Két éve 16,5 millió, tavaly pedig 18 millió honfitársunk lépte át a határt, és mindössze 35 százalékuk rendelkezett utasbiztosítással ? mondta a Mabisz szerdai sajtótájékoztatóján Horváth Péter. A szövetség Utasbiztosítási Bizottságának elnöke szerint a statisztika csalóka, mert a kiutazók jelentős része csak néhány órára hagyja el Magyarországot ? vásárol, dolgozik a határ túlsó oldalán -, így nem is lesz a biztosítótársaságok ügyfele.

A nyugat-európai 90 százalékhoz képest alacsony hazai biztosítási arány okát Darvas Gábor, a szervezet elnökhelyettese elsősorban azzal magyarázta, hogy honfitársaink eddig nem szokhatták meg: az egészségügyi ellátásért fizetni kell.

Napi 300-500 forintért kínálják a biztonságot

Az utasbiztosítások nemcsak baleset-, hanem betegség- és poggyászbiztosítások is egyszerre, amelyek magyar nyelű segítségnyújtással egészülnek ki; ez utóbbi vészhelyzet esetén jelentős könnyebbséget jelent a bajba kerülteknek ? összegezte a biztosításkötés előnyeit Horváth Péter.

A szakértő elmondta: az utasbiztosítással foglalkozó társaságok háromféle díj- és szolgáltatáscsomagot kínálnak, amelyek közül az úti cél, az utazás időtartama és a poggyász értéke alapján célszerű választani. Horváth Péter azt tanácsolja: aki Európán kívüli országot keres fel, ne a legolcsóbb konstrukciót válassza.

A biztosítók képviselői úgy vélték, hogy az általuk kínált teljes körű szolgáltatásokért Európán belül kért napi 300?500 forint nem túl sok, különösen nem, ha összevetjük a nyugat-európai hasonló díjakkal, az ottani kórházi kezelés vagy a gyógyszerek árával.

Ingyen kevesebb jár

Januártól megszűnt az E-111-es nyomtatvány, helyét az Európai Egészségbiztosítási Kártya vette át, amellyel a külföldre utazó magyarok az adott uniós tagállam saját rendszere szerinti ellátásra jogosultak ? magyarázta Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)főosztályvezetője. Példaként elmondta, hogy míg Spanyolország és Nagy-Britannia ellátórendszere a magyarhoz hasonló ? vagyis a megbetegedett vagy balesetet szenvedett embereket térítési díj nélkül látják el ?, addig sok tagállamban minden egészségügyi szolgáltatásért önrészt kell fizetni; ez például Franciaországban az ellátás árának 40 százaléka.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a kártyát csak azok az orvosok fogadják el, akik az adott ország államilag preferált egészségbiztosítójával szerződésben állnak, így elvileg előfordulhat, hogy a betegnek aktívan kell keresnie az őt fogadó orvost.

A biztosítási plasztik betegszállításra is csak korlátozottan alkalmazható: csak kórházból kórházba szállítást fizet az állami egészségbiztosító.

Az utasbiztosítással rendelkezőket ezzel szemben bárhonnan hazaszállítják a biztosítók, mint ahogy kifizetik a biztosítottak szükséges gyógyszereinek árát, csakúgy, mint a hegyi mentést, vagy a búvárbalesetek nyomán szükséges beavatkozások költségeit ? ez utóbbiakat a társadalombiztosítás soha nem állja.

Kevés lehet a kártyás biztosítás

Ahány biztosító és bank, annyifajta bankkártyához kötött utasbiztosítást vásárolhatnak vagy kaphatnak ajándékba az ügyfelek, így a szakértők két dologra hívták fel a figyelmet. Egyrészt a biztosítottaknak maguknál kell tartaniuk a biztosítást igazoló papírt és telefonszámot, másrészt pontosan ismerniük kell, mire is szól a biztosítás. Példaként elmondták, hogy vannak kártyás biztosítások, amelyek csak Európán belül érvényesek, vannak olyanok, melyek csak két hétig használhatók, míg mások a bankkártya legalább egyszeri használatához kötöttek.

A Mabisz illetékesei elmondták: olyan esetekben, amikor a kártyás biztosítás nem fizet, az utasbiztosítás jótáll feltéve, ha a bankkártya mellett utasbiztosítással is rendelkezik a kiutazó.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére