A diétaféleségek jelentős mértékben hatással vannak az emberi megbetegedések kialakulására. A nyugati étrend, mely sok telíttett zsírt tartalmaz, atherogen hatású, elhízást okoz, növeli a szívinfarctus kockázatát. A halféleségben, gyümölcsben és főzelékben gazdag mediterrán diéta kedvezően befolyásolja a születéskor várható élettartamot. A távolkeleti japán diéta esetén a leghosszabb a születéskor várható élettartam és a szív, érrendszeri halálozás a legkisebb.

A minőségi tápanyagok (vitaminok, vitaminszerű anyagok, borban, gyümölcsitalokban levő polifenolok, nyomelemek, omega-3-zsírsav) szerepet játszanak az oxidatív stressz csökkentésében és a cardiovasculáris halálozás mérséklésében.Kulcsszavak: táplálkozás, élelem, diéta, elhízás, cardiovasculáris halálozás

Jelenleg a világon évente mintegy 17 millió ember hal meg cardiovasuláris megbetegedés következtében. Ez a szám az egész világ összhalálozásának egyharmada. Várhatóan 2030-ra az évi halálozás eléri a 25 milliót (1. ábra). A betegség következtében kifejezetten nő a rokkantak és a rokkantság miatt elvesztett évek száma. Ezzel együtt jelentősen emelkedik az egészségügyre fordított költség. Az Egyesült Államokban 2010-re 15 %-os, 2030-ra pedig mintegy 25 %-os emelkedést jövendölnek (9, 14, 15, 22, 23).

A halálos kimenetel és a rokkantság több mint fele szívbetegség és stroke következtében alakul ki, évente több mint 12 millió embert érintve. Ennek tekintélyes része megelőzhető az elsődleges kockázati tényezők kiiktatásával, így a helytelen táplálkozás, a fizikai inaktivitás megszüntetésével és a dohányzás abbahagyásával. Költséghatékony nemzeti program, valamint egyéni kockázati tényezőket csökkentő életmód jelentős mértékben járulhat hozzá a cardiovasculáris halálozás lesújtó adatainak csökkentéséhez. Egyénileg a vérnyomás- és cholesterinszint rendszeres ellenőrzésével, az elhízás megakadályozásával és dohányzásmentes életmóddal mérsékelhetjük azokat a szervezeti elváltozásokat, melyek e betegség halálos következményeit okozzák (2, 8, 28, 32). Míg az elhízás, legtöbbször a túltáplálás következményeként, egyik legfontosabb kockázati tényezője a cardiovasculáris megbetegedéseknek, ugyanakkor a táplálkozás jelentősége, annak esszenciális alkotói miatt, az egészség megtartásában és a betegségek megelőzésében is felbecsülhetetlen. Táplálékunk főalkotói az energiaszolgáltatók: a fehérjék, zsírok és szénhidrátok, de fontos szerepet töltenek be szervezetünkben a minőségi tápanyagok is (1. táblázat): vitaminok, vitaminszerű anyagok, antioxidánsok, ásványi anyagok, sók, nyomelemek, élvezeti szerek. Egészégünket. számos diétás tényező befolyásolhatja. Ezek lehetnek esszenciális tápanyagok, mint a kalcium, cink, szelén, folsav, C- és E-vitamin, valamint nem esszenciális kémiai vegyületek. (9)

Az elhízás

Ma az egész világon növekszik az elhízottak száma, döntően a túlzott mértékű kalóriabevitel miatt, az iparilag fejlett országokban nagyobb mértékben, mint a fejlődő államokban. Sajnálatos, hogy számos országban, így hazánkban is, nagyon sok elhízottat találunk a gyermekek körében. Ennek oka, hogy az iskolákban a gyermekek sok cukros italt fogyasztanak, mellette olyan ételeket, amelyek a szükségesnél több kalóriát tartalmaznak, ugyanakkor kevés salátát és gyümölcsöt esznek. Az elhízás korunk első számú közellensége a cardiovasculáris betegségek kialakulását tekintve.

Az elhízásnak számos következménye van: dyslipidaemia, hypertonia, inzulin rezisztencia, a thrombosis készség fokozódása és endothel dysfunctio kialakulása. Mindez együttesen metabolikus szindróma klinikai képéhez vezet, atherosclerosist és nem-alkoholos steatohepatitist ídéz elő. A folyamatban az oxidatív stressz által okozott molekuláris biológiai reakciók jelentős szerepet játszanak. A zsigeri zsírszövetben és a subcután szövetekben a hasfalban, valamint intramusculárisan és a májban jelentős mennyiségű zsír rakódik le. Ennek mértéke a haskörfogattal és a testtömeg indexszel (BMI) jellemezhető. A zsigeri zsírszövet mennyisége egyenesen arányos a haskörfogattal, így a mindennapi gyakorlatban könnyen, egyszerű módon cm-ben mérhető. Kétféle elhízás ismert, az alma alakú és a körte alakú elhízás. Ha a derékbőség aránya a csipőbőséghez viszonyítva nagyobb, mint 0,91 (alma alakú elhízás), akkor az ischaemiás szívbetegség kialakulásának a valószínűsége legalább háromszoros az ennél kisebb indexűekhez (körte alakú elhízás) képest (18, 19, 27, 29, 31).

Polypill, polymeal teoriák

A cardiovasculáris betegségek csökkentésére Wald és Law 2003-ban bevezette a szakirodalomba a Polypill stratégiát (30). E szerint, ha a kockázati tényezők csökkentése mellett rendszeresen hatféle szert is fogyasztunk meghatározott dózisban, a cardiovasculáris mortalitás kockázatát 82 %-kal tudjuk csökkenteni. Ezek a gyógyszerek: aspirin, simvastatin, bisoprolol, lisinopril, hypothiasid és folsav. A Polypill teoria ismertetése után egy évvel Franco és mtsai (12) leírták a Polymeal stratégiát a szív-, érrendszeri halálozások csökkentésére. A Polymeal természetesebb, biztonságosabb és valószínűen ízletesebb étrendi stratégia, mint a Polypill és képes a szív-, érrendszeri betegségek kockázatát több mint 75 %-kal csökkenteni, viszont sokkal drágább (13). Vizsgálataikban a következő étrendi stratégiát alkalmazták: hal, gyümölcs és zöldségféle, csokoládé, mandula, fokhagyma és bor fogyasztása a 2. táblázaton bemutatott mennyiségben. Ez a táplálás összesen mintegy 76 %-ra képes elméletileg a szív-, érrendszeri halálozás kockázatát csökkenteni. (1, 2, 4, 5, 14, 15, 16).

Alkoholfogyasztás és halálozás

Az Egészségügyi Világszervezet 1989. évi statisztikai jelentése szerint, a 35-64 éves populációban a szív, érrendszeri halálozás sokkal alacsonyabb volt Franciaországban, mint a hasonlóan iparosodott USA-ban vagy az Egyesült Királyságban, annak ellenére, hogy Franciaországban az egy főre jutó évi alkoholos italfogyasztás a legmagasabb (évi 15 liter tiszta szesznek megfelelő érték) volt. Ugyanakkor, a vizsgált korcsoportban az egyéb kockázati tényezők, mint a szérum choleszterin és a vérnyomás átlaga, a dohányzás mértéke, a test-tömeg index hasonlóan alakult. Ez a jelenség a francia paradoxon, amelynek okát a franciák az egy főre eső magas borfogyasztásban látják. Feltételezésük megerősítésének tekintik, hogy a leghosszabb élettartamú népek, a krétaiak és a japánok - mérsékelt mennyiségű - napi 20 g, illetve 28 g alkoholt fogyasztanak, az előbbiek borban, az utóbbiak sörben. Az alkoholfogyasztás és a halálozási kockázat közti összefüggést a 2. ábra szemlélteti. A rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztók halálozási kockázata magasabb, a mérsékelt ivóké alacsonyabb, mint az absztinenseké (6, 7, 9, 10, 17, 20, 21, 26). A cardiovascularis halálozás csökkentésében a borokban kimutatható polifenoloknak tulajdonítanak különleges jelentőséget (5). A vörös boroknak több, a fehér boroknak kisebb a polifenol tartalma. A különbség elsősorban a kétféle bor készítésének módjából ered. Igaz, hogy a francia borok e tekintetben élenjáróak, de mint ahogy munkatársaimmal végzett vizsgálatok is bizonyítják, a kereskedelemben kapható magyarországi borok is kiváló polifenol tartalmúak (9, 10, 20). A szív-érrendszeri betegségek megelőzését célzó kulturált, mérsékelt alkoholfogyasztás eredményességét - a naponta elfogyasztott italok minősége és mennyisége mellett a szocioökonómiai és kulturális viszonyok, életmód, életkor, egyéni étrend, mozgás, sport, dohányzás, elhízás, a szülőktől örökölt tulajdonságok, az egészségügyi ellátás színvonala is.

Egyéb táplálkozási tényezők

Ide több nyomelem, ásványi anyag tartozhat. A szelén szervezetünk azon nyomelemei közé tartozik, ami jelentős antioxidáns hatással bír. A szelénszint csökkenése esetén (<0,57 đmol/l) az akut szívinfarktus esélye 2,1, a fatális stroke-é pedig 3,2-3,7. A szelén antioxidáns tulajdonságain túl immunstimuláns és gyulladásgátló tulajdonságokkal is rendelkezik és elősegíti az antitest-termelést. Hosszan tartó szelénhiány esetén állatkísérletben a koenzim Q9 és 10 csökkenését írták le. Magyarország talajai szelénben szegények, ami a magyar populáció hiányos szelén-ellátottságához vezet. Magyarországon a szelénben gazdag élesztővel sütött kenyér fogyasztásával történtek próbálkozások, ami könnyen megvalósíthatónak és hatásosnak bizonyult. Mivel a szelénhiány a daganatos megbetegedések és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszhat, érdemes a szelénpótlásra nagyobb figyelmet fordítani (8) Másik fontos táplálkozási tényező lehet az omega-3-zsírsav. A mitochondriális membránok rendkívül gazdagok omega-3 zsírsavakban és sok más tényező mellett az elektrontranszport funkcionális szempontból meghatározó tényezői. Többek között a III-as és a IV-es komplexek stabilizálásában játszanak fontos szerepet. Az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend az öregedéssel együttjáró sejtmembrán omega-3: omega-6 egyensúlyának felborulását, valamint a diszfunkcionális kálcium-metabolizmust in vivo tanulmányok szerint visszafordítja, ami a mitochondriális energiatermelés hatékonyabbá válásához és az ischaemia és reperfusiós folyamatokkal szembeni nagyobb toleranciához vezet (3, 11). Az E-vitamin a mitochondriumbeli hidrogén-peroxid-termelését közvetlen módon szabályozza. Megfigyelések szerint az E-vitamin-hiányos kórképekben a szövetkárosodás vezető oka a mitochondriális reaktív oxigén szabadgyökök fokozott produkciója. A koenzim Q10 -bevitel növeli a szövetek antioxidáns potenciálját az endogen E-vitamin-szint növelésével (24, 25).

Összefoglaló következtetések

A táplálkozás minősége és a megbetegedési és halálozási mutatók között összefüggés van, mintahogy az irodalmi adatok alapján ez egyértelműnek látszik. A zsírban gazdag étkezés, különösen a telített zsírokat tartalmazó diéta atherogén hatású, növeli a szív-érrendszeri megbetegedést és halálozást. A gyümölcsben, főzelékekben, salátákban gazdag táplálkozás, melyet ha telítetlen zsírsavakat tartalmazó ételekkel (halfélék) egészítünk ki, e betegségek ritkábban fejlődnek ki és a várható élettartam is hosszabb lehet. Kevesebb lesz a rokkantság és kisebb a károsodásokra fordítandó költség. Érdemes tehát az életbiztosítás kötésekkor erre felfigyelni, valamint az egészségbiztosítás és betegbiztosítás területén ezt figyelembe venni.

Irodalom

1. Ackermann, R. T., Mulrow, C. D., Ramirez, G. és mtsai.: Garlic shows promise for improving some cardiovascular risk factors. Arch. Inter. Med. 2001, 161, 813-824. 2. Albert, N., M. : We are what we eat: women and diet for cardiovascular health. J. Cardiovasc. Nurs. 2005, 20, 451-460. 3. Ambring, A., Johansson, M., Axelsen, M., és mtsai.: Mediterranean-inspired diet lowers the ratio of serum phospholipid n-6 to n-3 fatty acids, the number of leukocytes and platelets, and vascular endothelial growth factor in healthy subjects. Am. J. Clin. Nutr. 2006, 83, 575-581. 4. Berthold, H. K., Sudhop, T., von Bergmann, K.: Effect of a garlic oil preparation on serum lipoproteins and cholesterol metabolism: a randomized controlled trial. JAMA 1998, 279, 1900-1902. 5. Cartron E, Fouret G, Carbonneau MA, és mtsai: Red-wine beneficial long-term effect on lipids but not on antioxidant characteristics in plasma in a study comparing three types of wine—description of two O-methylated derivatives of gallic acid in humans Free Radic Res. 2003, 37, 1021-1035.6. Di Castelnuovo, A., Rotondo, S., Iacoviello, L., és mtsai.: Meta-analysis of wine and beer consumption in relation to vascular risk. Circulation 2002, 105, 2836-2844.7. Dwyer, J.: Starting down the right path: nutrition connections with chronic diseases of later life. Am. J. Clin. Nutr. 2006, 83, 415S-420S. 8. Feher, J., Csomos, G., Vereckei, A: Free Radicals in Biology and Medicine. Springer Verlag, Berlin Heidelberg NewYork London Paris Tokyo, 1987.9. Fehér János, Lengyel Gabriella: Táplálkozás és a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás Orvosi Hetilap, 2006, 147. 1491-149610. Fehér, J, Lengyel G, Lugasi, A.: A bor kultúrtörténete, a borterápia elméleti háttere. Orv. Hetil. 2005, 146, 2635-2639.11. Feher, J., Kovács, B. Kovács, I. és mtsai: Improvement of visual functions and fundus alterations in early age-related macular degeneration treated with a combination of acetyl-L-carnitine, n-3 fatty acids, and coenzyme Q10. Ophthalmology. 2005, 219, 154-166.12. Franco, O. H., Bonneux, L., de Laet, C és mtsai.: The Polymeal: a more natural, safer, and probably tastier (than the Polypill) strategy to reduce cardiovascular disease by more than 75%. Brit. Med. J., 2004, 329, 1444-1450. 13. Franco, O. H.,Luc, B., Chris, de L.: és mtsai.: The polypill: at what price would it become cost effective? J. Epidemol. Community Healt. 2006, 60, 213-217.14. Gluckman, T. J., Baranowski, B., Ashen, M. D., és mtsai.: A practical and evidence-based approach to cardiovascular disease risk reduction. Arch Intern Med 2004, 164, 1490-1500. 15. Jenkins, D., J., Kendall, C.W., Marchie, A. és mtsai.: Dose response of almonds on coronary heart disease risk factors: blood lipids, oxidized low-density lipoproteins, lipoprotein(a), homocysteine, and pulmonary nitric oxide: a randomized, controlled, crossover trial. Circulation 2002;106:1327-1332.16. John, J. H., Ziebland, S., Yudkin, P. és mtsai.: Effects of fruit and vegetableconsumption on plasma antioxidant concentrations and blood pressure: a randomised controlled trial. Lancet 2002, 359, 1969-1974.17. Lorimier, A. A.: Alcohol, wine, and health, Am. J. Surg., 2000, 180, 357-361.18. Katzmarzyk PT, Janssen I, Ross R, és mtsai.: The importance of waist circumference in the definition of metabolic syndrome: prospective analyses of mortality in men. Diabetes Care. 2006, 29, 404-409. 19. Kopelman PG: Obesity as a medical problem. Nature 2000, 404, 635-543.20. Lugasi A, Blázsovics A., Fehér J.: Magyar vörösborok in vitro antioxidáns tulajdonságai. Orv. Hetil., 1999, 140, 2051-2056. 21. Németh E, Fehér, J., Nagy V. és mtsai.: Antioxidánsok szerepe a prevencióban. Orvosi Hetilap, 2006, 147, 603-607. 22. Nestel, P. J., Baghurst, K., Colquhoun, D. M. és mtsai.: Relation of diet to cardiovascular disease risk factors in subjects with cardiovascular disease in Australia and New Zealand: analysis of the Long-Term Intervention with Pravastatin in Ischaemic Disease trial. Am. J. Clin. Nutr. 2005, 81, 1322-1329. 23. Milner, J.A.: Biomarkers and Surrogate Endpoints for evaluating Health Benefits of Food Components: Promises and Perils National Cancer Meeting , 2005 24. Mortensen S.A., Leth A., Agner E. és mtsa.: Dose-related decrease of serum coenzyme Q10 during treatment with HMG-CoA reductase inhibitors. Molec. Asp. Med. 1997, 18, 137-144.25. Kamzalov, S., Sumien, N., Forster, M. J. és mtsai.: Coenzyme Q intake elevates the mitochondrial and tissue levels of Coenzyme Q and alpha-tocopherol in young mice. J. Nutr. 2003, 133, 3175-80. 26. Rimm, E. B., Klatsky, A., Grobbee, D. .s mtsai: Review of moderate alcohol consumption and reduced risk of coronary heart disease: is the effect due to beer, wine, or spirits? Brit. Med. J., 1996, 312, 731-736.27. Sahyoun, N. R., Jacques, P. F., Zhang, X. L. és mtsai.: Whole-grain intake is inversely associated with the metabolic syndrome and mortality in older adults. Am. J. Clin. Nutr. 2006 83, 124-131. 28. Taubert, D., Berkels, R., Roesen, R. és mtsa.: Chocolate and blood pressure in elderly individuals with isolated systolic hypertension. JAMA, 2003, 290, 1029-1030. 29. Trichopoulou, A., Psaltopoulou, T., Orfanos, P. és mtsa.: Diet and physical activity in relation to overall mortality amongst adult diabetics in a general population cohort. J. Intern. Med. 2006, 259, 583-591. 30. Wald NJ, Law MR. A strategy to reduce cardiovascular disease by more than 80%. Brit. Med. J. 2003, 326, 1419-1423.31. Wang, Y., Mi, J., Shan, X. Y. és mtsai.: Is China facing an obesity epidemic and the consequences? The trends in obesity and chronic disease in China. Int. J. Obes (Lond). 2006, [Epub ahead of print] 32. Waskiewicz A, Piotrowski W, Sygnowska E. és mtsai.: Did favourable trends in food consumption observed in the 1984-2001 period contribute to the decrease in cardiovascular mortality? - Pol-MONICA Warsaw Project. Kardiol. Pol. 2006, 64, 16-23; discussion 24-5.

Levelezési cím: Fehér János dr., Budapest, Szentkirályi u. 46. 1088

1. táblázat

A táplálék fő alkotói

Energia szolgáltatók:fehérjék: 40-110 g/dzsírok: 65-95 g/dszénhidrátok: 200-260 g/d

Minőségi táplálék kiegészítők:

vitaminok, vitaminszerű anyagok, antioxidánsok,ásványi anyagok, sók, nyomelemekélvezeti szerek

2. táblázat

A Polymeal diéta összetevői:

Gyümölcs zölség: 21 g napontaHal: 114 g négyszer hetenteFekete csokoládé 21 g napontaFokhagyma 25 g napontaMandula 12,5 g napontaBor 1-3 dl naponta

1. ábra

Összes szív-, érrendszeri halálozás (millió/év) várható alakulása a harmadik évezred kezdetén (WHO adatai alapján)

2. ábra

A napi alkoholfogyasztás hatása a halálozásra

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére