve akkor, ha bizonyítja, hogy minden tőle elvárhatót megtett a károk megelőzése érdekében. Ilyen esetekben már az is komoly nehézséget okozhat, hogy az esetleges felelős személyét megállapítsuk (ki tudja például egyértelműen bizonyítani, hogy az a cserép pont arról a házról hullt le? vagy ki tudja gyorsan beszerezni azt az információt, hogy az út szélén álló fa kinek a gondozásába, kezelésébe tartozik?), a felelősség kérdésének egyértelmű tisztázása pedig még nehezebb. Az ilyen esetek gyakori lezárása az, hogy sajnos vis maior történt, pénz az ablakban? Persze egy jó biztosítással ez esetben is sokkal egyszerűbb minden.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére