Az öregedés a legáltalánosabb életjelenségek közé tartozik. Úgy is mondhatjuk, ami él és ameddig él, öregszik. Az öregedés jeleit a közember csak az élet második felében észleli, de alapjában véve az öregedés már az élet legelején elkezdődik. Az öregedés élettani folyamat, mégis az öregedés során megnövekszik a betegségek előfordulásának kockázata.Az öregedés titkát már régóta keresi, kutatja az ember. A múlt században a neves belgyógyász Korányi Sándor az öregedés lényegét az alkalmazkodási képesség csökkenésében látta, Verzár Frigyes a kísérletes gerontológia nemzetközi hírű megalapítója az alkalmazkodóképesség csökkenését állatkísérletekkel demonstrálta. Fiatal és öreg patkányokat helyezett +20C-os, -2C0 -os és -12C0 -os hőmérsékletű környezetbe, s azt tapasztalta, hogy a fiatal patkányok testhőmérséklete ki tudta a lehűlt környezetet egyensúlyozni, míg az idős patkányok nem, azok testhőmérséklete erősen lecsökkent.Ma sem szűnt meg az ember kíváncsisága, s természetesen folynak vizsgálatok az öregedés titkának megfejtése érdekében. E vizsgálatok elsősorban a molekuláris változásokat vizsgálják, mely szerint:

  • az öregedési változások részben a DNS repair mechanizmusok hatékonyságának csökkenésére,
  • részben az oxigén szabad gyökök okozta károsodás fokozódására vezethetők vissza.
  • A legújabb kutatások a mitochondriális DNS károsodás jelentőségére hívják fel a figyelmet. A mitochondriális DNS sérülése exponenciálisan nő a korral.
    Mindebből is látható, hogy az öregedés genetikai meghatározottsága csupán közvetve bizonyítható, mégis valószínű. Az elérhető maximális élettartamot determinálja, viszont a véletlen folytán fellépő környezeti hatásokon, az életmódot, a fizikai aktivitást, táplálkozást, társadalmi és természeti környezetet is magában foglaló epigenetikai faktorokon múlik, hogy e genetikai programból mi valósul meg. Megfigyelések igazolják, hogy az életkor előrehaladtával a szervezet teljesítménye és teljesítőképessége csökken. Így a fizikai erő, az izomtömeg, a szív indexek, a szív perctérfogatának, a vitálkapacitásának (FEV1 ; Tiffenau-index), a vese vérátáramlásának, az idegingerület terjedési sebességének csökkenése. Az érzékszervi működések (ízlelés, szaglás, éleslátás, hallás) életkortól függő csökkenése jól ismert. Itt az edzésnek, gyakorlatnak kisebb a szerepe. Mindez normális folyamat, kezelni nem kell, de az, hogy mikor következzék be, helyes életmóddal befolyásolható!Ha a társadalmi, munkahelyi, családi vagy egyéni elvárások nem igazodnak a fentiekhez és nem veszik figyelembe a teljesítőképesség és terhelhetőség csökkenését, időszakos vagy tartós túlterheléshez, a szervezet kimerüléséhez és a betegségek idő előtti kifejlődéséhez vezetnek.

2001-ben, Debrecenben Dr. Imre S. és munkatársai a 60 év feletti lakosokat vizsgálták, mégpedig olyan 60 év felettieket, akik nem estek át sem myocardiális infarctuson, sem strocke-n, s ezek rizikótényezőivel sem rendelkeztek. 15 laboratóriumi paramétert vizsgáltak vérből, valamint ezek változásait, és összehasonlító elemzéseket végeztek három korcsoportra ( idősödő: 60 - 74 év, idős: 75-89 év, aggastyán: 90 < év ) vonatkozóan. A laboratóriumi paraméterek különböző kimutatott értékei alapján úgy tűnik, az előrehaladott korban levő szervezet képes elviselni a lassan, fokozatosan kialakuló változásokat, de csökken az alkalmazkodóképesség, ami növeli a betegségek kialakulási kockázatát.A kísérletben az is megfigyelhető volt, hogy az aggastyánok olyan populációt képeznek, akik relatíve védettebbek bizonyos betegségekkel( pl. daganatok, szív-érrendszeri és központi idegrendszeri) szemben. Ennek oka genetikai adottságaikban keresendő. Ugyanezen korcsoportnál a funkciók már nem csökkennek tovább, sőt bizonyos „javulási” folyamat figyelhető meg az életfunkciókban.

Ez annak bizonyítéka, hogy a jó adottságú genetikai programból a környezeti tényezők hatására minden megvalósult. Nem aggastyánként lettek egészségesek!

Mi hát a hosszú életűség és az egészséges öregedés biológiai rejtélye?

A szervezetben oxidatív folyamatok zajlanak. Ennek lényege az energianyerés, az energiatermelés. De vannak olyan változások is, amelyek a szervezet öregedését eredményezik, mint például az oxigén szabad gyökök és metabolitjaik. Pl. a szervezetben működik egy enzim (SOD= superoxid dismutáz), amely antioxidáns enzymként ismert, az O2 szabad gyököket semlegesíti. A SOD aktivitás és az élethosszúság pozitív korrelációt mutat különböző fajoknál.

A szervezetbe kívülről is tudunk antioxidánsokat bejuttatni táplálékainkkal, tehát a helyes táplálkozás szerepét - melyet a helyes életmóddal kapcsolatban már említettem - itt is kiemelem.

Sajnálatos, hogy a különböző gyógyhatással is rendelkező fűszernövények gyakran hiányoznak ételeinkből, pedig illóolajokban gazdagok és erős antioxidánsok. (Pl. kakukkfű, bors, szerecsendió, aloe, szegfűszeg, mandula)Példaként szeretném megemlíteni, mi a helyzet az Okinawa szigetén élőkkel. Ez a szigetcsoport Japán legelmaradottabb prefektúrája, lakosai másodlagos állampolgároknak minősülnek, és a II. világháború a legnagyobb emberáldozatát itt okozta.

Mindezek ellenére a Földön a legtöbb 100 éves, illetve 100 év feletti ember itt él. Ennek okait vizsgálva megállapítható, hogy az itt élők kedvező genetikai adottsággal rendelkeznek. Az életmódjuk pedig e kedvező adottságokat érvényre tudja juttatni. Életmódjuk eltér a többi embertől táplálkozásukban, közösségi szellemükben és vallásos hitükben, ami igen erős; aktív mozgásban bővelkedő életmódjukban a tánc, sport előtérbe kerül.Táplálkozási szokásaikat összehasonlították az USA táplálkozási szokásaival. Azt tapasztalták, hogy az okinawaiak főként a teljes értékű gabonából készült ételeket fogyasztják, étrendjükben az omega-3 zsírsavakban gazdag halolaj nagy szerepet kap, előnyben részesítik a friss hal (tonhal, makréla) és a lazac fogyasztását, halfogyasztásuk a táplálék 11%-át teszi ki (USA-ban 1%). A baromfifogyasztás 5% (USA: 52%) az okinawai étrend 84%-a antioxidánsokban gazdag és növényi eredetű zöldségekből, teljes őrlésű gabonából, hüvelyesekből tevődik össze.

A Földön 2000-ben 600 millió 60 év feletti ember élt. A számítások azt mutatják, 2025-ben 1 milliárd 200 millió 60 év feletti lesz.Ha Európában vizsgáljuk a 60 éveseknél idősebbek arányát, jelenleg ez 20%-ra teendő. Az előrejelzések szerint ez 2025-ig 25%-ra, 2050-ig 33%-ra fog növekedni, ami azt jelenti, hogy 2025-ben minden 4., 2050-ben minden 3. ember 60 évesnél idősebb lesz, amennyiben a jelenlegi demográfiai tendenciák tovább folytatódnak.

Ez nagy kihívást jelent mind az egészségügy, mind a munkaerőpiac, mind a gazdasági élet számára. Erre a kihívásra fel kell készülni!A felkészülés legfontosabb, de talán leggazdaságosabb eleme az, ha az egészséges öregedésre törekszünk. Ezt propagálni kell, ezt reklámozni kell, de programot is kell biztosítani!Az öregedési folyamat ugyan elkerülhetetlen, de az egészségben való megöregedés nem!

A prevenciós tevékenységek éppen ezért fontos szerepet kell, hogy betöltsenek az egészségügyben, de mindjárt kapcsoljuk ehhez a biztosítókat is, hiszen ez komoly anyagi fedezetet kíván.

Jelenleg a társadalombiztosítás Magyarországon nem tesz különbséget biztosított és biztosított között, a törvény szerint nem is tehet!Az üzleti biztosítóknál pedig mint kockázati elem jelenik meg az öregség (gondoljunk csak az életbiztosítási módozatokra!).Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a biztosítók - legyen az társadalombiztosító vagy üzleti - gondolkodjanak el azon és sürgősen döntsenek hogyan, mi módon tudják preferálni az egészségre törekvést, hogyan tudják biztosítottjaikat rászorítani az egészségük megőrzésére, megóvására. Számtalan javaslatomból kiemelem a mozgásszervi megbetegedést, amely a morbiditási (főleg a keresőképtelen morbiditási) adatokban előkelő helyet foglal el. Az ilyen jellegű betegségek megelőzéseképpen, illetve karbantartásuk végett 2-3 évente 3 hetes rehabilitációs kúra ingyenesen való kötelezővé tétele a 40 év felettiek körében. Ha nem él vele a biztosított, akkor megszorítások alkalmazása adott esetben.Másik példaként az önpusztító életmódot folytatók esetében különböző szankciók alkalmazása, illetve a lehetőségek beszűkítése (pl: OSZI eljárásnál). Az ötletsort lehetne folytatni a végtelenségig, de az idő véges, így nem maradt más hátra, mint az, hogy megköszönjem megtisztelő figyelmüket.

Dr. Adorján Erzsébet (MEP, orvosigazgató-helyettes, Debrecen)Dr. Imre Sándor habil. egyet. docens (DE OEC, Gerontológiai Intézet, intézetvezető)

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére