Ugyanilyen fontos kérdés éppen ebből adódóan a leletek validitása. Az orvosszakértőnek mint a biztosító szakemberének az a célja, hogy az esetek halmazából kiszűrje azokat, melyekben a társadalmi részvétel korlátozottsága tényleg olyan mértékű, hogy jelentősen veszélyezteti az egyén egzisztenciális létét és így anyagi kompenzációra szorul. A vizsgálati folyamattal a szakértő lehetőséget teremt a társadalmi rehabilitáció elvégzésére. Fontos mindezek mellett a biztosítási pénzforrások védelme is, azaz csak valódi megbetegedések esetén kerüljön sor kompenzációra. Az egészségügyi tevékenység minőségbiztosítási ellenőrzését is elvégzi munkája során, különösen akkor, ha lehetősége van utólagos ellenőrzésre, mint esetünkben. A szakértői tapasztalatok lehetővé teszik különböző szolgáltatók kezelési eljárásainak eredményességéről, hatékonyságáról való reális vélemény nyilvánítását. Visszafelé is segíti a szolgáltatót, mivel jelzést kaphat a munkájáról. Köztisztviselői minőségében kötelessége a magánokiratnak minősülő egészségügyi dokumentációk validitási ellenőrzése.2004. évből tetszőlegesen lett kiválasztva egy tiszántúli kórház psychiatriai osztályáról 71 beteg 85 db zárójelentése. Választási szempont volt, hogy mind a 71 beteg igénylőként járt az OOSZI bizottságai előtt és zárójelentéseik szorongásos kórképek miatti kezelésekről szólnak.

A psychiatriai megbetegedések aránya magas, minden harmadik felnőtt ember számíthat rá, hogy élete folyamán psychiatriai zavarral fog tartósan vagy ideiglenesen küzdeni. Azonban a személyiségzavar orvosszakmai - szakértői szempontból nem feltétlenül minősül megbetegedésnek, inkább kockázati tényezőként kell elfogadni. Az OEP - OOSZI informatikai rendszere számos lehetőséget biztosít utólagos vizsgálatok elvégzésére.

  • Taj-szám alapján ellenőrizhető, hogy az igénylő ténylegesen tartózkodott-e intézetben.
  • Országosan összehasonlíthatók egymással társintézmények gyógykezelési adatai.
  • Gondozás-, követés-, gyógyszerszedés huzamos időn át ellenőrizhető.

Az ellenőrzés eredményei.

Mind a 71 beteg 85 db zárójelentése az OEP által finanszírozásra került. A finanszírozási jelentésben és a zárójelentéseken szereplő BNO diagnózisok megegyeznek. A 71 főből korábban 4 igénylő feküdt más psychiatriai osztályon, ez a vizsgált anyag 5%-a. Nem psychiatriai osztályon 21 igénylő feküdt korábban és az akkor keletkezett zárójelentéseikben jeleztek psychiatriai megbetegedést, ez a vizsgált anyag 30%-a. Rendszeres psychiatriai gondozásban 71 igénylőből 5 fő részesült, ez 7%, ami szorongásos kórképek esetében nagyon elgondolkodtató. 16 igénylő, ez 23%, rendszertelenül (1-2 alkalommal részesült gondozásban), míg 50 fő, ez a vizsgált anyag 70%-a, gondozásban egyáltalán nem részesült. Ezek a tények érdemben kérdőjelezik meg a felállított diagnózisok súlyosságát. Az adott taj-számokra 42 esetben váltottak ki gyógyszert, többé-kevésbé megfelelő mennyiségben, ez a vizsgált anyag 59%-a. 25 beteg által kiváltott gyógyszer mennyisége az adott BNO kódnak megfelelő betegség kezelésére mennyiségileg mindenképpen elégtelennek tűnik, ez a vizsgált anyag 35%-a. 4 esetben súlyos psychoticus szintű depresszió gyógyszer szedése nélkül is uralható volt, ez a vizsgált anyag 5%-a. Ha a gondozást és a gyógyszerkiváltást együtt vizsgáljuk, 34 igénylő esetében gondozás nem történt és elégtelen mennyiségű gyógyszer kiváltása igazolható. Az ápolási napok átlagos száma 15,8. A 71 megjelent igénylő esetében III. csoportú rokkantságot a bizottságok 16 főnél véleményeztek, természetesen nem csak psychiatriai megbetegedés jelentette a rokkantság elérését, a vizsgált anyag 22,5%-a. 50%-os munkaképességcsökkenést a vizsgált igénylők 77%-a ért el, ami az organikus kórképekhez viszonyítva kifejezetten magas megadási arány, különösen az igénylők általában egyszeri, kéthetes intézeti kezelése után.Összefoglalóan megállapítható, hogy kifejezett értékelési különbség észlelhető az élethelyzetek miatt kialakult lelkiállapotok és psychiatriai betegségek orvosszakértői- gyógyító orvosi véleményezése között. Jelentős különbség van a psychiater empátiás készsége és a szakértő tények alapján hozott értékelése között. Természetesen a freudi „elsődleges betegség előny” részben magyarázza a közismert társadalmi jelenséget.

Psychiatriai zárójelentések ellenőrzésének eredménye

Az ellenőrzéshez válogatott zárójelentések BNO kódjai

F410 Pánik zavarF321 Közepes depressziós epizódF322 Súlyos depressziós epizód psychotikus tünetek nélkülF331 Recurens depresszió, jelenleg közepes depressziós epizódF332 Recurens depresszió, jelenleg súlyos depressziós epizódF341 DysthymiaF412 Kevert szorongásos és depressziós zavarF432 Alkalmazkodási zavarokF450 Somatisatiós zavarF480 NeuraszténiaF489 Nem meghatározott neurotikus zavar

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére