Az utóbbi időben ugyanakkor megtörténtek az első lépések a közös, európai szerződéses jog előkészítésének érdekében is, tehát kísérlet történik a magánjogi szabályozások valamiféle harmonizálására. Könnyen belátható, hogy a biztosítási szerződések országonként eltérő magánjogi rendszere akadályozza az európai biztosítási piacok tényleges integrációját, elsősorban a határon átnyúló szolgáltatások esetében. A közelmúltban létrejött munkabizottság jelen szakaszban olyan közös hivatkozási keretek (Common Frame of Reference, továbbiakban CFR) megfogalmazására törekszik, amely alapját képezhetné a későbbi közösségi szabályozásnak. A CFR a tervek szerint úgy működik majd, mint az alapelveknek valamiféle eszköztára, mely az egyes tagországok szerződéses jogrendszerének tanulmányozása alapján készül, és a jelenleg kétség kívül létező markáns különbségek összehangolását célozza, elsősorban a kogens jogszabályok tekintetében. Az Európai Bizottság reményei szerint a CFR lehetővé tenné a hatékonyabb közösségi szabályozást, ösztönözné a versenyt, és javítaná a belső piac működését. A magánjogok közelítésének igénye már 1999-ben felmerült, a kapcsolódó bizottsági állásfoglalás pedig elindította a nyilvános vitát. A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi szintű szabályozásnak nem szabad a már meglévő, amúgy is összetett helyzetet azzal terhelni, hogy további jogszabály-töredékeket vezetnek be, ezzel is fokozva a jogi háló összetettségét, és valljuk be, sokszor átláthatatlanságát. Ezért az a döntés született, hogy a készülő európai szerződéses jog keretei a lehető legvilágosabbak és legegyszerűbbek legyenek a minél könnyebb használhatóság érdekében. A CFR előkészítése az európai intézmények közös erőfeszítését igényli, elsősorban a Bizottság intenzív munkáját, amelyhez értelemszerűen szükséges a Tanács és a Parlament jóváhagyó támogatása. A munka során természetesen számítanak a szabályozás során érintettek aktív közreműködésére is, itt elsősorban az egyes szakmák képviselőre, és a fogyasztók reprezentánsaira kell gondolni. (Ezt talán külön hangsúlyozni sem szükséges, hiszen az EU döntéshozatali mechanizmusa éppen a minél szélesebb körű konzultációra és transzparenciára épül.) Az ily módon elkészített CFR-tervezetet nyilvános vitára bocsátják, a tervezet elfogadását pedig 2009-re tervezi a Bizottság, tehát egy legalább középtávú folyamatról van szó. A munkacsoportok folyamatosan jelentést készítenek a Bizottság részére, de nem csupán a testület számára. Az eredményeket folyamatosan elérhetővé teszik az érdekeltek és a piac szereplői számára is. Ezáltal lehetőség nyílik arra is, hogy a lehető legszélesebb körben, a tagországokat képviselő, érintett szervezetek is kifejthessék álláspontjukat a kérdés kapcsán. A munkában résztvevőknek ezt a csoportját nevezik egyébként CFR-hálózatnak (CFR-net). A Bizottság nagy súlyt fektet arra, hogy a tagállamok folyamatos és megfelelő információt kapjanak a munkálatokról, és természetesen várják a reakciókat is. Ennek érdekében az elkövetkező három évben rendszeresen, évente négy alkalommal összehívják a szakértőket Brüsszelben, akik folyamatában is nyomon követhetik a fejleményeket egy, kifejezetten a munkában résztvevők számára elérhető weboldalon. Maga a CFR - a jelenlegi elképzelések szerint - három fő részre tagozódik: • a szerződéses jog közös alapelvei, amely rész tartalmazza azt is, hogy mikor lehetséges az ezektől való eltérés, • a fontosabb vonatkozó jogi kifejezések definíciója (pl. szerződés, kár stb. egységes meghatározása), • a szerződéses jog mintaszabályai, beleértve a szerződés megkötése előtti kötelezettségeket, a szerződés teljesítésével, illetőleg nemteljesítésével kapcsolatos kérdéseket stb. A Bizottság ugyanakkor kiemelten hangsúlyozza, hogy a cél nem egy „európai polgári törvénykönyv” megalkotása. Jelen pillanatban még az a kérdés is nyitottnak tűnik, hogy mennyiben tegyék kötelezővé majdan a tagországok számára a bekapcsolódást a CFR-en alapuló szabályrendszerbe. A harmonizációs munkálatok tehát még egy meglehetősen korai szakaszban vannak, a részletes egyeztetések során pedig a jelenlegi elképzelések több vonatkozásban is változhatnak. A CFR-hálózat munkájában részt vesz az a három jogász szakember is, akiket az európai biztosítók közös szakmai szervezete, a CEA (Comité Européen des Assurances) delegált. A munkálatok fejleményeiről az érdeklődök a MABISZ Titkárságán kaphatnak további felvilágosítást. (Az összeállítás a CEA munkaanyagai alapján készült)

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére