A unit-linked életbiztosítások

A unit-linked biztosítások kialakulása az 50-es években Angliában kezdődött, de szerte a világban inkább csak a 80-as, 90-es években terjedtek el. A 90-es évek végére már vezető szerepet töltöttek be a Nyugat-Európai háztartások pénzügyi megtakarítási terveiben. A unit-linked szerződésekhez tartozó díjbevétel aránya a teljes életbiztosítási díjbevételen belül (Nyugat-Európára kalkulálva) 1997-ben 21% volt, míg ez az arány 2001-re már 36%-ra emelkedett. 2001 végére az életbiztosítók által eladott unit-linked szerződésekhez tartozó eszközállomány értéke 1020 milliárd euróra volt tehető, ami a nyugat-európai GDP 11%-át tette ki. Jelenleg a legdinamikusabb növekedés a balti-tengeri országoknál tapasztalható. Litvániában és Észtországban a unit-linked az 1999-2000-es években jelent meg a piacon. 2004-ben az ebből származó díjbevétel Litvániában meghaladta a 25 millió eurót, Észtországban pedig a 17,3 milliót. A kereslet az égbe szökött, Litvániában 25%-kal, Észtországban 234%-kal növekedett. Jelenleg a unit-linked biztosítások körülbelül egyharmadát adják az életbiztosítási termékpiacnak.Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy a unit-linked nem csak az európai biztosítási piacokon hódít, de például Pakisztánban is egy jelentős hányadot, 20%-ot tudhat magáénak az életbiztosítási piacból. (Ázsiában először Szingapúrban engedélyezték, a 90-es évek végén Malajziában és Indonéziában is megjelent. Csak 2000 óta található meg Kínában, 2001-től Indiában, 2002-től Tajvanban. Japánban csak 2003-tól, Koreában pedig tavalytól elérhető az életbiztosítási piacon.)A unit-linked életbiztosítások más néven befektetési egységekhez kötött életbiztosítások1 az 1990-es évek végén a magyar biztosítási piacra is betörtek.

Ezek az új típusú termékek jelentősen megváltoztatták az életbiztosításról alkotott elképzeléseket- sok kötöttségét feloldották a hagyományos biztosításoknak. A unit-linked biztosítások nagy érdeme, hogy az életbiztosítási termékek az ügyfelek számára átláthatóbbá váltak, nagyobb és újfajta lehetőségeket kínáltak a befektetési portfólió megválasztása és változtatása tekintetében, de cserébe nagyobb felelősséget is raktak az ügyfelek vállára saját pénzügyei intézése tekintetében.

Hazánkban a lakossági felhalmozásoknak egyelőre csak csekély hányada található élet- és nyugdíjbiztosítás jellegű megtakarításokban.

Magyarországon a unit-linked tartalékoknak a lakosság pénzügyi megtakarításain belüli aránya rendkívül alacsony, 2001-ben mindössze 1% volt; szemben az Egyesült Királyságnál tapasztalható12%-kal, vagy a Hollandiában és Franciaországban mért 6%-kal.

A unit-linked tartalékok a lakosság teljes pénzügyi megtakarításaihoz viszonyítva
Forrás: OECD, PSZÁF, PM

Az életbiztosítási biztosítástechnikai tartalékokat vizsgálva elmondható, hogy hazánkban a unit-linked biztosítások gyorsan jelentős piaci részt szereztek meg az életbiztosítási piacból, részarányuk folyamatos növekedést mutat, bár térnyerésük dinamikája megtorpant.

A unit-linked biztosítások előretörése Magyarországon
Forrás: PSZÁF

Magyarországon a unit-linked típusú életbiztosítások térnyerését a többi életbiztosításokhoz viszonyított (nemzetközileg is) magas aránya is bizonyítja. 2000-es adatok alapján a 20%-ot meghaladó arány a franciával és a hollanddal volt közel azonos.

A unit-linked biztosításokhoz tartozó tartalék a teljes életbiztosítási tartalékokhoz viszonyítva
Forrás: OEE, PSZÁF

Ez látható a díjbevétel alapú biztosítási statisztika alapján is. A jelentős hányad ténye mellett, annak növekedési üteme európai viszonylatban is említésre méltó.

A unit-linked biztosításokhoz tartozó díjbevétel a teljes életbiztosítási díjbevételhez viszonyítva
Forrás: OEE, PSZÁF

A díjbevételt tovább vizsgálva (2001-es adatok alapján) elmondható továbbá az is, hogy a unit-linked biztosítások legnagyobb hányada Franciaországban, olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyság területén egyszeri díjas szerződésekhez köthetőek. Kevesebb, mint a fele a szerződéseknek köthető csak az egyszeri szerződésekhez Hollandia, Svájc és hazánk esetében.

Az egyszeri díjas unit-linked biztosításokhoz tartozó díjbevétel a teljes unit-linked díjbevételhez viszonyítva
Forrás: Swiss Re, PSZÁF

Érdemes vizsgálni a szolgáltatás-kifizetéseket is, a díjbevételhez viszonyított arányát szemlélteti a következő ábra. (L. a következő oldalon.) A 2000-es adatok szerint Magyarország csak csekély mértékben marad el a franciaországi és a spanyolországi egyenlegtől, jóval magasabb az olaszországra, Ausztriára, Svédországra, Portugáliára vagy Dániára kalkuláltaktól. Fontosnak tartom néhány mondat erejéig a befektetési politikára is kitérni. A konzervatív befektetési politika Magyarországon nem csak az életbiztosításokra általában igaz, de a unit-linked üzletágban is nagy hányadot (60-70%-ot) tesznek ki a befektetésekben a kötvények. Ezzel szemben például a nyugat-európai unit-linked piac vezető szereplője az Egyesült Királyság (amely 2001-ben például a nyugat-európai unit-linked piac 56,7%-át tudhatta magáénak), a unit-linked szerződésekhez tartozó befektetett eszközeinek 60-70%-át részvényekben tartja!

A unit-linked biztosításokhoz tartozó szolgáltatás-kifizetés a unit-linked biztosítási díjbevételhez viszonyítva
Forrás: OEE, PSZÁF

A unit-linked, mint nem „csak” életbiztosítás

A világszerte népszerű unit-linked biztosítások témakörét sok szempontból lehet vizsgálni. A unit-linkeddel kapcsolatban Magyarországon sokszor elhangzottak olyan kijelentések, miszerint sokkal inkább befektetések, mint biztosítások. Más országokban a unit-linkedet a jó befektetési lehetőséget kínáló biztosításon kívül nyugdíjbiztosítási alternatívaként is számon tartják. A cikk erre az új aspektusra kívánja felhívni a figyelmet, hangsúlyozva a unit-linked biztosítások növekvő szerepét a lakossági megtakarításokban! Az európai országok a nyugdíjrendszerre komplex rendszereket dolgoztak ki, amelyekben helyet kapott a unit-linked mint nyugdíjbiztosítási alternatíva. (Ausztriában, Finnországban, Görögországban, Portugáliában, Svédországban és Svájcban már találkozhatunk vele, míg más országokban csak még most tettek lépéseket a bevezetésére.)Szakértők szerint a nyugdíjreformok várhatóan még nagyobb teret nyithatnak a unit-linked piacnak. A következő ábra a nyugdíjreformok várható hatását vetíti elő:

A nyugdíjreformok várható hatása a unit-linked piacra2
Forrás: Swiss Re

A unit-linked biztosításokkal nyugdíjalternatívaként nem csak Európában találkozhatunk. Indiában például ezen alternatívát nagy segítségnek tartják az új „Pension scheme for the Goverment employees”(az állami szférában dolgozók számára kidolgozott nyugdíjterv3) sürgős helyreállításában.

A unit-linked alternatíva engedélyezésével az említett országokban az volt a cél, hogy ezzel is támogassák azt a lehetőséget, hogy az emberek beleszólhassanak saját megtakarításuk befektetésébe, és bizonyos korlátok között maguk határozzák meg az eszközösszetételt és a befektetési politikát. Ez azért lehetett életképes koncepció a unit-linked esetében, mert a nyugdíj alternatíva is rendelkezik a rugalmasságot biztosító termékfeltételekkel, vagy az adókedvezmény lehetőségével.

A legtöbb európai országban a unit-linked termék esetében akár az életbiztosítás, akár a nyugdíj alternatíva választása mellett dönt az egyed, adókedvezményt vehet igénybe, de a mértéke eltérhet.

Magyarország esetében a unit-linked életbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás ugyanolyan adókedvezményt biztosít az ügyfélnek, mivel a jogszabály nem tesz különbséget. A nyugdíjbiztosítás valóban felfogható egy speciális életbiztosításként- halasztott járadékként. De jelenleg ha ezt a terméket biztosítótól vásároljuk, akkor nem azok az adószabályok érvényesíthetők, mintha ezt egy önkéntes nyugdíjpénztártól tennénk! A befektetési szabadság tehát a gyakorlatban hazánkban is elérhető az ügyfél számára mindkét piacon. Egyre több biztosító kínál nyugdíjbiztosítási célú unit-linked konstrukciót, és az önkéntes nyugdíjpénztárak közül hatnál is megjelent a választható portfólió opciója. A legnagyobb különbség a kétfajta termék között, hogy a biztosító által kínált termékek több rugalmasságot kínálnak - a portfólió kialakítására és váltásra tekintettel. A unit-linked biztosítások tehát a jövőben Magyarországon már nem csak a befektetési alapok, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárak jelentős riválisaként is előléphetnek, növelve gazdasági és társadalmi jelentőségüket a hazai hosszú távú lakossági megtakarításokban és öngondoskodásban. Jelenleg a modern életbiztosítások közül Magyarországon a unit-linked bír a lehető legnagyobb reális növekedési potenciállal, hiszen az Európában már megjelenő, a nyugdíj helyett az egészség célú 'Long term care' biztosításoknak nehezebb piaci rést hasítaniuk az erős szociális háló, valamint az egészségpénztárak pozíciója miatt. A unit-linked biztosítások nemcsak a nyugdíjkorosztály felé orientálódhatnak. Más kelet-európai országokban (Csehországban) már megjelentek azok a speciális gyerek életbiztosítási módozatok, amelyek az új unit-linked konstrukcióval a 0-20 éves korosztály lefedését célozzák meg. Ezen termékek valószínűleg hazánkban is előbukkannak majd a nagy biztosítótársaságok magyarországi leányvállalatain keresztül.

Hivatkozások:

  • www.pszaf.hu
  • A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény
  • BANYÁR JÓZSEF [2003]: Életbiztosítás, AULA
  • SWISS RE [2003]: Unit-linked life insurance in Western Europe: regaining momentum?
  • OEE (Observatoire de L'Epargne Européenne) [2002]: Unit-linked and fixed-rate life insurance in Europe 1997-2000
  • OECD (Organisation for Economic Co-opertaion and Development): OECD Classification and Glossary of Private Pensions
  • Daniele Fano [2003]: House wealth and retirement savings (research with OEC, OEE)-Powerpoint prezentation, www1.ku.edu.tr/files/corporate/ Pension_Funds_Conference_Daniel_Fano.ppt
  • Jamshaid Islam [2005]: Life insurance in Pakistan-Powerpoint prezentation, 7th Global Conference of Actuaries in New Delhi
  • Indirect taxation on insurance contracts in Europe 2005, www.cea.assur.org
  • Kristine Lomanovska [2005]: Life insurance boost, www.baltictimes.com
  • What are unit-linked insurance plans?, www.economictimes.indiatimes.com
  • Gath Jones [2004]: Successful product management-Powerpoint prezentation,www.prudential.co.uk/prudentialplc/investor_home/results_presentations/presentations/2004archive/2004-11-02/2nov2indexed/prodmanagement.pdf

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére