Az ellenőrzés eszköze a keresőképtelenségi monitoring rendszer (röv. KMR). Három kiemelt fontosságú haszna van a beérkező és feldolgozott adatoknak:

  • Országos (megyei) adatbázis a keresőképtelenségi indikátorok képzéséhez
  • Cél ellenőrzéseink előkészítésének eszköze
  • Táppénz kiadások költségvetési kereten belül tarthatóságának jelzője

A bányászati tevékenység, a munkanélküliség és a pályakezdők munkaviszony létesítésének korlátozott lehetősége évek óta meghatározója a megváltozott munkaképességűek létszámnövekedésének, valamint a keresőképtelenségi mutatóknak. Nem hagyhatók figyelmen kívül az orvosi és a foglalkozási rehabilitációt akadályozó tényezők sem.

Baranya megyei specifikumok:

  • A bányászati tevékenység elsorvasztása ellenére még évekig perzisztál a légúti foglalkozási betegségekből eredő egészségkárosodottak létszáma.
  • Elmaradott kistérségi lakosok évek óta változatlanul kedvezőtlen pozícióban várakoznak a munkaerőpiacokon.
  • Szabad munkahelyi kapacitás országos átlagához viszonyított lemaradása a pályakezdő fiatalok munkanélküliségét is évről évre emeli.
  • Orvosi rehabilitációs kezelési lehetőségek a keresőképtelenek számára is a várakozási listáknak megfelelően elhúzódó jellegűvé módosítja a gyógyulást.
  • Foglalkoztatási rehabilitáció gyakorlati megvalósulása még mindig várat magára. A rehabilitációnak ez a fajtája szinte csak jogszabályi szinten létezik. Lásd az 1983. évi Eü-PM közös rendeletet.

Öt év viszonylatában is megállapítható, hogy a megyei táppénzköltség évről évre emelkedő kiadást jelent az Egészségbiztosítási Alapnak. A költségemelkedés annak ellenére is bekövetkezett, hogy a keresőképtelenségi esetszám viszonylagos állandósága mellett a táppénzes napok száma 2003 óta csökkenőben van. A táppénz kiadás 2001 - 2002-ben 1, 6, 2003 - 2004-ben 2, 4 és 2005-ben 2, 6 milliárd Ft volt.

Diagram: Baranya megyei táppénzes mutatók 2001 - 2005

Még informatívabb a táppénzes napok csökkenése az egy főre jutó keresőképtelenségi napok statisztikai átlaga alapján, mely 2001-ben 22 nap, 2002-ben 23 nap, míg 2004-2005-ben 19 nap volt.Általános tendencia, hogy a nők 5 %-kal többen veszik igénybe a táppénzellátást. Ennek egyik oka lehet például a terhesség miatti keresőképtelenség.

Baranyában 13 felülvéleményező főorvos által végzett keresőképtelenség elbírálásának rendszeres ellenőrzése során nyert adatok közül a legfontosabb mutatók arról tájékoztatnak, hogy az ellenőrzés napján történő keresőképessé nyilvánítottak száma átlagban évente 4-5 ezer fő között mozog. Az ellenőrzött dokumentáció 1/3-át személyes vizsgálat is követi.Táblázat: Ellenőrzések adatai a 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet szerint

Keresőképtelenséget leggyakrabban okozó betegségek:

Vezető helyen áll a légző rendszert érintő BNO -kódokkal jelzett betegségek csoportja. Ezt szorosan követik a mozgásszervi, a keringésszervi, a mentális betegségek és a balesetek. Öt év adatállománya szerint a balesetek száma évről évre enyhe emelkedést mutat. Ugyanakkor a határozattal elismert üzemi balesetek száma 2003-2005 között 50%-os csökkenését tapasztaltuk.Diagram: Határozattal elfogadott üzemi balestek számaA keresőképtelenségi monitor rendszerben a legtöbb táppénzes (keresőképtelen) napot a mozgásszervi betegségek alkotják. Egyetlen BNO pl. M 5450 (derékfájdalom) alapján összeszámított keresőképtelen napok alakulását láthatjuk a vízszintes oszlop diagramon.Diagram: M 5450 (derékfájás) táppénzes napok BaranyábanKöztudott, hogy a betegek általában táppénz ellátás ideje alatt várnak orvosszakértői vizsgálatokra. Táppénzt növelő tényező szempontjából nem volt szignifikáns összefüggés a szakértői véleményezésre való felkészítéssel.

A patológiás terhességi esetszámhoz viszonyítva a kiutalt napok aránya 2002. év óta csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt két évben a korábbiakhoz képest 1-2 hónappal később válnak keresőképtelenné a dolgozó kismamák. Talán egy józan belátás következménye lehet, hogy a gravidák már nem a fogamzás napjától kezdődően válnak kereső- és munkaképtelenné.

A keresőképtelen betegek többsége a 20-30 éves korcsoportban fordul elő. 2005-ben elmozdulás látszik a 30-40 évesek felé.

A rendszeres cél-ellenőrzések eredményét tükrözi a 30. napon túli táppénzes esetek (hosszú táppénzes esetek) szembetűnő, mintegy 50%-os csökkenése.Diagram: 30 napon túli táppénzes esetek (hosszú táppénz)A megye vezető pszichiátereivel közösen megtartott értekezletünkön 2004-ben a figyelem központjába helyeztük a depresszió miatti keresőképtelenséget. A passzív jogon keresőképtelenné válók esetében általában, leggyakrabban alkalmazott diagnózis a depresszió. Gyakran előforduló diagnózis még a hangulati zavarok és a szorongásos kórképek BNO-inak használata.

Azóta az akut stresszreakció vonatkozásában lényeges esetszám csökkenést tapasztaltunk. Még inkább figyelemre méltó az egy esetre jutó táppénzes napok számának csökkenése.

A keresőképtelen napok tekintetében pozitív változást mindenképpen a „Funkcióképesség, fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezése” című 2004-ben kiadott ESZCSM - OEP kiadvány figyelembevételének tulajdonítjuk.

A rendszeres ellenőrzések eredménye:

  • A kiutalt táppénzes napok számának csökkenése.
  • A visszatérő táppénzes esetek előfordulási gyakoriságának mérséklése.
  • Egyes kiemelt BNO-val táppénzre kerülők számának csökkenése.
  • A baleseti táppénzre jogosult esetek határozattal történő elfogadásának alakulása.

Sajnálatos módon a keringésszervi betegségek a megyeszékhelyen jól működő Szívcentrum, ill. Stroke Központ ellenére évek óta változatlan gyakorisággal okoznak kereső- és munkaképtelenséget.

Az elmúlt évek során sokat javult a megye orvosainak biztosítási szemlélete és költségtakarékossági érzékenysége. Nem elhanyagolható a kötelező szakmai továbbképzések szerepe sem.

A bemutatott néhány adat alapján beigazolódni látszik, hogy a szakmai irányelvek ismerete és a rendszeres ellenőrzések tapasztalhatóan jó hatással vannak az orvosi tevékenység keretében befolyásolható pénzügyi mutatókra.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére