Már a régi rómaiak is megmondták: „jó szerencse, semmi más...” Az igazi szerencse pedig - úgy tűnik, még felvilágosultnak hitt korunkban is - az, ha valaki szépnek születik. Abban nincs semmi meglepő, hogy a történelem hajnalán érzékszerveink és ösztöneink igazgattak minket. A megjelenés; a hang; a szag „üzent” az egészségről, az erőről, a nemzőképességről. Az érdekes az, hogy ma is azt tartjuk szépnek, amit tízezer évekkel ezelőtt: a szimmetriát, a sima bőrt, a karcsú, magas testalkatot, a megfelelő csípő-derék arányt - mindkét nemnél.

Nyert ügye van annak; aki mindezen külső tulajdonságokkal indul neki az életnek. A Munkaügyi Szemle októberi számában megjelent tanulmány alapján ez a munkahelyi előremenetelnél is többet segít; mint a személyes kapcsolatok vagy egy-egy érdekcsoporthoz való tartozás. Hasonló eredményre jutott a Neumann és Partners hazai filiáléjának magyarországi cégeknél végzett felmérése.

A szép gyerekek jobb iskolai osztályzatokat kapnak, a szép emberek könnyebben találnak maguknak állást. 1300 amerikai és angol nagyvállalat személyzeti igazgatójának 93 százaléka vélte így annak a vizsgálatnak a során, amelyet a New York-i Syracusa egyetem tanárai készíttettek. Európában sem igazán más a helyzet. A hamburgi közgazdaság-tudományi egyetem kutatói 1986 óta tesztelik a vállalati vezetőket, hogy szerintük mekkora szerepet játszik a karrierben a megjelenés. Úgy tűnik, egyre nagyobbat - vagy csak őszintébbek -, mert a kezdeti öt százalékról 2003-ra már többségbe került a külsőt fontosnak mondók aránya.

Nemcsak a ranglétrán lehet a jó megjelenésnek köszönhetően gyorsabban feljebb jutni, hanem ugyanabban a pozícióban is pénzzel kimutatható a szépség jutalma. Az előnyős külsőhöz mintegy öt százalékkal magasabb kereset társul. Az amerikai egyetemen még azt is bizonyították, hogy az a cég nagyobb forgalmat ér él, amelynek több vonzó kinézetű munkatársa van.

A képzettségi szint és a testmagasság között is kimutatható az összefüggés. A német egyetemisták átlag három centiméterrel magasabbak, mint ugyanolyan korú szakmunkás társaik. A londoni Guildhall egyetem kutatója szerint a 182 centiméternél magasabbak kereseti előnye hat százalék, a magyarországi Neumann megkeresésére válaszoló férfi vezetők kivétel nélkül meghaladták a 180 centimétert.

Mindezen tapasztalatok azonban a munka világában elsősorban a férfiakról szólnak. Mert a nőknél - a munkahelyi előremenetelnél - nem feltétlenül előny a szépség, pontosabban a nőies megjelenés. Telt keblek, szív alakú arc, hosszú, szőke haj együtt elég ahhoz, hogy valaki őrült hendikeppel induljon harcba egy magasabb pozícióért. Még maguk a személyzeti vezetők is elismerték, hogy egy nőies nőt automatikusan keresztkérdések pergőtüzébe fognak, míg barna hajú, hegyes állú konkurensét hagyják, hogy hosszan meséljen sikereiről.Férfivilágról tanúskodik az is, hogy milyen hangszín, hanghordozás a „nyerő” a munkahelyen. Márpedig ez nagyon fontos, mert - miként az attraktivitást kutatók ezt is kiderítették - fülünknek nem az a fontos, hogy mit mond valaki, hanem az, hogy hogyan mondja. Így a hatás 38 százalékban függ a hang minőségétől, 55 százalékban a gesztusoktól, és mindössze hét százalékban befolyásolja a megítélést a kimondott szavak tartalma. Az üzleti életben pedig a mély hangfekvés kívánatos és bizalomgerjesztő, tehát tipikusan a férfihang. E tónus elsajátításánál azonban ügyelni kell arra, hogy a munkahelyi közösségek azokat a vezetőket tartják megbízhatónak és magabiztosnak, akik az alaphangszínüket nem változtatják. Az előrejutást megcélzó hölgyeknek tehát érdemes idejekorán elkezdeniük hangjuk trenírozását, és nem csak akkor, amikor már pozícióba jutottak.Még egy jó tanács: a férfiakat a beszédgyakorlatokon három hang használatára oktatják, ami érzelemmentesebb kifejezést tesz lehetővé, ez felel még a férfi vezető sztereotípiának. A nőket öt hang használatára tanítják, a dallamosabb, kifejezőbb beszéd kevesebb autoritást sugall ugyan, viszont nem mond ellent a nőkről alkotott képnek. A nagy testű emberek előnyben vannak azáltal is, hogy hangjuk ércesebben cseng, ami szintén erőteljesebbé teszi az üzenetet.

Van még egy érzékszervünk, amely irányít az emberek megítélésénél: az orr. Az illatok a férfiakat sokkal inkább befolyásolják, mint a nőket, de azért csínján kell bánni a parfümökkel. Egy amerikai illatkutató - mert ezek szerint ilyen is létezik - kísérletek során vizsgálta a felvételi beszélgetéseken az illatok hatását. Ebből az derült ki, hogy az interjú megkezdése előtt a kísérleti alanyok mindegyike által kellemesnek mondott kölni illatát a beszélgetés során a hölgyeknél a férfi felvételiztetők irritálónak találták, és vonzóbbnak, intelligensebbnek ítélték azokat a pályázókat, akik semmilyen illatszert nem használtak. A női felvételiztetőknél - érdekes módon - az eredmény ennek éppen fordítottja volt.

Ha pedig összegezni kellene a sok különböző nációnál több évtizeden át folytatott kísérletek eredményét, egy dolog bizton állítható: messze vagyunk még attól, hogy a siker csak a tehetségen múljék.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére